Népszava, 1932. január (60. évfolyam, 1–25. sz.)
1932-01-10 / 7. szám
8 NÉPSZAVA 1932 január 16. Néhány adat és szám mindennapi életünkből. A mészáros és hentes standja a piacon zsu-I .folt áruval. Oldalszalonnák lógnak a szögön , füstölve és füstöletlenül. Kolbászok, hurkák, s töpörtyű. A másik oldalon nagy sertéscomb, egész birka, nagy vöröses marhahúsdarabok. Rembrand mészárszéket ábrázoló képe jut az ember eszébe. Nem azért, mintha a valóság utánozná itt a művészetet, hanem azért, mert ma a mészáros bódéja inkább kiállításnak hat, ahol a kiállított tárgyak fölött ott lóg az árjelzőtábla is, de a kiállított tárgyakhoz nyúlni „tilos". Ki tiltja meg? "A nagy szegénység, amely könnyűvé teszi a bevásárlásra jövő asszonyok pokkerjét és csak annyit enged meg, hogy fájdalmas pillantást vessenek az árjelző láb-fákra, ahol a birkahús kilóját 76fillérért, a pörkölni való marhahúsét 56 fillérért, a rostélyost 76 fillérért és a felsült 96 fillérért hirdetik. Egy évvel ezelőtt duplájába került és több vevő volt. Ma féláron is alig tudja valaki megfizetni. A bódéban ott áll zsíros kötényében a hentes, ott van a felesége is, egész nap alig kell a kezüket megmozdítani. Siránkoznak. Még jobban siránkoznak, mint, azok, akik elhaladnak előttük üres cekkerrel és üres pénztárcával. Mindenki lóhúst eszik? " — Mindenki lóhúst eszik! — mondja elkeseredetten a hentes, pedig nincs igaza. Bár a A szegény nép nem eszik húst, sem sertéshúst, sem lóhúst. Sem ilyet. Nincs pénze húsra. Az egy főre eső húsmennyiség, amely 1876-ban 5810 kilogram volt, ma évi 32,2 kilogram. Sajnos, a statisztika nem mutatja, hogyan tevődik össze ez az átlagszám a külvárosok és a belterületek fogyasztási mennyiségéből. A heti szükséglet és a heti kereset Mit eszik hát a szegény nép? Kenyeret? _ A kenyérfogyasztás is a felére csökkent. Alltalában rejtély, hogy miből élnek a munkanélküli családok. És miből élnek azok, akik hivatalosan nem munkanélküliek, de hetenként csak három napot dolgoznak? Miből élnek a nyomorúságos bérből tengődő dolgozók, amikor a hivatalos megállapítás szerint egy öttagú munkáscsalád heti szükséglete élelmiszerrel, tüzelőanyaggal, háztartási cikkekkel, ruházkodással, lakással és egyéb kiadásokkal 72 pengő 81 fillér. Ugyanakkor a szakmunkások heti bére alig éri el a 40 pengőt, de vannak szakmák, ahol csak 20—30 pengőt, keresnek. Mire költsék ezt hamarább? A házbért fizessék ! Tűzrevalót vegyenek? Vagy meleg ruhát? Vagy valami ennivalót? Az ismeretlen foglalkozásnak. Nézzük a piacon a vásárló asszonyokat. A hentes standja mellett a legtöbb elmegy. A zöldséges kofák már jobb üzletet csinálnak. De itt, is minden tizedik asszony ipari munkás felesége. A legtöbb bevásárló a polgári rétegből adódik. Az ipari munkásságot fogyasztóképtelenné tették, pedig a legutóbbi statisztikai kimutatás szerint („Budapest Székesfőváros Statisztikai Zsebkönyve") a főváros 195.145 „keresője" közül több mint 240.000 él iparból és kereskedelemből, akiknek túlnyomó többsége természetesen munkás és alkalmazott. A közszolgálati alkalmazottak és szabadfoglalkozású keresők száma 86.298. Vagyonukból élők 33.238-an vannak. Viszont 101.306 olyan ember él Budapesten, akik kereső korban vannak, de akiket a statisztika „egyéb és ismeretlen foglalkozású"-aknak tüntet föl. Mi sem jellemzőbb ennek a városnak a nyomorára, mint ez a 101.306 ismeretlen foglalkozású ember, akik valószínűleg ismeretlen módon szerzik meg mindennapi eledelüket is. Bizonyosan ezek közé tartoznak azok, akik napi kosztjukat a piac hulladékaiból, szedik össze. Akik az eldobott sült tökhéjat fölveszik a földről és mégegyszer átrágják és azok is, akik citromot, árulnak „négyet húszért," és keresnek, ha jól megy, napi egy pengőt, vagy egy-egy csomó fokhagymát árulnak és napi jövedelmük nem több ötven fillérnél. És ezt is csak félve és titokban tehetik. Ha rendőrt látnak, szaladniok kell előle a nyomoruságukkal. Csoda-e, ha