Népszava, 1927. október (55. évfolyam, 222–247. sz.)
1927-10-01 / 222. szám
s Párisba jöttek volna és mielőtt a 'bók© tervét Magyarország elé terjesztették volna. Amagyar külügyminisztérium titkos iratai között állítólag ugyancsak nincsen nyoma a jegyzéknek. Erre vonatkozóan gróf Khuen-Héderváry Sándor meghatalmazott miniszter, aki a pénteki minisztertanácsonValkó külügyminisztert helyettesítette, a minisztertanács után az újságíróknak a következőket mondotta: — A kormányt meglepte a Paléologue-féle jegyzék nyilvánosságrahozatala. Nem a jegyzékben foglaltak miatt lepődött meg a kormány, hanem azon, hogy a jegyzéknek nyomát sem találjuk a külügyminisztériumban.Márpedig, ha ilyen okmány érkezett volna a magyar kormányhoz annak idején, akkor ennek a külügyminisztérium aktatárában föltétlenül nyomának kellene lenni. A leghatározottabban kijelenthetem tehát, hogy sem a békedelegáció, sem pedig a külügyminisztérium Paléologue-nak ezt a jegyzékét nem kapta meg. Az újságírók ezek után kérdést intéztek gróf Khuen-Héderváry Sándorhoz, hogy miképen tisztázódhatok ez a rejtélyes ügy. A válasz erre ez volt: — Hogy miként lehet ezt a kérdést tisztázni, arra nézve nem tudok ebben a pillanatban konkrét választ adni. A kormány ebben a tekintetben neki tud intézkedni. Először be kell várni azt, hogy Franciaország részéről hogyan foglalnak állást ebben az ügyben. Hogy hivatalos helyen egyelőre egyszerűen a tagadás álláspontjára helyezkednek és „nem találják a jegyzék nyomait", azon nincs mit csodálkozni. Hiszen azért titkos a titkos diplomácia, hogy az ilyen és ehhez hasonló diplomáciai jegyzékváltásoknak a közvélemény előtt ne legyen nyoma. Ám ezzel szemben a legilletékesebb nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy az 1920. évi magyar ellenforradalmi kormány és a francia kormány között a legkomolyabb formában folytak tárgyalások Magyarországnak az Oroszországellenes háborúba való bekapcsolása érdekében és maga Simonyi Semadam volt miniszterelnök is megerősítette nyilatkozatában, hogy ezzel az üggyel foglalkozott a minisztertanács, vajjon mi a magyarázata és háttere ennek a tervszerű és egyöntetű titkolódzásnak, mi a magyarázata annak, hogy hivatalos helyen nem akarnak tudni a Paléologue-féle jegyzék ügyéről, mikor más oldalról, mégpedig illetékes helyről ennek a jegyzéknek a hitelességét megerősítik. Annál is inkább érthetetlen ez, mert hiszen azt a borzalmas vádat, hogy az ellenforradalmi kurzus hajlandó lett volna Magyarországot az Oroszország-ellenes véres kalandba belevinni, szíves-örömest vállalják a Paléologue - jegyzékben leleplezett politikus urak. Ezt mindenesetre Magyarország dolgozó népe emlékezetébe fogja vésni, annál is inkább, mert mint ahogy az ellenforradalmi reakció belpolitikája sem változott 1920 áprilisa óta egy szemernyit sem, épp úgy nem változott a külpolitika hajlandósága sem. Magyarország népe tehát már csak ezért is joggal megkövetelheti, hogy a Paléologue-féle jegyzék rejtélyes, sötét hátterére végül világosság derüljön. A közvéleménynek meg kell tudnia, hogy 1920 áprilisában a kurzus hogyan vitte vásárra, a titkos diplomácia eszközeivel Magyarország érdekeit? A Kurzus skkora vezérel valamennynyien tudta el a tervről. Egyebekben a félhivatalos „Magyar Távirati Iroda" Simonyi-Semadam Sándornak ujabb nyilatkozatát továbbítja a lapokhoz. A volt kurznsminiszterelnöknek ez az ujabb nyilatkozata legutóbb megjelent nyilatkozatainak kiigazítását célozza, de ugyanakkor megerősítése annak,hogy mindazzal, amit az állítólag eltűnt Paléologue-féle jegyzék foglalt magában, foglalkozott az akkori minisztertanács. — Az ügyet — úgymond Simonyi Semadam — tárgyalta az akkori kormány. A minisztertanács döntött benne minden huzavona és haladék nélkül és a kormány a maga részéről mindent megtett, hogy az ügy perfektuáltassék. Gratz Gusztáv, aki abban az időben a magyar kurzus bécsi követe volt, most kijelentette, hogy magánúton értesült a Paléologueféle jegyzőkönyvről. Gróf Andrássy Gyula a nála érdeklődő újságíróknak azt a felvilágosítást adta, hogy gróf Teleki Páltól és gróf Bethlen Istvántól hallott a francia