Népszava, 1930. augusztus (58. évfolyam, 173–197. sz.)

1930-08-01 / 173. szám

NÉPSZAVA 1930 augusztus 1. Zavaros polgármestert csütörtökön délután a kórházból visszaszállították az ügyészségi fogházba Tanukihallgatások a panama ügyében. — Uratób házkutatások és letartóztassak várhatók? Székesfehérvárról jelentik: Dr. Zavaros Aladárt, akit letartóztatása után következő második napon a fogházorvos előterjesztésére megrendült egészségi állapotára való tekintet­tel beszállítottak a kórházba, csütörtökön dél­után, kevéssel 3 óra előtt visszavitték az ügyészség fogházába. Szerdán dr. Bary ügyész jelentést kért a kór­háztól arra nézve, hogy Zavaros Aladár egész­ségi állapota milyen stádiumban van. Dr. Miklós Ferenc, akit a kórház igazgatója a le­tartóztatott polgármester mellé rendelt, azt a jelentést tette az ügyésznek, hogy Zavaros Aladárnak semmiféle szervi betegsége, ami gyógykezelést igényel, nincsen. Az ügyész ezután intézkedett a fogházba való visszaszállítás iránt. Csütörtökön délután 3 óra előtt Bary ügyész két detektív és egy fogházőr kíséretében autón kiment a kór­házba. Fölkeresték Zavaros polgármestert és az ügyész fölszólította, hogy öltözzék és jöjjön vele. Beültették az autóba és a törvény­székre vitték. A nyomozás stádiumában levő vizsgálat a perrendtartás szerint 30 napig tart, de indo­kolt esetben a vizsgálóbíró kérésére ezt a vizsgálati időt a felsőbb fórum kétszer meg­hosszabbíthatja, így, amint illetékes helyen mondták, legalább két-három hónapig is eltarthat m­ég az eljárás. Lehetséges, hogy a fegyelmi vizsgálatot telje­sen különválasztják a bűnvádi eljárástól és a fegyelmi ügyben két-három héten belül esetleg meg is hozzák a döntést. Ez az intézkedés a városi ügymenet zavartalan biztosítása céljá­ból vált szükségessé. Gróf Széchenyi Viktor főispán csütörtökön Budapestre utazott, hogy a Zavaros—Vargha­ügyben informálja Sztranyavszky államtitkárt. Az ügyészség egyébként a székesfehérvári panamák ügyében csütörtökön megkezdte a tanuk kihallgatását. Ennek során több városi tisztviselő tett tanú­vallomást. A fegyelmi vizsgálat lefolytatásával meg­bízott Vojnich polgármester szerdán a kórház­ban felkereste Zavaros polgármestert és meg­kezdte a kihallgatását. A fegyelmi vizsgálat vezetője elsősorban Zavaros polgármestert annak a miniszteri leiratnak ügyében hall­gatta ki, amelyről legutóbb már­ megemlékez­tünk. Ismeretes ugyanis, hogy 1928-ban a vá­rosi képviselőtestület ellenzéki tagjainak ké­relmére miniszteri bizottság szállt ki a város­ban, hogy a város ügykezelését megvizsgálja. A vizsgálat eredményéről leiratban értesítet­ték Zavaros polgármestert, aki azonban a le­irat tartalmát soha nem közölte a nyilvános­sággal. Zavaros polgármester — amint hír­lik — kijelentette, hogy semmit sem tud erről a miniszteri iratról. A polgármester kihallga­tása után annak volt titkárát hallgatták ki, aki azonban kijelentette, hogy a polgármester őt semmiféle ügyébe nem avatta bele. A városházán megkezdték az ügykezelés átszervezését. A pénztárban befejezték a fegyelmi vizsgála­tot, a felfüggesztett polgármester fizetésének egyharmadát ugyancsak kiutalták. A polgár­mester lakásán egyébként csütörtökön végre­hajtás volt és a végrehajtó lefoglalta a pol­gármester bútorait 1600 pengő lakbértartozás miatt. Székesfehérvárott elterjedt a­­ híre annak, hogy legközelebb újabb házkutatások történnek egy budapesti és egy székesfehér­vári cég irodáiban. A francia munkások sztrájkjában megindultak a tárgyalások. A mink­áltetők kiözvetítő javaslatot tetek. (Páris, július 31. — A Népszava tudósítójá­nak jelentése.) A Lille vidékén hetek óta folyó sztrájkban résztvevők száma 300.000-re szapo­rodott föl. A munkások zöme azonban nem fog engedelmeskedni augusztus 1-én a kommunista parancsnak, amit az is bizonyít, hogy m­i