Népszava, 1929. június (57. évfolyam, 121–145. sz.)
1929-06-01 / 121. szám
gében vigasztalást és támogatást nyújtsunk számára és szeretetreméltó egyéniséged elvesztése fölötti fájdalmát enyhítsük. Hősi korok elején jöttél hozzánk, a lelkes és erős, nagy elődökkel és nehéz időkben távozol tőlünk. Mi azonban a tőled megtanult szocialista hittel és meggyőződéssel, fölemelt fővel akarunk megállani a viharokban. A pártvezetőség és a szociáldemokrata községi frakció nevében Büchler József elvtárs mondotta a búcsúztatót: — Szeretném, ha ennél a koporsónál elhallgatna a sírás, mert Matos Jenő a harc embere volt, aki életén keresztül harcolt a kizsákmányolás ellen, a szegénység és a nyomorúság ellen, a feltörekvő munkásosztály érdekében. Élete, mint a szocialista előharcosoké, nagy beteljesülés, amint a költő szavai szerint elinduljon az értől, hogy beletorkoljon az óceánba. A céhkori szellem szerint a munkás ekkor még „legény", ő is elindul, mint szabólegény és ime, szeretettől körülövezett nagyértékű emberré lett, akit megtisztelt a magyar munkásmozgalom mindazokkal a pozíciókkal, amelyeket ilyen tisztes, ilyen becsületes munka után el lehet érni. Hasonlatossá lett az élete Wilde bozon hercegéhez, akinek aranyos, ékköves szobra ott állott a város fölött és meglátta, hogy egy anya beteg gyermeke fölé hajolva sír, mert olyan szegény, hogy patikára való pénze sincs és könyörgött a boldog herceg a reá szálló fecskének, csípje ki csőrével ragyogó zafírszemét és vigye el a szegény anyának, hogy az meggyógyíttathassa gyermekét. Matos Jenő a boldog herceg, az emberi lélek magasságából meglátta, hogy a gyermek az igazi szenvedő és elküldte nekik szivének drágaköveit és a gyermeket odatartotta a Nap felé és kiáltotta a társadalomnak: emberek, segítsétek meg a gyermeket! Már az életében emléket állított magának a gyermekek szeretetében. A törvényhatóság életében is olyan munkakört keresett magának, amely méltó volt hozzá, mint a szegényházi bizottság tagja fáradozott a munkából kidőlt öregek gyámolításán. A fiatalság tanuljon tőle kötelességteljesítést: amikor frakciónk a városházán a közélet védelmében obstrukcióra kényszerült, ő, az öreg ember őrt állt, éjt-napot egybevetve, amikor a fiatalabbak roskadoztak a fáradtságtól. Ez a harmonikus élet hozta meg számára munkája eredményeit és mindnyájunk tiszteletét és mi megfogadjuk, hogy hűségünkben a szocializmus iránt és harcunkban a szegénység ellen, példájához méltók leszünk, amíg csak élünk! A magyar proletárgyermekek búcsúja Matos bolcsitól. KéthlyAnna elvtárs lépett ezután az emelvényre, hogy a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete nevében elbúcsúzzék a magyar proletárgyermekek nagyszivü barátjától, szeretett Matós bácsijától. , ,A mi szomorú korszakunkban, amikor a'megalázottságban és megszomorítottságban megedződött' felnőtt is sokszor térdrebukik a rémületes hajszában k kijjizik őt az utánatódulók, amikor szivet és érzékenységet, "srímnt fölösleges "terhet liltak ki magukból az emberek, amikor a nyomorúság országútján a legeltaposottabb rög a proletárgyermek, Matos bácsi megállott a rohanásban és magához ölelte az utca, a bérkaszárnya sápadt virágszálait. Amikor a felnőtt lelke eltompult vagy gyűlölettel és irigységgel telt meg az iszonyú élet halálharcban, Matós bácsi a fájdalmas elmúlás pillanatáig megőrizte a tiszta, hivő, reménykedő, szerető gyermeki lelket önmagában s egy küzdelmes élet tapasztalataival párosítva azt, lehajolt a proletárgyermekhez, hogy átsegítse őt sorsa szakadékain. — A tiszta lélek, a tapasztalatokkal gazdag értelem, a jóságos ember, ime, elmúlt s a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete