Népszava, 1932. szeptember (60. évfolyam, 192–217. sz.)

1932-09-01 / 192. szám

évfolyam 192. szám. Budapest, 1932 szeptember 1. csütörtök Ara­m­­mer AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Hegyedárre 1 pengő — killföldre 12­— pengő Egy hóra­­ 2 pengő — külföldre 4-50 pengő Ausztriában egy hóra 2-50 pengő SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI - UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József 30-3-30 és J. 30-3-31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP • Egyes szám ára 8, vasárnap 16 fillér. Ausztriában 16, vas. 24 groschen, Franciaországban 1­80 fr, Csehszlovákiában hétköznap 1 ck, vas. 1­50 ck, Romániában hétköznap 4 lej, vasárnap 8 lej. KIADÓHIVATAL* Vm, CONTI­ UTCA 4. SZ. Telefonszám. . . J. 30-3-30, J. 30-3-31, J. 30-3-32 fm Tizenkétezer család hajlék nélkül Néhány rideg szám, mögötte még ridegebb tényekkel. Buda­pesten csak a dunabalparti részen az év első 8 hónapjában 14.800 ker­esetet adtak be, amely lakföl­mondásra, kilakoltatásra irányul. Ezt a számot a budai járásbíró­ság még mintegy egyharmaddal növeli. Ha föltesszük, hogy a lak­bérhátralékosok száma csak ará­nyosan növekszik és egyáltalán nem tekintjük a viszonyok újabb rosszabbodását, akkor is ki lehet számítani, hogy mintegy 30.000 lesz az év végére a budapesti föl­mondási pöröső száma. Harminc­ezer per, harmincezer család, ame­lyik nem tudta lakbérét meg­fizetni! Harmincezer családfő, aki hiába szaladgált pénzért és hiába szaladgált irgalomért! A lakásügyek Tsi­nszter?* bizto­sához, tehát a kilakoltatások végső fórumához eddig az év eleje óta több mint 8000 ügy kerül­­t, az év­végére ugyanezen az alapon szá­mítva, 12.000 ügy fog kerülni Tizenkétezer család kereshet ma­gának szállást a ligeti padokon, a kapuk alatt, irgalmas szomszé­doknál, a menhelyen, az árokban, vagy a hidak alatt. Az egyén tragédiája szinte el­halványul és kezdenek teljes éles­ségükkel kibontakozni a kollektív szerencsétlenség körvonalai. De nem kellenek a perstatisztika szá­mai ahhoz, hogy ezekre az ered­ményekre jussunk. Elég, ha végig megyünk a parkokon, a ligetben, a tereken, az utcákon, mindenütt hajléktalanok alusznak a pado­kon. A BESZKAR viharvédő há­zikóiban ott ülnek azok, akiket semmi sem véd meg a vihar elől. Az Elektromos Művek transzfor­máló állomásai előtt, a pince­ablakok lépcsőin éjszakáznak azok, akiket az ínség kikergetett lakásaikból. A hatóság a múltban eljárt az egyes padon éjszakázó ellen. A tö­meget azonban nem lehet elker­getni és akármennyire „rontják e meseszép Budapest éjjeli képét", nincs a toloncházban elég hely, nincs az őrszobákom elég priccs, hogy a hajléktalanokat befogadja. A munkanélküliség nem áll meg a rongyoknál és a korgó gyomor­nál, hajléktalanság is lett belőle és egyelőre sehol sem látjuk an­nak a jelét, hogy a nyomornak ezt a szörnyű kiütését állam, vá­ros vagy más közület valami mó­don orvosolni próbálná! Szükséglakások? Igen, most az ősszel fog épülni néhány tucat abból a pénzből, amelyet elv­társaink a MABI-ban szereztek annak a fővárosnak, amelyet Wolff szellemében dirigálnak. Szükséglakások? Ezernek és ezer­nek kellene keletkeznie, nemcsak a munkanélküliek, de a dolgozók számára is, mert azok a munka­bérek, amelyeket a Bethlen Wolff-rendszer az országra hozott, nem