Népszava, 1931. április (59. évfolyam, 74–97. sz.)

1931-04-03 / 76. szám

­ Fölbomlott a német fascisták mozgalma. A reklamcsapaton Hitler ellen. — A párt eredeti programu­jaihoz való visszatérés! Követelik. — A „lázadók" elfoglalták a párt DerLini sz&RSiázát és a­lapját. (Berlin, április 2.) A nemzeti szocialista pártbim beállt szakadás (amelyről a Népszava csütörtöki számában már hírt adtunk. ( A szerk.) már végleges. Hitler levelet intézett Goebbelshez, a párt berlini vezéréhez, amely­ben korlátlan teljhatalommal ruházza föl és fölszólítja, hogy tisztítsa­­meg a nemzeti szocia­lista­­­­ár­tot az oda nem való elemektől. Hitler elmondja, hogy lelkiismeretlen életnek meg­kísérelték, hogy aláaknázzák a munkáját és megingassák a régi párth­űséget. A fővezér, aki még­ nemrég is fejek görgetésével fenyegetőd­zött, arról panaszkodik, hogy az a veszedelem fenyegeti őket, hogy felső­ ellenségeik törvény­telen cselekedet­ekre ragadtat­ják magukat, és ürügyet szolgáltatnak külső ellenségeiknek ahhoz, hogy megsemmisítő csapást mérjenek rájuk. Hitler ezért úgy határozott, hogy min­den eszközzel fölveszi a harcot a romboló akna­munka ellen. Nem lesz tekintettel senkire és semmire és arra a nehéz feladatra vállalkozik, hogy minden körülmények között megtisztítsa a nemzeti szocialista pártot. „Megsemmisítem nemzetünk ellenségeinek azt a reményét — mondja Hitler —, hogy a nemzeti­szocialista mozgalom végleg­­megbukik" Hitler azután fölszólítja Goebbelt, hogy kímélet nélkül cse­lekedjék elhatározásaiban és cselekvési szabad­ságában ne hagyja magát korlátozni. Az elcsapott Stennes csapatvezér nyilatko­zatot adott ki, ame­lyben a következőket mondja: „Böhm volt százados, a rohamcsapatok biro­dalmi főnöke fölfüggesztetett a keleti csoport vezetőségétől. Ezzel valósággá lett Hitlernek az a hitszegése, amelyet tegnap még lehetetlen­ségnek tartottam." Elmondta ezután, hogy utasításokat adott ki, amelyek szerint a különböző kerületi roham­csapatok vegyék át a mozgalom vezetését. Szemére veti Hitlernek, hogy a nemzeti szocia­lista­ párt politikai vezetősége polgári-liberális irányzattal itatta át a rohamcsapatok forra­dalmi lendítő erejét. Ezzel az életidegét, béní­tották meg a mozgalomnak. A politikai veze­tőség megcsalta a német, népet azzal, hogy a nemzeti szocialista harci mozgalomból olyan pártot akar csinálni, amely semmiben sem különbözik a többi pártoktól. A rohamcsapa­tokat áldozatul akarják odadobni a politikai vezetőség törekvéseinek, amelyek célja, hogy minél több miniszteri bársonyszéket szerezze­nek. Kijelenti Stennes, hogy a harcosokat 1918-ban, 1920-ban és 1923-ban megcsalták. Most végre magukhoz térnek és levonják a kon­zekvenciákat. . A konzekvenciákat mindjárt le is vonták azzal, hogy a berlini rohamcsapat elfoglalta a párt berlini székházát és így végleg kivonta magát a központi párt­vezet­és­ fegyelme alól. "Ugyancsak megszállták a rohamcsapatok a párt berlini lapjának szer­kesztőségét is. A lap csütörtökön már Stennes szerkesztésében jelent meg. (Berlin, április 2.) A nemzeti szocialista párt berlini székházában egész délután lázas tevé­kenység­ uralkodott. Szennes kapitány roham­csapatainak emberei hozzáláttak az ablakok elrácsolásához s kisebb-nagyobb verekedések is voltak, mert a Hitler-pártiak többször be akartak nyomulni az épü­letbe. Estére azután a rohamisták váratlanul föladták „állásai­kat", kivonultak az épületből és a Matthae-Kirchstrasselvan ütötték föl a főhadiszállásukat. Itt várják az események to­vábbi alakulását. A ház bejáratait szigorúan ellenőrzik. Eddig minden közvetítési akció meddő ma­radt. A berlini pártvezérek a székház kiürí­tése után tanácskozást tartottak az épületben, de ez is­ eredménytelen maradt. A rendőrség megerősített készültséget vonultatott föl a székház és az ellentábor tanyája elé. A környé­ket nagy tömeg lepte el , állandóan többszáz kíváncsi bámulja az épületet. Münchenből az a hír érkezett, hogy a pártvezetőség Stennesen kívül az összes többi