Népszava, 1927. szeptember (55. évfolyam, 197–221. sz.)

1927-09-01 / 197. szám

SLV. évfolyam, 197. szám, Budapest, 1927 szeptember 1. csütörtök MM AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő — külföldre 21 pengő Egy hóra­­ 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. ________ 5 pengő SZERKESZTŐSÉG: Vm. CONTI­ UTCA 4. SZ. Telefonszám _ - - _ József 303—30 és J. 303—31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT— KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP *DN1 ^ Ára 1® fillér ip Egyes szám ára 16, ünnepnap 24, vasárnap 32 fillér. Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Jugo­szláviában hétk. 3 dinár, vas. 4 dinár, Franciaorsz. 130 fr., Csehszlovákiában hétk. 150 ck. vas, 2 ék. KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI­ UTCA 4. SZ. Telefonszám J. 303-30, J. 303-31, J. 303-32 a Trianon és a szoci Akik hazudni akarnak", azok nem törődnek az igazsággal. Akik célzatos tudatossággal elferdítik a való tényeket, azok elé hiába tárjuk a megcáfolhatatlan érvek sokaságát, ahol a politika üzletté fajul, ahol az elvtelen­ség és alávalóság nem megbecstelenítő, ott meddő az igazság ereje, ott a politikai harc tisztességes eszközeivel harcolni legalább is naivság. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt már számtalanszor kinyilatkoztatta, hogy helytelennek, igazságtalannak tartja a tria­noni erőszakos békét. A világháborúban győztes hatalmak a legnagyobb felületesség­gel és az igazság megcsúfolásával kényszerí­­tették Magyarországra ennek a békeszerző­désnek elfogadását és olyan területeket ra­gasztottak más államokhoz, amelyeknek la­kossága teljesen vagy túlnyomó részben ma­gyar volt. A trianoni szerződés ellentétben állt azokkal az elvekkel is, amelyeket az antanthatalmak a háború idején hirdettek, mert erről a békediktátumról senki sem mondhatja el, hogy figyelembe vette a népek önrendelkező jogát. A magyar szociáldemokraták állásfoglalá­sát lényegesen megkönnyítette, hogy a Szocialista Internacionálé szintén az erő­szakos békediktátumok ellen foglalt állást, ami azt jelenti, hogy még a győztes államok szociáldemokratái is­ elítélik azokat az erő­szakos békeszerződéseket, amelyek a régi igazságtalanságok orvoslása helyett, a demo­kratikus elvek figyelembevétele nélkül, újabb igazságtalanságokkal haragították egymás­ellen a különböző nemzeteket. Mindebből az következik, hogy a Magyar­országi Szociáldemokrata Pártnak nem volt semmi oka arra, hogy az úgynevezett Rother­mere-akció ellen állást foglaljon. Azt kész­séggel elismerjük, hogy nem fogadtuk ezt az akciót olyan rajongó lelkesedéssel, mint a polgári lapok, mert már eleve is tisztában­­voltunk azzal, hogy a jelentőségét erősen túlozzák, hogy ez az újságakció nem valósít­hatja meg azokat a reménységeket, amelyek a nyomában jártak. Tárgyilagosan ismertet­tük mindazt,­ ami ezzel az akcióval kapcso­latban az olvasókat érdekelhette s magától értetődően az ellenkező, sőt a támadó véle­ményeknek is helyet adtunk. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy magát az akciót támadtuk. Erre annál kevésbé volt okunk, mert, ismételjük, magunk is elkerülhe­tetlennek tartjuk a trianoni békediktátum revízióját. De mindez nem jelenti azt, hogy most már tűzön-vizen keresztül arra esküdjünk, amit Bothermere kinyilatkoztat és egyenesen szé­gyenletes volna, ha szó nélkül hagyjuk azt az újságcikket, amelyben a nevezett lord valóságos imádattal dicsőíti az olasz szabad­ság elnyomóját és a fascista diktatúra meg­alapítóját. A kormány félhivatalosa meg­engedheti magának azt a fényűzést, hogy a gyilkos terrorista fascizmust rokonszenves­nek tartja, de ha a feje tetején táncol, akkor sem fogja azt elérni, hogy Mussolini urat, ezt a véreskezű diktátort követendő példakép gyanánt állítsuk olvasóink elé. Bothermere úr rajonghat Mussoliniért és mivel a rokon­lelkek találkoznak, a kormány esti lapja is helyesnek tarthatja ezt az ömlengést. Ezzel szemben mi már számtalanszor kifejtettük, hogy még a bethleni diktatúrát is károsnak tokrata párt, és elrettentőnek tartjuk, a Mussolini dikta­túráját pedig gyilkos alávalóságnak. A kormány félhivatalosa nagyon jól meg­értette, hogy a Bothermeret támadó cikkünk nem a trianoni akcióval kapcsolatos szerep­lését helytelenítette, hanem a Mussolinit ki­dicsőítő, rajongó nyilatkozatokat. A kor­mányfélhivatalos nem mer nyíltan állást foglalni a faseizmus mellett, de mivel a dikta­túra dicsőítése is rokonszenves előtte, úgy tesz, mintha nem értette volna meg a cikkün­ket és azt hazudja olvasóinak, hogy mi a trianoni szerződésre vonatkozó revíziót hely­telenítjü­k. Érvek helyett fenyegetésekkel akar bennünket jobb útra téríteni, tárgyila­gos bírálat helyett rejtett, sunyi módon arról beszél, hogy vannak eszközök, amelyekkel el lehet bennünket hallgattatni. Csodálatos, hogy éppen a kormánylap utá­nozza az elvakult és elvadult kurzussajtót, mert hiszen állítólag a bethleni konszoli­dáció legnagyobb érdeme, hogy a felelőtlen gyilkosságok megszűntek, hogy a gumibotos, különítményes korszak immár a múlté. Ha most tehát a kormánylap veszi át a kurzusok harcmodorát, ez talán annak az új korszak­nak bejelentése, amelyről Gömbös éppen a napokban úgy nyilatkozott, hogy szó sem le­het a liberális orientálódásról. A fajvédő­vezér a Bethlennel való tárgyalásai után biztatta a híveit azzal,­­hogy a demokratikus irányban­­ való fejlődéstől nem kell félni és a kormány félhivatalosa gyorsan, az új hely­zethez alkalmazkodva, gumibotot és elhall­gattatást helyez kilátásba. Kétségtelen, hogy ez az új orientáció, a különítményeknek ez az emlegetése és az az új kurzus, amely már most is megnyilvánul a gyűlésbetiltásokban és a munkások sza­badságának teljes elnyomásában, végtelenül alkalmas arra, hogy a trianoni szerződés revízióját ki lehessen harcolni. Csak, a leg­­utóbbi napok eseményeiből kell fölemlíteni, hogy­­Vészi József a nemzetközi sajtóértekez­leten a sajtócenzúra átkairól és a sajtó­szabadság szükségességéről beszélt. Nagy Emil volt igazságügyminiszter an­g­ol­országi tapasztalatai alapján a revízió érdekében a demokratikus irányú orientációt ajánlotta, hogy az egész országot egybeforrasszák a re­vízió dolgában. Berzeviczy az interparlamen­t­­áris konferencián jelentette ki, hogy „Európa békéjét nem lehet állandóan csali a szuronyok hatalmára építeni". És ilyen körülmények között elég balgák azt hinni, hogy Magyarországon a szuronyok hatalmával, a sajtó elnyomásával, a szabad­­ságjogok teljes elkobzásával állandóan ren­det és nyugalmat lehet tartani, hogy ilyen kormányzati rendszerrel az ország népét egységesen föl lehet vonultatni a trianoni szerződés békés úton való revíziója érdeké­ben. Mi nem hisszük, hogy ez lehetséges volna. Hanem meggyőződéssel hirdetjük, hogy a trianoni erőszakos szerződést meg kell változtatni és ugyanilyen határozottság­gal kell kijelentenünk, hogy minden Rother­­mere-akciónál százszorta többet ér a demo­kratikus irányba való orientálódás, amely