Népszava, 1929. június (57. évfolyam, 121–145. sz.)

1929-06-01 / 121. szám

2 megszüntetésére, amely tulajdonképen a konzervatív kormányzás egyenes következ­ménye volt. Anglia népe nem bízott a liberá­lisokban sem. Az a féktelen agitáció és demagóg ígérgetés, amellyel Lloyd George dolgozott a választási hadjáratban, nem vette le lábukról az angol választókat: kudarcba fulladt a liberálisok fölényeskedő reménykedése is és a liberálisoknak ebben a kudarcában egyformán kell osztoznia az angol nagykapitalizmusnak is. Mindezekkel szemben a munkáspárt ha­talmas előretörése áll Anglia és egész Európa előtt. A munkáspárt mandátumai­nak száma közel háromszázra emelke­dett és ha megkapjuk a pontos kimutatáso­kat, látni fogjuk, hogy a ráeső szavazatok száma is milliókkal gyarapodott. A konzer­vatívok és a liberálisok cserbenhagyása után Anglia bizalma és reménysége ilyen­formán a munkáspárt felé fordult. A válasz­tási harc erős volt, a munkáspárt ezúttal még nem szerezhette meg az abszolút többsé­get. De előretörése és meggyarapodása sokat jelent, sokat beszél és egészben véve hatal­mas jelentőségű európai esemény. Koalíciós kormányzással, vagy anélkül, de a brit biro­dalom kormányzása ismét munkáskormány kezébe fog kerülni. Bármiként oldják is meg azonban a választások adta helyzetet, a szo­cializmus nagy világhadserege bizalommal és reménykedéssel fordulhat az angol test­vérpárt elért eredményei felé. Gyönyörű és nagy ez a győzelem is, de ami most még nem jött meg, egyetlen lépés meghozhatja ezután a munkáspárt teljes diadalát. Mai ereje és hatalmas súlya az angol politikában és döntő jelentősége Európa és az egész világ gazdasági és politikai nagy kérdéseiben alighanem rövid időn belül éreztetni fogja hatását. Anglia belső ügyeiben övé a döntő szó, ami pedig az internacionális kérdéseket illeti: máris el lehet mondani, hogy a Nép­szövetség dirigáló tanácsában nem ül többé sem Chamberlain, sem a szellemi és lelki tartalmában reakciós angol konzervatív kül­politika. Oda is be fog vonulni a munkáspárt lelke és szelleme, erőt fog adni a szocializ­mus törhetetlen békeakaratának és minden bizonnyal hatalmas pártfogót nyer majd ál­tala mindaz a jóvátételre való törekvés, amely a békeszerződések óta tölti el Európa legyőzött népeit. Hogy a munkáspártnak mi a fölfogása a békeszerződésekről általában és a trianoni békediktátumról különösen, azt MacDonald cikkei és beszédei nagyon érthe­tőn megmondották már. Magyar lapban is megjelent az a figyelmeztetése, hogy a béke­szerződések igazságtalanságainak megszün­tetésére nemcsak a győztes népek barátsága szükségeltetik, hanem a jóvátételre és igaz­ságra törő népnek az a képessége ie, hogy belső kormányzását tudja demokratikus szellemmel megtölteni és tudja egész belső életét demokratikussá átszervezni. Ez érthető beszéd. És ezt az érthető beszé­det úgy kell tekinteni, hogy odatartozik a munkáspárt külpolitikai programjához. A munkáspárt őszinte elhatározással akar segíteni a legyőzött népeken, de ez a segítés csak úgy teremhet gyümölcsöket, ha az érdekelt népek maguk is megértik köteles­ségeiket és az érdekelt népek érdekelt kor­mányai maguk is tudatában lesznek annak, hogy mi a feladatuk. Az angliai választásoknak hatalmas tanul­ságai vannak. Okulni kell rajtuk mindenütt, ahol még mindig csak cél, de el nem ért valóság a demokrácia. Az európai dik­tatúrák és áldiktatúrák tombolása kö­zepette üdítő látvány és reményeket fakasztó esemény az angol választás és még inkább ilyen­ az eredmény. Olyan hatalmasan ható tényező ez és a benne diadalmaskodó demokrácia szelleme, amely­nek meg kell szüntetnie minden csüggedést és föl kell fokoznia minden országban a szo­cialista munkásmozgalom bizalmát, remé­nyeit, fáradozását és tetterejét. Mi boldogan és örömteljes büszkeséggel fordulunk angol testvérpártunk felé. Tudjuk, hogy ami késik, nem múlik. Csak egy lépés még és az angol munkáspárt hatalmas előretörése teljes győzelemmé fog kiteljesedni. (Folytatás az 1. oldalról.) Máspárt: 268. Konzervatív párt: 227. Liberális párt: 46. Pártonkívüli: 7 mandátum. (London, május 31. — Föladták 16 óra 37 perckor.) Az ellenzéki