Népszava, 1930. július (58. évfolyam, 146–172. sz.)
1930-07-01 / 146. szám
LVIII. évfolyam 146. szám, Budapest, 1930 juiius 1. Kefle Ára 16 fillér maemmmmc A2ELŐFIZETÉS ÁRA: negyedévre 12 pengS — külföldre 11 pengfl Egy hóra . 4 pengS — külföldre 7 pengd Ausztriában egy hóra. ........ 6 pengd SZERKESZTŐSÉG: VHI, CONTI - UTCA L 82. Telefonszám .... József 303—SO és J. SOS—31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára IS, ünnepnap 24, vasárnap 52 fill.m. Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaorsz. 130 Ir. Csehszlovákiában hétk. 150 ek. vas. 2 Ék. Romániában hétköznap 6 lej, vasárnap 12 lei KIADÓHIVATAL: Telefonszám . . . VIH, CONTI-UTCA L SZ. J. SOS-SO, J. 303-31, J. 303-33 Csepelen megbukott a kurzus. (A csepeli községi választásról szóló tudósításunk a 3. oldalon.) A francia-olasz hélom veszedelme A francia szocialisták a Népszövetség előtt való panasz melett. — Brianci a francia°olasz viszonyról. (Páris, junius végén. — A Népszava tudósítójának jelentése.) Mussolini nagyhangú és szemérmetlen kijelentései és ostoba fenyegetődzése természetesen sok nyugtalanságot okoztak a francia közvéleményben. Minden oldalról követelik a kormánytól, adjon fölvilágosítást, milyen viszonyban van Franciaország Olaszországgal? Ezt pedig annál is inkább, mert a szocialista párt leleplezte a kormány bűnös politikáját, amellyel Mussolini hangoskodása ellen nem a Népszövetséghez fordult védelemért, hanem a törvényhozás két fórumának teljes mellőzésével vagy ötmilliárd franknyi összeget költött el katonai felszerelésekre, amelyeket főképen az olasz határon helyezett el. A francia szocialista párt nyilt állásfoglalása és leleplezése hangos csatakiállást váltott ki az összes polgári pártoknál és a hivatalos, félhivatalos és szubvencionált sajtó dühös Támadásban részesíti a szocialista pártot és nem átall hazaárulásról és az ellenséggel való összejátszásrólbeszélni és írni. Francia elvtársainkat ezek a támadások hidegen, hagyják- és a parlamentben, valamint a pártsajtóban nyíltan és őszintén tárják föl a kormány manipulációit. Most a szenátus külügyi bizottsága citálta maga elé Briand-t, a „béke apját". ..Locarno szellemének megteremtőjét", hogy fölvilágosítást adjon, milyen viszonyban van Franciaország Olaszországgal. Briand tehát megjelent a szenátus külügyi bizottsága előtt és hosszasan informálta a bizottság tagjait. Hogy mit beszélt ott Briand, arról a hivatalos kommüniké a következőket mondja: A beterjesztett kérdések ügyében a külügyminiszter ismertette, milyen körülmények között indultak meg a tárgyalások a francia és az olasz kormányok között a teljes megegyezés érdekében. Franciaország minden áron és minél előbb meg akarja teremteni a két nép között a stabilis barátságot és minden lehetőséget meghagy a következő hónapokban meginduló tárgyalások lefolytatására. Franciaország sohasem mulasztotta el közreműködni a nehézségek elsimításán és a meglevő és elkövetkezhető ellentétek barátságos módon való elintézésén. Tette ezt, ahányszor tőle kívánták. Sovány jelentés, amelyből csak a sorok között olvasni tudó veheti ki, hogy vannak ellentétek és nehézségek, sőt lehetnek ilyenek a jövőben is.. . de Franciaország hajlandó jóakarattal a két nép barátságát stabilissá tenni. Ezt a stabilis barátságot egyelőre Mussolini egy középeurópai fascista államblokkal, a franciák pedig az olasz határ mellett elhelyezett új katonai fölszerelésekkel akarják szolgálni. Különös jóakarat, ugye! A francia szocialistáknak igazuk van. Miért nem fordul a francia kormány a Népszövetséghez, ha határait valamelyik oldalról veszélyeztetik? Nem bízik a Népszövetségben? Akkor minek az egész komédia ? (K. W. B.) * (London, június 30.) A „Times" hétfői vezércikke az olasz-francia háború veszedelmével foglalkozik. A lap a nagy feltűnést keltő cikkben az olasz fegyverkezési kiadások szombaton elhatározott emeléséből indul ki és azt írja, hogy a francia-olasz feszültséget most már nem szabad lekicsinyelni. Mindenütt, ahol ma külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, tisztán látják, hogy az olasz-francia háború veszedelme nem fantazmagória többé. Teljesen pártatlan politikusok már oly akutnak tartják a helyzetet, hogy azt is javasolták, terjesszék a francia-olasz konfliktus ügyét a Népszövetség elé. Az olaszok és a franciák között nyílt fegyverkezési háború folyik és teljesen érthetetlen — írja a „Times" —, hogy az olasz és francia államférfiak nem okultak a háborúelőtti évek tapasztalatain és ugyanabba a hibába esnek, amelybe Európa legtöbb állama a világháború kitörése előtt. Ha az olasz-francia viszony magában véve normális is lenne, a túlzott fegyverkezés mindenképen alkalmas arra, hogy a másik oldalon gyanút és elkeseredést keltsen. (London, június 30.) Wickham Stead a „Times''-ben közölt levelében foglalkozik a francia-olasz feszültséggel és a Népszövetség közbelépését ajánlja az alapszerződés 11. szakasza értelmében. Hollandia és a skandináv államok —írja—, mint érdektelen felek figyeljék a helyzetet és újabb bonyodalom esetén kérjék a Népszövetségi Tanács összehívását. A lap vezércikke kételkedik a javasolt beavatkozás célszerűségében és azt legalább is túlkorainak tartja. 