Népszava, 1929. június (57. évfolyam, 121–145. sz.)
1929-06-01 / 121. szám
2 megszüntetésére, amely tulajdonképen a konzervatív kormányzás egyenes következménye volt. Anglia népe nem bízott a liberálisokban sem. Az a féktelen agitáció és demagóg ígérgetés, amellyel Lloyd George dolgozott a választási hadjáratban, nem vette le lábukról az angol választókat: kudarcba fulladt a liberálisok fölényeskedő reménykedése is és a liberálisoknak ebben a kudarcában egyformán kell osztoznia az angol nagykapitalizmusnak is. Mindezekkel szemben a munkáspárt hatalmas előretörése áll Anglia és egész Európa előtt. A munkáspárt mandátumainak száma közel háromszázra emelkedett és ha megkapjuk a pontos kimutatásokat, látni fogjuk, hogy a ráeső szavazatok száma is milliókkal gyarapodott. A konzervatívok és a liberálisok cserbenhagyása után Anglia bizalma és reménysége ilyenformán a munkáspárt felé fordult. A választási harc erős volt, a munkáspárt ezúttal még nem szerezhette meg az abszolút többséget. De előretörése és meggyarapodása sokat jelent, sokat beszél és egészben véve hatalmas jelentőségű európai esemény. Koalíciós kormányzással, vagy anélkül, de a brit birodalom kormányzása ismét munkáskormány kezébe fog kerülni. Bármiként oldják is meg azonban a választások adta helyzetet, a szocializmus nagy világhadserege bizalommal és reménykedéssel fordulhat az angol testvérpárt elért eredményei felé. Gyönyörű és nagy ez a győzelem is, de ami most még nem jött meg, egyetlen lépés meghozhatja ezután a munkáspárt teljes diadalát. Mai ereje és hatalmas súlya az angol politikában és döntő jelentősége Európa és az egész világ gazdasági és politikai nagy kérdéseiben alighanem rövid időn belül éreztetni fogja hatását. Anglia belső ügyeiben övé a döntő szó, ami pedig az internacionális kérdéseket illeti: máris el lehet mondani, hogy a Népszövetség dirigáló tanácsában nem ül többé sem Chamberlain, sem a szellemi és lelki tartalmában reakciós angol konzervatív külpolitika. Oda is be fog vonulni a munkáspárt lelke és szelleme, erőt fog adni a szocializmus törhetetlen békeakaratának és minden bizonnyal hatalmas pártfogót nyer majd általa mindaz a jóvátételre való törekvés, amely a békeszerződések óta tölti el Európa legyőzött népeit. Hogy a munkáspártnak mi a fölfogása a békeszerződésekről általában és a trianoni békediktátumról különösen, azt MacDonald cikkei és beszédei nagyon érthetőn megmondották már. Magyar lapban is megjelent az a figyelmeztetése, hogy a békeszerződések igazságtalanságainak megszüntetésére nemcsak a győztes népek barátsága szükségeltetik, hanem a jóvátételre és igazságra törő népnek az a képessége ie, hogy belső kormányzását tudja demokratikus szellemmel megtölteni és tudja egész belső életét demokratikussá átszervezni. Ez érthető beszéd. És ezt az érthető beszédet úgy kell tekinteni, hogy odatartozik a munkáspárt külpolitikai programjához. A munkáspárt őszinte elhatározással akar segíteni a legyőzött népeken, de ez a segítés csak úgy teremhet gyümölcsöket, ha az érdekelt népek maguk is megértik kötelességeiket és az érdekelt népek érdekelt kormányai maguk is tudatában lesznek annak, hogy mi a feladatuk. Az angliai választásoknak hatalmas tanulságai vannak. Okulni kell rajtuk mindenütt, ahol még mindig csak cél, de el nem ért valóság a demokrácia. Az európai diktatúrák és áldiktatúrák tombolása közepette üdítő látvány és reményeket fakasztó esemény az angol választás és még inkább ilyen az eredmény. Olyan hatalmasan ható tényező ez és a benne diadalmaskodó demokrácia szelleme, amelynek meg kell szüntetnie minden csüggedést és föl kell fokoznia minden országban a szocialista munkásmozgalom bizalmát, reményeit, fáradozását és tetterejét. Mi boldogan és örömteljes büszkeséggel fordulunk angol testvérpártunk felé. Tudjuk, hogy ami késik, nem múlik. Csak egy lépés még és az angol munkáspárt hatalmas előretörése teljes győzelemmé fog kiteljesedni. (Folytatás az 1. oldalról.) Máspárt: 268. Konzervatív párt: 227. Liberális párt: 46. Pártonkívüli: 7 mandátum. (London, május 31. — Föladták 16 óra 37 perckor.) Az