Népszava, 1927. március (55. évfolyam, 48–73. sz.)
1927-03-01 / 48. szám
8 ázsiára, Tuniszra vagy máshova tekint. Holnap háborúba kezd, ha ez megfelel céljának és az ujját pattogtatja. Most kétféle politikát űz: mind a kettős veszedelemmel teljes. Akármilyen megállapodás jöjjön létre a hatalmak között, a maga bérét és ellenszolgáltatást követel: Albániához és Jugoszláviához hasonló gyönge szomszédai ellen hirtelen támadó mozdulatokat tesz, ultimátumokat küld és a kardjával játszik. Végül talán visszavonnl, de a dolgok nem térnek vissza a medrükbe. Aloise báró útján Albániáihoz intézett ultimátuma mint egyéni parancs volt jellegzetes. Az Albániával kötött szerződése, amelyet megbízottjának a megtagadása után kötött, mégis megbuktatta a jugoszláv kormányt és növelte a Balkán-államoknak azt a meggyőződését, hogy éles karmu Ktadár szárnyainak az árnyékában élnek. Amíg Olaszországban a mostani imperialista, diktatórikus szellem él, nem remélhetjük, hogy a nyugodt biztonság érzete uralkodjék a Balkánon és bár Európa ez idő szerint retteg az új háború gondolatától, a Balkánállamok pedig túlságosan elszegényedtek, semhogy háborúba keveredhetnének, ez az állapot megváltozik és a Balkán-szövetség, valamint a bizonytalanság megint európai veszedelemmé válik. Ezt inkább fokozza, semhogy csökkentené a szerződéseknek az a nagy változata, amelyeket Olaszország kötött (az olasz politikának egy másik jellegzetessége!) Albániával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Ausztriával, Romániával és másokkal. Némelyik szerződés politikai és katonai, némelyik kereskedelmi, némelyike kétségtelenül titkos klauzulákkal és megállapodásokkal. Ezeket a szerződéseket gyakran a sajtó tapogatódzása előzte meg, hogy Mussolini meggyőződjék a szél erejéről és irányáról és figyelje a külföld véleményére tett hatást. Talán Mussolini valamennyi csinyje között a legnagyobb az Abessziniára vonatkozó angol-olasz egyezmény, amiről bármit mondjanak is az ellenkezőjéről, annak az országnak a legnagyobb veszedelme. Ugyanakkor Olaszország ügye sürgős. Fölös lakosságának kell helyet találnia, vagy pedig ez a népesség fölszívódult vagy elpusztul. Az olaszok tekintete elsősorban a Földközi-tengeri országok felé fordul, Északafrika felé, ahol Tuniszt a francia tőke, de olasz munka fejlesztette ki és Kisázsia felé. Az imperialista diktatúra alatt a nép szükségleteit az invázió és az annexió régi, közönséges eszközeivel elégítik ki. Az olasz diktatúra ebből a szempontból figyel és használ ki minden alkalmat, amit más nemzetek diplomáciája nyújt, amikor szabad cselekvésre és ha lehet, jóindulata magatartásáért alkusznak vele. Ha ezt egy bizonyos ponton túl erőszakolják, amint bizonyos, hogy megteszik, más fontos európai hatalmak nem maradhatnak közömbösek és akkor megint a Balkán-államok szerepelnek a színpadon, csak éppen a rendezők lesznek mások. Nagyon veszedelmes diplomácia az, amelyiknek lényeges jellegzetessége, hogy veszedelmes a békéje. Egy energikus és mesteri külügyi hivatal messzire fejlesztheti, mialatt más külügyi hivatalok súlyos és kockázatos árat hajlandók fizetni azért, hogy nyugton maradjanak tőle. Akkor azután olcsó győzelmeket vív ki és a sikereiből táplálkozik. De minden előrelátó ember tisztában van a végső eredménnyel is. A fővárosi kislakásépítkezések telekvételi ügyében a