ajánlatról. Egyebekben Andrássy hangoztatja, hogy ő is szószólója volt annak a tervnek, hogy Magyarország nyújtson katonai segítséget Lengyelországnak Szovjetoroszország ellen. A kormány reggeli lapja, a „Budapesti Hírlap" pedig azt írja, hogy „a Paléologue-féle javaslat a beavatottak előtt akkor nem is volt titok, hanem az akkori politikusok körében bőséges megvitatás tárgyául szolgált”. Gróf Apponyi Albert, aki eddig a Paléologueféle jegyzék dolgában csak annyit mondott, hogy ezt a jegyzéket ő, mint a magyar békedelegáció vezetője nem kapta kézihez, most már ugyancsak kijelenti, hogy azokról a tárgyalásokról, amelyek a Paléologue-féle jegyzőkönyvet megelőzték, tudomása volt. Mis ellenben a Simonyi-Semadam-kormány tagjai a kötelező hivatali titoktartásra való hivatkozással tagadnak meg minden részletesebb fölvilágosítást ebben, az ügyben, addig Apponyi „a férfiak között szokásos diszkréció leplébe rejti bele azokat a közléseket, amelyeket e tárgyalásokról a nyilvánosság számára tehetne. Ezek után joggal fölmerül a kérdés. NÉPSZAVA »27 pert. Hullámgyűrűk a Földközi-tengeren. (II.) A Földközi-tenger, amelynek partjain a mai Európa bölcsője ringott, sok fejtörést, sok szenvedést, sok vérveszteséget okozott eddig is Európának és talán még többet fog okozni a jövőben. Sokan vannak, akik az elmúlt világháború egyik főtétjét is a Földközitengerben látták. Ha ezt a nézetet a magunk részéről nem is tudjuk teljes mértékben osztani, meg vagyunk győződve arról, hogy a jövő világháborúja minden valószínűség szerint a Földközi-tenger miatt fog kitörni. Az európai politika sakkhúzásai, az európai diplomaták ravaszkodásai és cselekvései a háborút követő években, közvetlenül vagy közvetve a Földközi-tenger körül folytak és a legújabb heteikben olyan események történnek a három világrész partjait mosó tenger körül, amelyek a legnagyobb mértékben érdekelhetik Európát és érdeklik Magyarországot is. Az angol flotta most tartja őszi manőverét a Földközitengeren és az a tény, hogy ez a manőver szokatlanul hosszú ideig tart, már egymagában véve is alkalmas arra, hogy a Földközitenger felé irányítsa Európa ügyeimét. A Földközi-tenger fölött három nagyhatalom uralkodik. Franciaország a nyugati medencében rendezkedett be, a középen fekvő Olaszországnak úgy a keleti, mint a nyugati medencében vannak aspirációi, Anglia pedig, amely földrajzi fekvés szerint nem Földközitengeri hatalom, világbirodalmi helyzeténél fogva érdekelve van a Földközi-tenger egész idéderüscéjében;' kezében tartja'nyugaton Gibraltárt, keleten Szuezt, Cyprus és Málta szigetét, szóval uralkodik az egész Földközi-tengeren. Görögország és Spanyolország nem nagyhatalom, de a Földközi-tengeren fekszik mind a kettő, mind a kettőnek van flottája, mind a kettőnek vannak hatalmi aspirációi és így a Földközi-tenger politikája szempontjából őket is tekintetbe kell venni. Jugoszlávia az Adrián fekszik, vágyai ugyan vannak Szaloniki irányában is, de flottája nincs és ezért csak Olaszország szárazföldi sakkbantartása szempontjából jöhet tekintetba Törökország szintén nem bír súllyal a Földközi-tengeren. Az afrikai partokon egyedül Egyiptomot lehet számításba vennünk, nem mint önálló tényezőt, hanem mint olyan faktort, amelyen keresztül Olaszország a szuezi csatornában kellemetlenkedhetik Angliának. Az angol diplomácia az utóbbi években próbaházasságra lépett Olaszországgal. Shanghaitól Tangerig vetették föl a világpolitikai nászágyat, az utóbbi hónapok eseményei azonban azt mutatják, hogy Anglia kezdi kényelmetlennek találni a partnert és lehet, hogy az olasz imperializmus egy szép napon kipottyan az ágyból és a földön fog fölébredni birodalmi álmaiból. Anglia nagyon zokon vehette az olasz részről Fuad egyiptomi királlyal folytatott kacérkodást, rossz néven vehette a Vörös-tengeri intrikákat, talán néhány titkos diplomáciai levélváltásról is tudomást szerezhetett és szemmel láthatólag kezd elfordulni Olaszországtól. Chamberlain tavaly még Mussolinival enyelgett Livorno partjai mellett, az olasz diktátor az idén is tárt karokkal várta a legelegánsabb monokli viselőjét, de az angol külügyminiszter egyelőre