Népszava, 1932. április (60. évfolyam, 73–87. sz.)
1932-04-01 / 73. szám
2 Szeder: Hogy egy részeges rendőrfogalmazó Csongrádon 405 napot rótt ki elvtársainkra, ez is megszokott dolog. Üldöznek, gyaláznak bennünket, de hát azt hiszik, hogy ezzel célt érnek? Azt hiszik, hogy büntetlenül lehet tisztességes embereket pofozni, rugdosni, önérzetükben megalázni? Azt hiszik, hogy folytathatják ezt a játékot? (Peyer: „És csodálkoznak, ha a paraszt föllázad ilyen rendszer ellen?!") Szeder: Higgadtságot próbáltam magamra erőltetni, amikor tudomást vettem ezekről a perfid jogtalanságokról. Vegye tudomásul a belügyminiszter, hogy az a bizalmas rendelet, amelynek alapján embereink ellen az atrocitásokat elkövetik, megbosszulja magát. Szeder elvtárs ezután fölsorolt néhány vérlázító közigazgatási atrocitást. Tokajban például megpofozták, megbotozták, önérzetükben megalázták embereinket. A belügyminiszter ígérte a brutalitások megtorlását, de ez nem történt meg. Március 23-án tokaji pártszervezetünk vezetőségét, tagjait becitálták a csendőrségre. Egyik elvtársunknak szó nélkül nekiesett két csendőr és elkezdtek ütlegelni. (Peyer: „Ketten egy védtelen embert!!" — Malasits: „Ez a vitéz csendőrség!") Elvtársunk belebetegedett a verésbe, erről orvosi látlelet tanúskodik. Ne mondják, hogy nincsenek tanúik, hiszen ilyen veréshez, nem hívtak tanukat. (Ulain: „Harkánybaji kisgazdákat vertek össze!") Hasonló atrocitás történt nagyivánti elvtársainkkal, amiről egyébként a Népszava részletes tudósítást közölt. Az eset megvizsgálására odautazott Esztergályos elvtársunk előtt a legszemérmetlenebbül hazudtak a csendőrök, akik verték az embereket Amikor azután Esztergályos eljött a községből, folytatódott a véres játék. Brutalizált elvtársaink levélbeli panasza szerint Nagyivánon a legvérlázítóbb csendőri kegyetlenkedést követték el. Malasits az egységespártiak felé: Szennelhetik magukat! Propper: Cári Oroszország! Farkas István: Bratianu-rendszer! Peyer: Föl kell fegyverezni ezeket a szegény embereket, hogy védekezhessenek a Rózsa Sándorokkal, a betyárokkal, az istenállókkal szemben! (Az elnök azon ürügy alatt, hogy Peyer általánosított, rendreutasította. Amire Peyer elvtárs erélyesen kioktatta az elnököt: Senki sem köteles tűrni, hogy verjék! Ha önvédelemből valaki lelő valakit, jól teszi!) Malasits: Fogat — fogért, szemet — szemért! Ekkor egy ismeretlen kormánypárti nagyság, bizonyos nevezetű Ernyey István a szociáldemokraták felé óbégatta: Hát amikor Kun Bélát megszöktették? — A szociáldemokrata frakció tagjai méltó módon leintették a közbekurjantó kormánypártit. — Peyer Ernyey felé: Mi az, öreg paralitikus? — Az egységespárti motyogott valamit, azután elhallgat ötöt, Puky alelnök pedig javasolta, hogy — Peyer elvtársat utasítsák a mentelmi bizottság elé. Csak természetes, hogy a kormánytábor készségesen megszavazta ezt a pártoskodó elnöki indítványt. Peyer: Amikor a Dréhr-ügyet szóvátettem, akikor is a mentelmi bizottság elé utasítottak! Egyebet sem tudnak. — Az egységespártiak össze-vissza kiáltoztak, amire Weltner elvtárs megállapította: Amiket a jobboldal mond, azt nem hallja meg az elnök. — Folytonos zaj, közbekiáltások. Propper Ernyey felé: Ki az az úr? — Györtá: Egy ismeretlen senki! Melyik rablott mandátum birtokosa? — Ernyey megint dadogott valamit, amire Propper elvtárs megállapította élénk derültséget keltve: Ez volt Ernyey szűzbeszéde! Szeder elvtárs a szociáldemokraták fölháborodásától kísérten olvasta föl nagyiváni elvtársaink panaszos levelét, amelyek lapunk csütörtöki tudósításából ismeretesek. Hasonló csendőri brutalitás történt — mondottam — március 25-én Berettyóújfalun. Gaborjáni pártszervezetünk elnökét, Visky Jánost maguk elé citálták a berettyóújfalui csendőrök, akik rátámadtak, lekommunistázták és durván megszidták, olyan szavakkal, amelyeket az úgynevezett erkölcsvédelmi törvény értelmében nem is szabad mondani. (Malasits: „Úgy látszik, a csendőröket ez nem kötelezi!") A csendőrök durván átkozták Visky elvtársunknak