Népszava, 1933. március (61. évfolyam, 49–74. sz.)

1933-03-01 / 49. szám

LXI. évfolyam 49. szám. Budapest, 1933 március 1. szerda imer AZ ELŐFIZETÉS Á­RA: Negyedévi 1 8 pengő — k­ü­földre 12­— pengő Egy hóra . 2 pengő - külföldre 4-50 pengő Ausztriában egy hóra ....... 2-50 pengő SZERKESZTŐSÉG: Vm. CONTI-UTCA 4. SZ. Telefonszám .......... 80-3-30 és 30-3-31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA­­ KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára 8, vasárnap 18 fillér. Ausztriában 16, vas. 24 groschen. Franciaországban 1­80 fr., Csehszlovákiában hétköznap 1 ék. vas. 150 ök. Romániában hétköznap 4 lei, vasárnap 8 lei. KIADÓHIVATAL, VIII. CONTI­ UTCA 4. SZ. Telefonszám ...... 80-3-30, 30-3-31, 30-3-31 Kik voltak a gyújtogatók?! Hétfőn éjszaka, öt nappal a né­met birodalmi gyűlési választások előtt kigyulladt a német, biro­dalmi gyűlés palotája. A hatal­mas épületet a földszinttől a ku­poláig pusztító tűz emésztette. Szinte pillanatok alatt terjedt szét az egész világon a k­ir, lán­gokban áll a német Reichstag pa­lotája. Mindenütt, ahova a hír el­jutott, és a hír mindenüvé el­jutott, ösztönszerűen megérezték az emberek, hogy a nagy német drámának új fejezete vajúdik ebben a hírben. A demokrácia hívei, azok, akik irtózattal fordulnak el minden erőszaktól, akik megvetik a ter­ror gyalázatát, akik a dolgok zűrzavarából épségben szeretnék kimenteni az embert és akik a szabadságot olyan nélkülözhetet­lennek tartják az emberiség m­ai és jövendő életének szempontjá­ból, mint a levegőt, a demokra­tikus gondolat barátai­ és harco­sai mélységes megdöbbenéssel vették hírül, hogy milyen esze­veszett gaztett történt a német birodalom fővárosában, ott, abban az országban, ahol élet-halál küz­delmét vívja a régi rend ellen­forradalma a weimari Német­országgal. De talán amekkora a megren­dülés a német eseményekkel szemben a demokrácia táborában, olyan az örvendezés abban a má­sik táborban, amelyben az izzó gyűlölet fekete lángjai égnek s amelyben ugrásra készen állnak, hogy megfojtsák a szabadságot, a békét és a demokráciát. Öt nappal a német birodalmi választások előtt fölgyújtják a Reichstag palotáját... A német hivatalos hírszolgálat világgá röpíti, hogy a gyújtoga­tók kommunisták voltak. És más­nap megindul a roham a kommu­nista párt ellen. Százával, ezré­vel tartóztatják le a kommunista funkcionáriusokat, birodalmi és országgyűlési képviselőket, ügy­védeket, orvosokat, írókat, taná­rokat, munkásokat. Öt nappal a német birodalmi választások előtt. A német hivatalos hírszolgálat hírül adja, hogy sikerült az egyik tettest elfogni. Kiderült róla, hogy Lübbenek hívják, holland kommunista, aki bevallotta volna azt is, hogy nemcsak a kommu­nistákkal, de a szociáldemokra­tákkal is kapcsolatai voltak. Erre hajnalban megszállják a szociáldemokrata Vorwärts épü­letét, tizennégy napra betiltják a szociáldemokrata párt valamennyi napilapját, folyóiratát, röpcédu­láját és plakátját, öt nappal a birodalmi gyűlési választások előtt. Éjjel még lángokban áll a biro­dalmi gyűlés palotája. Reggelre kész haditervvel indul háborúba a Hitler-kormány, föltűzött szu­ronyok ezreit szögezve a kommu­nista pártnak és új szükség­rendeleteket lobogtatva a német demokrácia felé. Öt nappal a vá­lasztások előtt. Igen, öt nappal a német biro­dalmi választások