nemcsak az ország népét viszi egy táborba, hanem a tőlünk elszakított területeken élő magyarok előtt is kívánatosabbá teszi azt, hogy Magyarországhoz tartozzanak. Illetékes helyen jelentették ki, hogy puccsal­, erőszak­kal, fegyveres erővel nem tudjuk megváltoz­tatni a trianoni szerződést, tehát a béke, a demokrácia, a szabadság fegyvereivel kell harcolnunk. Ha Gömbösnek igaza lesz és a reakció a jövőben fokozódni fog, akkor száz Bpthermere is kevés ahhoz,hogy a trianoni szerződést megváltoztassák. j Cáfolat h­elyett kérdez a belügyminiszter. A fővárosi törvénytervezetet októberben akarják ankét elé vinni. A fővárosi törvény revíziójával kapcsolat­ban — amint erről beszámoltunk — a leg­vadabb szándékokról terjedtek el hírek, ame­lyekre cáfolat nem érkezett. Diktatúra fascista recept szerint — ez a lényege az említett hírekből kialakuló eszmeszörnynek: kineve­zett polgármester, kinevezett közgyűlés, egybe­hangzóan a kurzusreakció szellemével. Az egységes párt városházi hetilapja, a „Fővárosi Hírlap"­ közli most a szabadságá­ról­­visszaérkezett Scitovszky belügyminiszter nyilatkozatát, aki az elterjedt hírekre vonat­kozóan a következőket jele­ntette ki: — Olvastam ezeket „a beavatott értesülése­ket". Úgy látom, mindenki mindent jobban tud, mint én... Kijelentem: én a fővárosi törvényjavaslat tervbe vett rendelkezéseiről konkrétumot a nyilvánosság számára még senkinek sem mondottam. A javaslat a tör­vényelőkészítő osztályban munka alatt áll és így annak rendelkezéseiről a nyilvánosság nem értesülhet. Munka alatt álló törvényjavaslat, amelynek készülő szakaszai még hosszabb megvitatás alá kerülnek, nem lehet nyilvános pertraktálás tárgya... Hangsúlyozom: a fő­városi törvényjavaslat tervbevett intézkedé­seiről senki tőlem nem értesülhetett. Minden idevonatkoz­­ hír önkényes kombináció. Ta­lálgatások ezek abban a reményben, hátha egy találgatás ráhibáz a valóságra... Az említett lap munkatársa fölvetette a pol­gármester kinevezéséről elterjedt híreket, amire a belügyminiszter — kérdéssel felelt. — Ki mondta azt, hogy Budapest polgár­mesterét a jövőben a kormány fog­ja kinevezni? Kitől származik ez az állítás? Én ezt nem mondtam. Közölte még a belügyminiszter, hogy a fő­városi törvényjavaslat aktualitása egyelőre háttérbe szorult, mert előbb a vármegyei tör­vényjavaslatot fogja ankétek elé vinni. — Ilyen körülmények között — mondotta a belügyminiszter — a fővárosi törvényjavaslat tervezetét előreláthatóan csak október közepén bocsáthatom szaktanácskozások alá! A belügyminiszter egyszerűen megcáfolhatta volna az önkormányzat fölrúgásának szándé­kát. Beérte annyival, hogy elhárította a hírek apaságát... A polgármesterkérdésben pedig — amint láttuk —, kérdéssel felelt. Az idézett lap egyébként „jól informált helyre" való hi­vatkozással erre nézve külön értesülését közli. Eszerint: — A polgármesterkérdésben végleges döntés még nincsen. A javaslat miniszteriális meg­tanácskozása során több terv merült föl, köz­tük a polgármester kinevezésének és hármas jelölés alapján való választásának terve is. A kinevezés tervét máris elejtették, ellenben egyre valószínűbb lesz az a megoldás, hogy a polgármestert is úgy fogja a közgyűlés vá­lasztani, mint a főpolgármestert. Kinevezés vagy hármas jelölés, ugyanaz az eset, csak az örve más, mindegyik a dikta­túrát jelenti. Nincs válogatás: vagy önkor­mányzat, vagy diktatúra! Reméljük, az anké­tekig ezt a kormány is belátja. Készüljetek a vasárnapi kuruclesi népünnepélyre !

Next