ellenzéki pártok eddig együttesen 308 mandátumot szereztek, tehát a konzervatív kormányzópárt kisebbségben maradt. Egyik párt sem kap abszolút többséget. (London, május 31.) Az este 7 óráig közismertté vált választási eredmények alapján most már nyilvánvaló, hogy sem a konzervatív párt, sem a munkáspárt nem tesz szert abszolút többségre, úgy, hogy a döntés Lloyd George, a liberális párt vezérének a kezében lesz. Annyi máris bizonyos, hogy a liberális- és a munkáspárt együttesen abszolút többségiben lenne a parlamentben, egyelőre azonban még kérdés, várjon a liberális és a konzervatív párt együtt szintén eléri-e az abszolút többséget. Este 7 órakor a mandátumok megoszlása a következő volt: Munkáspárt 283 (nyereség 128, veszteség 1). Konzervatív párt 240 (nyereség 3, veszteség 141). Liberális párt 50 (nyereség 29, veszteség 20). Egyéb pártok 5 (nyereség 3, veszteség 2). Most már csak 37 választási kerületből hiányzanak az eredmények. A 11 egyetemi mandátum megoszlását csak néhány nap múlva teszik közzé, ez a 11 mandátum azonban a munkáspárt szempontjából aligha jöhet számításba, úgy, hogy valószínűen a konzervatív párt állományát fogja növelni. E 11 mandátumot nem számítva, még 26 eredménytvárnak, amelyek valószínűen még az éjszaka folyamán közismertté válnak. Londonban ma este közzétették a végleges hivatalos eredményt is. Eszerint London város 62 mandátuma a következőképen oszlik meg az egyes pártokra: munkáspárt 35, konzervatív párt 25, liberális párt 2 mandátum. A munkáspárt 14 mandátumot nyert a konzervatívoktól, hármat a liberálisoktól és egyet a kommunistáktól, egyet pedig a liberálisok hódítottak el a munkáspárttól. Még 19 mandátum sorsa ismeretlen. (London, május 31.) A mandátumok megoszlása az este 9 óráig beérkezett eredmények alapján a következő volt: Munkáspárt 289 (a feloszlatott parlamentben 160), Konzervatív párt 250 (399), Liberális párt 52 (46). Egyéb pártok 5 (10). A munkáspárt tehát, mint a legerősebb párt került ki a választási harcból, anélkül azonban, hogy elérte volna a 308 főnyi abszolút többséget. Ezzel az a helyzet adódott elő, hogy a döntő szerep Lloyd Georgenak jut. Miután az eddig közismertté vált eredmények alapján 596 mandátum sorsa eldőlt, a további eredmények a végső eredményt már sem pozitív, sem negatív irányban nem befolyásolhatják. Most már csak a 11 egyetem és ezenkívül még 8 kerület (5 skóciai, 2 í és a rugbyi kerület) eredményei hiányoznak. (London, május 31.) Bár az eddig megválasztott függetlenek közül legalább is az egyik képviselő a munkáspárttal együtt fog haladni, a munkáspárt már nem szerezheti meg az abszolút többséget az alsóházban. Még ha mind a 18 hátralevő mandátumot is megszerezné, mandátumainak száma összesen 307 lenne, vagyis eggyel kevesebb annál, amennyi az abszolút többséghez szükséges. A választók kontreminálják a tőzsdét. (London, május 30.) Tegnap a tőzsdén a politikai pártok árfolyamának jegyzésénél a konzervatív párt árfolyama jelentékenyen javult, a többi párté ellenben lanyhult. A konzervatívok árfolyama megnyitáskor 263, záráskor 272 volt, a Labour Partyé a megnyitásnál 252, a zárásnál 215 volt, míg a liberálisok 101-gyel nyitottak és 96-tal zártak. MacDonald fényes győzelmet aratott. (London, május 31.) MacDonaldot négy jelölt közül 28.794 főnyi többséggel választották újból képviselővé. Az újabban érkező választási eredmények továbbra is a munkáspárt térhódítását bizonyítják. Coventryben, ahol a konzervatívoknak előbb 4824 szavazattöbbségük volt, most a munkáspárt 11.719 szavazattöbbséget szerzett és így Carpenter Boyd, a kerület konzervatívpárti jelöltje mandátumát elvesztette. Hartshornt, a munkáspárti kabinet volt miniszterét választókerülete 11.096 szavazattal választotta meg egy konzervatív, egy liberális és egy kommunista jelölttel szemben. Derbyshire északkeleti kerületében a munkáspárt többsége 10.000 szavazattal emelkedett. A király betegsége miatt esetleg a törvényt kell hozni. (London, május 31.) A politikai helyzet bonyolódottságát, amelyet a választások kimenetele idéz elő, még rendkívüli mértékben fokozza a király