Népszava, 1931. április (59. évfolyam, 74–97. sz.)
1931-04-03 / 76. szám
Fölbomlott a német fascisták mozgalma. A reklamcsapaton Hitler ellen. — A párt eredeti programujaihoz való visszatérés! Követelik. — A „lázadók" elfoglalták a párt DerLini sz&RSiázát és alapját. (Berlin, április 2.) A nemzeti szocialista pártbim beállt szakadás (amelyről a Népszava csütörtöki számában már hírt adtunk. ( A szerk.) már végleges. Hitler levelet intézett Goebbelshez, a párt berlini vezéréhez, amelyben korlátlan teljhatalommal ruházza föl és fölszólítja, hogy tisztítsameg a nemzeti szocialistaártot az oda nem való elemektől. Hitler elmondja, hogy lelkiismeretlen életnek megkísérelték, hogy aláaknázzák a munkáját és megingassák a régi párthűséget. A fővezér, aki még nemrég is fejek görgetésével fenyegetődzött, arról panaszkodik, hogy az a veszedelem fenyegeti őket, hogy felső ellenségeik törvénytelen cselekedetekre ragadtatják magukat, és ürügyet szolgáltatnak külső ellenségeiknek ahhoz, hogy megsemmisítő csapást mérjenek rájuk. Hitler ezért úgy határozott, hogy minden eszközzel fölveszi a harcot a romboló aknamunka ellen. Nem lesz tekintettel senkire és semmire és arra a nehéz feladatra vállalkozik, hogy minden körülmények között megtisztítsa a nemzeti szocialista pártot. „Megsemmisítem nemzetünk ellenségeinek azt a reményét — mondja Hitler —, hogy a nemzetiszocialista mozgalom véglegmegbukik" Hitler azután fölszólítja Goebbelt, hogy kímélet nélkül cselekedjék elhatározásaiban és cselekvési szabadságában ne hagyja magát korlátozni. Az elcsapott Stennes csapatvezér nyilatkozatot adott ki, amelyben a következőket mondja: „Böhm volt százados, a rohamcsapatok birodalmi főnöke fölfüggesztetett a keleti csoport vezetőségétől. Ezzel valósággá lett Hitlernek az a hitszegése, amelyet tegnap még lehetetlenségnek tartottam." Elmondta ezután, hogy utasításokat adott ki, amelyek szerint a különböző kerületi rohamcsapatok vegyék át a mozgalom vezetését. Szemére veti Hitlernek, hogy a nemzeti szocialista párt politikai vezetősége polgári-liberális irányzattal itatta át a rohamcsapatok forradalmi lendítő erejét. Ezzel az életidegét, bénították meg a mozgalomnak. A politikai vezetőség megcsalta a német, népet azzal, hogy a nemzeti szocialista harci mozgalomból olyan pártot akar csinálni, amely semmiben sem különbözik a többi pártoktól. A rohamcsapatokat áldozatul akarják odadobni a politikai vezetőség törekvéseinek, amelyek célja, hogy minél több miniszteri bársonyszéket szerezzenek. Kijelenti Stennes, hogy a harcosokat 1918-ban, 1920-ban és 1923-ban megcsalták. Most végre magukhoz térnek és levonják a konzekvenciákat. . A konzekvenciákat mindjárt le is vonták azzal, hogy a berlini rohamcsapat elfoglalta a párt berlini székházát és így végleg kivonta magát a központi pártvezetés fegyelme alól. "Ugyancsak megszállták a rohamcsapatok a párt berlini lapjának szerkesztőségét is. A lap csütörtökön már Stennes szerkesztésében jelent meg. (Berlin, április 2.) A nemzeti szocialista párt berlini székházában egész délután lázas tevékenység uralkodott. Szennes kapitány rohamcsapatainak emberei hozzáláttak az ablakok elrácsolásához s kisebb-nagyobb verekedések is voltak, mert a Hitler-pártiak többször be akartak nyomulni az épületbe. Estére azután a rohamisták váratlanul föladták „állásaikat", kivonultak az épületből és a Matthae-Kirchstrasselvan ütötték föl a főhadiszállásukat. Itt várják az események további alakulását. A ház bejáratait szigorúan ellenőrzik. Eddig minden közvetítési akció meddő maradt. A berlini pártvezérek a székház kiürítése után tanácskozást tartottak az épületben, de ez is eredménytelen maradt. A rendőrség megerősített készültséget vonultatott föl a székház és az ellentábor tanyája elé. A környéket nagy tömeg lepte el , állandóan többszáz kíváncsi bámulja az épületet. Münchenből az a hír érkezett, hogy a pártvezetőség Stennesen kívül az összes többi