Népszava, 1927. augusztus (55. évfolyam, 173–196. sz.)
1927-08-02 / 173. szám
l _____ NÉPSZAVA 1927 augusztus 2. Egy évről 100 millió pengős fölös bevételről számolnak be Bethlenék. Egyenes adókból 160.4, a kenyérdrágító közvetett adókból 431.7 millió pengő folyt be 11 hónap alatt. Egyre emelkednek a vagyonos osztályok takarékbetétjei és közben egyre nő a zálogházak forgalma. Bud pénzügyminiszter most adta ki XII. havi jelentését, amelyben az államháztartás májusi bevételeiről, továbbá a júliusi költségvetésről és az elmúlt költségvetési év tizenegy hónapjának alakulásáról számol be. Ez a pénzügyminiszteri jelentés is, illetve a jelentésnek az adókról szóló kimutatásai hű képet adnak arról az osztálypolitikáról, amely Magyarország dolgozó népét förtelmes nyomorgásra, valósággal kiéheztetésre kárhoztatja. A július havi költségvetési előirányzat szerint az állam kiadásai 60,2, bevételei 51,1 millió pengőt tesznek ki, vagyis az előirányzat 9,1 milliópengős hiánnyal számol. Ám tudjuk, hogy ez távolról sem jelenti azt, mintha a Bethlen-kormány szakított volna a dolgozók rovására fölöslegeket halmozó politikájával. Hiszen 1926 júliusában a kormány az ideinél w ift nagyobb, számszerint 9,9 milliópengős hiányt irányzott elő és amint éppen az előttünk fekvő Bud-jelentésből kiderül, az elmúlt költségvetési évről a kormány legalább 100 milliópengős fölösleget fog kimutatni. Hiszen minden Bud-jelentés tanúságot tesz arról, hogy a tényleges bevételek 8-10%-kal meghaladják az előirányzott bevételeket és ha a vagyonos osztályok adóiból nem is folyik be tényleg több, mint amennyit a kormány a vagyonos osztályok kímélésével előirányoz, annál inkább meghaladják a dolgozó, nincstelen tömegeket terhelő közterhek bevételei az előirányzott összegeket. Május havában például egyenesadókból 20, a dolgozók mindennapi falatját, nélkülözhetetlen közszükségleti cikkeit drágító adónemekből (forgalmi adók, illetékek, fogyasztási adók, vámjövedék, 40,5 millió pengő folyt be. És amíg az egyenesadók bevétele teljesen meg-,felel az előirányzott összegnek, addig az előbb feltelt közvetett adókból a tényleges bevételek ebben az egy hónapban kerek 1 millió pengővel haladták meg az előirányzatot. Az egyenesadóknak és a közvetett, a dolgozókat terhelő adóknak ezt az osztálydiktatúrás, torz arányát még inkább visszatükröztetik az elmúlt költségvetési év tizenegy hónapjáról, az 1926 július 1-től 1927 május végéig terjedő időről szóló adókimutatások. Ezek szerint e 11 hónap alatt egyenes adókból 160,4 millió, a közszükségleteket drágító közvetett adókból (forgalmi adók, illetékek, fogyasztási adók és vámjövedék) 431,7 millió pengő folyt be. A pénzügyminiszter egyebekben elkérkedik azzal, hogy e tizenegy hónap leforgása alatt az állam tényleges bevételei, amelyek — amint a fentiekből látható — főként a nincstelen robotosok zsebeiből kerülnek ki. 92,4 millió pengővel haladták meg a havi költségvetésben előirányzott bevételeket. Ez pedig azt jelenti, hog az 1926—27. évi költségvetés lezártával a kormány előreláthatóan kerek 100 millió pengő fölös bevételről ad majd számot. Ez viszont egyet jelent azzal, hogy legalább 100 millió pengő fölöslegetsikerült, a kormánynak egy év alatt fölhalmoznia, mert hiszen a költségvetési előirányzatok már amúgy is legtöbbnyire kiegyensúlyozottak, csak ritkán számolnak hiánnyal, de annál gyakrabban mutat ki a kormány már a havi előirányzatokban is fölöslegek Ez a 100 millió pengős fölösleg pedig mindennél megfoghatóbb magyarázatát adja annak, miért kell Magyarországon a dolgozóknak éhezniök, förtelmes nyomorban sínylődniük. De további magyarázattal szolgál maga a Bud-jelentés is, amely számot ad a tőkés osztályok újabb vagyonszapondatáról, a takarékbetétek szüntelen emelkedéséről. Eszerint a postatakarékpénztárnál és a budapesti 13 legnagyobb pénzintézetnél elhelyezett takarékbetétek álladéka júniusban 7,1 millió pengővel, a folyószámlabetétek pedig 576 milió pengőről 589 millió pengőre emelkedtek. A bankokban fiadzó vagyonfölöslegek emelkedésével párhuzamosan emelkedett természetesen