még az anyját is, miközben többször emlegették bizonyos vonatkozásban az Istent. Megfenyegették, hogy el fog pusztulni, mert „megmételyezte" a községet, sőt még agyonlövéssel is megfenyegették, ha nem hajlandó elköltözni a községből. A durva szitkozódás után a csendőr Visky elvtársunkat ötször vagy hatszor homlokon ütötte... (Viharos felháborodás a szociáldemokratáknál. — Propper az elnök felé: »Ezt tessék rendreutasítani!" — Peyer: „íme, ez a rendszer." — Reisinger: „Hogyan üljön az ember nyugodtan ilyenek hallatára?!") Visky kérlelte a csendőrt, hogy ne törje össze, dolgozni akar, hiszen családjának szüksége van reá, a kenyérkereső apára. A csendőrfőtörzsőrmester azonban fogcsikorgatva nekirontott. Visky elvtársunknak, öklével gyomronvágta, térdével ágyékon rúgta, újra hasbaverte ötször vagy hatszor... (Peyer: „És ilyesmik ellen nincs statárium!" — Kertész Miklós: „Uniformisos bestiák az ilyenek!" — Malasits: Véreskezű brigantik!") Szeder: A kegyetlen ütlegelés után a főtörzsőrmester azt követelte elvtársunktól, hogy a községi főjegyzőnek jelentse be a szociáldemokrata pártból való kilépését és azt, hogy fölhagy az agitációval. (Peyer: „Trepowok!" — Reisinger: „Bestiák! És nem félnek?!") Mikor Visky a megveretés után távozhatott a községházáról, rosszul lett, hányt. Otthon ágynak esett és semmi remény arra, hogy hamarosan visszanyeri egészségét. Panaszkodik, hogy senki se segrít rajta a községben, bárkihez fordul. Propper: Belehajszolják az embereket a forradalomba! Beisinger: Ha majd a paraszt is puskát fog, majd másképen beszélnek az önök csendőrei! Szeder: Hát nem elég, hogy nyomorúság gyötri a népet, még ilyen közigazgatási betyárságokkal akarják súlyosbítani a helyzetet? Meggyalázzák, önérzetében megtapossák a népet. A történtekért a belügyminisztert terheli a felelősség, mert az ő részéről kiadott utasítás szabadította föl ezeket a bestiákat. És mindez azért, mert a mi fölfogásunk szemben áll a reakció politikai rendszerével. Ha az atrocitásokat folytatják, kiadják a jelszót, hogy embereink védekezzenek a bestiák ellen. Azokat, akik törvénytelenül pofozzák embereinket, azokat visszapofozzuk. (Ulain: „Mi is így fogunk tenni!") Ha azt akarják, hogy anarchia legyen az országban, állunk elébe. A szociáldemokrata párt szervezeteit tíz körmünkkel megvédjük a brutalitásokkal szemben. Ha önök harcot akarnak, fölvesszük a küzdelmet... (Kertész Miklós: „Mi többen vagyunk!") ...hogy a törvénytelenség medréből visszaszorítsuk ezeket a bestiákat, kaszával, kapáival és olyan eszközökkel, amelyek rendelkezésünkre állanak. (Malasits: „Önvédelemre tanítjuk a népet!" — Farkas István: „Az éhenhalás előtt állanak!") Szeder: A belügyminiszteren, aki bizalmat utasítást adott ki a szociáldemokraták üldözésére, vala a sor, hogy elejét vegye az anarchiának. Akadályozza meg a falu népe ellen irányuló bestialitásokat, amelyeket csak azért követnek el, mert a falu népe szociáldemokrata. (Élénk mozgás, közbekiáltások minden oldalon.) Szeder elvtárs vérlázító közlésed nyomán a belügyminiszteri bársonyszék felé fordul minden szem, de a miniszter már Szeder beszéde közben kiszökött az ülésteremből, nem tudta állni a viharos ostromot, nem kívánt, egyetlen szóval sem reflektálni a fölsorolt fölháborító atrocitásokra. (Peyer: „Ezekre a gazságokra a miniszternek nincs egy szava sem?!") NÉPSZAVA 1932 április 1 Legyen vége a statáriumnak, a gyűlésa gazdasági diktatúrának! istenitfw&Bayokst psarBameRitfSsen. A szociáldemokrataparlamenti frakció tagjai csütörtökön, a parlament összeülésének napján két indítványt jegyeztek be a képviselőház indítványkönyvébe. Az egyik indítványában parlamenti frakciónk a rögtönbíráskodásról, statáriumról szóló rendelet azonnali visszavonását és egyben azt kívánja, hogy a gyülekezési tilalomról kiadott rendeletet is helyezzék hatályon kívül Másik indítványában a szociáldemokrata parlamenti frakció a gazdasági diktatúráról szóló törvény hatályon kívül helyezését követeli és azt, hogy a gazdasági diktatúra