Népszava, 1929. augusztus (57. évfolyam, 172–196. sz.)

1929-08-01 / 172. szám

LIVI. évfolyam 172. szám. Budapest, 1929 augusztus 1. csötörtök Ara 16 BHér ZAVA Egyes szám ára 16, ü­nnepnap 24, vasárnap 32 fillér. Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaorsa, 1­30 fz., Csehszlovákiában hétk. 150 ck. vas. 2 fk. Romániában hétköznap 6 lei, vasárnap 12 lei MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR KÖZPONTI KÖZLÖNYE -¡1' •­­ AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő — külföldre 11 pengős Egy hóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. ........ 5 pengő SZERKESZTŐSÉG: VHI, CONTI­ UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József 303—30 és J. 303—31 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL, MÜNDEN NAP ffr W1" ~ _ •.vN"/ fOARCHIVATALc VEQ, CONTI-OTCA L SZ. \VXflNff^y Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 303-32 Három ország szociáldemokratáinak tiltakozó gyűlése a bábom ellen. Scheinemann elvtárs, volt német birodalmi kancellár: „A birodalmi német nép minden erejével és elszántságával száll szembe minden hzáborús uszítás ellen." A német, osztrák és csehszlovák elvtárson hatalmas manifesztációs gyűlése Karlsbadban. (Pozsony, július 30. — JA Népszava tudósító­jától.) A hadüzenet tizenötéves évfordulója al­kalmából a csehszlovákiai német szociáldemo­krata párt Karlsbadban, a vagyon és hatalom kiváltságosainak nemzetközi találkozó helyén hatalmas manifesztációs gyűlést, tartott, ame­lyen a német birodalom szocialista pártja ré­széről Scheidemann elvtárs, volt német biro­dalmi kancellár, az osztrák szociáldemokrata párt részéről pedig Otto Glöckner képviselő elvtárs jelentek meg. A gyűlésen óriási tömeg vett részt, mert a csehszlovákiai németajkú elvtársaink háborúellenes gyűlésén a köztársa­ság minden részéből résztvettek a munkások. Scheidemann elvtárs volt a gyűlés előadója, aki hatalmas, két óráig tartó beszédben ismer­tette a nemzetközi helyzetet. Minden hábború­s uszításnak ellene szegü­lünk és azt minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg is akadályozzuk. A világ egyik legnagyobb nemzetének dolgozói ne­vében kiáltom világgá a történelem leg­nagyobb szerencsétlenségének, a világ­­háború kitörésének tizenötödik évforduló­ján: soha többé háborút Dr. Otto Glöckner elvtárs, az osztrák szociál­demokrácia képviseletében elmondotta, hogy Ausztria dolgozó népe a háború kérdésében azonos álláspontot foglal el, mint a német bi­rodalmi munkások. Minden áldozatra hajlan­dók az osztrák dolgozók — mondotta Glöckner elvtárs —, ha a békét megvédik. De Welt elvtárs a csehszlovákiai német szo­ciáldemokrata párt nevében szólalt még föl a gyűlésen, azután tüntető menetté alakult át a hatalmas manifesztációs gyűlés, amelyen a résztvevők a háború ellen és a béke mellett tüntettek. A szolgabíró Bertsunfóztfsiétfai R9e­nissai Jánois eSvil&rsal.­­ P&sunkások k­özigazgtaéecsi *ál!«iéi®«se a szervezkedés miatt. (Pécs, julius 31. — A Népszava tudósítójá­nak jelentése.) Szigetvár­ott olyan súlyos erő­szak esett több munkás és ezek között Hubai Jánossal, a bőripari munkások szövetségének titkárával, Romsauer Józseffel, a bőripari munkások pécsi csoportjának elnökével, vala­mint több más munkással szemben, amely lá­zas izgalomban tartja az egész környék mun­kásságát és amely bizonyára a legnagyobb felháborodást váltja ki az egész ország dol­gozói között. Az eset előzményei és részletei a következők: A szigetvári cipészmunkások helyi csoportot akartak alakítani. Ez a szándékuk nagy ellen­állásra talált a közvetlenül érdekelt Neumann cipőgyáros részéről. A cipőgyáros intencióinak megfelelően Percel Gr­zső főszolgabíró a ren­delkezésére álló hatalmi eszközökkel igyeke­zett a helyi csoport megalakítását megaka­dályozni. A mozgalom résztvevői közül szombat este a csendőrség többeket elfogott. Ezek közül kettőt, Kostra Vincét és Fried­mann Rezsőt letartóztatásba helyezték, a töb­bieket vasárnap este szabadon bocsátották, azonban hármat 2­ órás határidővel Sziget­várról kitoloncoltak. A szigetvári cipészmunkások azonnal értesí­tették a történtekről a budapesti központot, amire Hubai János, a bőripari munkások szö­vetségének titkára, Romsauer Józsefnek a pécsi csoport elnökének kíséretében Sziget­várra utazott, ahova szerdán délután érkezett meg. Útjuknak célja az volt, hogy személye­sen­­győződjenek meg a dolgo­k mibenállásá­ról és ennek megfelelően intézkedjenek és el­járjanak a hatóságoknál. Erre azonban nem volt­ idejük. Amint Szigetvárra megérkeztek, a pályaudvaron már detektív várta őket. Ez hozzálépett Hubai