Népszava, 1933. március (61. évfolyam, 49–74. sz.)

1933-03-05 / 53. szám

1938 március 5. Ilyen a páriák élete... Hatvanmillió hindu — „érinthetetlen" Huszonöt évszázad szenvedé­sei után először hangzik föl egy tragikus sorsú nép panasz­kiáltása, azé a népé, amelyet az egész világon az „érinthet-lenek" neve alatt ismernek. India elfelejtett, elhagya­tott embere ott áll a civilizá­ció kapuja előtt, amelyet ős­régi szokások eddig elzártak előle és most dörömböl a ka­pukon. Milyen az az élet, amelyet ezek a különös, ide­genszerű emberek az élet ár­nyas oldalán kénytelenek folytatni? Kik ezek az emberek, milye­nek és h­ogy lettek ilyenné? Az érinthetetlenek hinduk — és a hinduk társadalmi rendszerét ha­talmas, sokrétegzésű piramishoz lehet hasonlítani. Az építmény csúcsán a braminok állnak, akik­ben alakot ölt a hinduknak a val­lás iránt érzett hagyományos tisz­telete. A braminok száma Indiá­ban körülbelül hat millió — míg érinthetetlen hatvan milliónyi van. A különböző kasztok — eredeti­leg csak négy kaszt létezett — megannyi lépcsőfokai a piramis­nak. A kasztrendszer minden rész­letében teljesen kidolgozott és a nyugati ember számára annyira érthetetlen, hogy szinte belezava­rodik. Kétezerháromszázra, becsülik az időszerint azoknak a­ különböző vallásos, szociális és gazdasági fo­kozatoknak a számát, amelyek az embereket elválasztják egymástól. Ennek a sokrétegzésű piramisnak a legalján vannak az érinthetetlenek, egyedül születésük véletlenénél fogva. Mit jelent Indiában kitaszított­nak lenni? A pária saját községé­ben is csak az illető falu vagy vá­ros bizonyos meghatározott részé­ben lakhatók. A kitaszítottak sem­miféle társadalmi vagy személyes ösztönzés jótéteményében nem­­ ré­szesülhetnek, a fejődés lehetőségé­ből ki vannak rekesztve, vallásuk tanai pedi­g korán lelkükbe vési, hogy családjukkal együtt isten és az emberek szemében örök időkre tisztátalanok. nem a kőművesek, asztalosok, bőr­munkások,­­ a távoltartási körzet tizenkét méterrel van megjelölve. Ilyen szigorú rendszabályok őrzik a felső kasztokhoz tartozókat még attól is, hogy a kitaszítottaknak akár árnyéka is útjukra essék. A felsőbb kasztokhoz tartozók megközelíthetetlenségének számos formája van. Nemcsak abban mu­tatkozik, hogy a braminok csengő­vel adnak jelt, hogy a kitaszított bizonyos távolságra tartsa magát tőlük, nemcsak azt kívánják az érinthetetlenektől, hogy az utcán söprűt vigyenek magukkal, hogy még lábnyomukat is eltüntessék — ezeket a szerencsétlen embereket kirekesztik a fogadókból és a vas­utakról is. Sőt még a törvény előtt sem szívesen látott vendég a pária. Amikor panaszukat tárgyal­ják, látni őket, amint az utcán álldogálnak, az előírt távolságban a törvényszéktől. A bírók és az ügyvédek braminok és óvakodnak attól, hogy olyan felek, akik sem­miféle kaszthoz nem tartoznak, be­szennyezzék őket. Az érinthetetleneket még a leg­több templomból is kizárják és így még a vallási gyakorlatban is akadályozzák őket. Csak a magá­nosok tulajdonában levő templo­mok állnak nyitva minden osztály hivői számára, de a nyilvános templomok hatóságai nem átallot­ták, hogy Londonban a korona­tanács útján olyan törvényszéki határozatot eszközöljenek ki, amely megerősíti ama jogukat, hogy templomaik kapuit elzárhassák a kitagadottak elől. Az indiai kasztoknak, amelyek eredetileg gazdasági különbségek­ből álltak elő, ma már csak vallási jelentőségük