elegendők arra, hogy a mun­kás a házbéruzsora parancsának eleget tehessen. Lakbérsegély? Más európai nagyvárosok megadják. Ha már a háztulajdon mohóságát kény­szerrendszabályokkal fékezni nem merik és nem tudják, arra volna szükség, hogy a város vagy az állam biztosítsa a munkanélküliek számára azt, hogy a háztulajdo­nos meghagyja őket lakásaikban és nem kerülnek az utcára. Ez a kiadat, akármilyen nehéz volna is előteremteni, talán van olyan fontos, mint a los angelesi olim­piai kiküldetés volt! A lakásbérek leszállítása? Ezt kormányzatunk rábízza a házi urak szociális belátására, önkén­telenül is kikívánkozik az össze­hasonlítás. A tej kartell árainak fönmaradását büntető rendelet védi a közönséggel szemben, a háziurak harácsoló kedvével szem­ben a közönségnek nincs védelme. Városi lakásépítés1 Az úgyne­vezett „jobban kereső munkás" és a kispolgár részére? Bankok nél­kül? Rabitzközfalak nélkül? Ne­tán, isten mentsen, bécsi mintára? Ki gondol ilyen vakmerőségre? A városháza vezérkara nyaral, vagy éppen most vette át hivatalát, az állam pedig hallani sem akar ilyen tevékenységről. Szóval, lesz tizenkétezer ügy a miniszteri biztos előtt — és nincs terv és koncepció, amely e hajlék­talanokról gondoskodnék. A bü­rokrácia nem ér rá! A szociáldemokrácia azonban ébren van, politikai életét nem a külvárosi kiskocsmák társas­vacsoráin éli ki, szívügyévé és akcióprogramjának leglényegévé avatja a hajléktalanok ügyének megoldását. Föl fog vonulni a fó­rumokon és színvallásra kénysze­ríti a Kozma—Wolff—Sipőcz­triászt. Budapest városa gondos­kodjék Budapest népéről. Ha az uralkodó pártok szabotálnak, ha ezt nem akarják, nincs helyük a koldussá tett Budapest közéleté­ben! Hindenburg csak jövő héten fogadja a birodalmi gyűlés elnökségét Papén kormányon marad. — A centrum és a nemzeti szocialisták koalíciója. — Schlei­cher a védőrség újjászervezéséért. —Papén a Saar-vidék visszacsatolását követeli A centrum hiába kötött szövet­séget Hitlerékkel. Mivel a hatalom­ra jutott nagybirtokosok Papent találják a legalkalmasabbnak arra, hogy érdekeiket képviselje, Hin­denburg nem is akar megválni tőle. Hindenburgnak Papennel való tanácskozásáról a kormány részéről kijelentik, hogy nemcsak a további belpolitikai fejleményeket illetően teljes az összhang Hindenburg és a kormány között, hanem arra nézve is, hogy a Papen-kormánynak vál­tozatlanul hivatalban kell marad­nia. Hindenburg a legnyomatéko­sabban hangsúlyozta, hogy föltét­lenül ragaszkodik a mostani kor­mányhoz. A Pa­pen-kormány tehát marad. Még akkor is, ha a birodalmi gyűlésen csakugyan létrejön a fekete-barna koalíció. Nem megle­pő­­tehát, amit Berlin­ből táviratoznak, hogy Hindenburg csak a jövő héten fogadja a birodalmi gyűlés új elnökségét, amely tájékoztatni akarja őt a helyzetről. A dolog nem sürgős. De Papennek sürgősen átadta a birodalmi gyűlés föloszlatását elrendelő kéziratot Használja akkor, amikor szüksé­gesnek látja­ Berlinben bizonyosra veszik, hogy Papen ezzel az írással a zsebében mégis a parlament elé áll. Előbb ugyan kiadja a szükség­rendeleteket és csak azután mondja el programbeszédét. Ha bizalmat szavaznak neki, a birodalmi gyűlés marad, ha nem, akkor föloszlatják. A jobboldali sajtó ugyan to­vábbra is bízik abban, hogy a centrum és a nemzeti szocialisták