Népszava, 1930. február (58. évfolyam, 26–49. sz.)

1930-02-01 / 26. szám

Mat Teijes heti rádióműsor külön mellékleten. E.Vili« évfolyam 26. szám. Budapest, 1930 február 1. szombat Ára 16 allér NEP AL ELŐFIZETÉS ARA: Negyedévre 12 pengS — külföldie 81 peng« Egy hóra . 4 pengS — küföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. ........ 5 pengfl SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI-UTCA 4 SZ. Telefonszám József 503—30 és J. 303—31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára 18, ünnepnap 14, tasirnap 32 Ini. *r. Ausztriában 30, vasárnan 40 groschen. Franciaorsz. 130 Ir., Csehszlovákiában bétk. 1­50 ek. tu. i ik. Romániában hétköznap 6 lel, vaárnap 12 lel. KIADÓHIVATAL, UTO, CONTI­ UTCA 4. SZ. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 303-­32 Az angol kormány ragaszkodik a széntörvény javaslat intézkedéseihez. •(London, január 31.) A bányászszakszervezet végrehajtó bizottsága ma újból a széntörvény­javaslattal foglalkozott, és aggodalmát fejezte ki az­ ellenzéki pártok akadékoskodása miatt. A szakszervezet, vezetői megnyugtató fölvilágosí­tásokat adtak a kormány szilárd elhatározásá­ról, amely szerint a kormány ragaszkodik a ja­vaslat intézkedéseihez. A bizottság hangsúlyozta, h­ogy a javaslat nem jelent széndrágítást. Végül albizottság föl­állítását­ határozta el. Ez az albizottság a bá­nyászképviselőkkel karöltve dönt­­a széntör­­v­ényjavaslat további sorsáról. (London, január 31.) Az alsóház második ol­vasásban törvényjavaslatot fogadott el,, amely megtiltja a 15 éven aluli gyerm­ekeknek vontató­bárkákon való alkalmazását. A lordok háza hétfőn dönt a­bban a kérdés­ben, föntartja-e a maga részéről a mun­kanél­kü­libiztosítás novellájához fűzött, módosításo­kat, amelyeket az alsóház tegnap nagy több­s­éggel elvetett. A parlamenti törvény módot nyújt a lordok házának, hogy két évre, meg­akadályozza a részéről kifogásolt javaslatok törvényerőre emelkedését A miniszterelnök a főrendek hajt­hatat­lanságára az alsóház fölosz­latásával akar válaszolni. Éppen ezért azt hi­szik, hogy a lordok nem viszik kenyértörésre a dolgot és a­ javaslat mindkét Ház kiküldöttei­ből álló közös bizottság elé kerül. M­isi spanyol kormány biztosítani akarja a parlamentáris rentierőrel való visszatérést. A szocialisták a dinasztia ellen lépnek föl. (Párig, január 31.) A „Journal" madridi kü­löntudósítója jelenti, hog­y Priedo, a spanyol szocialista mozgalom­ egyik vezetője Bilbaóhet dinasztiaellenes proklamációt adott ki­ A lap továbbá jelezte, hogy­ spanyol poli­tikai körökben csak nagyon óvatosan nyilat-­­­koznak és hogy általában ideiglenesnek tart­­ ják a mostani megoldást. Politikai körökben úgy vélik, hogy Berenguez tábornok kormá­nya csak átmeneti jellegű és rövidéletű lesz. Az új kabinet, valószínűen minden lehetőt megtesz arra, h­ogy biztosítsa a parlamentáris rendszerhez való végleges visszatérést, azon­ban a Spanyolorzágban uralkodó izgalomra való tekintetetl­t­em lehet tudni hogy az új választások milyen meglepetést tartogatnak és hogy milyen" körülmények között" folyik majd le a választási harc. /Madrid, január 21.) A" kormánynyilatkozat, amelyet legközelebb közzé fognak­ tenni, az alkotmányos uralomhoz való visszatéréssel, az egyetemi kérdés megoldásával, valamint ama katonai-fő­polgári­ kérdések"rendezésével foglalkozik, amelyek legutóbb bizonyos szank­ciók életbeléptetését tették szükségessé. A leszerelési értekezlet bizottsága dolgozik az angol-francia ellentétek kiegyenlítésén. (London, január 31.