pénzügyi bizottság tudvalevően úgy határozott, hogy a tanárcs kérőén 42 milliárd kamatmentes kölcsönt, erre a célra a kormánytól. A bizottság hétfői ülésén Csupor tanácsnok bejelentette, hogy tárgyalt Walkó külügyminiszterrel, a pénzügyminiszter helyettesével, aki keddre ígérte a végleges választ. Benyomása a megértő fogadtatás alapján az, hogy a szerdai közgyűlésen már kedvező válaszról számolhat be. Azt a nézetét fejezte ki, hogy csütörtökön a földmunkák már meg is kezdődhetnek. A főváros jogügyi bizottsága Buzáth János alpolgármester elnöklésével a hatósági községi díjakról szóló szabályrendelet módosításával foglalkozott. Számos jogi természetű hozzászólás során a bizottság dr. Farkas Zoltán elvtárs javaslatára kimondta, hogy az illetékes ügyosztálynál benyújtott lakáskérvények illetékmentesek. Kabakovics József a visszahonosítási illetékek leszállítását javasolta, mondván, hogy a Trianon miat tömegesen fordulnak elő visszahonosítási kérvények és erkölcstelen dolog lenne ezeknek a kényszerhelyzetét kihasználni. Dr. Farkas Zoltán elvtárs általában megállapította, hogy a hatósági díjak nincsenek arányban a mai gazdasági viszonyokkal, amire a bizottság a szabályrendeletet elfogadta azzal, hogy a tanács vegye revízió alá leszállító értelemben a jelenlegi hatósági díjakat. NfPSZAVA 1927 március 3. a régi Beszkár-igazgatóság anyagi felelősségének megállapítását követelik. Előadói jelentés és Hat fiUlást vélemény ez Beszkír aotMS&eStat Ügyében. Egy héttel ezelőtt — amint megírtuk — a baloldali pártok hosszas nógatására végre Ugron Gábor, a bizottság elnöke összehívta a Beszkár vizsgálatára kiküldött albizottságot, amely alkalommal az albizottság formálisan kimondta a vizsgálat befejezését. Egyheti határidőt tűzött ki egyúttal, hogy az albizottság tagjai a különvéleményeiket beterjeszthessék. Az előadói jelentést, amelynek adatait annak idején számos közleményünkben részletesen ismertettük volt, dr. Láng Lajos készítette. Ez a jelentés teljes részletességgel tárta föl a vizsgálat által megállapított és a közvélemény által meglehetősen kínosan megítélt tényeket. A határidő leteltével hat különvéleményt terjesztettek be éspedig: a Sármezey-féle, a Scheuer-féle és a Kossalka-féle műszaki jelentéseket, Lakatos Gézának a keresztény párt álláspontját visszatükröző jelentését. Rövid különvéleményt adott be dr. Bedő Mór, aki fegyelmi eljárást kért Rényi Dezső vezérigazgató, Farkas Elek helyettes igazgató és Huszek István főszámtanácsos ellen. Indítványozza e három főtisztviselő fölfüggesztését a fegyelmi eljárás érdekében. Ettől függetlenül kérte, hogy Rényi szerződését nyomban bontsák föl. Terjedelmes különvéleményt terjesztett be Bíró Dezső elvtárs, aki a Finy-féle szállítási ügyek egész komplexumára nézve elfogadta Bedő különvéleményét, egyebekben pedig fölsorolja azokat a tényeket, amelyek nyomán a régi igazgatóság és végrehajtóbizottság anyagi felelősségének megállapítását kéri. A felelősség megállapítását javasolja azokkal szemben, akik a Rényi Dezső vezérigazgatóval kötött hallatlanul súlyos szerződéshez hozzájárultak és azt később módosították. Ez a szerződés — úgymond — indokolatlanul kedvező a vezérigazgatóra és túlmegy azokon a kereteken, amelyek között hasonló intézmények vezetőinek szerződései mozognak. Sztankovics Szilárd igazgatói szerződése is megcsúfol — úgymond — minden kereskedői és vállalkozói óvatosságot és a vállalatra indokolatlan terheket ró. Sztankovics alkalmaztatása egyébként a létszámcsökkentő törvénybe is ütközik, mert nevezettet a B-listára helyezett Földes Imre helyére alkalmazták. Anyagi felelősség állapítandó meg azért is, mert a keresztény-szociális villamosszakszervezet 1j csoportelnökét tartósan teljes fizetéssel szabadságolták, ugyanúgy Rideg Jánost, a keresztény-szociális szakszervezet elnökét, Bors Jánost, az ébredő villamosszervezet főtitkárát, akik a vállalat pénzén agitációs munkát végeztek. A polgármesternek közcélokra 1025-ben 10.000.000 koronát bocsátott az igazgatóság rendelkezésére, a polgármester azonban ezt az összeget nem közcélokra, hanem városházi főtisztviselőknek juttatta. Teljesen indokolatlanul két igazgatósági tag, Buday Dezső és Platthy György kapott a Beszkártól ingyen telefont. Felelős az igazgatóság azért a 8.584.000 koronáért, amelyet a Beszkár fizetett ki az ébredők egyesülete helyett a Máv.-nak tüzelőanyag fejében; felelős az ébredők egyesületének adományozott 10,000.000 koronáért, az 1923-ban adott 500.000, majd 4,000.000 és újabb 35,000.000 korona kamatmentes kölcsönért, amely összegeket az Érne később rossz koronákban fizetett vissza. Felelős a keresztényszociálisoknak 1924-ben kamatmentesen kölcsönzött 10,000.000 koronáért, a Testvér Szövetségnek adott 4,000.000 koronáért, a Turul Szövetségnek adott 1,000.000 koronáért. Megállapítandó a felelősség a Stádium Sajtóvállalatnak, valamint a „Nép" című napilapnak juttatott 100.000.600 koronán fölüli összegért, az állítólag detektívszolgálatok jutalmazására kiutalt több mint másfélszáz millióért. A „Közérdekű Levelek" szerkesztőjének 1923 elején megállapított havi 20.000 korona szubvencióért. Az Operaháznak megállapított 15.000.000, a Turul gazdasági szövetségnek részjegyekre adott 2.000.000, a Pannónia keresztény szövetkezetnek 10.000 üzletrészre adott 19.500.000 korona, stb. összegekért. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek adott 40.000.000 korona segélyt. A különvélemény kifogásolja, hogy a vállalat néhány igazgatója, a vezérigazgatóhelyettes, több mérnök és főmérnök közeli rokonságban állanak egymással, ennek ellenére nem történt intézkedés olyan beosztások iránt, hogy egymással hivatalos összeköttetésbe ne jussanak. A Láng-féle vizsgálati jelentés szerint a vizsgálóbizottság a Rényi-féle sajtóelszámolásokat a valóságnak megfelelőnek találta, a magyarázatokat mint kielégítőket, elfogadta. Ezzel szemben Biró megállapítja azt a tényt, hogy a nyugták a lehető legszabálytalanabbak voltak, azok között egész csomó különböző névvel, de egyazon kéztől származott és a leghalványabb támpontot sem nyújtották arra, hogy a nyugtákon jelzett jelentős összegeket kik milyen célra és mikor vették föl. Vizsgálatot követel a különvélemény a milliárdokra rugó, úgynevezett, jótékonysági jegyajándékozásokra vonatkozóan. Vizsgálatot kér annak megállapítására, hogy a Beszkár kinek az utasítására és nyomására készítette el az új lóverseny térhez vezető szárnyvonalat, továbbá kéri a Magyar Lovaregylettel e szárnyvonal építése ügyében kötött szerződés megvizsgálását. Követeli a Beszkár Akácfa utcai új székházának építésére és berendezésére vonatkozó összes adatok felülvizsgálását. A jelentést és a különvéleményeket