Népszava, 1929. november (57. évfolyam, 249–273. sz.)

1929-11-17 / 262. szám

20 — Vannak kivételek? A mai posta a követ­kező tartalmú levelezőlapot hozta a szá­munkra: A „Pesti Hirlap" ez évi november 8. számá­ban a következőket olvassuk: — Kinevezés. A kormányzó dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel fölruházott miniszteri titkárt, mi­niszteri osztálytanácsossá kinevezte és egy-­­­úttal neki a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. „Igazságtalanság — mondja tovább a leve­lezőlap —, hogy amiikor a kormány a kínlódó, nyomorgó köztisztviselőket új drákói rendele­tével az előmenetel reményétől évekre meg­fosztja, ugyanakkor protekciós alakoknál ilyen kivételeket tesz." A levelezőlap beküldőjének a megjegyzését mi nem kommentáljuk. Igazán fölösleges volna. Vasárnap tartják meg Berlinben a köz­ségtanácsi választásokat. Hosszas, izgalmas agitáció után Berlinben ma, vasárnap tartják meg a községtanácsi választásokat. A kül­városokban hatalmas tömegek vonultak föl a szombatra virradó hajnalon. Neukölln­ben egy nagyobb munkáscsoport ki akarta dobni a né­met nemzeti párt egyik hirdetőoszlopát, amire nagy verekedés támadt, amely később meg­ismétlődött. Mariendorfban hajnali 4 órakor verekedés volt a birodalmi lobogószövetség tagjai és az acélsisakosok közt. Többen meg­sebesültek. A kommunisták is több helyen felvonultak és összeütköztek a nemzeti szo­cialistákkal. Az éjszakai verekedések során 35 embert letartóztattak, igazoltatásuk után legnagyobb részüket szabadon bocsátották. _— Óvás! Tudomásunkra jutott, hogy elv­társainknál a párt és a Népszava-könyvkeres­kedés nevében kétes egyének jelentkeznek és különféle hazugságokkal értéktelen szenny­irodalom vásárlására beszélik rá őket. Ezúton is figyelmeztetjük elvtársainkat saját érdekük­ben, hogy ilyen egyénnek ne ugorjanak be, mert drága pénzért úgy tartalmilag, mint kiállítás,ha is teljesen értéktelen könyvet kap­nak. Amennyiben ezek az egyének, akár a pártira, akár pedig a párt egyes vezetőire hivatkoznának, anélkül, hogy a Népszava­könyvkereskedés -bélyegzőjével ellátott és levél­papírján írott személyazonossági bizonyít­vánnyal rendelkeznének, mint csalókat adják át a legközelebbi rendőrnek.­­ Budapesten elfogták a békéscsabai rabló­gyilkost. A budapesti rendőrség átiratot inté­zett az aradi rendőrséghez a Kőbányán nem­rég letartóztatott Timár Ferenc ügyében. Amint ismeretes, Tímár Ferencet a zalaeger­szegi menyasszonygyilkossággal vádolják. Ti­már vallomásában beismerte, hogy Aradról szökött meg és a budapesti rendőrség az elő­életét akarta megállapítani. Az aradi rendőr­ség válaszából kiderült, hogy Timár Ferenc azonos Wimmer Ferenccel, a körözött rabló­gyilkossal, aki Aradon már három ízben volt fogházban és mindannyiszor megszökött. Wim­mer Békéscsaba mellett követett el rablógyil­kosságot, amiért a szegedi Csillagbörtönben hosszabb ideig volt elzárva. A budapesti rend­őrség most átír az ügyészséghez, hogy Timár-Wimmer Ferencre vonatkozó iratokat egye­sítsék. . . Öngyilkosság és gázrobbanás. Berlinből jelentik. Pénteken este Scholem nyomdatulaj­donos az irodahelyiségében gázömlesztéssel ön­gyilkosságot követett el. A portás a gázszagra figyelmes lett és feltörte az ajtót, de elmulasz­totta égő cigarettáját eloltani. Erre hatalmas robbanás támadt, amely az egész nyomdahelyi­séget rombadöntötte. A portás megsebesült. — ítélet a rádió „rögtönzés" ügyében. A múlt esszktendőben ,az „Az Est" megírta, hogy a „Gyurkovics fiuk" című színdarab Városi Sír­n­ház­beli előadásán a második felvonás közepé­ben a súgó rettenetes „rögtönzést" követett el, úgy, hogy a rádióhallgatók belepirultak. A cikk miatt Kovács Ilona, a színház súgónője bepörölte sá lap felelős szerkesztőjét, Salu­sinszky Imrét azzal, hogy a rögtönzést nem ő követte el és így a cikk megrágalmazta őt. A törvényszék annak idején Salusinszk­yt 200 pengő pénzbüntetésre ítélte és ezt az ítéletet most a tábla is helybenhagyta.