­­ .,Magyar Távirati Iroda.) A tengerészeti konferencia­ I. számú bizottsága ma délutáni tanácskozásán elsősor­ban a tegnap elfogadott Stimson-féle ja­vaslat­tal foglalkozott. A bizottság felhatalmazta Colbant, a Népszövetség leszerelési osztályának vezetőjét, hogy a­ konferencia ülésein mint megfigyelő részt vehessen. A bizottság ezután az össztornatartalom és kategóriánkénti számí­tás elveit tárgyalta. A tanácskozást keddre napolták el, hogy a kiküldötteknek módjuk le­gyen a javaslatokra adott nyilatkozatokat, ala­posan megvizsgálni. Hír szerint a tárgyalások alapján Alexander, az admiralitás első lordja Anglia nevében új­ból hangoztatta, hogy Anglia a­ kategóriánkénti számítás híve, de tekintettel Franciaország kü­lönleges helyzetére, hajlandó a két rendszer közti kompromisszumot megfontolás tárgyává tenni. Mindaddig azonban nem fogadhat el semmiféle kompromisszumot, amíg a­ bizottság­­az egész kérdést alaposan át nem tárgyalta és az összes delegátusok nem ismertették fölfogá­sukat. . A francia delegáció ma este emlékiratot adott ki kompromisszumos javaslatáról, amely telje­sen megegyezik az eddigi sajtóértesülésekkel. Fővonatta az össztonna tartalom szerinti meg­határozás. (London, január 31.) A francia és angol ten­gerészeti ellentétek — írja. a Daily Herald — még­ Ham tekinthetők ugyan e intézett­erőnek, de­­az új bizottság mindent megtesz azok leegysze­rűsítésére. A két álláspont között az eltérés főképen abban áll, hogy a­ franciák átviteli jogot követelnek az összes kategóriái között, beleértve a csatahajókat és a nehéz,­cirkálókat is, mí­g Anglia ezt a könnyű kategóriákra akarja korlátozni. A másik nehézséget az a francia követelés idézi elő, hogy Franciaország szerint minden államnak előre be kell jelen­teni szükségletét az összes kategóriákban, viszont Olaszország szerint a szükségleteket, a tengeri haderőknek egymáshoz való aránya határozza meg. Ebben a tekintetben Amerika és Japán is Olaszország álláspontján van. Olaszország egyelőre várakozó álláspontra he­lyezkedik a franciákk­al szemben. Attól tarta­nak ugyanis, hogy a­ franciák végre a­kar­ják hajtani egész építési programjukat. Ebben az esetben pedig a konferencia nem a tengeri hiaderők leszállításához, hanem ellenkezően, azok fölemeléséhez vezet. (London, január 31.) Az angol tengerészeti delegáció az összes dominiumok kiküldötteivel ma délelőtt ,a St. James-pal­otában tartott érte­kezleten a helyzet áttekintésével foglalkozott. Az értekezleten Ramsay MacDonald elnökölt. Délután a konferencia úgynevezett első bi­zottsága — amely az összes delegátusokból és a­ szakértőkből áll —, a nyilvánosság kizárásá­val tanácskozott a St. James-palotában. A ta­nácskozás az Anglia és Franciaország részéről tegnap fölvetett kérdések körül forgott. Ezek­hez a kérdésekhez Alexander (angol), Tardieu (francia), Siriani (olasz) és Vakaosuki (japán) megbízottak szóltak hozzá. A japán főmegbízott nyilatkozata, amelyet a japán delegáció egyik tagja, antral nyelven olvasott föl, a francia és angol számítási rendszerek között igyekezett közvetíteni. Adams amerikai delegátus kijelen­tette, hogy legközelebb tanulmányozza a külön­böző javaslatokat és ezért nem akar ma hozzá­juk szólni. Massigli Imneia megbízott a francia közvetítő javaslatot ismertette.