mélységes megrendüléssel áll az elporladni készülő test előtt. Sokezernyi proletárgyermek vesztette el apját, jutott árvaságra Matos bácsi eltávozásával, sokezernyi proletárgyermek felé fordulva, az ő jövendő sorsukat is meg kell könnyeznünk, amikor a koporsóra könnyeink hullanak. — Hajtsuk meg alázatosan fejünket, amikor a csöndes munka, a tiszt és dicséretet, nem követelő munka emberének, a szeretet munkájának földi maradványai előtt állunk. De azután emeljük magasra, mert éreznünk kell magunk körül azt, ami a jóságból és szeretetből halhatatlan, mert éreznünk kell magunk körül és magunkba kell fogadnunk az örökséget, amelyet reánk, munkatársaira, tanítványaira, barátaira hagyott, éreznünk kell a munkásgyermekbarát kötelességét. " — Matós bácsi, könnyeink patakja megszűnik és csak megdicsőült emléked biztatása fog élni bennünk. És nem múlik el a kötelességteljesítés öröksége, amely mindaddig a Te szellemedben való munkálkodásra fog serkenteni bennünket, amíg a proletárgyermek számára be nem töltöttük az Idők parancsát, amig el nem jutottunk a célhoz, amelynek Te bölcs és szeretett prófétája voltál. — Matós bácsi, a legszebb búcsúztató: hálás gyermekek, hálás tanítványok sírása kisér örök pihenőhelyedre! * • A sírnál. Megrendülten és könnyek között hallgatta meg a gyászoló sokaság az elhangzott búcsúszavakat, és mélységes részvéttel fordult elhunyt elvtársunk özvegye felé. Azután megindult a menet a sírhoz, elől hosszú oszlopban a gyermeksereg virágokkal és az élen is koszorúkkal, utána a koszorúkkal elhalmozott halottaskocsi, majd a koporsó ifjú elvtársak vállain és a gyászolók sokasága. A sírnál dr. Sternberg Géza elvtárs, a XVII. választókerületi szociáldemokrata pártszervezet nevében búcsúzott el az elhunyttól. Az elhunytat csak siratni szabad most és nem dicsérni — mondotta a többi között —, mert élete nyitott könyv volt. A törhetetlen munkásszolidaritásnak, az emberek és gyerekek szeretetének példaképe volt és marad számunkra. A munkásköszöntéssel búcsúzott tőle: Matos elvtárs, barátság — és a sír körül gyermekek, nők, férfiak,ajkáról messzehangzóan ismétlődött meg: — Barátság! Az Egyesült Szabóiparosok Köre nevében Ullmann Jákó mondott meleghangú beszédet. Iparostársaival együtt megilletődéssel áll a koporsónál, amelyben a magyarországi szervezett szabómunkásság előharcosa alussza örök álmát. Visszaemlékezik azokra az időkre, amikor az elhunyt mint fiatal munkás kiváló szaktudással dolgozott a mindennapi kenyérért és amikor a napi robot után más pihenőre tért, Matos Jenő nap-nap után, munkája végeztével szaktársai körébe megy, hogy szervezzen, tanítson, hogy néhány falat kenyérrel több jusson munkástársainak. Nem küzdött hiába, a rögös földbe vetett mag kikelt és sokezer munkás élete lett szebbé és jobbá. Ezzel a búcsúbeszédek sora lezárult, a dalárda elénekelte a „Révpartra talált" kezdetű gyászdalt, majd mélyen megindító jelenet következett. Miközben a dalosok ajkán zengett a „Munka dala", a gyermekek elvonultak a sír előtt és szórták-szórták virágaikat Matós bácsi koporsójára... A koszorúk elborították a sírt, amely körül még sokáig ott állottak Matós Jenő munkástársai, elvtársai és gyermekei. Matos elvtárs ravatalára koszorút küldöttek. A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete, Budapest Székesfőváros, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége, a Magyarországi Famunkások Szövetsége, a Magyarországi Bányamunkások Szövetsége, a Grafikai Munkások Egyesülete, a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete pesterzsébeti csoportja, a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének 1., 4., 6., 7., 9., 20., 22., 23. és 29. számú