Népszava, 1929. január (57. évfolyam, 1–26. sz.)

1929-01-01 / 1. szám

NÉPSZAVA A spalato—zágrábi gyorsvonat katasztrófáié. Nekirohant egy sziklának. — A mozdony a mélységbe zuhant, a vezetője szörnyethalt. — Autó és vonat összeütközése — kilenc halott. A Spa­la­to—zágrábi gyorsvonat Jeszenica­állomás közelében, a pálya egyik éles kanya­rulatánál teljes sebességgel egy hatalmas sziklába ütődött, amely levált a pályatest mellett emelkedő hegyoldalból és a sínekre zuhant. A mozdony kisiklott, néhány pillanatig még a töltésen­­szaladt, majd lefordult a töltés mellett húzódó mélységbe. Az utolsó pillanatban, szerencsére, elszakadt az összekötőlánc a postakocsi és a személykocsi között­, úgy, a hogy a, .mozdony csupán a postakocsit rántotta a mélységbe. A mozdonyvezető szörnyethalt és a vonat-üvegető is súlyos sérüléseket szenvedett­. A v­onat utasainak a kiállott halálos félelmen kívü­l semmi bajuk sem történt. A lezuhant szikla teljesen eltorlaszolta a pályatestet, úgy, hogy a forgalmat egyelőre átszállással bonyolítják le. ... .-4 * • . A St. Louis és Sanfrancisco között köz­lekedő expresszvonat az egyik vasúti átjárónál elütött egy automobilt, amelyben heten ültek. Az autó hat utasa nyomban meghalt, a hete­nlik súlyosan megsebesült. A szerencsétlenség valamennyi áldozata ugyanannak a családnak a tagja. "V - ' • • ' ' ' Le Havre közelében egy autó, amelyben négy utas ült, össze­ütközött egy gyorsvonattal. Az autó utasai közül három meghalt, a negye­dik súlyosan megsebesült. " Franciaországban nem szabad panamázni A parlament megszavazta a költségvetési és az összeférhetetlenségi javaslatot. A­ francia szocialisták javaslatot terjesztet­tek a képviselőház elé­, amely szerint a jövő­ben a parlamenti képviselőknek és szenátu­soknak nem szabad a mandátumukat anyagi előnyök megszerzésére kihasználni. Ez a ja­vaslat természetesen szörnyű megrökönyödést keltett bizonyos körökben, de viszont olyan erkölcsi súlya volt, hogy a kormány maga is kénytelen volt hozzájárulni és a képviselőház túlnyomóan nagy többséggel elfogadta. A francia közvélemény a leghatározottabban állt a javaslat mellé, mert érvényesülnie kel­lett annak a fölfogásnak, hogy a politikus nem válthatja készpénzre azt a megbízatást, amelyet a választók­ ruháztak rá azért hogy az­­ ország­­ügyeit becsületesen intézze. A kép­viselő vagy szenátor nem adhatja el a befolyá­sát pénzügyi és ipari­ vállalatoknak, amelyek csak azért választják be az igazgatóságba, mert . képviselő, • ma­tí­­átor, vm­iniszter vagy. igcát,, imipiSztéiv "akinek egyébként fogalma"; sincsen az.­ítalet vagy vállalat, m­unkájáról. A parla­ment határozatit talán nem­ szüntet­jue^ min- * . den. de :mindenesetre • -­ho2aá :fög :: járulni a közélet megtisztításához, mert dokumentálja, hogy az­­államhatalom legalább" cilvben tiltjja és elitéli a panamázást. Francia­országban, amikor a közél­et megtelik panama-­ Botrányok zajával, nem sajtóreformmal­, ha­nem a panammázók megfenyítésével igyek­szenek a bajokon segíteni. Megszavazták a költségvetést. (Páris, december 30.) A kamara ma reggel 13 óráig tanácskozott és 287 szavazattal 234 el­lenében a szenátusban elfogadott szövegezés­be­n­ megszavazta képviselői­ fizetések föleme­léséről szóló