­­ Azt hiszik, hogy a legközelebbi tanácskozást kedd«n tartják. (London, január 31.) Amerikai és japán női küldöttség érkezett­ Londonba, hogy monstre kérvényeket ny­újtson át a tengerészeti­ kon­ferenciának a leszerelés iránt. A kérvényeket 1.000.00 amerikai és 180.000 japán nő írta alá. „Be kellett tiltanom..."­ ­ El is hisszük a főkapitány úrnak, hogy be kellett tiltania vasárnapi gyűlésünket, amelyet a „hágai egyezmény" napirenddel hívtunk össze. Hogyisne! Majd éppen a Bethlen-kormány tűrné el, hogy a főkapi­tány olyan gyűlést, engedélyezzen, amelyen az adófizetők bőrére kártalanított optánsok ügyéről akarnak beszélni. Ott még nem­ tar­tunk. Elég baj már az is, hogy a képviselő­házban beszélhetnek és elmondhatják véle­ményüket azok is, akik nincsenek annyira szentül meggyőződve arról, hogy Hágában éppen csak az optánsok ügyét volt muszáj elintézni. Hát nincs gyűlés! Pedig még a főkapitány betiltó határo­zata­ is elismeri, hogy a hágai probléma a legszélesebb rétegeket érdekli, hiszen „nagyszabásúnak ígérkező" gyűlésről beszél a végzésében. Valóban, ez a gyűlés hatal­mas arányúnak ígérkezett. Erre a gyűlésre eljöttek volna a kisemmizett hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ezrei. Eljöttek volna a kis hadikölcsön jegyzők seregei. Eljöt­tek volna az infláció károsultjai. Odasereglet­tek voln­a a­ munkanélküliek tízezrei, a küzkodő kispolgárok, kiskeresk­edők, minden dolgozó réteg,­amely százszorta többet vesztett, mert mindenét elvesztette a háború miatt. Az is igaz, h­ogy ez a gyűlés messzire hangzó és dörgő számonkérés lett volna, hogy­ miért csak a nagybirtokos optánsok ügye volt fon­tos Hágában és miért nem az ország­! Elhisszük, hogy az ilyen „nagyszabásúnak ígérkező gyűlés", elhisszük, hogy az életük­ből kiforgatott, a létbizonytalanság anarchiá­jába dobott dolgozó tömegeknek a fölvonu­lása, egy ilyen tömegerőnek a rendszerrel való szembefordulása nem olyan szivetderítő látvány a hatalom urai számára, mint mond­juk, egy lillafüredi vadászat. • De mégis csak gyermekded indokolás, amely arra hivatkozik, hogy „a székesfővá­ros nyugalmának és rendjének megóvása ér­dekében" kellett a gyűlést betiltani. Hát hol van a rendőrség, hát mire való a rendőrség, ha nem arra, hogy megóvja a rendet, noha zárójel között megnyugtathatjuk a kormányt és a főkapitányt egyaránt atekintetben, hogy a mi szervezett és öntudatos töme­geinktől kevésbé kell félteni a főváros rend­jét, mint azoktól az ázsán provokatőröktől, akik bizonyára nem állanak messze a rendőr­ségi kasszáktól. Rengeteg milliókat fogyasztanak el a rendőri és csendőri intézmények. Több rendőrkard és csendőrszurony őrködik a rend fölött most, mint Nagymagyarorszá­gon. Micsoda rend az, amelyet ennyi rendőr­kard és szurony nem tud megvédelmezni­! Micsoda kormányzat az, amely nem érzi ma­gát biztonságban a rendőrkardok és csendőr­­szuronyok sövénye mögött sem, amely min­den hangot, minden csöppnyi megmozdulást belefojt a tömegekbe? Micsoda politikai rendszer az olyan, amely, nem engedi, hogy a torkokon keresztül sza­baduljon ki a lelkeket, feszítő rettenetes el­keseredés? Micsoda rendőrfőkapitány az, aki, noha a rendőrök ezrei fölött rendelke­zik, mégis begyulad egy tattersalli népgyű­-

Next