pártok eddig együttesen 308 mandátumot szereztek, teh­át a konzervatív kormányzópárt kisebbségben maradt. Egyik párt sem kap abszolút többséget. (London, május 31.) Az este 7 óráig köz­ismertté vált választási eredmények alapján most már nyilvánvaló, hogy sem a konzer­vatív párt, sem a munkáspárt nem tesz szert abszolút többségre, úgy, hogy a döntés Lloyd George, a liberális párt vezérének a kezében lesz. Annyi máris bizonyos, h­ogy a liberális- és a munkáspárt együttesen abszolút többségiben lenne a par­lamentben, egyelőre azonban még kérdés, várjon a liberális és a konzervatív párt együtt szintén eléri-e az abszolút többséget. Este 7 órakor a mandátumok megoszlása a következő volt: Munkáspárt 283 (nyereség 128, veszteség 1). Konzervatív párt 240 (nyereség 3, veszteség 141). Liberális párt 50 (nyereség 29, veszteség 20). Egyéb pártok 5 (nyereség 3, veszteség 2). Most már csak 37 választási kerületből hiányzanak az eredmények. A 11 egyetemi mandátum megoszlását csak néhány nap múlva teszik közzé, ez a 11 mandátum azon­ban a munkáspárt szempontjából aligha jöhet számításba, úgy, hogy valószínűen a konzer­vatív párt állományát fogja növelni. E 11 mandátumot nem számítva, még 26 eredményt­­várnak, amelyek valószínűen még az éjszaka folyamán közismertté válnak. Londonban ma este közzétették a végleges hivatalos eredményt is. Eszerint London vá­ros 62 mandátuma a következőképen oszlik meg az egyes pártokra: munkáspárt 35, kon­zervatív párt 25, liberális párt 2 mandátum. A munkáspárt 14 man­dátumot nyert a konzervatívoktól, hármat a liberálisoktól és egyet a kommunistáktól, egyet pedig a liberálisok hódítottak el a munkáspárttól. Még 19 mandátum sorsa ismeretlen. (London, május 31.) A mandátumok meg­oszlása az este 9 óráig beérkezett eredmények alapján a következő volt: Munkáspárt 289 (a feloszlatott parlament­ben 160), Konzervatív párt 250 (399), Liberális párt 52 (46). Egyéb pártok 5 (10). A munkáspárt tehát, mint a legerősebb párt került ki a választási harcból, anélkül azonban, hogy elérte volna a 308 főnyi abszolút többsé­get. Ezzel az a helyzet adódott elő, hogy a döntő szerep Lloyd Georgenak jut. Miután az eddig közismertté vált eredmények alapján 596 mandátum sorsa eldőlt, a további eredmények a végső eredményt már sem pozitív, sem nega­tív irányban nem befolyásolhatják. Most már csak a 11 egyetem és ezenkívül még 8 kerület (5 skóciai, 2 í­ és a rugbyi kerület) eredményei hiányoznak. (London, május 31.) Bár az eddig meg­választott függetlenek közül legalább is az egyik képviselő a munkáspárttal együtt fog haladni, a munkáspárt már nem szerezheti meg az abszolút többséget az alsóházban. Még ha mind a 18 hátralevő mandátumot is megsze­rezné, mandátumainak száma összesen 307 lenne, vagyis eggyel kevesebb annál, amennyi az abszolút többséghez szükséges. A választók kontreminálják a tőzsdét. (London, május 30.) Tegnap a tőzsdén a po­litikai pártok árfolyamának jegyzésénél a konzervatív párt árfolyama jelentékenyen ja­vult, a többi párté ellenben lanyhult. A kon­zervatívok árfolyama megnyitáskor 263, zárás­kor 272 volt, a Labour Partyé a megnyitásnál 252, a zárásnál 215 volt, míg a liberálisok 101-gyel nyitottak és 96-tal zártak. MacDonald fényes győzelmet aratott. (London, május 31.) MacDonaldot négy jelölt közül 28.794 főnyi többséggel választották újból képviselővé. Az újabban érkező választási eredmények továbbra is a munkáspárt tér­hódítását bizonyítják. Coventryben, ahol a konzervatívoknak előbb 4824 szavazattöbb­ségük volt, most a munkáspárt 11.719 szavazat­többséget szerzett és így Carpenter Boyd, a kerület konzervatívpárti jelöltje mandátumát elvesztette. Hartshornt, a munkáspárti kabinet volt miniszterét választókerülete 11.096 szava­zattal választotta meg egy konzerv­atív, egy liberális és egy kommunista jelölttel szemben. Derbyshire északkeleti kerületében a munkás­párt többsége 10.000 szavazattal emelkedett. A király betegsége miatt esetleg a­ tör­vényt kell hozni. (London, május 31.) A politikai h­elyzet b­o­nyolódottságát, amelyet a választások kimene­tele idéz elő, még rendkívüli mértékben fo­kozza a király újabb