­­ A Gróf Apponyi Albert Poliklinika ezidei ma­tinéja december 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Vígszínházban, előkelő fővárosi művésznők és művészek közreműködésével. Közreműködnek a Góth-házaspár rendezésében Cs. Aczél Ilona, M. Mende Erzsi, Darubkát Ilona, Bársony István, Zsolt Nándor, Aufriedt Erzsi, Balázs Árpád, Salamon Béla és társulata, konferál Békeffy László. Jegyek még kaphatók rendes esti helyárakkal a Poliklinika irodájában (VII. Szövetség­ utca 16. Telefon: József 308—57), valamint a Vígszínház pénztáránál. — Hírtelen halál. Kovács Ferenc 56 éves szabó­mester Pesterzsébeten, a Liliom­ utca 2. számú ház­ban levő lakásán hirtelen rosszul lett és amire a mentők megérkeztek, meghalt. Holttestét a pest­erzsébeti halottasházba szállitották. — Omnibusz és gyorsvonat találkozása. Alla­habadból jelentik: Tundja város mellett egy teljes sebességgel száguldó gyorsvonat az egyik útkereszteződésnél belerohant egy utasokkal teli omnibuszba, amely a le nem engedett so­rompó miatt került a sínekre. Az omnibusz négy utasa meghalt, kilencen súlyos sérüléseket szenvedtek. — Meg akarta ölni az anyját. Hesz Lajos mernyei földmives civakodás közben revolver­rel rálőtt az anyjára. Hesz Józsefné, akinek sebesülése nem volt súlyos, hirtelen becsukta fia előtt a konyha ajtaját. Hesz Lajos ekkor a kulcslyukon újabb lövést adott le anyjára, majd maga ellen akarta fordítani a fegyvert, ebben azonban felesége megakadályozta. Az anya sebesülése súlyos. Fiát a csendőrség letar­tóztatta és bekísérte a kaposvári ügyészség fogházába. Dr. Ladányi Ármin és dr. Ladányi Ernő ügyvéd elvtársak irodáját VI. Teréz­ körút 3. szám alól V. Ügynök­ utca 10. szám alá helyez­ték át (X). NÉPSZAVA, 1929 november 21. KÖZGAZDASÁG —in I HIHIHI min I ! A vetésjelentés adat­ai szerint a szántási és vetési munkálato­kat kevés kivétellel befejezték. Ugyancsak be­fejeződött a tengeri törése és a burgonya ki­szedése is. Az őszi gabonavetések általában igen szépek. Az enyhe idő hatása alatt jól kel­tek s az eső erőteljesen fejlesztette őket. A rozsvetés helyenként túl tömött,­­a buza­­erő­teljes, az árpa is jól fejlődik. Helyenként etőér­h­ázak észlelhetők. A legutóbbi napok, csapa­déka gátat vet az egerek további károkozásá­nak. A takarmánykészlet nem nagy, de a letere­léshez elegendő. Könnyebbé teszi a helyzetet, hogy az enyhe ősz lehetővé tette mostanáig­­ a legeltetést. Az állategészségügy nagyjában jó. VITAESTÉK MAGYARORSZÁG GAZDA­SÁGI JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. A Pénz­intézeti Tisztviselők Országos Egyesülete (V. Akadémia­ utca 5, I. emelet) november ,18-tól, hétfőtől, minden csütörtökön és hétfőn este 7 órai kezdettel „Magyarország gazdasági je­lene és jövője" címmel vitaestéket rendez. A vita célja az, hogy a közélet számottevő ténye­zői párt- és világnézeti különbség nélkül, a napi politika kérdésein felülemelkedve, kifejt­sék véleményüket arról, hogy miben látják egy jobb magyar gazdasági jövő útjait és meg­­valósításának eszközeit. A Proe a vitáb­rn való részvételre többek köz­ött a következőket, kérte föl: Dr. Ajtay József, dr. Czettler Jenő, Gaal Gaszton, Gertner Árpád, dr. Kállay Tib­or, d­r. Kemény Gábor, dr. Kenéz