előtt... Ezeken a választásokon többsé­get akar magának szerezni a hit­leráj. Ez nagyon kényelmes volna a számára, ámbár a kényelmet­lenséggel sem sokat törődnek, hi­szen választógyűléseik egész so­rán jelentették ki, hogy akár kap­nak többséget, akár nem, ők ma­radnak. Bizonyos is, hogy min­den törekvésük arra irányul, hogy a megszerzett hatalmat meg is tarthassák. A német nehézipar, a német militarizmus megszállottjai,­ a keletelbai földbirtokosok óriási összegeket fektettek bele ebbe a „népmozgalom"-ba és nem azért, hogy a befektetett tőkéket­­ el­veszítsék. A hitleráj nem titkolta el politikai célkitűzéseit, nyíltan hirdette, hogy „el kell pusztítani a parlamenti szemétdombot", el kell söpörni a weimari alkot­mányt és föl kell göngyölíteni a marxista frontot, le kell tiporni a kommunistákat, azután a szo­ciáldemokratákat. Csak ezután következhetik el a Harmadik Bi­i­rodalom. Öt nappal a birodalmi válasz­tások előtt lángbaborult a német Reichstag palotája ... Csodálatos, hogy ez megtörtén­hetett. A birodalmi gyűlés épü­letét állandó őrizet alatt tartják. Még normális időkben is éjsza­kánként állandóan két tisztviselő járja be a birodalmi gyűlés épü­letének valamennyi helyiségét. Néhány nappal azelőtt, hogy a gyújtogatás megtörtént, a kor­mány becsukatta a Liebknecht- házat, ahol a német kormány hi­vatalos jelentése szerint sokszáz­mázsányi „súlyosan terhel”- A német reakció máglyára hurcolja a törvényességet és az alkotmányt A birodalmi gyűlés égését a­lapbetiltások és választási röpiratok elkobzására használják ürügyül. — Tömeges letartóztatások. — Az elfogott gyújtogató vallomását is meghamisítják. — A szociáldemokrata párt tiltakozik a célzatos gyanúsítások ellen.­­ A német külügyminiszter szerdán barátságos reggelin találkozik Litvinov orosz külügyi népbiztossal (Berlin, február 28.) A birodalmi gyűlés palotájának égésével kap­csolatban a porosz belügyminisz­térium vezetője azt mondta, hogy a gyújtogat­ással vádolt Lübbe be­vallotta, hogy a szociáldemokrata párttal is összeköttetésben állt. Ezt a kitalált vallomást használták föl ürügyül, hogy a szociáldemokrata lapokat és minden választási röp­irat megjelenését két hétre betilt­sák. A szociálde­mokrata párt ve­zetősége nyilatkozatot közöl, amely­ben megállapítja, hogy a február 28-ára virradó éjszaka Poroszor­szág egész szociáldemokrata saj­tóját 14 napra betiltották. A tilal­mat azzal indokolják, hog­y a letar­tóztatott gyújtogató vallomása sze­rint kapcsolatban állt a szociál­demok­rata párttal is. A párt a legerélyesebben visszautasítja azt a föltevést, mintha a szo­ciáldemokráciának bármiféle dolga lehetne olyan emberek­kel, akik a birodalmi gyűlés épületét fölgyújtják. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szociáldemokrata sajtó betiltása nem támaszkodhatik semmiféle törvényre vagy szü­kségrendeletre, tehát az alkotmány legdurvább megsértése. (Berlin, február 28.) A hivatalos porosz sajtószolgálat jelentést tett a birodalmi gyűlés épületének az égéséről. Megállapítja, hogy a fölgyújtása minden kétséget ki­záróan a legsúlyosabb természetű gyújtogatás,­­ amely Németország­ban valaha is előfordult. A rendőri nyomozás azt derítette ki, hogy a birodalmi gyűlés épületében a földszinttől a kupoláig minde­nütt kátránykészítményből és gyújtótöményekből álló