rajparancsnokokat is kizárta .A párt­ból, akik szolidárisnak, nyilvánították ma­gukat Stennes-szel. (Berlin, április 2.) A Stennes kapitány és Hit­ler közötti szakadásnak az lett a következménye, hogy a berlini Sturmabteilung ma elhagyta a Hauptmannstrassén levő eddigi főhadiszállá­sát és átköltözött a Matthae-Kirchstrasséba. Az még nem bizonyos, hogy az „Angriff" szer­kesztősége és titkársága szintén elköltözik-e, a mert Goebbels és Hitler Su­sserott kiadóval együtt ma délután még közölte Stennes kapi­tány nyilatkozatát, a nemzeti szocialista párt kijelentése szerint nem hivatalos lapja többé a pártnak. A szerkesztőség és 1t személyzet­ 156 tagja kö­zül 145 a Sturmabteilung szolgálatában van. Ez a 145 alkalmazott tehát Stennes oldalán áll és emiatt kérdés, vájjon a lap megjelenhetik-e­ a közeli napokban, mert Goebbels ilyen rövid idő alatt nem tud új szerkesztőséget találni. (Schwerin, április 2. — Wolff.) A mecklen­burg-lübecki nemzeti szocialista körzet vezető­sége jelenti, hogy a Stennes kapitánynak a berlini Piistowot, a Sturmabteilung lübecki vezé­rét, kizárták a nemzeti szocialista pártból. Pi­stow a pommerni és sziléziai Sturmabtei­lung-vezérekkel együtt Stennes kapitány párt­jára állt. belőle a szabad véleménynyilvánítás ha­jlan­dóságát. A kormány félhivatalosai a román sajtó­törvénytervezetet úgy aposztrofálják, mint amely ellen egész Románia közvéleménye fölzúdul. A román állampolgároknak bizo­nyára megvan az okuk arra és megvan a joguk is ahhoz, hogy fölinduljanak. De meg­van a­z okunk nekünk is a fölzúdulásra amiatt a tervszerű, üldözés miatt, amellyel a Népszavát el akarják némítani. A kormány félhivatalosának azonban már kevesebb oka és joga van ahhoz, hogy a román sajtó­törvénytervezetet bármilyen halk bírálattal is illesse, mert hiszen ez a törvénytervezet talán túlságosan is hű kópiája annak a sajtó­törvény tervezetnek, amelyet Zsitvay igazság­ügyminiszter készített bilincsnek a magyar sajtó számára. Valami különbség a két törvénytervezet között azonban mégis van és ez a különbség nem szól a magyar sajtótörvénytervezet ja­vára. A román sajtótörvénytervezetben ugyanis kifejezetten benne van az esküdt­szék intézménye. Sajtóvétségekben, ha ez a törvénytervezet törvénnyé is válik Romániá­ban — az uralkodóház, a diplomáciai testület elleni rágalmazás és becsületsértés eseteit kivéve — kizáróan esküdtszék ítélkezik. A kormány félhivatalosa, a „8 Órai Újság" ezzel szemben csak nemrégiben írt cikket — az esküdtszék intézménye ellen. És ha ennek a cikknek a jelentőségét nem is becsüljük túl, annyi bizonyos, hogy a kormány esti fél­hivatalosa ezúttal sem a maga véleményé­nek adott kifejezést, hanem azoknak a föl­fogását tolmácsolta, akiknek jóvoltából a busás szubvenciókat kapja. Ismételjük tehát: bármennyire érdekel is bennünket az, hogy Romániában milyen lesz a sajtótörvény, az bizonyára nem csodálni­való, ha ennél sokkal, százszorta jobban érde­kel bennünket a magyar sajtó helyzete és ha már az igazságügyminiszter tárcája költség­vetésének indokolásában bejelentette, hogy új sajtótörvénytervezetet készített, az, hogy milyen lesz ez az új magyar sajtótörvény­tervezet. Várjon milyen lesz, milyen lehet?... NÉPSZAVA 1931 április 3. Halasra mesét egy A kisfiú fél liter bort ivott meg. Szőke Mihály kocséri gazdálkodó bort­ fej­tett. Hároméves József nevű fia, aki mellette tartózkodott, bort kért apjától és a gazdálkodó adott is egy pohárral. Amikor a gyermek új­ból kért, ismét teleöntötte a poharát, ugy, hogy a szerencsétlen kisfiú lassanként egy fél liter bort ivott meg és lerészegedett. Szőke ügyet sem vetett az ittasan alvó gyermekre. Amikor elvégezte dolgát, költögetni kezdte és csak akkor fedezte föl, hogy fiában már nincsen, élet. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermeket alkoholmérgezés ölte meg. Az apa ellen eljárás indult. JL Ma és holnap és állandóan n­épszaváért! A sif§!Mifch§15c varsában nincsen változás. A kerületi elöljáróságok a sütőipari törvény figyelmen kívül hagyásával a sütőmunká­lta­tók mellé álltak és a munkások húsvéti pihe­nőjét megrövidítették. Április 4-ére, a szombati napra engedélyt adtak a munkáltatóknak, hogy az üzemükben a munkát korábban meg­kezdhessék. A határozat meghozatala előtt az elöljáróságok nem hallgatták meg a munkások szervezetének a véleményét, pedig erre a tör­vény kötelezi őket. Hiába, nálunk ilyen a ható­ságok szociális érzéke! Minden munkáltatói kívánságot teljesítenek, tekintet nélkül arra, hogy sérti-e a munkások és tanoncok érdekeit. Az élelmezési munkások szövetsége megfelleb­bezte a kerületi elöljáróságok határozatát, törvénytelennek minősítette az intézkedést és beadványban tiltakozott az ellen, hogy a jövő­ben a k­erületi elöljáróságok hasonló eljárást kövessenek. A munkások szervezőbizottsága a zárlatot az alábbi üzemekre vonatkozóan tartja fenn: A Központi Tejcsarnok Rt. kenyérgyára (Petnehásy-utca 58), Korona Kenyérgyár (IX. Márton-utca 6), Perl Adolf-féle Keksz- és Kenyérgyár Rt. (VII. Hungária­ körút 192), Fuchs Ferencné sütőüzeme (II, Szegényház­utca 24), Klein Adolf (X, Onorib utca 16). A Központi Tejcsarnok és Kenyérgyárának készítményeit 250 fiókban árusítják és a tej­ivóikban, azonkívül kaphatók a­ köztisztviselők és a vasutasok szövetkezetében és a ,,Háztar­tás" Szövetkezetben és ezeknek a fiókjaiban, továbbá a vásárcsarnokokban és a Társada­lombiztosító büfféjében. A Peri-féle Kenyer­es Kekszgyár meg a Korona Kenyérgyár áruját a fűszeresek, szatócsok, tejcsarnokok, kávémérések, étkezdék, vendéglők és vásár­csarnokok hozzák forgalomba és a kihordolt Rákospalotára, Újpestre, Pesterzsébetre és Kispestre is kiviszik. A többi sztrájkban álló üzem áruját az illető üzletek környékén hoz­zák forgalomba. A sztrájkolók a munkások figyelmébe ajánl­ják Jáni Árpád (I. Bora­ utca­­) sütőüzemét. Ez a­ munkáltató toborozza a sztrájkbontókat. A harcban álló munkások kérik a fogyasztó­kat, hogy továbbra is támogassák jogos küz­delmüket és csak olyan üzemek készítményeit vásárolják, ahol t­isztességes ikreket fizetnek a munkásoknak. A szervezőbizottság figyelmez­teti a sütőmunkásokat, hogy Budapestet a mozgalom tartam­a alatt kerüljék, mert aki a harcban álló üzemekben munkát vállal, azt testvérárulónak tekintik. Nem Síbrták tovább a nyomort. Eleftantiak, özvegy Fehér Antalné TS éves szegedi asz­szony a csütörtökre forduló éjszaka szalmiák­ szesszel megmérgezte magát és amire rátalál­tak, már­ nem volt benne élet. A szomszédok egybehangzó vallomása szerint a matrónát az elhagyatottság és a nyomor vitte az öngyilkosságba. Holttestét a szegedi bonctani intézetbe szállí­tották. Szerdán éjjel a szegedi klinikán meghalt a szegedi kettős öngyilkosság másik szereplője, Martinszky Pálné is, aki, amint ismeretes, nagymennyiségű morfiummal mérgezte meg magát, míg a­ gazdasági válság következtében, tönkrement, férje ugyanakkor főbelőtte magát. Havas Béla, a Vácott vendégszereplő Radó Béla-féle színtársulat zenekari tagja március 30-án lakásáról eltávozott, hátra­hagyott leve­lében bejelentette, hogy gyógyíthatatlan beteg­sége miatt öngyilkos lesz. Eddig még nem tudták megtalálni. Goldmann Ernő építész 61 éves felesége csü­törtökön délben az Andrássy­ út 32. számú ház negyedik emletéről a világítóudvarra vetette magát. A mentők hordágyra fektették, de mielőtt elindulhattak volna vele, meghalt. A műépítész három év óta súlyos beteg, aminek következtében felesége idegbaja elhatalmaso­dott. Egyik fiuk Berlinben él, támogatása azonban nem volt elegendő, hogy megbirkóz­zanak a gondokkal, olyan rossz anyagi helyzetben­­voltak, hogy már két hónapja házbért sem tudtak fizetni. A másik fiú a Magyar Ruggyanta Árugyár tisztviselője, aki néhány perccel a­ halálos­végű öngyilkosság után érkezett haza, amikor már csak anyjának felismerhetetlenségig összeroncsolt holttestére tudott ráborulni. B. István so­ff­őr az Eskü­ térről a Dunába ve­tette­ magát. Kimentették és a mentők a Rókus­kórházba szállították.

Next