fedezésére szolgáló 33-as bizottság szüntesse be működését, a kormány pedig ama rendeleteket, amelyeket a diktatúrás törvény alapján adott ki és amelyek föltartására esetleg szükség lehet, törvényjavaslatba foglalva terjessze a képviselőház elé. Ezt az utóbbi indítványát a parlamenti frakció hosszasabban indokolja meg. A kormánynak a gazdasági kérdésekben való tehetetlensége — így szól a többi közt az indítvány indokolása — nyilvánvalóvá vált, hiszen a kormány minden ténykedése, amelyet a parlament megkerülésével hajtott végre, a gazdasági helyzetet még súlyosabbá tette. A kormány a diktatúrás felhatalmazás alapján a gazdasági viszonyokat olyan korlátok közé szorította, amelyek csak a kartellszervezeteknek váltak előnyére. A korlátlan hatalom csak arra volt jó, hogy a kormány gazdasági tevékenységét a hatályos ellenőrzés alól kivonja. Hangsúlyozza az indítvány indokolása, hogy a szociáldemokrata parlamenti frakció tagjai nem bíznak abban, hogy a Károlyikormány a gazdasági válságból kivezető utat meg tudja találni, vagy arra rá tud lépni. A gazdasági válság egyben politikai válság is, amely a Magyarországon tizenkét éve uralkodó rendszer politikai csődjét is magában foglalja. Mindazoknak a személyeknek is el kell tűnni a közéletből, akik a legutóbbi évtizedben az ország gazdasági és pénzügyi romlásáért elsősorban felelősek. A Bethlen-kormányt vád alá kell helyezni. Az egyes minisztériumok pénzügyi gazdálkodását évekre visszamenően meg kell vizsgálni, mert a népjóléti minisztérium eddig nyilvánosságra jutott visszaélései megdöbbentő fényt vetnek arra a politikai és etikai rendszerre, amelyet az előző kormány képviselt. A vizsgálat azonban csak úgy lehet megnyugtató, ha azt parlamenti bizottság végzi. olz Ipartanács magánkézben akarja hagyni a temetkezési vállalatokat. Az Országos Ipartanács csütörtökön délután ülést tartott és egy megyei város beadványával kapcsolatban, amely községi temetkezési intézet létesítését kérte, tárgyalt a temetkezési vállalkozások jellegéről általában. A nagykapitalizmus képviselőinél természetesen az a nézet alakult ki, hogy a temetkezési vállalkozásokat magánkézben kell meghagyni. Ez a vélemény szerves kiegészítője a minisztérium ama rendeletének, amellyel a fővárosi szabályrendelet és 13 évi ellenkező gyakorlat után megengedte, hogy magánosok is tarthatnak fönn temetkezési vállalatokat. az mmm mmmi Félhivatalosan jelentik, hogy az 1930 november havában fölvett összesen 3 millió font kincstári váltókölcsönt, amelyet a Rothschild-ház vezetése alatt egy európai és egy amerikai bankcsoport adott a Bethlen - kormánynak, augusztus 8-ig meghosszabbították. A félhivatalos közlés annyit mond, hogy lényegében változatlan kamatfeltételek mellett. A nyilvánosságot érdekelné, hogy melyek a lényegtelen változtatások? Japán csapatokat szállít Mandzsúriába. Shanghaiban a siker minden reménye nélküli tárgyal a japán - kínai bizottság a fegyver- szünetről, mert a kínai megbízottak kitartanak követelésük mellett, hogy nem lehet szó addig a fegyverszünetről, amíg a japánok nem vonják vissza csapataikat a shanghai zónából. Ugyan-s akkor pedig Mandzsúriában megint föllobbant a háború tüze. A mandzsu kormány a japáni hadvezetőséghez fordult segítségért a fölkelő kínai csapatok előnyomulása miatt A legfelsőbb hadvezetőség sietve útnak is indított gyalogságot és tüzérséget, sőt egy repülőgép- rajjalás segítségére megy a mandzsúriai kormánynak. A belügyminiszter jóváhagyta a főváros költségvetését. Keresztes-Fischer Ferenc bel-ügyminiszter csütörtökön rövid úton arról értesítette Ripka főpolgármestert- hogy a fő-[ város 1932. esztendei költségvetésének jóvá- hagyása tárgyában március 30-án meghoz döntését. Közölte a belügyminiszter azt is hogy a rendeletét közlő leirat a legrövidebb időn belül megérkezik a fővároshoz. Aláírták a belga-magyar kiiring - egyez gményt. Hivatalos jelentés szerint a külügyminiszter és a belga követ március 26-án" kliming-egyezményt írt alá, amelynek hat" Luxemburgra is kiterjed