1079 kényszeregyezség és csőd négy hónap alatt. A zálogházi forgalom elérte tetőfokát. Tíz hónap alatt 153.2 millió pengő folyt be egyenesadókból és 343.3 millió pengő a megélhetést drágító közvetett autóktól. A pénzügyminiszter most adta ki legújabb, még május haváról szóló jelentését. Ez a pénzügyi jelentés a maga rideg számadataival nem mond semmi újat: a reakciós osztályuralomnak és az ennek nyomán járó pusztulásnak, tömegnyomornak, általános elszegényedésnek azt a képét adja, amelyet már az előző pénzügyminiszteri jelentésekből is kibontakozni láttunk és amelyet maga az itteni élet is mutat. A kormányzat osztályuralmi jellege teljesen pontosan lemérhető azzal, hogy az elmúlt költségvetési év tíz hónapja alatt, a múlt év július elsejétől ez év április végéig egyenes adókból — tehát a nagy vagyonok és nagyjövedelmek adóiból is — összesen mindössze 153,2 millió pengő folyt be, ezzel szemben a nincstelen emberek megélhetését drágító közvetett adókból (forgalmi és fogyasztási adók, illetékek és vámjövedék) összesen 343,3 millió pengő. És az egyenes adóknak (amelyekben mellesleg (Folytatás a 2. oldalon.) •OMBBOBBMBBBMK Szabad a vásár, csakugyan szabad a vásár. Kiszedik az utolsó filléreket is a szegény emberek zsebéből, kiütik az utolsó falat kenyeret a munkanélküliek szájából, elveszik az asszonyok és a gyerekek egyetlen bögre kávéját, a munkásember reggelijét, a teát, lekaparják a tejbegrizről a fahéjat, aztán jön a dohánydrágitás, a levélbélyegdrágitás és ki tudja, még mi s a végén azon veszik majd észre magukat a dolgozó emberek, hogy a puszta két karjukon kivül semmijük sem marad s még ezekből is kiszivattyúzza a könyörtelen Rendszer az utolsó erőcsöppeket is. Hajrá, szabad a vásár! A búzabolétánál métermázsánként három pengő, a forgalmiadóemelésekkel ezt a három pengőt alaposan megtetézik, azután jön a tisztes polgári haszon, a kalkulálás, a bolétavásárláshoz szükséges kölcsön 15—20%-os kamata, mindezt pedig beleszámítjuk majd a kenyér árába. A munkásember pedig kénytelen lesz redukálni a fogyasztást, mert a munkabérnek nem lesz bolétája, a munkabért nem tetézik meg, a munkabér hanyatlani fog, mint eddig és a hanyatló munkabérben nem telik annyi kenyérre, a drágább kenyérre... — De eredetileg 8 pengő volt a boléta, hát mit kiabáltok?! Csakugyan, a 8 pengős bolétából 3 pengős boléta lett, de kitalálták hozzá a lisztforgalmi adó emelését és jött a kávé, a tea, a fahéj megdrágítása. Az őrlési jegyeket elejtették, de az ezerholdasok nemzeti ajándékának tervéből semmit sem ejtettek el. Az ezerholdasoknak annyit kell kapniok az új bolétatörvény alapján is, mint amennyit kaptak volna a 8 pengős boléta mellett. Ki is cirkalmazták szépen. A kávé vámját fölemelték a duplájára. Eddig métermázsánként a forgalmi adóval együtt 125 pengő volt, most 250 pengő lesz. S minthogy esztendőnként 36—38.000 métermázsa kávét hoznak be, ezen a vámon nyernek a nagybirtokosok majd úgy körülbelül ötmillió pengőt. De a fogyasztók zsebéből ennél sokkal többet vesznek ki. Egy métermázsa kávé átlag 263 pengőbe kerül. Ehhez jött eddig 125 pengő vám és forgalmi adó. A nagykereskedelmi index szerint a kávé ára métermázsánként 462 pengőre dagadt s amire a kiskereskedő kimérte, 8 pengő volt kilója, 800 pengő métermázsája. A százszázalékos vámemeléssel együtt belekalkulálják majd a magasabb vámhitel kamatait és más egyebeket , amire a fogyasztóhoz jut a kávé, kétszer akkora lesz az ára, mint eddig volt. Ugyanígy lesz a teánál is, amelynél a fölemelt vámtöbblet jövedelmét mintegy másfélmillió pengőre lehet becsülni. Ezt is megkapják az agráriusok, de a fogyasztók zsebéből ennek is a dupláját szedik ki. Eddig mintegy 1200 méter mázsa fahéjat hoztak be az országba, ebből is mintegy 300.000 pengőt profitálnak a nagyagráriusok, ebből a proletárfűszerből is fényűzési cikk lészen és a tejbegrizt vagy csupaszon fogják majszolni az éhes proletárgyerekek, vagy duplán lesz kénytelen megfizetni a munkásember sovány keresetéből ezt a luxust. Mindezek után pedig megdrágítják a dohányárukat is, amint hírlik, öt százalékkal. De lehetséges, hogy amikorra az új ár-