Népszava, 1933. január (61. évfolyam, 1–25. sz.)

1933-01-01 / 1. szám

Ötvennyolc állam tartozik már a Nemzetközi Munkaügyi Hivata kötelékébe A munkaügy­i szervezet küzdelme a fé­szimunká­s, a munkaidő és a munkas­élkü­liek segé­sségének rendezése érdekében Genfből jelentik. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 1932. évi műkö­déséről kiadott jelentésében első­sorban fájdalmasan emlékezik meg az év nagy veszteségéről, Thomas Albert haláláról. Mindekelőtt küzdenie kellett a Hivatalnak a munkanélküliség el­len. Ebben az irányban két fontos akció indult meg: egyik a nemzeti és nemzetközi nagy közmunkák rendszeres politikájának kifejlesz­tése, a másik a munkanélküliség csökkentésének lehetősége a munka­idő leszállításáról szóló nemzetközi rendszabályok útján. A nagy közmunkák tekintetében az egyes kormányok által kidolgo­zott tervezeteket a Népszövetségnek a közmunkaügyi és nemzeti beruhá­zási kérdések tanulmányozására kiküldött szakértőbizottsága alapo­san felülvizsgálta és remélni lehet, hogy ezek a nagyszabású nemzeti és nemzetközi közmunkák a londoni slágértekezlet napirendjének leg­fontosabb pontjaként szerepel majd. , A munkaórák újabb leszállításá­nak egy év előtt még csak szórvá­nyosan tanulmányozott problémája egybehangzó rendszabályok elfoga­dása útján nemzetközi kérdéssé vált. A legközelebbi nemzetközi mun­kaügyi értekezlet napirendjén sze­repel továbbá a munkanélkülibizto­sítás és a munkanélkülisegélyezés különböző módozatainak kérdése is. A nemzetközi szervezet m­últévi működéséből kiemelhető még a ki­vándorlási statisztikusok nemzet­közi értekezletének megtartása, a vasúti kocsik önműködő kapcsolása kérdésében elért haladás; a női munka kérdéseinek egyeztetésére kiküldött bizottság megalakítása, stb. A tudományos munka terén­­ a Munkaügyi Hivatal az év folyamán nagyon sok tanulmányt adott ki. A nemzetközi szervezkedés 1932-ben ismét újabb lépéssel haladt előre az egyetemesség felé: Török­ország és Irak csatlakozásával, amivel a tagállamok száma 58-ra emelkedett. ••«a • ••«­ Amikor a BESZKÁR kisipart támogat... Milyen „indokkal" nem kapott munkát a Budapesti Cipész Ipartestület Termek­ Csoportja A Városházán is nagyon szépen fel nagyon sokalt beszél­ne­k kisipa­rostámogatásról. A gyakorlatban az ígéreteket például a BESZKÁR egészen sajátságosan — hogy úgy mondjuk, furcsán — váltja be. A BESZKÁR igazgatósága jól ten­né, ha kissé beletekintene abba, ami az ő nevében megtörténik és ami az iparosság körében a legna­gyobb felháborodást kelti. Elsősorban iparoskérdés ez, de nem utolsósorban kel­l beszélni arról is, hogy a BESZKÁR, amely közvintéz­üetény, amely közpénzeket kezel, milyen „elgondolás" alapján méri a közszállítási ügyekben sem fölös­leges ig­azságosságot. A BESZKÁR 5000 pár cipő szál­lítására írt ki versenyt aj egyidáőt. Mellesleg említjük, hogy csak 4700 párt ítélt oda, a hátralevő 300 pár sorsát is érdekes lenne megtudni. Kik kaptak szállítást és mennyit? — ezzel most minden részletében nem foglalkozunk, mert most azzal az „érdekes" módszerrel akarunk foglalkozni, ahog­­an a Budapesti Cipész Ipartestület Termelő Csoportja — nem ka­pott szállítást. E­­nek a csoportnak 600 tagja van, derék, dolgos, hozzáértő és nyo­ mi^m vv •-"O­­ mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán ter­mészetes hash-fift ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy Scfamidttaauer A* -Cr Jf, r kesserilvä»e hatékony forrás-sokban effész Europr. b­ecaz­ilngabb ilynemű ásványviao. lieni'szerint már kisadag: '/« v»i:y Vi pohár elegendő, mintái a nagyobb m­enyiségek fogyasztása feli­sb­e­­ssé válik, tehát