rajparancsnokokat is kizárta .A pártból, akik szolidárisnak, nyilvánították magukat Stennes-szel. (Berlin, április 2.) A Stennes kapitány és Hitler közötti szakadásnak az lett a következménye, hogy a berlini Sturmabteilung ma elhagyta a Hauptmannstrassén levő eddigi főhadiszállását és átköltözött a Matthae-Kirchstrasséba. Az még nem bizonyos, hogy az „Angriff" szerkesztősége és titkársága szintén elköltözik-e, a mert Goebbels és Hitler Susserott kiadóval együtt ma délután még közölte Stennes kapitány nyilatkozatát, a nemzeti szocialista párt kijelentése szerint nem hivatalos lapja többé a pártnak. A szerkesztőség és 1t személyzet 156 tagja közül 145 a Sturmabteilung szolgálatában van. Ez a 145 alkalmazott tehát Stennes oldalán áll és emiatt kérdés, vájjon a lap megjelenhetik-e a közeli napokban, mert Goebbels ilyen rövid idő alatt nem tud új szerkesztőséget találni. (Schwerin, április 2. — Wolff.) A mecklenburg-lübecki nemzeti szocialista körzet vezetősége jelenti, hogy a Stennes kapitánynak a berlini Piistowot, a Sturmabteilung lübecki vezérét, kizárták a nemzeti szocialista pártból. Pistow a pommerni és sziléziai Sturmabteilung-vezérekkel együtt Stennes kapitány pártjára állt. belőle a szabad véleménynyilvánítás hajlandóságát. A kormány félhivatalosai a román sajtótörvénytervezetet úgy aposztrofálják, mint amely ellen egész Románia közvéleménye fölzúdul. A román állampolgároknak bizonyára megvan az okuk arra és megvan a joguk is ahhoz, hogy fölinduljanak. De megvan az okunk nekünk is a fölzúdulásra amiatt a tervszerű, üldözés miatt, amellyel a Népszavát el akarják némítani. A kormány félhivatalosának azonban már kevesebb oka és joga van ahhoz, hogy a román sajtótörvénytervezetet bármilyen halk bírálattal is illesse, mert hiszen ez a törvénytervezet talán túlságosan is hű kópiája annak a sajtótörvény tervezetnek, amelyet Zsitvay igazságügyminiszter készített bilincsnek a magyar sajtó számára. Valami különbség a két törvénytervezet között azonban mégis van és ez a különbség nem szól a magyar sajtótörvénytervezet javára. A román sajtótörvénytervezetben ugyanis kifejezetten benne van az esküdtszék intézménye. Sajtóvétségekben, ha ez a törvénytervezet törvénnyé is válik Romániában — az uralkodóház, a diplomáciai testület elleni rágalmazás és becsületsértés eseteit kivéve — kizáróan esküdtszék ítélkezik. A kormány félhivatalosa, a „8 Órai Újság" ezzel szemben csak nemrégiben írt cikket — az esküdtszék intézménye ellen. És ha ennek a cikknek a jelentőségét nem is becsüljük túl, annyi bizonyos, hogy a kormány esti félhivatalosa ezúttal sem a maga véleményének adott kifejezést, hanem azoknak a fölfogását tolmácsolta, akiknek jóvoltából a busás szubvenciókat kapja. Ismételjük tehát: bármennyire érdekel is bennünket az, hogy Romániában milyen lesz a sajtótörvény, az bizonyára nem csodálnivaló, ha ennél sokkal, százszorta jobban érdekel bennünket a magyar sajtó helyzete és ha már az igazságügyminiszter tárcája költségvetésének indokolásában bejelentette, hogy új sajtótörvénytervezetet készített, az, hogy milyen lesz ez az új magyar sajtótörvénytervezet. Várjon milyen lesz, milyen lehet?... NÉPSZAVA 1931 április 3. Halasra mesét egy A kisfiú fél liter bort ivott meg. Szőke Mihály kocséri gazdálkodó bort fejtett. Hároméves József nevű fia, aki mellette tartózkodott, bort kért apjától és a gazdálkodó adott is egy pohárral. Amikor a gyermek újból kért, ismét teleöntötte a poharát, ugy, hogy a szerencsétlen kisfiú lassanként egy fél liter bort ivott meg és lerészegedett. Szőke ügyet sem vetett az ittasan alvó gyermekre. Amikor elvégezte dolgát, költögetni kezdte és csak akkor fedezte föl, hogy fiában már nincsen, élet. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermeket alkoholmérgezés ölte meg. Az apa ellen eljárás indult. JL Ma és holnap és állandóan népszaváért! A sif§!Mifch§15c varsában nincsen változás. A kerületi elöljáróságok a sütőipari törvény figyelmen kívül hagyásával a sütőmunkáltatók mellé álltak és a munkások húsvéti pihenőjét megrövidítették. Április 4-ére, a szombati napra engedélyt adtak a munkáltatóknak, hogy az üzemükben a munkát korábban megkezdhessék. A határozat meghozatala előtt az elöljáróságok nem hallgatták meg a munkások szervezetének a véleményét, pedig erre a törvény kötelezi őket. Hiába, nálunk ilyen a hatóságok szociális érzéke! Minden munkáltatói kívánságot teljesítenek, tekintet nélkül arra, hogy sérti-e a munkások és tanoncok érdekeit. Az élelmezési munkások szövetsége megfellebbezte a kerületi elöljáróságok határozatát, törvénytelennek minősítette az intézkedést és beadványban tiltakozott az ellen, hogy a jövőben a kerületi elöljáróságok hasonló eljárást kövessenek. A munkások szervezőbizottsága a zárlatot az alábbi üzemekre vonatkozóan tartja fenn: A Központi Tejcsarnok Rt. kenyérgyára (Petnehásy-utca 58), Korona Kenyérgyár (IX. Márton-utca 6), Perl Adolf-féle Keksz- és Kenyérgyár Rt. (VII. Hungária körút 192), Fuchs Ferencné sütőüzeme (II, Szegényházutca 24), Klein Adolf (X, Onorib utca 16). A Központi Tejcsarnok és Kenyérgyárának készítményeit 250 fiókban árusítják és a tejivóikban, azonkívül kaphatók a köztisztviselők és a vasutasok szövetkezetében és a ,,Háztartás" Szövetkezetben és ezeknek a fiókjaiban, továbbá a vásárcsarnokokban és a Társadalombiztosító büfféjében. A Peri-féle Kenyeres Kekszgyár meg a Korona Kenyérgyár áruját a fűszeresek, szatócsok, tejcsarnokok, kávémérések, étkezdék, vendéglők és vásárcsarnokok hozzák forgalomba és a kihordolt Rákospalotára, Újpestre, Pesterzsébetre és Kispestre is kiviszik. A többi sztrájkban álló üzem áruját az illető üzletek környékén hozzák forgalomba. A sztrájkolók a munkások figyelmébe ajánlják Jáni Árpád (I. Bora utca) sütőüzemét. Ez a munkáltató toborozza a sztrájkbontókat. A harcban álló munkások kérik a fogyasztókat, hogy továbbra is támogassák jogos küzdelmüket és csak olyan üzemek készítményeit vásárolják, ahol tisztességes ikreket fizetnek a munkásoknak. A szervezőbizottság figyelmezteti a sütőmunkásokat, hogy Budapestet a mozgalom tartama alatt kerüljék, mert aki a harcban álló üzemekben munkát vállal, azt testvérárulónak tekintik. Nem Síbrták tovább a nyomort. Eleftantiak, özvegy Fehér Antalné TS éves szegedi aszszony a csütörtökre forduló éjszaka szalmiák szesszel megmérgezte magát és amire rátaláltak, már nem volt benne élet. A szomszédok egybehangzó vallomása szerint a matrónát az elhagyatottság és a nyomor vitte az öngyilkosságba. Holttestét a szegedi bonctani intézetbe szállították. Szerdán éjjel a szegedi klinikán meghalt a szegedi kettős öngyilkosság másik szereplője, Martinszky Pálné is, aki, amint ismeretes, nagymennyiségű morfiummal mérgezte meg magát, míg a gazdasági válság következtében, tönkrement, férje ugyanakkor főbelőtte magát. Havas Béla, a Vácott vendégszereplő Radó Béla-féle színtársulat zenekari tagja március 30-án lakásáról eltávozott, hátrahagyott levelében bejelentette, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lesz. Eddig még nem tudták megtalálni. Goldmann Ernő építész 61 éves felesége csütörtökön délben az Andrássy út 32. számú ház negyedik emletéről a világítóudvarra vetette magát. A mentők hordágyra fektették, de mielőtt elindulhattak volna vele, meghalt. A műépítész három év óta súlyos beteg, aminek következtében felesége idegbaja elhatalmasodott. Egyik fiuk Berlinben él, támogatása azonban nem volt elegendő, hogy megbirkózzanak a gondokkal, olyan rossz anyagi helyzetbenvoltak, hogy már két hónapja házbért sem tudtak fizetni. A másik fiú a Magyar Ruggyanta Árugyár tisztviselője, aki néhány perccel a halálosvégű öngyilkosság után érkezett haza, amikor már csak anyjának felismerhetetlenségig összeroncsolt holttestére tudott ráborulni. B. István soffőr az Eskü térről a Dunába vetette magát. Kimentették és a mentők a Rókuskórházba szállították.