újabb megbetegedése. Az állami tanács, amely, amint ismeretes, a király első megbetegedése alatt létesült, nem teljes régensség a törvény értelmében és így nincs joga ahhoz, hogy a király helyett Baldwin miniszterelnök esetleges lemondását elfogadja és más politikust bízzon meg az új kabinet megalakításával. Ily körülmények között Baldwin előreláthatóan kénytelen lesz terveit módosítani, akként, hogy a király betegségének hoszszabb tartama esetén mégis a parlament elé áll és a politikai vita megnyitása előtt azt a javaslatot teszi, hogy előbb a régensségi törvényt fogadják el, amiáltal a király legitim helyettesítése lehetségessé válik. NÉPSZAVA 1929 junius 1. (London, május 31.) Az ismert politikai személyiségek közül eddig a következők újraválasztása ismeretes: Snowden munkáspárti, aki a MacDonald-kabinet kincstári kancellárja volt. A konzervatívok közül Atholl hercegnő, aki Baldwin miniszterelnöksége alatt a közoktatásügyi minisztériumban parlamenti államtitkár volt. Az ismert munkásvezérek fiai közül MacDonald fiát Bassedawban (Nottingham), Henderson fiát Cardiff déli választókerületében munkáspárti programmal megválasztották. Thomast, a vasutasok szakszervezetének tikárát és volt munkáspárti minisztert megválasztották. Ugyancsak megválasztották a munkáspárti Kennworthy hadihajóparancsnokot. Goslingot, a munkáspárti kormány volt közlekedésügyi miniszterét ismét megválasztották. Újból megválasztották Lloyd George fiát és Lloyd George leányát is. Sir Hanry Slessert (munkáspárt), aki a MacDonald-kormányban főállamügyész volt, valamint Thurtle munkáspárti képviselőt szintén megválasztották, hasonlóképen Lawence Zsuzsanna munkásképviselőt, aki, mint az adóügyek szakértője szerepelt. Megválasztottak meg munkáspárti programmal Lady Cynthia Mosleyt, az elhunyt lord Curzon volt indiai alkirály leányát és Sir Oswald Morleyt, lord Curzon vejét is. Oliver Baldwint, a miniszterelnök fiát munkáspárti programmal. Baldwin miniszterelnököt, Guiness földmivelésügyi minisztert és Lloyd George liberális pártvezért újból megválasztották. Duff Cooper, a hadügyminisztérium pénzügyi osztályának vezetője kibukott. A konzervatívok szemrehányást tesznek a liberálisoknak. (London, május 31.) A választások az eddigi eredményeket tekintve, a munkáspártnak rendkívül nagy nyereséget, a konzervatívoknak súlyos veszteségeket hoztak, míg a liberálisok nyereségei erősen mögötte maradnak várakozásaiknak. Megállapítható, hogy a liberális jelöltek a legtöbb választókerületben a konzervatívoknak rendkívül nagy kárt okoztak, anélkül, hogy a liberális jelöltnek magának használtak volna. Figyelemreméltó körülmény, mindenesetre az, hogy ahol a konzervatív jelölt győzött, ott is többsége sokkal jelentéktelenebb, mint négy év előtt volt, így Chamberlain Birminghamben mindössze 13 főnyi többséget ért el, lady Astor pedig, akinek többsége Plymouthban a múlt választásoknál 1000 volt, 211 főnyi többséget ért csupán el. Saklatvala, a régi alsóház egyetlen kommunista képviselője kibukott a munkáspárti jelölttel szemben, álta .lában a kommunista jelöltek a munkáspárti jelöltekkel szemben mindenütt, csak rendkívül csekély szavazatot tudtak összehozni. A nők rendkívül nagy százalékszámban járultak az urnák elé. Bombamerényletet követtek el Habibullah ellen. (London, május 31.) Peshaváron át érkező kabuli táviratok szerint május 26-án bombamerényletet követtek el Kabul új ura, Habibullah emir ellen. A robbanás egy csapatszemle alkalmával történt, amidőn Habibullah, a hadügyminiszter és több magasrangu katonatiszt kíséretében ellovagolt a kivonult csapatok arcvonala előtt. A bomba a földbe volt beásva s oly szerkezettel volt ellátva, hogy akkor robbant, amidőn valaki arra a helyre lépett. Habibullah csak hajszál híján menekült meg a biztos haláltól. A jelenlevő katonatisztek közül egy meghalt, többen súlyosan megsebesültek. Ha valaki előfizetni akar, Ha valakinek címváltozása van, Ha nem kapja a lapot, Ha korábban akarja a lapot, Ha a kézbesítés körül panasza van* fap» közvetlenül a Népszava kiadóhivatalához (Budapest« VIII. Conti utca it.