megbetegedése. Az állami tanács, amely, amint ismeretes, a király első megbetegedése alatt létesült, nem teljes ré­gensség a törvény értelmében és így nincs joga ahhoz, hogy a király helyett Baldwin mi­niszterelnök esetleges lemondását elfogadja és más politikust bízzon meg az új kabinet meg­alakításával. Ily körülmények között Baldwin előreláthatóan kénytelen lesz terveit módosí­tani, akként, hogy­ a király betegségének hosz­szabb tartama esetén mégis a parlament elé áll és a politikai vita megnyitása előtt azt a javaslatot teszi, hogy előbb a régensségi tör­vényt fogadják el, amiáltal a király legitim helyettesítése lehetségessé válik. NÉPSZAVA 1929 junius 1. (London, május 31.) Az ismert politikai sze­mélyiségek közül eddig a következők újra­választása ismeretes: Snowden munkáspárti, aki a MacDonald-kabinet kincstári kancellárja volt. A konzervatívok közül Atholl hercegnő, aki Baldwin miniszterelnöksége alatt a köz­oktatásügyi minisztériumban parlamenti ál­lamtitkár volt. Az ismert munkásvezérek fiai közül MacDonald fiát Bassed­awban (Nottin­gham), Henderson fiát Cardiff déli választó­kerületében munkáspárti programmal meg­választották. Thomast, a vasutasok szakszerve­zetének tikárát és volt munkáspárti minisztert megválasztották. Ugyancsak megválasztották a munkáspárti Kennworthy hadihajóparancsno­kot. Goslingot, a munkáspárti kormány volt közlekedésügyi miniszterét ismét megválasz­tották. Újból megválasztották Lloyd George fiát és Lloyd George leányát is. Sir Hanry Slessert (munkáspárt), aki a MacDonald-korm­ányban főállamügyész volt, valamint Thurtle munkáspárti képviselőt szin­tén megválasztották, hasonlóképen Lawence Zsuzsanna munkásképviselőt, aki, mint az adó­ügyek szakértője szerepelt. Megválasztottak m­eg munkáspárti programmal Lady Cynthia Mosleyt, az elhunyt lord Curzon volt indiai alkirály leányát és­ Sir Oswald Morleyt, lord Curzon vejét is. Oliver Baldwint, a miniszter­elnök fiát munkáspárti programmal. Baldwin miniszterelnököt, Guiness földmivelésügyi mi­nisztert és Lloyd George liberális pártvezért újból megválasztották. Duff­ Cooper, a hadügy­minisztérium pénzügyi osztályának vezetője kibukott. A konzervatívok szemrehányást tesznek a liberálisoknak. (London, május 31.) A választások az eddigi eredményeket tekintve, a munkáspártnak rendkívül nagy nyereséget, a konzervatívok­nak súlyos veszteségeket hoztak, míg a liberá­lisok nyereségei erősen mögötte maradnak vá­rakozásaiknak. Megállapítható, hogy a liberá­lis jelöltek a legtöbb választókerületben a kon­zervatívoknak rendkívül nagy kárt okoztak, anélkül, hogy a liberális jelöltnek magának használtak volna. Figyelemreméltó körülmény, mindenesetre az, hogy ahol a konzervatív je­lölt győzött, ott is többsége sokkal jelentékte­lenebb, mint négy év előtt volt, így Chamber­lain Birminghamben mindössze 13 főnyi több­séget ért el, lady Astor pedig, akinek többsége Plymouthban a múlt választásoknál 1000 volt, 211 főnyi többséget ért csupán el. Saklatvala, a régi alsóház egyetlen kommunista képviselője kibukott a munkáspárti jelölttel szemben, álta­ .­lában a kommunista jelöltek a munkáspárti je­löltekkel szemben mindenütt, csak rendkívül csekély szavazatot tudtak összehozni. A nők rendkívül nagy százalékszámban já­­­­rultak az urnák elé. Bombamerénylet­et követtek el Habibullah­ ellen. (London, május 31.) Peshaváron át érkező kabuli táviratok szerint május 26-án bomba­merényletet követtek el Kabul új ura, Habi­bullah emir ellen. A robbanás egy csapat­szemle alkalmával történt, amidőn Habibullah, a hadügyminiszter és több magasrangu ka­tonatiszt kíséretében ellovagolt a kivonult csapatok arcvonala előtt. A bomba a földbe volt beásva s oly szerkezettel volt ellátva, hogy akkor robbant, amidőn valaki arra a helyre lépett. Habibullah csak hajszál híján menekült meg a biztos haláltól. A jelenlevő katonatisztek közü­l egy meghalt, többen súlyo­san megsebesültek. ­ Ha valaki előfizetni akar, Ha valakinek címváltozása van, Ha nem kapja a lapot, Ha korábban akarja a lapot, Ha a kézbesítés körül panasza van* fap» közvetlenül a Népszava kiadóhivatalához (Budapest« VIII. Conti­ utca it.

Next