Béla, dr. Madzsar József, Magyar Pál, dr. Nagy Ferenc, dr. Nagy Vince, dr. Pethő Sándor, Rassay Károly,, Szabó Bertalan, dr. Pikter J. Gyula, dr. Wimbéry Rusztem. Az első vitaest előadója dr. Nagy Vince, volt miniszter lesz. DRÁGULTAK AZ ÁRAK, GYŰLNEK A ZÁLOGTÁRGYAK. A Statisztikai Hivatal szerint az élettartási index 2 ponttal (majd­nem 2%-kal) emelkedett október havaiban. A mezőgazdasági és ipari árak drágulása között 28% eltérés van. Az élet olcsóbb lett 1 ponttal (majd 1%), de ez a proletariátus élettart­ájában nem érezhető. Az index olcsóbbodása a marha-és sertéshús áresésére vezethető vissza. A Postatakarék zálogállománya 300.000 pengővel emelkedett. Az élet olcsóbb , és a zálogház arat. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági életben mélyreható bajok vannak, hogy a fogyasztó­képtelenség akkora, hogy a számszerű olcsób­bodás semmit, de semmit sem segít. ROMÁNIÁT MÉG JOBBAN MEGZSAROL­JÁK KREUGERÉK. Itt nem is nyúlnak az áremelés fegyveréhez, hanem egyszerűen a gyufadobozok negyed tartalmát elhagyták és ilyen módon emelték az árakat. A román gyufa körülbelül 10 fillérbe kerül, — va­n tehát remé­nyünk arra, hogy Kreugerék nálunk is meg­próbálják föltornászni az árakat. SZAPORODOTT A KARTELEK SZÁMA. Miután gazdasági helyzetünk semmi kívánni­valót nem hagy hátra, örömünk fokozása cél­jából megalakult a kilencvennegyedik magyar kartel, a keményítőgyárak közül 11 gyár kar­telbe lépett. A kartelszerződés értelmében há­rom gyár leáll (minden kartelszerződés első következménye: újabb munkanélküliségi hul­lám), a többi gyár termelését kontingentálják 100—200 vagon keményítőben, 350 vagon szirup­ban és 25 vagon dextrinben. Mindazok az ipa­rok, amelyeknél a keményítő vagy a dextrin nélkülözhetetlen segédanyaguk, el kell hogy készüljenek a közeljövőben arra, hogy ezek a cikkek hatalmasan megdrágulnak. A karteltör­vény pedig alszik, viszont­­ sajtónovellát ígér­getnek gazdasági bajaink orvoslására. NEMZETKÖZI SZÉNKONFERENCIÁT hí­vott össze 1930 január 6-ára a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója. A konferencia a munkaidő, a bérek és az egyéb munkafelté­teleik kérdését tűzte napirendjére és célja az, hogy ezeket a kérdéseiket annyira előkészítse, hogy ezek az 1930. évi munkaügyi konferencia napirendjére kitűzhetők legyenek és ott prak­tikus megállapodásoikat köthessenek. A kon­ferenciára ugyanazokat az államokat hívták m­eg, amelyek a Népszövetség szénszakértői­­értekezletén részt vettek: Németországot, Auszt­riát, Belgiumot, Franciaországot, Nagybritan­niát, Hollandiát, Lengyelországot és Cseh­szlovákiát. Minden állam három delegátust küld ki, az állam­, a munkáltatók és a munka­vállalók oldaláról egyet-egyet. A GENERAL MOTORS, Ford nagy és győ­zedelmesnek látszó konkurrense, megszerezte a nagy francia Citroen-gyárát, továbbá ennek legnagyobb ellenfelét, a Peugeot - műveket. Miután az Opel már a General Motors birto­kában van, nyilvánvaló, hogy a Ford—General Motors harc színhelyét áttették Európába és folytatják mindaddig, amíg az egyik fél po­rondon nem marad, vagy le nem nyeli a má­sikat. AMERIKA UTÁN HOLLANDIA. A Federal Reserve Bank Vs%-os kamatlábleszállitásának példáját követte Amsterdam is, amely ugyan­csak 4­/2%-ra szállíttatta le a kamatlábat. Kö­zép- és Keleteurópa számára laz a kérdés:­­vár­jon Anglia lejebb megy-e kamatlábával? Ha igen, számunkra is beáll a kamatmérséklés lehetősége. EXPORTGYÁRAK OROSZORSZÁGBAN. A legfelsőbb gazdasági szovjet tanács elren­delte, hogy a legjobb gyárak a jövőben csak exportra dolgozzanak. Ezek a gyárak a jövőben csak a legjobb anyagot