Jánoshoz és közölte vele a főszolgabírónak azt az üze­netét­, hogy azonnal forduljon vissza, hagyja el a várost. Hubai természetesen tiltakozott ez ellen és kijelentette, hogy él jogaival és nem tesz ele­get a főszolgabiró felszólításának. Erre Hubai Jánost ott a helyszínen letartóztat­ták és a csendőrségre kisérték. A kíséretében volt Romsauer József bement a várósba, amire őt Szigetvárott fosták el és ugyancsak bevitték a csendőrségre". Romsauert a legközelebbi Pécs felé induló vonathoz ki­sérték, köz­ölték vele, hogy kiutasították Szi­getvárról és fölszólították, hogy azonnal induljon vissza Pécsre. H­ubai Jánost azonban ott tartották és most, amikor e tudósítást közöljük, még mindig a csendőrség foglya. ' A Reggalab­b háromhónapi politikai kérdések (Paris, július 31.) A kamara rendkívüli ülése pontban délután 3 órakor kezdődött. Az ülés megnyitása után azonnal Briand miniszter­elnök lépett a szónoki emelvényre, hogy föl­olvassa a kormánynyilatkozatot. A kormánynyilatkozat Poincaré érdemeinek méltatásával kezdődik. A két utolsó kormány — folytatta ezután Briand — a költségvetés­i Folytatás egyensúlyának helyreállításával szanálta a belső pénzügyeket, stabilizálta a valutát és rendezte az ország külső tartozásait, meg­teremtve a néhány napon belül összeülő hágai konferencia lehetőségét. A hágai konferencia eredménye betetőzését jelenti majd annak a műnek, amely Franciaország és Európa biz­tonságát, az ország anyagi és erkölcsi érdekei­a 2. oldalon.A­ ­kormány kér a kül­céljából. Briand a Németországgal való megegyezés fontosságáról. — A hágai konferencia után ujj többségnek kell jönnie — jelentette ki a szocia­listák szónoka. NKSS. Az Internacionálé határozata körül a magyar polgári sajtó egy részében, dörgéssel és villámlással teljes nyári ziva­­­tar keletkezett. A viharos kórusból kihallat­­­szik néhány olyan hang, amellyel szembe kell fordulnunk. Nem azért, mintha különös jelentőséget tulajdonítanánk ennek a nyári zivatarnak, hanem azért, hogy újból leszöv­­gezzü­k álláspontunkat a fölvetett kérdések-­­ben. A Szocialista Munkásinternacionáléig nem ér el a dörgés, de mi itt vagyunk a kör­zetben, kénytelenek vagyunk meghallani. Egyik-másik polgári újság bátorságot vesz magának arra, hogy az Internacionálét ki­oktassa a szociáldemokrata programból folyó kötelezettségekre. Ezek a lapok azt írják, hogy valamely nép igazságának védel­mét nem lehet függővé tenni attól, hogy azt­ a népet hogyan kormányozzák, mert az igazság mindentől független. Azt is írják, hogy demokratikus internacionálé a népek jogát nem minősítheti pártpolitikai elvek vagy világnézleti kategóriák szerint. Azt gondoljuk, hogy a polgári sajtó leg­kevésbé jogosult arra, hogy erkölcsi prédi­kációkat tartson a Szocialista Munkásinterv­nacionálénak, mert ez az Internacionálé teljesen tisztában van kötelezettségeivel, hu­tatásával és azokkal a roppant feladatokkal, amelyek reá háramlanak. Kötelességünknek tartjuk tehát a magyar polgári sajtó invek­tíváit elhárítani és visszautasítani azt a ki­s oktatást, amelyhez bátorságot vettek, anél­kül, hogy az Internacionálé határozatát alaposan elolvasták volna. Éppen ilyen határozottsággal vissza kell utasítani a magyar polgári sajtó egynéme-­ lyikének azt a törekvését, amely arra irá­nyul, hogy a Magyarországi Szociáldemo­krata Párt és a Szocialista Munkásinter­nacionálé között ellentétet konstruáljon. Ilyen ellentét nincs! Mert az Internacionálé ismeretes határozata, teljes mértékben fedi a Magyarországi Szociáldemokrata Párt állás­pontját és a pártválasztmány legutóbbi ha­tározatát. A két rezolució között még nüánsz­­beli eltérés sincsen. Még határozottabban vissza kell utasítani a kormány német nyelvű félhivatalosának azt a magyarázatát, mintha az internacio­­nále határozata a magyar párt dezavuálása­­volna, tehát pofon a magyarországi szociál­demokrata párt felé. * A kormány németnyelvű félhivatalosa esti lapjában nagy részletességgel foglalkozik az Szocialista Munkásinternacionálé állásfogla­lásával és többek között azt írja, hogy az Internacionálé jogot formál ahhoz, hogyi­­ előírja a magyar pártnak, hogy álláspontját egy nemzetközi tényezőnek rendelje alá. A ferdítésnek csodálatos vakmerősége ny­­i­­latkozik meg ebben az állításban. A Szocialista Munkásinternacionálé sem a magyar pártnak, sem a benne egyesült többi pártoknak soha nem diktált és soha meg nem szabta, hogy országaik sajátos vi­szonyai közepette milyen taktikát folytas­­­­sanak. A Szocialista Munkásinternacionálé elve­ket állapít meg, amelyek az egyes országok­­ szociáldemokrata pártjainak harcait vezérlikk

Next