Népszava, 1932. február (60. évfolyam, 26–48. sz.)
1932-02-02 / 26. szám
UK* évfolyam 26. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő — külföldre 21 pengő Egy hóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. _ _ ..... 5 pengő SZERKESZTŐSÉG: VHI, CONTIUTCA 4. SZ. Telefonszám József 303—30 és J. 303—31 Budapest, 1932 február 2. kedd óra 24 fillér A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL OTT IINEN NAP Egyes szám ára 16, vasárnap és ünnepnap 10 fillér. Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaorta. 130 fr., Csehszlovákiában hétk. 120 ck., vas. 2 ck. Romániában hétköznap 6 lei, vasárnap 13 lei. KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI UTCA 4. SZ. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 303-82 A nagyhatalmak hadihajókat küldenek a kínai vizekre. Nem sikerült megegyezést létrehozni a kínaiak és japánok között. Kína nem üzen Utadat Japánnak. Szangyaiban egyelőre csönd vasa — Az oroszok átengedték a japán csapatokat a keletkínai vasúton. — Végre megalakult a Népszövetség mandzsúriai Bizottsága. Amikor a japánok különböző ürügyek alatt megszállták Mandzsúriát, a kínaiak elkeseredésükben bojkottot hirdettek a.japán áruk ellen. Fegyverrel nem harcolhatnak, mert az évek hosszú sora óta tartó belső háborúk kiszerítették a nagy birodalom erejét. De a bojkott hatalmas fegyver. Még hatalmasabb Shanghaiban, a Középkínával való kereskedelem bejáratánál. A japánok ultimátummal válaszoltak a bojkottra. Nem diplomáciai után, a kínai kormányhoz intézték az ultimátumot, hanem egy tengernagy adta át Shanghai polgármesteréink ajogosulatlan és végre nem hajtható követeléseket. A hatóságok, ha tudomásul is veszik a japán követeléseket, nem tudják megakadályozni a bojkottot, míg ha akarják sem. Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan árut vegyen, amilyent nem akar megvenni. Hozzá a kínaiak netcsak bojkottálták, de el is pusztították a japán ártírkat. Japán erre hadihajóival és katonáinak ezreivel megtámadta Shanghait, ágyúinak ,15 repülőgépeinek bombái városrészeket borítottak lángba, pusztítottak el mindent, a férfiak, asszonyok és gyerekek' ezreit gyilkolták' le. A mandzsuriai rablóhadjárat,már a népjogok durva megsértése, volt. De Shanghai bail tömeg, gyilkolás megy végbe, védtelen polgári lakosság, szerencsétlen bulik ellen. Japán tagja a Népszövetségnek, aláírta a Kellogg-paktumot és a döntőbíráskodásra vonatkozó egyeményeket. Most minden nemzetközi kötelezettségével szemben cinikusan kijelenti, hogy and Kínában történik, az nem, háború, tehát, nem érinti az egyezményeket. Arról volt szó, hogy a ki italak üzennek hadat Japánnak, de a kínai kormány kijelenti, hogy egyáltalán nem szándékozik ilyen lépést tenni. Tehát ha nem háborúaz, ami Kínában történik, akkor nem más, mint egyoldalú mészárlás. De ha Japán megszállhat kínai területet Shanghaiban, épp úgy megszállhatja a nemzetközi, engedményes területeket és ezen az alapon akár egész Kínát is. Az európai hatalmak Japánnal együtt haszonélvezői azoknak az engedményeknek, amelyeket Kínától kizsaroltak. Ezért eddig szinte jóindicatu semlegességgel nézték a Távol Keleten történő eseményeket, főként pedig keveset törődtek Mandzsúria megszállásával. Csakhogy a kínai partok mentén az európai hatalmaknak nagyobb érdekei forognak kockán, mint