használhatják és a leg­jobb munkaerőkkel dolgozhatnak. A reorgani­zációra 150 millió rubeles kényszerkölcsönt vesz föl a szovjet. Érdekes, hogy a gazdasági krízis milyen rendszabályokra készteti az orosz dikta­túrát. A másodrendű jószágokat odadobja saját híveinek, az elsőrendűeket elteszi a kapitalista külföld számára. A szovjet kvalitás­ dumpinget csinál és ezzel világossá teszi, hogy módszerei semmivel sem jobbak a kapitalizmuséinál. A vásárcsarnokon és piacok Hivatalos árai: Marhahús: rostélyos és felsál 200—340, leveshúa 140—320, borjúhús: comb 420—520, borjúvesés 260—360, juhhús: eleje 120—200, hátulja 160—260, sertéshús: karaj 260—340, tarja, comb, lapocka 220—260, oldalas 190—240, zsirnakvaló szalonna 180—204, háj 210—220, zsir 196—216, élő baromfi: csirke 200—300, kacsa liba 300—1300, tisztított baromfi, nagyban: csirke 160—330, tyúk 160—220, puska 120—200, kacsa és liba 180—240, kicsinyben: csirke 200—360, kacsa és liba 200—260, teatojás 16—18, jegelt ponty 140—220, tej és tejtermékek: teljes tej 36—40, tejföl 160—220, teavaj 440—500, tehéntúró 60—100, fehér kenyér 44—54, fél­barna 40—44, barna 30—36, szárafőzelékek: bab 50—100, borsó 50—120, lencse 70—160, zöldségfélék: makói vöröshagyma 10—14, fejeskáposzta 12—16, kel­káposzta 12—20, karfiol 40—60, burgonya: rózsa 10—14, ella 8—10, közönséges 6—8, tisztított paraj 24—40, savanyu káposzta 30—40, gyümölcsök: alma 30—100, körte 40—200, szőlő 40—200, dió 120—220, gesztenye 50—100, idénycikk: nyúl, kifejtve, ki­belezve darabja 400—650 fillér. — A budapesti árutőzsde hivatalos árfolya­mai (november 16): Tiszavidéki buza 77-es 22.75—23.10, 78-­as 23.00—23.30, 79-es 23.30—23.65, 80-as 23.55—23.80; felsőtiszai 77-es 21.80—22.10, 78-as 22.00—22.30, 79-es 22.25—22.50, 80-as 22.30— 22.55; fejérmegyei, bácskai és pestvidéki 77-es 20.95—21.20, 78-as 21.20—21.40, 79-es 21.35—21.65, 80-as 21.45—21.75; dunántúli 77-es 20.95—21.20, 78-as 21.20—21.40, 79-es 21.35-21.45, 80-as 21.45— 21.75; rozs, pestvidéki 14.45—14.60, egyéb 14.45— 14.60; sörárpa 19.50—21.00, egyéb 17.50—19.60; takarmányárpa 15.00—15.50, elsőrendű 15.50— 16.25; köles 11.00—12.50; zab, elsőrendű 15.00— 15.50, másodrendű 13.35—14.00; tengeri (új) 13.40—13.60; repce 52.00—53.00; korpa 9.75—10.00 pengő métermázsánként, Budapesten. A határidőpiac hivatalos árfolyamai: Buza márciusra 23.02, 23.00, 22.96, 22.94, 23.00, 23 01, 22.94, 23.05, zárlat 23.03—23.04 ; májusra 23.68, 23.69, 23.67, 23.65, 23.69, 23.70, 23.71, 23.65, 23.75, 23.73, zárlat 23.73—23.74; rozs márciusra 16.22, 16.21, 16.30, 16.38, 16.40, 16.44, 16.45, zárlat 16.45— 16.46; tengeri májusra, 16.20, 16.18, 16.21, 16.22, 16.25, zárlat 16.24—16.25, transitó ára májusra 15.80, 15.82, 15.86, zárlat 15.92 pengő.­­ Zürichi devizazárlat: Pária 20.3150, London 2515.625, Newyork 515.70, Brüsszel 72.15, Milánó 26.99, Madrid 72.70, Amsterdam 208.05, Berlin 123.35, Bécs 72.55, Szófia 3.72, Prága, 11.2850, Varsó 57.80, Budapest 90.26, Belgrád 9.1275.­ ­ A budapesti értéktőzsde hivatalos valuta­folyamai: Zírt: Pénz: Pén­z­­: Ara­­g­o 27.80 27.95 100 belga — — — 79.70 80.10 100 csehszlovák korona 16.85 16.95 100 dán korona . 152.80 153.40 9.98 10.06 100 dollár 569.53 571.55 100 francia frank — — 22.40 22.70 100 holland forint 230.00 231.00 100 lengyel zloty 65 90 64.20 3.38 3.42 100 leva , _ — — 4.10 4.15 100 lira _ _ — 29.75 30.05 100 német márka — —­_ _ _ 136.35 187.95 100 norvég korona — — 152.80 153.40 100 osztrák schilling — — 80.10 80.50 100 peseta 79.20 80.30 100 svájci frank 110.55 111.05 100 svéd korona — — — _ _ _ 153.20 153.80

Next