a halandósági arányszám ezeknél az ismeretlen foglalkozásúaknál a legnagyobb és bizonyosan az öngyilkossági statisztika számait is ezek a szerencsétlenek duzzasztják meg, kivált azt a rubrikát, amely a nyomor, keresetnélküliség és családi viszályból eredő okokat foglalja össze, amelyek száma két akkora, mint az összes többi öngyilkossági okok száma. Szélpál Árpád. Arcára ügyel, ha a Fulgor borotválóvízzel 1 perc alatt borotválkozik, mert az semmiféle káros anyagot nem tartalmaz. (X) Szülttökvevők. Árjelzőtáblák igen, de vevők nincsenek. lóhus kilója 64 fillér, aránylag mégsem fogy sok lóhús. Az utolsó nyolc év alattBudapesten nememelkedett a lóhusfogyasztás. 1922-ben a községi lóhusüzemben 14.308 lovat vágtak le, 1930-ban csak 13.024 lovat, tehát 1281 darabbal kevesebbet. Az üzletekben egy év alatt összesen 26.843 métermázsa lóhúst adtak el, míg ugyanakkor 317.216 métermázsa marha-, borjú-, birka- és sertéshúst. A zöldséges kofánál van némi forgalom. Súlya ES€5kbb miBweBcsziBc ha tengeri gó és szibériai fenyőki vonatból álló valódi PIIAVIN-ban fürdik. Ára mindenütt 40 fillér. A főváros ne drágítson! Ismertettük azt a tervezetet, amelyet az Elektromos művek készítettek el az áramtarifa reformja címén. A hivatalos megokolás úgy beszél, mintha itt az árak csökkentéséről volna szó. Jellemző azonban a közvélemény, teljes bizalmatlanságára a városháza Kozma-— Wolff-párti vezetésével szemben, hogy az „olcsóbbító" reformtervezetet valóságospánikhangulat fogadja; háztartás, ipar, kereskedelem egyaránt a drágítás fenyegető veszedelmétől rémüldözik. Hivatalosan annyit beismernek, hogy az árammérők használati díja címén több, mint másfél millió pengővel akarják megadóztatni a fogyasztókat, ami természetesen azt jelenti, hogy az úgynevezett szociális tarifát élvező kisfogyasztók árama viszonylag jobban drágul, mint a nagyfogyasztóké, de a kötött fogyasztás ott is azt eredményezheti, mint amikor látszólag leszállították a forgalmiadó kulcsát, tényleg azonban emelték a forgalmiadókat. A válságnak ma olyannyira kiélezett fokán a fővárosnak egyetlen pillanatra sem szabad arra gondolnia, hogy itt akár a háztartási áramot, akár az ipari áramot megdrágítsa. Ha ez lenne a „reformtervezet" lényege, akkor akár elő se terjesszék, mert a drágítás szándéka meg fog törni a főváros közönségének ellenállásán. * A főváros világítási ügyosztálya egyébként félhivatalos közleményben hangoztatja, hogy a szóbanforgó tervezet, amelyet, valószínűen a jövő hét közepén kezdenek tárgyalni, még csak kezdeti stádiumban van és elsősorban az ügyosztály szakbizottsága elé kerül, amelynek észrevételei alapján foglalkozik majd a tervezettel a törvényhatósági tanács. Ez a közlés fenti megállapításainkon mit sem változtat. WMWWAWWiWiWUWiWWWWMJUWiWlWÄVIÄWWAWWÄWWI A Caisse Communenek január 1-én kifizették a háborúelőtti magyar adósságok törlesztését és kamatait Parisból, jelentik. A Caisse Commune részéről hivatalosan közlik, hogy a magyar háború előtti államadósságok kamat- és tőkeszolgálatának január elsején esedékessé vált negyedévi részletét pontosan befizették. A következő államadóssági címletek kamatszolgálatáról volt szó: 4°ó-os magyar aranyjáradék, 1910. évi 4%-os magyar államkötvények. Az osztrák járadékok után szintén pontosan befizette úgy a magyar, mint az osztrák kincstár az esedékes részletet. Rendkívüli kedvezmény a Népszava olvasóinak. Január hó 14-én, csütörtökön délután 6 és este 9 órai kezdettel a Bethlen-téri Színház olcsó Népszava-napot rendez. Helyárak a délutáni előadásra: 20 fillértől 1 pengőig, az esti előadásra: 38 fillértől 1.50 pengőig. A kedvezményes jegyeket az alábbi szelvény fölmutatása ellenében adja ki a szinház pénztára. Utalvány a Bet Mentéwl Szinház f. hó K-iki Adpstrana-főcdásdpa kettő darab kedvezményes jegyre. Megtekintette már Propaganda Könyvvásárunkat? Vételkényszer nélkül megtekinthető! Könyvek 6 fillértől!