törvényjavaslatot. A kamara az­után 57­ szavazattal 3 ellenében elfogadta a szenátusban már jóváhagyott azt a törvény-­­javaslatot, amely a képviselőknek és a szená­toroknak megtiltja, hogy parlamenti tekinté­lyüket pénzügyi vagy kereskedelmi vállalatok érdekében használják föl. A kamara ezután újból megkezdte az 1929. évi költségvetés tár­gyalását, hogy­ határozzon a szenátus módo­sítása ügyében. A vita eredményeként a ka­mara sok kérdésben engedett a szenátus állás­pontjának, néhány kérdésben pedig módosító indítvánnyal f­ordul a szenátushoz. A költség­vetés tervezete ennél fogva ismét a szenátus elé kerül, amely ma délelőtt 10 órakor ült össze.­­ • " (Páris, december 31.) Tegnap­­ este a költség­vetést mindkét kamara végérvényesen megsza­vazta, egy nappal a Poincaré által végső ha­táridőként kitűzött december­ 31-e előtt. A par­la­ment új ülésszaka január 8-án nyílik meg. Tegnap Poincaré kijelentette, hogy január 6-ától kezdve hajlandó mindennemű, a kor­mány általános politikáját érintő­ interpellá­cióra válaszolni. Három ilyen interpellációt je­gyeztek­ be, kettőt a szocialista párt és egyet a radikális szocialista párt részéről. Ezeknek a vitáját január 11-én kezdik meg. Ezzel erejüket vesztették azok a­ hírek, amelyek szerint Poin cáré a költségvetés megszavazása után azonnal visszavonul a miniszterelnökségtől. A parlamentben legutóbb megszavazott tör­vény értelmében január elsején megszűnik Franciaországban a • • haditörvényszék , intéz­­ ménye., Helyébe: katonai bíráskodás lép, amely, , azonban­ jogszolgáltatásában jóval enyhébb­­rendelkezések alapján ítélkezik, mint eddig a­ haditörvényszék. A katonai bíróságok elnöke mindenkor polgári bíró lesz.. . ... . Poincaré le akart mondani. (Páris, december 31.) A pénzügyminisztérium épületében ma a n­ápralány tagjai Poincaré el­nöklete a hott minisztertanácsra gyűltek össze. Poincaré beszámolt a politikai helyzet alaku­lásáról. Kijelentette, hogy az új kormány ala­kításánál, november 11-én, az volt a terve, hogy a költségvetést minél előbb elfogadtassa. Ez rendes időben megtörtént és így a kormány elérte kitűzött célját. Kötelességének tartja te­hát lemondani. A miniszterelnök bejelentése élénk vitára nyújtott alkalmat. A kormány tagjai annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy bel- és külpolitikai szempontból számos nagy feladat megoldása vár a kormányra, és Poincaré személyes közreműködése okvetlenül szükséges. "Minisztertársainak rábeszélésére Poincaré végre is elállt lemondási szándékától. A minisztertanács elhatározta, hogy rögtön, a kamara összeillése u­tán beterjesztik a kor­mány általános programjának a vázlatát és alkalmat ad­ a kamarának állásfoglalásra. Szerdán Ujabb. -minisztertanács lesz. A kor­mán^válság^a-hípiában vevő.^\supán elodázg abttr . Jarhuar tt­ika kor«íl,"*a kámárit •• egy­be hívása: ;'ufáti a ' válság valószínűen ismét vmmm ram? •.•„.;•...'„-••..­.