gazdaságiim­ is viszonylag a leg­olcsóbb. NÉPSZAVA 1933 január 1. t®kélejes minőséget, kis á­ra­m­k­öl­tsé­g­et, nagy fényerősséget, gazdaságos világítási teremt, p­énzéért teljes elien©r tökéletes, fényerős, gazdaságos. mozgó kisiparos valamennyi. Ka­pott viszont szállítást a Keresztény Iparosok Országos Szövetkezete című­ kurzusalakulat, amely cso­portn­ak csak 30 tagja van. A do­log, azt hisszük, így élessé vilá­gos. A BESZKÁR végreha­j­t­óbizott­ságának az ülésén a cipőszállítási ügyet Sztankovits igazgató refe­rálta és,elmondta, hogy „a tavalyi szállításnál az ipartestületi csoport által készítet cipők voltak a leg­rosszabbak". Azt mondtuk, hogy a módszer, amit itt alkalmaztak , furcsa... De talán ennél is több, ha meggondoljuk, hogy a csoport tavaly nem is szállí­tott a BESZKÁK-nak cipőket!... Sztankovits igazgató úr nagy buz­galmában azt is referálta, hogy „az ipartestületek január 1-től kez­dődően nem is vehetnek részt köz­szállításban, tehát az ipartestületi csoportot mellőzni kell". Ez a beállí­tás az enyhébbik esetben naivitás, hiszen arról nem nehéz meg­győződni, hogy az ipartestület nem azonos a testületi tagok egy részé­ből alakult termelőcsoporttal. A vég­rehajtóbizottság­ többségze meghajolt az igazgatói információk előtt és megtörtént, hogy a kis­iparosoknak ez a jelentős csoportja elesett még ettől a néhány falat ke­nyeret jelentő kis munkától is. A „keresztény iparosok", amint említettük, kaptak munkát, éspedig 300 párt szállítanak, de kapott a Mayer és Hegedűs-cég is ugyan­csak 300 párt, amihez egyelőre csak annyi megjegyzést fűzünk, hogy a „keresztény iparosok" százalé­kos üzemvezetője, Hegerlű­s László azonos a Mayer és He­gedüs-cég társtagjával, tehát a BESZKÁR osztó igazsága mintha itt kissé pótolta volna bő­kezűségben azt, amit az ipartestü­leti csoporttól elvont; hozzáfűzzük még azt is, hogy Hegedűs elévült iparigazolvány alapján dolgozik, tehát — kontár. Ezt nem tudta Sztankovits igaz­­gató úr? Tudnia kellett volna. Nos, ezt a játékot a BESZKÁR nem űzheti tovább és a közvéle­mény a rosszul informált végre­ha­jtóbizottságrtól föllebbez a jól in­formálthoz, föllebbez az igazgató­sásihoz és ahhoz a nasty szavaló­kórushoz, amely a városházán egyre „menti a kisiparosságot". A szocializmus fartalmas térhódítás­áról ír a A­őmunkás januári száma. Belgium­ban 74 községben jutott többségre pár­tunk, Svédországban győztünk az orszá­gos választásokon s most szocialisták kormányozzák az országot. Dániában h­árom év óta szocialista kormányzat van, a spanyol köztársaságban szocia­lista miniszterek őrzik a demokráciát, Franciaországban és Angliában is egyre erősödik a szociáldemokrácia. A prole­tárfrontot nálunk hátranyomta a re­akció, de ha a nők, az anyák megisme­rik majd kötelességeiket és eszméinket ha megtudják, hogy a szocializmus győ­zelme a békét és az emberiség boldo­gabb korszakát teremti meg, akkor ná­lunk is diadalmasan nyomul majd előre a proletárfront. A Nőmunkás januári száma érdekes és változatos tartalommal jelent meg. A cikkek közül kiemeljük a magyar szo­cialista nőmozgalomról szóló beszámo­lót és Bebel Ágoston gyermekéveiről szóló érdekes írást A Nőmunkás minden eseményt az anya, a dolgozó nő szempontjából bírál, minden sora tanít és nevel. Olvassuk és terjesszük! Előfizetési Ára negyedévre 50 fillér. Előfizetni lehet a lap kiadó, hivatalában: VIII. Conti­ utca 4. szám alatt. Arstnett a francia fegyvergyárak Párisból jelentik, hogy a perui kolumbiai háború nagyon kapóra jött a francia fegyver­gyáraknak és a hajózásnak. A kolumbiai kor­mány az utóbbi napokban egyre­másra vásárolja a francia teher­hajókat és a