Mandzsúriában. Amikor azt látták, hogy most már az üzleti érdekeiket fenyegeti veszedelem, gyorsabban határozták elnapokat cselekvésre, mint amikor csak elvekről volt szó. Az angoloknak Shanghaiban több mint egymillió font értékű ingatlanaik vannak és Shanghai azoknak a kínai üzleti érdekeknek a központja, amelyekben az angolok legalább 500 millió fonttal vannak érdekelve. Az amerikaiak is sok százmillió dollárt fektettek kínai üzletekbe. A hatalmak most attól félnek, hogy nemcsak Shanghaiban lévő érdekeik, hanem egész Kínában, lévő üzletük is veszedelembe kerül. Ezért most már másként látják a helyzetet és megindultak a hadihajók a kínai vizek felé. Egyelőre természetesen nem azzal a jelszóval, hogy megakadályozzák Japán garázdálkodását, hanem éppen csak azért, hogy megvédelmezzék Shanghaiban lévő érdekeiket. . A Népszövetségnek nyilvánvaló kötelessége volt, hogy már Mandzsúriában beleavatkozzék az ügyekbe. Hosszú huzavona után végre a népszövetségi bizottság elindult Mandzsúriába, hogy utólagosan megvizsgálja a helyzetet. A kínai kormány Shanghai megtámadása után a népszövetségi paktum megsértése miatt kért közbelépést. . A Népszövetségben képviselt európai kapitalista kormányok az Amerikai Egyesült Államokkal együtt a szörnyű gazdasági válság és az abból származó belpolitikai zavarok nyomása alatt állnak. A jóvátételi probléma és a szövetségközi tartozások, valamint a leszerelés kérdésében dúló ellentétek lehetetlenné teszik az együttes eljárást.. A japánok felismerték a hatalmak tehetetlenségeit és azért nyomultak be vakmerően Mandzsúriába, ezért fokozzák katonai tevékenységüket Shanghaiban. Hiába hivatkoznak arra, hogy a Népszövetségneknincsen katonai ereje, amellyel Japánt rendreutasíthatná. Erre, nincs is szükség. A Népszövetségnek nemcsak joga, de kötelessége lentie, hogya békezavarót megfékezze, joga lenne arra, hogy az egész világon bojkott alá helyezze a japán árukat, minden kikötőt elzárjon a japán hajók elől, a japán bankokból visszakérje az egész világ kölcsöneit. Félelmetes fegyverrel, egyetlen csöpp vér kioldása nélkül léphetne föl azok ellen, akik gonosztevő módon, a világ békéjére törnek. De a Népszövetséghez tartozó hatalmaknak nem sürgős a dolog. Mégis, ha a Népszövetségi Tanács az utolsó pillanatban tudatára ébredne a kötelességének, még jóvátehetné azokat, a mérhetetlen károkat, amelyeket a kormányok eddigi vonakodása a Népszövetség gondolatának okozott. A nagyhatalmak együttes föllépéssel védelmezik Szanghaiban az érdekeiket. (London, február 1.) MacDonald miniszterelnök Skóciából való hazatérése óta úgyszólván szünet nélkül tanácskozik minisztereivel. A minisztertanács legelsősorban elhatározta, hogy megerősíti a shanghai angol helyőrséget, valamint a kikötőben állomásozó flottát. Elhatározta azután, hogy Shanghaiban semleges zóna felállítását követeli. Végül kimondta, hogy Amerikával szoros egyetértésben jár el a nemzetközi telepek semlegességének megsértése miatt. Tiltakozik azonkívül az ellen, hogy a japánok a nemzetközi városrészt hadműveleti oázisnak használják föl. A tiltakozó jegyzéket az angol nagykövet már át is adta Tokióban. (Washington, február 1.) Amerika is újabb jegyzéket nyújtott át Tokióban a külföldi városrészek semlegességének megsértése miatt. Az Egyesült Államok flottájának főparancsnoka