Népszava, 1927. május (55. évfolyam, 98–122. sz.)
1927-05-01 / 98. szám
záját, minden nacionalizmus nélkül, tiszteletben tartja és megbecsüli. Nem veszik észre, hogy az egyetemes emberszeretetnek és testvériségnek ez a vallásos és hazafias gondolata mennyivel nemesebb az ő szűkre szabott „ideál"juknál, amely szerint a vallás felekezeti gyűlölködést s a haza osztályuralmat és nacionalizmust jelent! A nem-felekezeti vallás és a nemnacionalista hazafiság gondolatai egy hajszálnyira sincsenek ellentétben a szocializmus gondolatával. Ezek az ideálok összeférnek, mert a szocializmus a szó legnemesebb értelmében nemcsak nemzetiközi, hanem vallásközi is. A mi vallási idealizmusunk olyan, mint aminő a krisztusi őskereszténységé volt, amely nem ismert felekezetet s amely az igaz testvériesülésnek, az emberszeretetnek a vallása volt. A mi nemzetköziségünk olyan, mint aminő Beethoven halhatatlan zsenijének az egész emberiségért rajongó idealizmusa volt és olyan, mint aminőnek azok a nagyszerű ünnepek, amelyek e titán emlékezetére az egész kulturvilágot egyetlen közös gondolatban egyesítették éppen mostanában. A mi hazagságunk olyan, mint aminő Petőfi Sándoré volt, aki forradalmi vadsággal kárhoztatta rajongva szeretett hazájának minden maradiságát s aki ugyanakkor szivére ölelte a földgolyó minden szabadságért harcoló népét... A szocializmus javítani akarja a dolgozók élete sorát. Jogokat akar juttatni a kitagadottaknak. Küzd az elnyomottak szabadságáért. Harcol az osztályelnyomatás ellen, hogy egyenlő életföltételeket biztosíthasson minden emberfiának, bármily hiten legyen, bármily fajhoz tartozzék, bármily nemzetiségű legyen is. A szocializmus küzd a békéért, harcol a háború ellen küzd a szeretetért,harcol a gyűlölködés ellen. Szebb, emberibb, nemesebb létért harcol. Minden gondolata, minden lélekzetvétele a szebb, a jobb jövendőért való küzdelemnek van szentelve. Soha — az emberiség őskorától mai napig: soha — magasztosabb idealizmus ilyen sok embert egyszerre még meg nem mozdított. Soha nemesebb ideálért több emberi szív egyszerre, egy ütemre még nem dobogott. Idealisták vagyunk! Mi vagyunk az idealistáik! Május elseje, a nagyszerű jövendőnek ez az előre ragyogó ünnepe: milliók idealizmusának fenséges napja is! 4KTISPSZAVA Kubikosok a földmivelésügyi miniszternél. A fővárosban tartózkodó kubikosmunkások április 3-án gyűlést tartottak, amelyen kimondták, hogy a földmivellésügyi miniszterhez küldöttséget menesztenek és orvoslást kérnek a kubikosmunkásság legégetőbb sebeire és héjaira. Az öttagú küldöttséget április 28-án, csütörtökön délben fogadta Mayer János földművelésügyi miniszter. Szeder Ferenc elvtárs, aki a küldöttség vezetője volt, a miniszternek egy emlékiratot nyújtott át és ismertette mindazokat a panaszokat, amelyek a kubikosmunkások részéről az utóbbi években általánosan fölhangzanak. Szeder elvtárs a miniszter előtt rámutatott arra, hogy a magyar kubikosok nemcsak a monarchia területén, hanem a Balkánon és a nyugateurópai államokban is megbecsült munkaerők voltak. A háború után a kubikosok úgyszólván teljes számban ittmaradtak a megcsonkított ország területénés számuk meg közelíti a százezret. Mezőgazdaságunk ezt a tömeget nem tudja foglalkoztatni. Annak a lehetősége is megszűnt, hogy a kubikosok kenyérkereset céljából az utódállamokról menjenek. Az országban ma sem folynak olyan földmunkák etőve, amelyek a kubikosokat foglalkoztatnák. Ez a hatalmas munkástábor csak akkor jutna munkához, ha megkezdődnének azok a földmunkálatok, amelyeknek az ország közgazdasági élete szempontjából rendkívül nagy jelentőségük lenne. A nagymértékű munkanélküliség mellett még súlyosabbá teszi a kubikosok helyzetét a tarthatatlan alvállalkozói rendszer. Egy-egy munkálat egész sereges alvállalkozói kézen — némely esetben öt-hat kézen— megy keresztül. Ezek a vállalkozók a munkából biztosítják önmaguknak a hasznot, anélkül, hogy azok elvégzésében bármilyen vonatkozásban is részt vennének. Így azután, amikor a munkás a talicska elé áll, az egész munkát annyira kizsarolták már az alvállalkozók, hogy nehéz munkája elvégzéséért a kubikosnak csak a legnyomorúságosabb bér jut. Mindezektől eltekintve, az alvállalkozók a legkülönfélébb furfanggal rövidítik