a tömegnyomor is, amiről a pénzügyminiszteri jelentésnek a zálogházak forgalmáról szóló kimutatása tesz tanúságot. Eszerint a postatakarékpénztár zálogházaiban június havában ismét emelkedett a zálogfelvételek száma, amennyiben ebben az egy hónapban 132245 tárgyat helyeztek el a zálogházakban és csak 107.542-t váltottak ki. A zálogházak tehát lassanként magukhoz szippantják a nincstelen emberek minden utolsó értéktárgyát, nélkülözhető ruhadarabjait, ingét, párnáját és június havában a zálogházak raktáraiban már 548.836 zálogtárgyat őriztek. A zálogházba elhelyezett holmik közül ebben a hónapban 2377 került önkéntes, 4343 kényszerárverésre. A csődök és kényszeregyezségek száma ebben az évben januártól június végéig 617 volt A Bad-jelentés beszámol az ország külkereskedelmi mérlegéről is, amely januártól május végéig 145.9 millió pengő hiányt mutat, amenynyiben ezidő alatt 436.7 millió pengő értékű árut hoztak be az országba és 290,8 millió pengő értékű árut vittek ki. A kivitel főleg rozsban, vágóállatokban, baromfiban emelkedett, bizonyítékául annak, hogy ha a folyton emelkedő drágaság következtében az ország népe koplalni is kénytelen, azért a termelők az élelmiszerek exportja révén nyugodtan tovább gazdagodhatnak és növelhetik ennek révén az áruuzsorát. Santoszeti l&bfigdsért négyhónapi lapoz. Szeper Ferenc elváta Hiegliszky feli háziüisztelését. Amióta a szociáldemokrata földmunkások szaklapjának megjelenését a belügyminiszter betiltása lehetetlenné tette, a földmunkások szövetsége kénytelen volt időről-időre röpiratokban tudatni tagjaival a szövetség különféle tudnivalóit és közleményeit. A sajtótörvény tudvalevően úgy intézkedik, hogy évenként legföljebb tízszer, nem folytatólagosan megjelenő időszaki sajtóterméket szabad kiadni. Azt azután már a belügyminiszteri értelmezés pótolja a sajtótörvényhez, hogy szociáldemokratának pediglen nem szabad élni ezzel a törvényes lehetőséggel. Szeder Ferenc elvtárs csak a sajtótörvényt ismerte, de erről a hatósági értelmezésről nem tudott, röpirat formában, más-más címen, kiadta tehát időről-időre a földmunkások szövetségének értesítéseit. A kiadott röpiratok ellen sem izgatás címén, sem más elben eljárás nem indult, ellenben az V. kerületi kapitányság sajtórendőri kihágás címén indított Szeder elvtárs ellen eljárást. Amíg Szeder elvtárs tagja volt a nemzetgyűlésnek, a sajtó rendőri eljárás húzódott, mert a Háztól mentelmi jogának fölfüggesztését kellett kérni. Amikor aztán a nemzetgyűlést föloszlatták és Szeder elvtárs mentelmi joga megszűnt, a rendőrhatóság nyomban lecsapott rá és a sajtórendőri bíróság öthónapi elzárásra ítélte. Érdekes, hogy ezt a sajtórendőri kihágásért kiszabott öthónapos fogházbüntetést még a belügyminiszter is túlságosan szigorúnak tartotta, hiszen hasonló ügyekben ilyen drákói ítéletre még a legöregebb jogászok sem emlékeznek. A belügyminiszter tehát az ítéletet meg is változtatta . Szeder elvtársat négy havi fociházbüntetésre ítélte... Szeder Ferenc elvtárs a mátyásföldi rendőrkapitányság fölhívására kedden kezdi meg büntetésének leülését. Ugyanakkor kell lefizetnie a mellékbüntetésként kiszabott 400 pengő pénzbüntetést is. Szeder elvtársunk, akit Bethlen választástcsináló ismeretes módszereinek alkalmazásával sikerült csak a képviselőháztól távoltartani, emelt, büszke fővel kezdi meg büntetését és a magyar reakciónak, ha sikerült is a magyar földmunkásság fáradhatatlan, harcos szószólóját négy hónapra elnémítania, nem lesz meg az az öröme, hogy elvtársunk energiáját, harci készségét megcsorbítva lássa. Szelder elvtársunk a négyhónapos kényszerű pihenés után még harcosabb lélekkel hagyja el majd börtönét, hogy tovább szolgálja a magyar róna sokmilió elnyomott robotosának ügyét, akiknek szentelte eddig is küzdelmes életét. Harc a román íróra Mihal Károly volt trónörökös nyilatkozata. A román trónörökös körül fölkavarodott bonyodalomban most Károly volt trónörökös Párisból hírlapi nyilatkozatokban adja tudtára „népének", hogy lemondását kikényszerítették tőle és kötelességének fogja tartani, hogy