kijelentette, hogy az Atlanti-flotta parancsot kapott, álljon készen arra, hogy bármely órában a shanghai vizekre induljon. Abban az esetben, ha a helyzet még jobban elmérgesedik, a legsürgősebben szükségessé válik az ott élő idegen állampolgárok védelme. Elsősorban az asszonyokat és gyermekeket de— Folytatás a 2. oldalon. — haplény: ágyúdörej, a prológus, amely bevezeti a genfi leszerelési konferenciát, sebesült, és haldokló katonák halálordítása. Véresebb szatírája nem lehetett a történelemnek, mint az a rövid fejezet, amely néhány nap történésébe foglalja össze a kapitalista hatalmak békekomédiáját és a háború halálos valóságát. Genfben gyülekeznek az államférfiak. Shanghai előtt gyülekeznek a hadihajók. Az óceánokat keresztül-kasul hasogatja Anglia, Amerika és Japán hadiflottája. Teljes gőzzel indulnak a Csendes-óceán vizeire, is ki tudja, talán napok múlva tűzbe és vérbe borul a Távol Kelet. A Távol Kelet, amely olyan közel van hozzánk, hogy ami tűz ott fölgyúl, annak a lángja megperzseli az európai népmilliókat is, ami vér ott kiömlik, az belefröccsen a mi arcunkba is, ami ott történik, az menthetetlenül a mi dolgunk is. . Már régen elmúlt az a negyedszázad, amelynek előtte Európa ölhetett kezekkel nézhette, mi történik Fort Arturr és Mukden köpni, mi történik Vladivosztok táján... a negyedszázad már régen elmúlt. Azóta történt, egy és más az emberlakta világon. A dolgok és a viszonyok, földrészek és tengerek közelebb kerültek egymáshoz s ha „távol" Viseleten ágyúlövés dördül, abba belereszket Európa, levegője is, az az ágyúlövés megremegteti az idegeket itt Európában is. Egy hatalmas európai földrész nyúlik bele Ázsiába: Oroszország. Egy másik európai nagyhatalom: Anglia — érdekelve van a Csendes-óceánon, amiképen Amerika is. A gyarmati kérdés egész félelmetességében újra fölfelhődzik a nemzetközi politikában és a káosz, amely ellepi a világot, egyre sötétebb és feketébb lesz. A genfi leszerelési konferencia? A politikai Hamletek értekezlete. Tenni vagy nem tenni, — ez most a kérdés! És Genf azzal felel a kérdésre, hogy semmit sem tesz. Nem is tud semmit sem tennii. A kapitalizmus képtelen a lefegyverzésre, képtelen megölni saját gyermekét, a háborút. Csak a népek egyetemes összefogása segíthet! Ma, amikor a háború viharfelhői gyülekeznek a keleti égboltozaton, a dolgozó tömegeknek kell megmozdulniok, hogy békét, parancsoljanak. Sohasem volt szükségesebb a nemzetközi ellenállás megszervezése a háború ellen, mint most. Sohasem volt időszerűbb, hogy a nemzetközi proletariátus elküldje hadüzenetét a háborúnak. Ha Genf ismét tehetetlennek bizonyulna, ha a kapitalista imperializmus megint arra a gyalázatosságra vetemedne, hogy embermilliókat akarna a vágóhídra kergetni, akkor a dolgozó tömegeknek kell ennek az akaratnak elébe állani és minden eszközzel megakadályozni, hogy a háború tankja útjára gördülhessen. Shanghaiban lobognak a lángok. Nemcsak katonák, hanem a civil lakosság óriási tömege pusztult el máris bombák és ágyuk tüzétől. Ha a gyilkosság elszabadult ruháit Genf nem lesz képes megfékezni, rettenetes vérözön önti el Ázsiát. De Európa proletárjainak gátat kell emelni a vérözön elé. Ki kell tudni mondaniok a mennydörgő tagadás szavát. Ha erre nem volnának képesek, akkor többé semmi sem menthetné meg az európai kultúrát és Európa jövőjét.