• -•. újságírók a nemeti miniszternél. A­ Magyar­ - Szíria Bírók­­ Országos Nyugdíj­intézetének, valamint a többi újságíró jóléti intézménynek közös küldöttsége vasárnap föl­kereste Vass népjóléti minisztert, aki az Újság­írók nyugdíjintézetének elnöke, hogy az év­forduló alkalmából üdvözöljék őt. Salusinszky szerkesztő volt, a küldöttség hivatalos­ szónoka, aki üdvözlőbeszédében a többi között hangoz­tatta, hogy az újságírók hála Valósággal gör­nyed attól, hogy évtizedeken át odatartották lép­sépek olyanok lába elé, akik céljukat e­l­ érvel isiették a hálátlanság porát az újságírók szemébe hinteni. Pedig — mondotta —, aki közéleti ember, annak át kell éreznie a sajtó fontosságát. Az újságírói­ foglalkozás sok fele­lősséggel, jár és e pályára, csak az mehet, aki elhivatottságot érez magában­, akinek meggyő­ződése van, és azért harcolni is tiul. " Foss miniszter hosszú beszéddel válaszolt a küldöttség üdvözlésére. A társadalom élete — mondotta — nálunk Magyarországon­ még nem tudott kifejlődni, öntrfánta nem virágzott még ki olyan mértékben­,mint nyugaton, más, régebbi kultúrával rendelkező államokban. A társadalom öntudatát föl kell ébreszteni és erre sem a templomi szószék, sem az egyetemi­­katedra, sem a parlament magas mivolta nem alkalmas. Egyetlenegy eszköz van erre és­ ez a sajtó. Ezután a népjóléti miniszter azok el­len beszélt, akik a sajtót bántják és nem ér­tik, vele szemben ridegek és elzárkózottak, vagy esetleg szeges kobácsot vesznek ke­zükbe. Végül az újságírók­­jóléti intézményei­nek, ezek közt a nyugdíjintézetnek hivatását méltatta. ' ' A sajtó munkájának az a méltánylása, amely a népjóléti miniszter alkalmi szavaiból csen­dül ki, bizony nem érvényesül a kormányzat részéről­­ a gyakorlatban. A kormányzat valóban csak szöges korbácsot tartogat a sajtó ellen és maidén intézkedése csak arra irányul, hogy az újságírót hivatásában gáncsolja, a sajtót megfélemlítse és tőle még a­ szabad kritika lehetőségét is megvonja. Bizonyíték erre, hogy a Bethlen-kormány éppen a sajtó­­val, • szemben­ még ma is h­áborús, kivételes hatalom rendelkezéseit érvényesíti és olyan sajtónovella beterjesztésére készül, amellyel ezeket a kivételes rendelkezéseket akarja örök­életűvé, tenni. • _ \s­­i. . ti mi® a köztársaságba..." Lord­­Rotherm­ere karácsonyi üzenete még mindig az illetékes körök, ezek közt elsősorban Bethlen miniszterelnök válaszát várj­a. Ez a válasz azonban egyre késik. Egyes hírek sze­rint a miniszterelnök az egységes párt január 15-i értekezletén igyekszik majd megadni vála­szát a Rothermere-f­éle­­üzenetre, mási hírek szerint Bethlen csak a külügyi bizottság leg­közelebbi ülésén, szigorúan zárt ajtók möl­ü­l hajlandó foglalkozni Rothermere karácsonyi cikkével. Az­ egyik hétfői lap egyébként meg­interjúvolta gróf Andrássy Gyulát arra vonat­kozóan, hogy neki, mint a harcos legitimisták egyik reprezentánsának, mi a véleménye a Botthermere-féle­­ üzenetről. Hiszen Rothermere ebben az üzenetében nemcsak a mai reakciós rezsim kártevéseire hívta föl a­­figyelmet, ha­nem egyben rámutatott arra is, hogy a legiti­mizmus" milyen veszedelmet jelent az országra nézve.