taktikájával megbuktatják a Pa­pen-kormányt és biztosítják a biro­dalmi gyűlés fönmaradását. Ezzel szemben a baloldali lapok arra szá­mítanak, hogy a birodalmi gyűlés a közeljövőben valószínűen egy évig nem végez majd alkotmányos munkát. A jobboldali koalíció tak­tikája most az, hogy a birodalmi gyűlést egyelőre nem hívják össze, így azután nem is adhat okot a föl­os­zl­a­tásra. A berlini lapok a birodalmi gyű­lés keddi üléséről szóló tudósítások­ban kiemelik a nemzeti szocialista elnök beszédének azt a részét, amelyben a centrumot is a nemzeti közösségbe fogadta. A „Vossische Zeitung" azt mondja, úgy látszik, megfeledkezett arról, hogy a nemzeti szocialisták a cent­rumpártot még nemrég is a „nemzet pestisének" nevezték. A lap azzal fejezi be a cikkét, hogy hamis páthosz és hamis hang jelle­mezte Göring beszédét. Föltűnő az hogy éppen Göring kelt most a parlamentarizmus védelmére, az a hitlerista vezér, aki az utóbbi évek­ben állandóan a parlamentarizmus ellen agitált. A német nemzeti párt lapjai halvaszületett intézménynek minősítik a nemzeti szocialisták és a centrum koalícióját. Megállapít­ják, hogy elképzelhetetlen az ilyen politi­kai összetételű koalíciónak hu­zamosabb ideig való fönn­tartása. Hitler hivatalos lapja nagy nap­nak nevezi a birodalmi gyűlés keddi ülését. Azon örvendezik, hogy „a marxizmust kiverték a legbizto­sabb állásaiból" és 1919 óta a biro­dalmi gyűlésnek először van marxis­táktól mentes elnöksége. A lap egyébként követeli a kancellár le­mondását. Szerdán a birodalmi gyűlés bizottságainak egy része megalakult.­A népképviseleti jogok védelmére alakult bizottság elnö­kévé Löbe szociáldemokrata képvi­selőt, a­ birodalmi gyűlés eddigi el­nökét választották, helyettese egy nemzeti szocialista. A külügyi bi­zottság elnökévé megint Frick nemzeti szocialistát választották. Helyettese a szociáldemokrata Scheidemann. Az ügyrendi bizott­ság elnöke a centrumpárti Bell lett, a költségvetési bizottság elnö­kévé Reinhardt nemzeti szocialis­tát választották, helyettese Hei­mann szociáldemokrata képviselő. A német nemzeti párt szerette volna sürgősen kihasználni azt a körülményt hogy nemzeti szocialis­tát választottak a birodalmi gyű­lés elnökévé. Felszólították Görin­get, hogy a birodalmi gyűlés folyosójáról távolíttassa el a fekete-vörös­arany zászlót, a köztársaság lo­bogóját. Az elnök emlékeztette a német nemzetieket arra, hogy Wallraff német nemzeti párti, aki néhány év előtt a birodalmi gyűlés elnöke volt, annak idején nem távolította el ezt a zászlót. A mostani elnök most nem találja, indokoltnak a né­met nemzetiek kívánságát. A normann szigeteken tartózkodó Herriot miniszterelnököt értesítet­ték, hogy távolléte alatt jegyzék érkezett a külügyminisztériumba a német birodalmi őrség újjászerve­zése tárgyában. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdésről mind­addig neon nyilatkozik, amíg a jegyzéket meg nem kapta. Való­színű, hogy a jegyzéket a­­ csütör­töki minisztertanács elé terjesztik. Schleicher tábornok a védőrség újjászervezéséről cikkezett. A párisi „Temps" erélyesen támadja Schlei­cher követeléseit. Azt mondja, hogy a követelések hangja a német biro­dalom új urainak porosz döly­fösségéről tanúskodik. Téved a tá­bornok, ha azt hiszi, hogy a nem­zetközi közvélemény engedelmesett

Next