Népszava, 1929. augusztus (57. évfolyam, 172–196. sz.)
1929-08-01 / 172. szám
LIVI. évfolyam 172. szám. Budapest, 1929 augusztus 1. csötörtök Ara 16 BHér ZAVA Egyes szám ára 16, ünnepnap 24, vasárnap 32 fillér. Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaorsa, 130 fz., Csehszlovákiában hétk. 150 ck. vas. 2 fk. Romániában hétköznap 6 lei, vasárnap 12 lei MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR KÖZPONTI KÖZLÖNYE -¡1' • AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő — külföldre 11 pengős Egy hóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. ........ 5 pengő SZERKESZTŐSÉG: VHI, CONTI UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József 303—30 és J. 303—31 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL, MÜNDEN NAP ffr W1" ~ _ •.vN"/ fOARCHIVATALc VEQ, CONTI-OTCA L SZ. \VXflNff^y Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 303-32 Három ország szociáldemokratáinak tiltakozó gyűlése a bábom ellen. Scheinemann elvtárs, volt német birodalmi kancellár: „A birodalmi német nép minden erejével és elszántságával száll szembe minden hzáborús uszítás ellen." A német, osztrák és csehszlovák elvtárson hatalmas manifesztációs gyűlése Karlsbadban. (Pozsony, július 30. — JA Népszava tudósítójától.) A hadüzenet tizenötéves évfordulója alkalmából a csehszlovákiai német szociáldemokrata párt Karlsbadban, a vagyon és hatalom kiváltságosainak nemzetközi találkozó helyén hatalmas manifesztációs gyűlést, tartott, amelyen a német birodalom szocialista pártja részéről Scheidemann elvtárs, volt német birodalmi kancellár, az osztrák szociáldemokrata párt részéről pedig Otto Glöckner képviselő elvtárs jelentek meg. A gyűlésen óriási tömeg vett részt, mert a csehszlovákiai németajkú elvtársaink háborúellenes gyűlésén a köztársaság minden részéből résztvettek a munkások. Scheidemann elvtárs volt a gyűlés előadója, aki hatalmas, két óráig tartó beszédben ismertette a nemzetközi helyzetet. Minden hábborús uszításnak ellene szegülünk és azt minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg is akadályozzuk. A világ egyik legnagyobb nemzetének dolgozói nevében kiáltom világgá a történelem legnagyobb szerencsétlenségének, a világháború kitörésének tizenötödik évfordulóján: soha többé háborút Dr. Otto Glöckner elvtárs, az osztrák szociáldemokrácia képviseletében elmondotta, hogy Ausztria dolgozó népe a háború kérdésében azonos álláspontot foglal el, mint a német birodalmi munkások. Minden áldozatra hajlandók az osztrák dolgozók — mondotta Glöckner elvtárs —, ha a békét megvédik. De Welt elvtárs a csehszlovákiai német szociáldemokrata párt nevében szólalt még föl a gyűlésen, azután tüntető menetté alakult át a hatalmas manifesztációs gyűlés, amelyen a résztvevők a háború ellen és a béke mellett tüntettek. A szolgabíró Bertsunfóztfsiétfai R9enissai Jánois eSvil&rsal. P&sunkások közigazgtaéecsi *ál!«iéi®«se a szervezkedés miatt. (Pécs, julius 31. — A Népszava tudósítójának jelentése.) Szigetvárott olyan súlyos erőszak esett több munkás és ezek között Hubai Jánossal, a bőripari munkások szövetségének titkárával, Romsauer Józseffel, a bőripari munkások pécsi csoportjának elnökével, valamint több más munkással szemben, amely lázas izgalomban tartja az egész környék munkásságát és amely bizonyára a legnagyobb felháborodást váltja ki az egész ország dolgozói között. Az eset előzményei és részletei a következők: A szigetvári cipészmunkások helyi csoportot akartak alakítani. Ez a szándékuk nagy ellenállásra talált a közvetlenül érdekelt Neumann cipőgyáros részéről. A cipőgyáros intencióinak megfelelően Percel Grzső főszolgabíró a rendelkezésére álló hatalmi eszközökkel igyekezett a helyi csoport megalakítását megakadályozni. A mozgalom résztvevői közül szombat este a csendőrség többeket elfogott. Ezek közül kettőt, Kostra Vincét és Friedmann Rezsőt letartóztatásba helyezték, a többieket vasárnap este szabadon bocsátották, azonban hármat 2 órás határidővel Szigetvárról kitoloncoltak. A szigetvári cipészmunkások azonnal értesítették a történtekről a budapesti központot, amire Hubai János, a bőripari munkások szövetségének titkára, Romsauer Józsefnek a pécsi csoport elnökének kíséretében Szigetvárra utazott, ahova szerdán délután érkezett meg. Útjuknak célja az volt, hogy személyesengyőződjenek meg a dolgok mibenállásáról és ennek megfelelően intézkedjenek és eljárjanak a hatóságoknál. Erre azonban nem volt idejük. Amint Szigetvárra megérkeztek, a pályaudvaron már detektív várta őket. Ez hozzálépett Hubai