hívó szavának eleget tegyen. Párisi távirat szerint a volt román trónörökös sajtótitkára vasárnap este közleményt juttatott el a lapokhoz, amelyben többek közt a következőket mondja: — A trónörökös által másfél évvel ezelőtt aláírt lemondási nyilatkozatot oly körülmények között és oly személyek kényszerítették ki, amiről a trónörökös egyelőre sem nyilatkozni, sem ítéletet mondani nem óhajt. A trónörökösnek egyáltalában nem áll szándékában, hogy országában bármi nevén nevezendő forradalmi mozgalmat szítson, mint román hazafinak és apának azonban nemcsak joga, de kötelessége is afölött őrködni, hogy a román nemzet nagyságát ne érje csorba. A trónörököst mindig izzó hazaszeretet és lojalizmus jellemezte s most sincs más kivánsága, mint az, hogy használjon országának. Ha a román nép hivni fogja őt, ugy a trónörökös kötelességének fogja tartani, hogy népe hivő szavának eleget tegyen. A volt trónörökös a közlemény kiadásával egyidejűen a „Matin" tudósítója előtt is nyilatkozott és nagyjában véve ugyanazokat mondotta, mint a kit sajtótitkára a lapokhoz eljuttatott. A kérdést egyelőre a sajtóban vitatnák meg, a román nép pedig passzivitásban várja a további fejleményeket a genfi Stüflardi beismerését. Szerdán vagy csütörtökön ül össze megint a leszerelési értesészlet. A tengeri fegyverkezés korlátozása, ügyében tárgyaló hatalmak, amint azt megírtuk, abban állapodtak meg, hogy hétfőn megint értekezletre ülnek össze, amelyen azután hivatalosan is megállapítják, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk. A kudarcnak ez a nyílt beismerése azonban nyilvánvalóvá tenné, hogy az érdekelt államok tulajdonképen nem a leszerelés érdekében dolgoznak, hanem inkább a maguk hatalmi pozíciójának a megerősítésére törekszenek, így azután újabb kibúvót kerestek. . Amint Genfből jelentik, az amerikai, angol és japán delegációk vezetői vasárnap hosszas tárgyalások után megegyeztek abban, hogy a hétfőn tervezett teljes ülést szerdára vagy csütörtökre halasztják, tekintettel arra, hogy az amerikai delegáció újabb javaslatokat terjesztett a konferencia elé, amelyeknek megvitatása két-három napot vesz igénybe. Erre vonatkozóan azt remélik, hogy ha az angol delegáció hozzájárulna az amerikai javaslatokhoz, ugyan szerdára vagy csütörtökre tervezett teljes ülésen sikerülni fog a végleges megállapodást létrehozni. Mivel az amerikai kormány elutasította az angol javaslatokat, nem valószínű, hogy az angolok most elfogadnák az amerikaiak újabb tervezetét és így a konferencia előbb-utóbb kénytelen lesz nyíltan beismerni, hogy nem tudja elsimítani az imperialista érdekellentéteket. Mussolini a dunai konföderáció ellen. Amint Rómából jelentik, hétfőn minisztertanács volt, amelyen Mussolini főleg külpolitikai dolgokról beszélt. A bécsi forradalomról szólva a következőket mondotta: Azok a híresztelések, amelyeket a felkelés napjaiban Olaszország magatartásáról terjesztettek, annyira képtelenekvoltak, hogy formális cáfolatra nem is kellett méltatni őket. A fascista kormány soha nem gondolt arra, hogy az osztrák köztársaság belügyeibe beleavatkozzék. Olaszország bécsi követe soha semmiféle „lépéseket" nem tett, soha az osztrák határon csapatokat nem koncentráltunk. A bécsi lázadás újra a nemzetközi vita tárgyává tette Ausztria Független állami létének problémáját. Újra fölmerült a dunai konföderáció és a Németországhoz való csatlakozás gondolata. Világos, hogy egyik sem áll összhangban a fönnálló békeszerződések betartásával. Olaszország nem változtat tehát magatartásán. Csökken a munkanélküliség Magyarországon. Amint a „Magyar Statisztikai Szemle" új száma közli, Magyarországon 1927 júniusában 13.110 egyén maradt munka nélkül, 11.7%-kal kevesebb, mint az előző hónapban s 51.5%-kal kevesebb, mint a megelőző év ugyanezen hónapjában. 1924 óta ez a legalacsonyabb szintja a munkanélküliségnek. A hatósági munkaközvetítők június havában 8788 munkahelyet, 12.906 munkakeresőt és 4648 közvetítést tartottak nyilván. Száz munkahelyre országos átlagban az előző 172-vel szemben júniusban 147 muntakereső esett