csoportjai, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XVII. pártszervezete, a Fodor-műhely szabómunkásai, az Országos Társadalombiztosító Intézet alkalmazottai, a Ferenczi-család, a Fáby-család. Marek Géza és neje, özv. Andref Sándorné. Koszorumegváltás címén a Törekvés Takarékpénztár 40 pengőt. Salamon Ede és családja 25 pengőt küldött a Gyermekbarát Egyesületnek. * Levélben fejezte ki részvétét: az Általános Fogyasztási Szövetkezet, a Budapesti Férfiszabók Ipartestülete, a Magyarországi Szállítási és Közlekedési Munkások Országos Szövetsége, a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete, a Segédházfelügyelők Egyesülete és a Lefkovits és Vándorcég. Táviratot küldött: Max Winter elvtárs Bécsből az osztrák és a nemzetközi gyermekbarátok nevében, a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesületének pécsi, debreceni, miskolci és kaposvári csoportjai, továbbá Glück Ármin elvtárs Párisból. * Az özvegy köszönete. Özv. Matos Jenőné itt mond hálás köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen jó férje temetésén résztvettek és bánatát részvétükkel enyhíteni iparkodtak. 8 NÉPSZAVA 1929 junius 1. Az osztrák Közal Matra az altal nyári pótlékot kérnek. (Páris, május 31.) A párisi főpostahivatal levélhordói pénteken este sztrájkba léptek. Attól tartanak, hogy a sztrájkmozgalom a postai alkalmazottak többi kategóriájára is ki fog terjedni. A főposta levélhordóinak sztrájkja az új nyugdíjügyi rendelkezések miatt tört ki. (Bécs, május 31.) A köztisztviselők, posta-, távíró- és telefonalkalmazottak megbízottai pénteken délelőtt megjelentek Streerowitz kancellárnál és átnyújtották a pénzügyminiszter jelenlétében írásbeli követeléseiket, amelyek elsősorban 30%-os nyári különpótlék kifizetésére vonatkoznak. Streerowitz kancellár közölte a küldöttséggel, hogy tanulmányozni fogja a "kogti azt viselőkköveteléseit, ményét és fölsorolja úgy azokat a pontokat, amelyekben már megyegyezés történt, valamint azokat a pontokat is, amelyekben nem jött létre megállapodás. A magyar memorandumra a román delegáció a legközelebbi ülésen, hétfőn adja meg a választ. A Bukaresti távirat szerint a magyar és a román kormányok megegyeztek, hogy az optánskérdésnek a Népszövetség madridi tanácsülésének programjáról való levételét kérik, nehogy a madridi tárgyalások zavarják a bécsi tárgyalások menetét. A bécsi optánsügyi tárgyalásokkal kapcsolatosan egyébként az a hír terjedt el, hogy a román kormány százmillió aranykorona kártérítlést ajánlott föl az optánsoknak. A román ajánlat szerint ezt az összeget 20 év alatt fizetnék le, de nem készpénzben, hanem ebben az értékben petróleumot, sót és fát szállítanának. Ha Bécsben erre vonatkozóan létrejön a megállapodás, akkor mindkét részről külön gazdasági bizottságot küldenek ki, amely véglegesen megállapítaná az anyagok szállításának módozatait. Százmillió aranykorona kártérítést ajánlanak a románok az optánsoknak? Amint Bécsből jelentik, Davila, a magyarromán optánsperben tárgyaló román delegáció vezetője csütörtökön Bécsbe érkezett és mégdélután megbeszélésre ült össze a magyar kormány kiküldsötteivel, báró Szterényi Józseffel és Lakatos Gyulával. Szterényi a román delegáció vezetőjének memorandumot nyújtott át, amely ismerteti az eddigi tárgyalások ered- A német szociáldemokrata párt kongresszusa megválasztotta a pártvezetőséget. Magdeburgból jelentik: A magdeburgi szociáldemokrata pártgyűlésen megválasztották eddigi összetételében a pártvezetőséget. Háromszáznyolcvanhat szavazat közül a két eddigi elnökre, Wellsre és Crispienre 306, illetve 273 szavazat jutott. A harmadik elnöki tisztet nyitva tartották a birodalmi kancellár számára.