tűzcsó­vákat dugdostak el. A tűzcsóvákat a birodalmi gyűlés bőrszékeibe, nyomtatványai között, ajtókon, ablakokon, függönyöknél, faburkolatokon és más könnyen gyúlékony helyeken helyezték el a gyújtogatók. Azt nem állapítja meg a rendőrség, hogy a szigorúan őrzött épületben hogyan lehetett ilyen nagy kiterjedésű és sok időt igénybevevő munkát elvégezni. Annyit mond ugyan a jelentés, hogy egy rendőr a sötét épületben több embert látott, akik égő fáklyákkal rohantak föl és alá. A rendőr azonnal fegyverét hasz­nálta. Az egyik tettest letartóz­tatta. Kiderült, hogy azonos a hol­landiai Leidenből származó 24 éves Van der Lübbe kőművessel, akinek szabályszerűen kiállított hollandiai útlevele van. Lübbe kijelentette, hogy tagja a holland kommunista pártnak. A birodalmi gyűlés épü­letének középső szárnya­ teljesen leégett. Az ülésterem elpusztult.­ A kár sokmillió. Elmondja még a jelentés, hogy a sok mázsányi lefoglalt anyag kö­zött, amelyet a rendőrség a kom­munistáknál lefoglalt, pontos uta­sítások voltak, miként kell orosz módszer szerint kommunista forra­dalom esetén végrehajtani a terro­rista intézkedéseket, így haladék­talanul föl kell gyújtani vala­mennyi kormányépületet, kastélyt, múzeumot és fontos üzemet. Zavar­gások és összetűzések esetén a terrorcsapatok előtt gyermekeket és asszonyokat kell küldeni, még­pedig lehetőség szerint rendőrök gyermekeit és asszonyait. A jelentés szerint a tervek lelep­lezése megzavarta azok előre meg­beszélt keresztülvitelét. Különös­ként a birodalmi gyűlés épületét a megbeszélt tervek szerint mégis fölgyújtották. Tömeges letartóztatások A szociáldemokrata párt lapjait és választási nyomtatványait is betiltották Göring, mint a porosz belügy­minisztérium vezetője, haladékta­lanul a legszigorúbb rendszabályo­kat léptette életbe. Valamennyi kommunista napilapot, folyóiratot, röpcédulát és plakátot egész Po­roszország területére négyheti idő­tartamra betiltottak. A szociáldemokrata párt vala­mennyi napilapját, folyóiratát, röpcéduláját és plakátját 14 napra tiltották be. Tekintve, hogy a választásokat március 5-én tartják, 14 nap múlva a választási röpiratoknak és pla­kátoknak nem vehetik majd hasz­nát. Azonkívül letartóztatták a kommunista képviselőket, úgy a birodalmi, mint a porosz ország­gyűlési képviselőket, valamint a berlini­ városi tanácsosokat. A ber­lini rendőrség akciójával egyidő­­ben a birodalom különböző váro­saiban is letartóztatták a kommu­nista vezéreket: kedden délig közel ezer kommu­nista vezér került őrizetbe. A letartóztatottak sorában van­nak: dr. Apfel ügyvéd, Max Hölz védője, dr. Hodan Max reinicken­dorfi városi orvos, az ismert sexuológus, dr. Schminke városi tanácsos és városi orvos, a neu­köllni kórházak felügyelője, dr. Auslaender, a kommunista tanítói szervezet vezetője, országgyűlési képviselő, Benn Lajos, a „Háború" című­ munka szerzője, igazi nevén Vieth von Golsenau Arnold, Egon Kisch író és még sokan. Weimarban tizenkét kommunistát tartóztattak le. Saalfelden letartóz­tatták a városi tanács kommunista tagjait. Itt a rendőrséget a nemzeti szocialista rohamosztag embereivel egészítették ki, akik a segédrendőri szolgálatot látták el. Hitlerék hazug ürügyeket gyártanak (Berlin, február 28.) A birodalmi gyűlés épülete ellen elkövetett me­rénylettel kapcsolatban az az aggo­

Next