Barcelonában üdül és Primo de Riverával ölelkezik. Mert a Földközi-tenger fölött uralkodó nagyhatalmak neon becsülik le sem Spanyolország, sem Görögország hajóágyúit. Tavaly augusztusban Róma kötött barátsági szerződést Spanyolországgal, ennek a frigynek azonban nem lettek gyümölcsei, mert Madrid belátta, hogy a tangeri kérdésben Róma nem támogatja őszintén és eredményeket ezen a téren csak Párison és Londonon keresztül érhet el. Amilyen mértékben hűlt a viszony Anglia és Olaszország között, olyan mértékben jutott egymáshoz közelebb London és Madrid. Áprilisban a walesi herceg látogatta meg a spanyol fővárost és hogy ez a kirándulás nem volt tisztára magánjellegű, ezt az a tény is bizonyítja, hogy ugyanekkor módosították az 1922-ben megkötött angol-spanyol kereskedelmi szerződést. Júliusban a spanyol király viszonozza az angol trónörökös látogatását, most pedig Chamberlain időzik Spanyolországban. Hasonló szerelem van kialakulóban Madrid és Paris között. Tavaly decemberben kereskedelmi egyezmény jön létre a két ország, az idén tavaszai francia katonai repülők tesznek látogatást Spanyolországban, májusban a francia kereskedelemügyi minisztert látja vendégül Madrid, amelynek polgármestere ugyanekkor megkapja a francia becsületrend lovagkeresztjét, júniusiban pedig a spanyol királyt üdvözli a királylátogatásokra legjobban berendezett köztársaság fővárosa. Aki Franciaországgal csókolódzik, az nem ölelkezhetik Olaszországgal. Az olasz-francia ellentét változatlanul fönnáll és ha a háborúk szikrája nem is lóg annyira a levegőben, mint például a múlt év őszén, a francia flotta nemrég lezajlott korzikai manővere eléggé dokumentálja, hogy Páris nemcsak védelemre, hanem támadásra is kiépíti a korzikai flottatámpontot. A római admiralitásnak most egygyel több oka van arra, hogy Korzika megszerzésére ugyanúgy áhítozzék, mint ahogy áhítozik Málta birtokbavételére, mert amíg az egyik francia, a másik angol kézen van, addig a „mare nostrum" csak Mussolini utópiájamarad. A fentiekből megállapítható, hogy a Földközi-tengeren a hatalmak érdeves átcsoportosulása van folyamatban. Az angol-olasz elhidegüléssel kapcsolatos a francia-angol közeledés. Hogy melyik az ok és melyik az okozat, azt ne vizsgáljuk ez alkalommal. A Földközitenger kisebb hatalmai közül Görögország pénzügyi rabláncokkal van Angliához fűzve, Spanyolország teljesen beevezett az angolfrancia érdekeltség vizeibe, a fascista diplomácia magára maradt a Földközi-tengeren. A fentiek egy kissé talán érthhetővé fogják tenni, miért kezd Róma újra szemezni Moszkvával, miért kezd vajúdni az európai diplomácia méhében a három évvel ezelőtt fogamzott gondolat, amely szerint Róma és Moszkva megalkudtak Törökország bőrére: Moszkva kapja a Dardanellákat, Róma kapja a kisázsiai partokat. Nem lennénk meglepődve, ha a Földközitenger gyűrűző hullámaiból egy szép napon fenyegetően ütné föl fejét a fascizmus és bolsevizmus közös diplomáciai frontja. Minisztertanács. A kormány itthon időző tagjai pénteken délelőtt megtartották a szokásos heti minisztertanácsot, amelyen Vass József helyettes miniszterelnök kijelentése szerint folyó ügyeket tárgyaltak. A legközelebbi minisztertanácson egyébként már Bethlen miniszterelnök fog elnökölni, aki a hír szerint hétfőn veszi át ismét a miniszterelnökség vezetését. Az utcák és terek fásítása. A belügyminiszter valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett körrendeletében különös figyelmébe ajánlja a hatóságok vezetőinek a városok és községek utcáinak és tereinek fásítását és az elültetett fák gondozását, hangsúlyozva a fontos egészségügyi, kulturális és szociális előnyöket, amelyek az utcák és terek fásításához fűződnek. A rendelet szerint legcélszerűbb volna helységenként a kérdéssel előszeretettel foglalkozók sorából bizottságokat alakítani s e bizottságok feladatkörébe utalni, hogy a fásítás kérdését megoldják. Azok részére, akik városuk vagy községük utcáinak, tereinek fásítása körül olyan eredményes munkásságról számolnak be, amely különleges méltánylást érdemel, a miniszter megfelelő erkölcsi, esetleg pénzbeli jutalmazást is helyez kilátásba. a