Lillé­ből egy nagy munkásküldöttség volt Parisban, amelyet Trubaixi polgármester vezetett a mi­niszter elé. A munkások közül többen részle­tesen felvilágosították a minisztert, hogy sztrájkjuk nem­ a munkásbiztosítási törvény ellen irányul, hanem tisztán béremelés miatt folyik, mert a hónapról-hónapra emelkedő drá­gaság ezt elkerülhetetlenné tette számukra. Délután a munkáltatók küldöttsége kereste föl a minisztert és azt a közvetítő javaslatot tette, hogy a gyárosok hajlandók azoknak a munkásoknak, akik egy év alatt egy munka­napot sem hiányoznak igazolatlanul, év végén a befizetett társadalombiztosítási járulékokat visszafizetni. Párisban különben nagy rendőri készült­séget rendeltek el az augusztus 1-i kommu­nista tüntetési szánd­ék alkalmából és így 2000 lovaszsandár jött föl a vidékről. (Lille, július 31.) Az általános sztrájk to­vább tart. A sztrájkoló munkások ma ismét zárt menetben vonultak föl a városba. A mun­káltatók és munkások közt folyó békéltető tárgyalások eddig semmiféle eredményre sem vezettek. Túlzottaknak mondják az olasz földrengésről szóló híreket. Még mindig nem tudják pontosan a halottak számát. Az olasz munkaügyi miniszer hivatalos je­lentést adott ki a délolaszországi földrengésről és jelentésében azt mondja, hogy a földrengés pusztításairól közölt külföldi tudósítások túl­zottak és az a jelentés, hogy a katasztrófának 15—20.000 halotta lenne, fantasztikus kitalálás. A tudósításokból azonban kitűnik, hogy még mindig nem tudják pontosan a halottak szá­mát, sőt nem is tudhatják, mert az áldozatok jórésze még mindig a romok alatt van. A leg­borzalmasabb pusztítást a földrengés Aquilona és Melfi városában okozta. Ez a két város el­tűnt a föld színéről. Aquilona városában 3500 ember hiányzik. Néhány száz sebesültet ebből elszállítottak, néhány százan félig tébolyodottan szétszaladtak a hegyek kője, de a többség a romok között lelte halálát és még most is ott vannak. Egyik újságíró helyszíni tudósításában beszámol ar­ról, hogy milyen szörnyű jelenetek játszódnak le az elpusztított területen. Azokat a hullákat, amelyeket nappal kiásnak, halomba rakják és este elégetik. A hullamáglyák messzi terüle­teket világítanak be és mérföldekre érzik a kibírhatatlan hullahűt. A mentési munkálatokat kétségtelenül meg­nehezíti az ** körülmény, hogy az elpusztított területek jórésze fönt, a magas hegyek között fekszik, ahová nem visz vasút, sőt rendes or­szágút sem és jelenleg csak lóháton lehet meg­közelíteni. Amerre az újságírók elvonulnak autóikkal, mindenütt rongyokba burkolt, rette­netesen lesoványodott emberek fogják körül őket és­­kétségbeesetten könyörögnek kenyérért és vízért. Némely helyen óriási a vízhiány. Aquilonában az emberek őrjöngve keresik a vizet. Az érkező segélyszállítmányokat nyomban m­egrontanják, úgy, hogy több helyen a ka­tasztrófasújtott lakosság és a mentési munká­latokra kirendelt hatóság között összeütközés támadt.­iiiiiigioiBiiiiiiiiiigi EiaiEiicsBiiBiiiieiiiiiiiiiii» Az Ady-vita és a közönség ítélete. Az időn­ként fölmerülő Ady-vitákban„ amelyek a nagy magy­ar költő néhány ellensége és számos barátja közt folynak le, a magyar olvasó­közönség hozta meg verdiktjét: hat hét alatt 6000 példányban fogyott el­­az Athenaeum kiadásában megjelent „Ady összes versei"-nek első egykötetes kiadása. A második kiadás ma hagyta el a sajtót, egy kötet ára fűzve 14 pengő, diszkötésben 18 pengő. Kaph­ató a Népsz­a­va-k­önyvk­eresk­ed­és­b­e­n. Tömeges húsm­érgezések. Egy francia család tragédiája. (Szeged, július 31.) Szerdán délelőtt a szegedi belgyógyászati klinikára szállították Vida János nagyszénási lakost, aki lépfenében betegedett meg. A legény kihallgatása során elmondotta, hogy a napokban lakodalomban volt, ahol birkahússal kínálták meg és való­színűnek tartja, hogy az itt elfogyasztott