meg a munkásokat. Valóságos rendszer már náluk, hogy a kialkudott munkabért nem fizetik meg. Ilyen esetekben senki sincsen, akit felelősségre lehetne vonni, mert az alvállalkozó rendszerint vagyontalan, akin nincs mit behajtani. Az is gyakori eset, hogy az alvállalkozó megszökik a munkások keresetével. _ Szeder elvtárs fölhívta a miniszter figyelmét az alvállalkozói rendszer törvényhozás útján való szabályozásának szükségességére. Ezután ismertette azt a visszás helyzetet, amit a kereseti adó jelent a kubikosoknak, amely súlyos teherként nehezedik rájuk. A munkájuk csak néhány hétig tart és utána hónapokig nem jutnak keresethez. Ha az évi átlagos keresetüket vennék adóalapul, az nem érné el azt a minimális összeget sem, amelyen túl kereseti adót kivetnek. A kubikosmunkásság egyik súlyos sérelme az is,hogy a háború előtt érvényben volt vasúti félárujeggyel való utazást megvonták tőlük. Az az állapot pedig igazságtalan, hogy amíg a birtokosok a különféle gazdasági egyesületektől összehívott kongresszusokra szabad- vagy kedvezményes jegygyel utaznak, addig a kubikosok — sok esetben amiatt, mert a vállalkozók becsapják őket — kénytelenek messze földről hazagyalogolni. Szeder elvtárs kérte a minisztert, hogy tanulmányozza ezt a kérdést is, vájjon nem lehetne-e a kubikosok menetjegykedvezményét visszaállítani azzal, hogy ilyen esetben elegendő igazolás legyen a munkásigazolvány. Végül felhívta a miniszter figyelmét a betegség, baleset és rokkantság esetére való biztosítás fontosságára. A kubikosok a törvény szerint biztosításra kötelezettek. Munkáltatói részről azonban ezen a téren is sok visszaélés történik. Vagy nem jelentik be alkalmazottaikat a pénztárba, vagy az őket megilletőnél alacsonyabb bérosztályt fizetik. Ha azután a munkás rászorul a pénztárra, vagy baleset éri, csak ő károsodik. Kérte a minisztert, hasson oda, hogy a mezőgazdaságban és az azzal kapcsolatos foglalkozási ágakban dolgozó munkásokra a kötelező biztosítás kérdését rendezzék. Ha a mezőgazdasági munkás vagy kubikos agg kora következtében munkaképtelenné válik, a legborzalmasabb sors vár rá. Ha nincsen családja, akkor koldulni kénytelen, ha van, akkor csaknöveli azok nyomorúságát A rokkantbiztosítás kérdéséhez fontos szociális érdekek fűződnek, éppen ezért lérte a minisztert, hogy ilyen irányú törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé. Mayer miniszter a kubikosok küldöttsége előtt válaszképen csak azokat a frázisokat ismételte meg, amelyeket különben tőle a földmunkásság, illetve annak érdekelt része már nagyon sokszor hallott. Újból emlegette a kormány szociális gondoskodását, amellyel a földmunkásságot akarja boldogítani. De egyébként semmi határozott ígéretet nem tett a sérelmek orvoslására. Azokat az általános szólamokat, amelyeket elismételt, a kormány bármelyik tagja elszavalja a bársonyszékből, vagy a skorteshordók tetejéről. A kubikos matrikások Mayer — nesze semmi, fogd meg jól —válaszából annyit ismét megtanulhattak, hogy csak a saját szervezett erejükkel verekedhetik ki munkaviszonyaik megjavatását, de a miniszter sem ígéretekkel, sem anélkül nem fogja sérelmeiket orvosolni. Wüttag Szövetségle il föloszlatta a birodalmi bíróság. A német fehérterroristák szervezetei közül. A Népszava már foglalkozott azzal a perrel, amelynek vádlottjai a Viking és Olympia nevű hírhedt német fehér terroristaszervezetek, amelyek sportklub cégére alatt szervezkedtek a német köztársaság fegyveres megdöntésére. A nyomozás során megállapították, hogy Rathenau és Erzberger gyilkosai is ebből a társaságból kerültek ki. A szervezetek vezetői fölött még nem mondta ki az ítéletet a berlini törvényszék, magukat a szervezeteket azonban már régebben föloszlatta a porosz belügyminiszter. A szervezetekben annak idején megtartott házkutatások során rengeteg fegyvert, sőt gépfegyvert is találtak. A porosz belügyminiszter feloszlató határozatát a német fajvédők megfellebbezték a lipcsei birodalmi bírósághoz, amely ilyen ügyekben végsőfokon ítélkezik. Lipcséből jelentik, hogy most hirdették ki az ügyben a birodalmi bíróság döntését, amely a Vikingszervezet feloszlatását helybenhagyja, az Olympia működését azonban bizonyos megszorításokkal továbbra is engedélyezi. 1927 május 1.