- - - -­­ Gróf Andrássy Gyula nyilatkozatában kije­lenti,­ hogy Rothermeret a Habsburg-kérdésben nem tartja elfogulatlannak és­­a többi között a következőket mondja: — Én egyénileg, bár monarchista vagyok minden szemben, sokkal hamarabb nyugodnék bele a köztársaságba, mint olyasvalakinek a­ királyságába, a­ki nem született magyar ki­rályi­ak és akinek joga nem gyökeredzik a ma­gyar alkotmányban. Rathermerenek , arról a megállapításáról, hogy a mai magyar választási rendszer a megbukott, Bratianu-rezsim rendszerére emlé­keztet. Andrássy a következőket jelenti ki:. — Ebben teljesen egyetértek a lorddal. A mai rendszert minden tekintetben károsnak tartom. Magyarország talpraállása és fejlődése érdekében elkerülhetetlen, hogy a politikai küzdelemben több kilátása legyen az ellenzék­nek, kilátása esetleg a győzelemre is, ha lelki­leg övé a nemzet többsége. Az az állapot, amely ma van, hogy tudniillik parlamenti formák közt diktatúra folyik, a legnagyobb veszedelmet jelenti, mert tönkreteszi a magyar jellemet, a politikai hátgerincét, az önállósá­got. Hogy a tiszta választás, a titkos választó­jog érdekében mozgalom induljon meg tíz or­szágban, ezt elengedhetetlenül kívánatottnak tartom. A kormánypárt azonban aligha jogo­sult ennek keresztülvitelére. Ez a párt­ oda­kötötte magát a mai abszolutisztikus rendszer­hez . és.,igy.csénj. :én. nem .várok,­­bein-a nemzet nem' váTMT.tök­ sokál. . .V • ' V 1929 január • Pesthy igazságü­gyminiszter megerősíti a lemesi flilláról szóló Mrs. Az új év elején sietlisen újjáalakítja kormányát? Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy a nagybirtokosoknak az­ alföldbirtokreform­­foly­tán támasztott „kárigényei" kielégítésére, a kor­mány még január első felében külön pénzügyi szervet alakít és annak élére Pesthy igazság­ü­gyminisztert állítják. Pesthy miniszter hét­főn nyilatkozatban­ megerősítette ezt a hírt. Az igazságü­gym­iniszter kijelentette, hogy vállalja a financsírozó intézmény­ elnöki állását, csak az a kikötése, hogy az új hivatal kis­­adminisz­trációval és lehetően kevés költséggel lássa el feladatát. Az igazságügyminisztert előzetesen az úgynevezett, altruista intézetek beválasztják igazgatóságukba és ebben a minőségben vá­lasztják a finanszírozó szerv elnökévé.­ Mint­hogy pedig a még érvényben levő, de teljesen elavult összeférhetetlenségi­­törvény értelmé­ben az altruista intézetek igazgatósági tagsága nem összeférhetetlen a képviselőséggel, Pesthy Csupán az igazságügyminiszteri tárcáról mond le, ellenben képviselői mandátumát továbbra is megtartja. " Pesthy távozásával egyidőben­­ fölmerült Scitovszky belügyminiszter lemondásának a híre is. Ezt az utóbbi h­írt a kormány­'"félhi­vatalos" ' szócsöve határozottan megcáfolta azzal, hogy­ a közigazgatás „reformját" tartal­mazó javaslatot föltétlenül Scitovszky képvi­seli majd a parlamentben. Politikai bonfente­sek ennek ellenére állandóan beszélnek a Bethlen-kormány közeli rekontsrukció­járól, arra nézve azonban senki sem tud megbízható adatot­, hogy a bejósolt Újjáalakítás milyen ke­retben, mely miniszteri tárcákra vonatkozóan fog bekövetkezni. Bethlen egyelőre hallgat és — hír szerint — csak az egységes párt január 15-i értekezletén nyilatkozik majd a kormány terveiről. , Görög kommunista matrózok támadása. Athénból táviratozzák: Kommunista matrózok el akarták süllyeszteni a „Papanikolos" nevü tengeralattjáró naszádot. A merénylet meg­hiusult, de a kisabneli naszád erősem megron­gálódo­. Ugy­ancsak­­megrongálták a ,,Lambron Kapsonis" nevű tengeralattjárót­­is. Nagyobb­­számű matrózt elfogtak. A kormány elhatá­­rozta valamennyi­ kommunista szervezet föl­­oszlatását.­­ •

Next