Jánoshoz és közölte vele a főszolgabírónak azt az üzenetét, hogy azonnal forduljon vissza, hagyja el a várost. Hubai természetesen tiltakozott ez ellen és kijelentette, hogy él jogaival és nem tesz eleget a főszolgabiró felszólításának. Erre Hubai Jánost ott a helyszínen letartóztatták és a csendőrségre kisérték. A kíséretében volt Romsauer József bement a várósba, amire őt Szigetvárott fosták el és ugyancsak bevitték a csendőrségre". Romsauert a legközelebbi Pécs felé induló vonathoz kisérték, közölték vele, hogy kiutasították Szigetvárról és fölszólították, hogy azonnal induljon vissza Pécsre. Hubai Jánost azonban ott tartották és most, amikor e tudósítást közöljük, még mindig a csendőrség foglya. ' A Reggalabb háromhónapi politikai kérdések (Paris, július 31.) A kamara rendkívüli ülése pontban délután 3 órakor kezdődött. Az ülés megnyitása után azonnal Briand miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre, hogy fölolvassa a kormánynyilatkozatot. A kormánynyilatkozat Poincaré érdemeinek méltatásával kezdődik. A két utolsó kormány — folytatta ezután Briand — a költségvetési Folytatás egyensúlyának helyreállításával szanálta a belső pénzügyeket, stabilizálta a valutát és rendezte az ország külső tartozásait, megteremtve a néhány napon belül összeülő hágai konferencia lehetőségét. A hágai konferencia eredménye betetőzését jelenti majd annak a műnek, amely Franciaország és Európa biztonságát, az ország anyagi és erkölcsi érdekeia 2. oldalon.A kormány kér a külcéljából. Briand a Németországgal való megegyezés fontosságáról. — A hágai konferencia után ujj többségnek kell jönnie — jelentette ki a szocialisták szónoka. NKSS. Az Internacionálé határozata körül a magyar polgári sajtó egy részében, dörgéssel és villámlással teljes nyári zivatar keletkezett. A viharos kórusból kihallatszik néhány olyan hang, amellyel szembe kell fordulnunk. Nem azért, mintha különös jelentőséget tulajdonítanánk ennek a nyári zivatarnak, hanem azért, hogy újból leszövgezzük álláspontunkat a fölvetett kérdések-ben. A Szocialista Munkásinternacionáléig nem ér el a dörgés, de mi itt vagyunk a körzetben, kénytelenek vagyunk meghallani. Egyik-másik polgári újság bátorságot vesz magának arra, hogy az Internacionálét kioktassa a szociáldemokrata programból folyó kötelezettségekre. Ezek a lapok azt írják, hogy valamely nép igazságának védelmét nem lehet függővé tenni attól, hogy azt a népet hogyan kormányozzák, mert az igazság mindentől független. Azt is írják, hogy demokratikus internacionálé a népek jogát nem minősítheti pártpolitikai elvek vagy világnézleti kategóriák szerint. Azt gondoljuk, hogy a polgári sajtó legkevésbé jogosult arra, hogy erkölcsi prédikációkat tartson a Szocialista Munkásintervnacionálénak, mert ez az Internacionálé teljesen tisztában van kötelezettségeivel, hutatásával és azokkal a roppant feladatokkal, amelyek reá háramlanak. Kötelességünknek tartjuk tehát a magyar polgári sajtó invektíváit elhárítani és visszautasítani azt a kis oktatást, amelyhez bátorságot vettek, anélkül, hogy az Internacionálé határozatát alaposan elolvasták volna. Éppen ilyen határozottsággal vissza kell utasítani a magyar polgári sajtó egynéme- lyikének azt a törekvését, amely arra irányul, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Munkásinternacionálé között ellentétet konstruáljon. Ilyen ellentét nincs! Mert az Internacionálé ismeretes határozata, teljes mértékben fedi a Magyarországi Szociáldemokrata Párt álláspontját és a pártválasztmány legutóbbi határozatát. A két rezolució között még nüánszbeli eltérés sincsen. Még határozottabban vissza kell utasítani a kormány német nyelvű félhivatalosának azt a magyarázatát, mintha az internacionále határozata a magyar párt dezavuálásavolna, tehát pofon a magyarországi szociáldemokrata párt felé. * A kormány németnyelvű félhivatalosa esti lapjában nagy részletességgel foglalkozik az Szocialista Munkásinternacionálé állásfoglalásával és többek között azt írja, hogy az Internacionálé jogot formál ahhoz, hogyi előírja a magyar pártnak, hogy álláspontját egy nemzetközi tényezőnek rendelje alá. A ferdítésnek csodálatos vakmerősége nyilatkozik meg ebben az állításban. A Szocialista Munkásinternacionálé sem a magyar pártnak, sem a benne egyesült többi pártoknak soha nem diktált és soha meg nem szabta, hogy országaik sajátos viszonyai közepette milyen taktikát folytassanak. A Szocialista Munkásinternacionálé elveket állapít meg, amelyek az egyes országok szociáldemokrata pártjainak harcait vezérlikk