hús­tól lett rosszul. Miután a birkahúsból sok­an ettek, a rendőrség intézkedett, hogy a község lakosságát orvosok vizsgálják meg. (Berlin, július 31.) Grosswusterwitz branden­burgi városkában tömeges húsmérgezések lép­tek föl. A járási körorvos megállapítása sze­rint három nap alatt negyvenen betegedtek meg romlott hústól. A húsmérgezést vagdalt­hús okozta, amelyet az egyik grosswusterwitzi hentes árusított. A lefoglalt készletmaradék bakteriológiai megvizsgálása megállapította, hogy a vagdalthus trichinus sertésből ké­szült. A hentest a köteles elővigyázatossági rendszabályok elmul­asztása miatt letartóztat­ták. Több betegnek az állapota igen súlyos. (Limoge, július 31.) Az egyik közeli faluban súlyos mérgezés történt. Egy öttagú család valamennyi tagja ebéd után heves görcsök között megbetegedett. Hárman közü­lü­k meg­haltak, ketten a halállal vívódnak. Azt hiszik, hogy bűnös kezek mérget rejtettek el abban a baracktortában, amelyet az áldozatok ebéd alkalmával fogyasztottak. Hajóösszeütközés a Földközi-tengeren. (London, július 31.) A gibraltári foktól mint­egy 160 kilométerre a csütörtökre virradó éj­szaka súlyos hajószerencsétlenség történt a Földközi-tengeren. A British India­ Steam­ship Co. egyik utasszállító gőzöse, a 7910 ton­nás „Nerbudda" összeütközött a „Legazpi" nevű spanyol gőzössel. A spanyol hajó orrá­val fúródott a „Nerbudda" oldalába, úgy, hogy az angol hajó rögtön süllyedni kezdett. A fe­délzetén levő néhány utast a spanyol gőzösre vitték. A „Legazpi" szintén súlyosan megron­gálódott. A „Nerbudda" legénysége egyelőre még a hajón van. A gibraltári kikötőből több hajó indult a szerencsétlenül járt gőzösök segítségére. A vonal elütötte az autót. Két utas meghalt. (Algír, július 31.) Rouina közelében a vonat elütött egy autómo­bilt, amely éppen akkor robogott át a síneket keresztező úton, amikor, a vonat arra haladt. Az automobilon helyet foglaló Fix mér­nök és Fournier rouinai polgármester ször­nyethalt. A tár­saságukban levő Roux szövetkezeti igaz­gató sértetlen maradt, de teljesen elvesztette emlékezőtehetségét. A soffőr súlyos sérüléseket szenvedett. Szemelvények az új iparfejlesztési törvény tervezetéből. Ismeretes, hogy a kereskedelmi minisztérium törvényelőkészítő osztálya a par­lamentben a kormány részéről már több ízben beígért iparfejlesztési törvény szerkesztési munkálatain dolgozik. A tervezet föntartja az adó- és illetékkedvezményeket, de a meg­változott viszonyokhoz alkalmazkodva, bizo­nyos változtatásokat tett. Az adókedvezménye­ken túlmenően a javaslat készpénzsegítségről és kölcsönnyújtásról is gondoskodik. A szub­venció fedezésére országos ipari és kereske­­delmi alapot létesítenek, amelyet a költség­vetés tételeiből, vagy egy nagyobb kölcsönből nyernek. A törvényjavaslat kimondja, hogy szubvenciót legföljebb 10 évi időtartamra ad­hatnak. Az évi 50.000 pengőnél nagyobb szub­vencióhoz az Ipartanács jóváhagyását kell ki­kérni. Az eddig csak gyárak alapítására vagy kibővítésére adott kedvezményeket kiterjeszti a törvényjavaslat az export fejlesztésére is, úgy, hogy egy vállalat, amely termelésének legalább 25%-át exportálja, viszonylagos adó-és illetékkedvezményt kaphat. Az említett alap jogosítva van azoknak a vállalatoknak köl­csöneit garantálni, amelyek mezőgazdasági termékek további földolgozásával foglalkoz­nak. A javaslat fölhatalmazza a minisztert az exporthitelbiztosítás szabályozására s fölhatal­mazást nyer a kormány a fölöslegesnek talált állami és községi üzemek leépítésére. Arra is fölhatalmazást nyert a kereskedelmi minisz­ter, hogy egyes túldimenzionált szakmákban új vállalatok alakítását megakadályozhatja. Végül pedig intézkedik a javaslat azokról a kedvezményekről, amik a kézmű­- és kisipar­nak nyújthatók, amennyiben azok bizonyos feltételeknek megfelelnek.

Next