az albizottság elnöke most már beterjeszti a közlekedési bizottsághoz, amelynek sürgős összehívását kívánják a baloldali pártok. Nég elnes? az évisei? megkezdik az 1600 ágyas új Szeretetotthon építkezését. A főváros pénzügyi bizottságának hétfői ülésében dr. Gallina Frigyes főjegyző ismertette a Maglódi útra tervezett új 1600 ágyas pavillonrendszerű Szeretetotthon építkezésére vonatkozó ismeretes javaslatot. Az építkezésre rendelkezésre áll 11 milliárd korona, az összes költség 60 milliárd korona. Még a múlt évben elhatározta ezt az építkezést a főváros közgyűlése, annál nagyobb meglepetést keltett, hogy dr. Bródy Ernő, majd Friedrich István és mások hirtelen fölfedezték, hogy az előterjesztett javaslatot „a költségvetés keretében" szabadott volna bemutatni. Izgalmas hangulat támadt, amely csak fokozódott akkor, amikor Ernst Sándor bizottsági tag megállapította, hogy a pénzügyi tanácsnok „meglepetéssel fogadta" az előterjesztést. Kis Ilenő elvtárs nyomban leszögezte, hogy az effajta ellentmondásokat az elnöklő alpolgármesternek a tanácsban kellett volna már áthidalnia. Bresztovszky Ede elvtárs megállapította, hogy ez a jelenség jellemzi a főváros egész gazdálkodását, a tanácsban fennálló ellentétek állandóan a nyilvánosság előtt robbannak ki, befelé pedig munkaképtelenné teszik a főváros adminisztrációját. Nem érti az ellentmondásokat a javaslattal szemben, amikor az közgyűlési határozaton alapul. A kifogások éppen egy ilyen szociális intézménnyel szemben olyan kényesek. Kérte a javaslat elfogadását, hogy az építlzezést még ebben az évben meg lehessen kezdeni. Hosszas vita után végül is sikerült a bizottságnak megállapodnia abban, hogy az építkezést még ebben az évben megkezdik, éspedig 20 milliárdos keretben és a további költségekről évről-évre újra gondoskodnak. A képviselőház csak tíz nap utalva kerülem a költségvetés táárgyalását. A képviselőház, amint tudjuk, a kormány kívánságára napokig kénytelen szünetelni és csak csütörtökön folytatja az autonómiákba belegázoló, úgynevezett adócsökkentő javaslat részletes tárgyalását. Ebből a pénzügyminiszteri javaslatból már csak kevés szakasz van hátra, ennek ellenére az 1927—28. évi költségvetés tárgyalására csak a jövő hét derekán, március 10. után kerülhet sor. A költségvetést egyelőre ugyanis a kormánypárt a pénzügyi bizottságban tárgyalja. Eddig tudvalevően az igazságügyi, a pénzügyi, népjóléti, belügyi és honvédelmi tárcák költségvetésével végeztek és a bizottság legközelebbi, szerdai ülésén a földművelésügyi tárca költségvetését tárgyalják. A kormány utasítása szerint a jövő hét szerdáján a pénzügyi bizottság be is fejezné munkáját. A bizottság erről szóló jelentése jövő hét csütörtökjén, március 10-én kerülne a képviselőház elé, amely ezek szerint március 11-én, pénteken kezdené meg az 1927—28. évi költségvetés tárgyalását. Az úgynevezett adócsökkentő javaslat megszavazása után, még a költségvetés tárgyalása előtt, a kormány a képviselőházat az időközben benyújtott kisebb javaslatokkal akarja foglalkoztatni. Ilyenek a biztosítási reformról szóló javaslat, a honvédelmi miniszter ismert páncélautós javaslata, a kultuszminiszter javaslatai és több nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat. A parlamenti frakció és a pártvezetőség szerdán délben 12 órakor a szokott helyen együttes ülést tart.