roueni kikötőben na­ponta egy-két francia hajó tű­zi ki a kolumbiai zászlót. Egy hét óta szakadatlanul folyik a muníció­ra ködés. Ágyukat, gépfegyvereket és nagymennyiségű lőszert raknak a hajókra. Azonkívül a kolumbiai kormány egyre nagyobb megren­deléseket tesz a francia gyárak­ban. Csak szombaton harminc­nyolc tonna síoyó ágyút és lőszert raktak hajóra. Rendelet az alkalmazotti nyugtailleték befizetéséről. A pénzügyminiszter rende­letet adott ki, amely az alkalmazottak járandóságai után befizetendő nyugtat­ványi illetékek befizetéséről szól és el­rendeli, hogy a vállalatok nyugtailleték cimén az 1932 évi január—áprilisban ki­fizetett összes járandóságok együttes összegének 0.D°/c-át, a m­ájus—december­ben kifizetett összes járandóságok együttes összegének pedig 0-6%-át tar­toznak 1933 január végéig befizetni. Ebből a célból kimutatásba kötelesek foglalni mindazokat a hivatalnokaikat, altisztjeiket és szolgáikat, továbbá igaz­gatóságuknak, felügyelőbizottságuknak, választmányuknak és hasonló társasági szervezeteiknek mindazokat a tagjait (napibiztosokat), akiknek részére az 1932. év folyamán egy vagy többizben bármilyen elnevezéssel járandóságot fizettek ki. A kimutatásban megnevezett minden egyes személyre nézve föl kell tüntetni azoknak az összes járandósá­goknak együttes összegét, amelyeket a nevezett személy a vállalattól az 1932 év folyamán egyrészt január-április hónapokban, másrészt május—december hónapokban kapott. TERJESSZÜK A NÉPSZAVÁT le. Földrengés Délafrikában (Fokváros, december 31.) A Dél­afrikai Egyesült Államok területén szombaton hajnalban erős földren­gést éreztek. A földmozgás több mint két percig tartott. A lakossá­gon nagy pánik vett erőt és az em­berek fejvesztetten menekültek a szabadba. Az ország legnagyobb részével megszakadt a távíró- és telefonösszeköttetés és így még nem lehet tudni, voltak-e a földrengés­katasztrófának halottai is. Nemzetközi segélyunió. A nemzetközi segélyunióról szóló népszövetségi egyez­mény december 27-én életbe lépett. Az unió célja: 1. hogy elemi csapások ese­tén, amelyeknek kivételes súlyossága meghaladja az általuk sújtott nép segélyforrásait, teljesítőképességét, első segélyt nyújtson a károsultaknak és ebből a célból összegyűjtse a különböző adományokat, támogatásokat és hozzá­járulásokat; 2. hogy mindenféle szeren­csétlenség esetén általános összhangba hozza a különböző segélyszervezetek tö­rekvéseit, elősegítse a preventív rend­szabályok tanulmányozását és közre­működjék oly irányban, hogy vala­mennyi­­nép kivegye a részét a kölcsö­nös nemzetközi segítségnyújtásb­an. Az uniónak a tagállamok rendelkezésére bocsátják mindazokat az eszközöket, amelyek segítségével a leggyorsabban, leghathatósabban és a leggazdaságo­sabban nyújthat segítséget abban a pillanatban, amikor arra legnagyobb szükség van, vagyis a szerencsétlensé­get közvetlenül követő időszakban. A gyors segítség lehetővé tétele céljából a tagok 700 svájci frank névérték­et rész­vények jegyzésével alaptőkét teremte­nek a Népszövetség költségvetéséből rá­juk eső részesedés arányában. Az alap­tőkén kívül az unió segélyforrásai a kormányok önkéntes adományaiból, magán hozzájárulásokból, adományok­ból és mindenféle alapítványokból ál­lanak. Az unió tagjai sorába eddig a következő államok léptek be: Albénia, Németország, Belgium, Bulgária, Dan­zig, Egyiptom, Ekvador, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyar­ország, India, Olaszország, Jiannkó, Lengyelország, Románia Sama­n'm­o, Csehszlovákia, Törökország, Verezuell, Szudán, Újzéland, Anglia és J-Bzank-Írország, Svá­jc, Luxemburg, J­ugo­­szlávia és Perzsia.

Next