van. Megtörténik, hogy egy alsóbb osztályhoz tar­tozó hindu gazdagabb, mint a má­sik, aki a felsőbb osztályhoz tar­tozik. Ámde a kasztok rendszere mégis megszervezett gazdagság­nak az eredménye, amely a pira­mis csúcsán áll, míg a­­kitagadott szegények szervezete a társadalom legmélyén foglal helyet. Tilos üzletekbe lépniök Minden tekintetben hátrányos az érinthetetlenek helyzete. Olyan or­szágban, ahol a kereskedelmet is kasztok szerint szervezték meg, csak természetes, hogy az alsó osz­tályok nem jutnak a jobb foglalko­zási ágakhoz. Ha pedig a pária mint vásárló jelentkezik, sokszor még az üzletbe való belépést sem enge­dik meg neki. Ilyenkor a földre dobja pénzét és meg kell elégednie azzal az áruval, amit az üzlettulaj­donos szintén a földre vet neki, vagy pedig a házalónál kell be­vásárolnia. Az üzletekben való vásárlást nem az ő számára talál­ták föl. Indiában a társadalmi egyenlőt­lenséget a vallás még egyházi szankcióval is megszilárdította. Ama fölfogás helyett, hogy az em­berek egyenlőnek születnek, Indiá­ban az a hit uralkodik, hogy az emberek a kasztok szerint már egyenlőtlennek születnek és az in­diai népek ennek a fölfogásnak az alapján rendezték be életüket. Éppen ezért a páriaintézményt a hinduk szintén úgy tekintik, mint társadalmi rendszerünknek szüksé­ges részét. Senki sem küzdött olyan hevesen ez ellen­­a rendszer ellen, mint Gandhi. De annyira még ő sem megy el, hogy a kasztrend­szert teljesen ki akarná küszöbölni. Kijelentései között található az a javaslat, hogy a hinduizmusnak a kasztok mai sokféleségét úgy kel­lene egyszerűsíteni, hogy vissza­tér a társadalomnak ahhoz a négy fő tagozódásához, amelyet a régi időkben alapvetőnek tartottak. A négy tagozódás felsőfokán a bra­minok, vagyis a papok osztálya állott; azután következett a krat­inák osztálya, vagyis az állam szolgálatában állóké, akikhez a katonaság is tartozott; a vagziák, vagyis a kereskedők és a földmű­velők osztálya és végül a szud­ráké, vagyis a szolgáké. _ Kérdés azonban, h­ogy milyen módon le­hetne az érinthetetleneket ebbe az építménybe bevonni. De az élet gyorsan dolgozik. Egyfelől azt látjuk, hogy a travan dorei maharadzsa állva hallgatja meg miniszterelnökét, mert a hi­vatalnok véletlenül magasabb kaszthoz tartozik, másfelől pedig Baroda hercege egy páriát hívott meg kormányába. Dr. Ambedkar, aki maga is érinthetetlen, helyet foglalt a londoni kerekasztal-kon­ferencián és az angol király is fo­gadta. Ezeknek a változásoknak a je­lentősége nem értékelhető eléggé. A történelem könyvének új lapja íródik általuk. Mégis tudni kell még valamit. A páriák problémája nem annyira a nagy városokban érezhető, mint inkább távoleső, el­maradt helyeken válik kínos, égető kérdéssé. Ahová nem jut el a ha­ladás világossága. De az előjogok­, amelyeket h­osszú évszázadok fo­lyamán kényszert tettek ki és ame­lyek szorosan hozzákapcsolódnak az élet és a halál ceremóniáihoz, nagyon lassan irthatók ki. A páriák vízhez sem juthatnak A hinduk különlegesen kényesek víz dolgában. Egy hindu herceg londoni látogatása alkalmával pél­dául magával vitte a szükséges vízkészletet. A bramin pedig vas­úti utazásnál podgyászában visz vizet magával. A braminok ugyanis inkább megisszák a rossz vizet, ha azt egy kasztjukbeli nyújtja ne­kik, semmint hogy tiszta vizet fo­gadjanak el olyan embertől, aki kasztja szerint az előírt vallási szabályoknál fogva alacsonyabb fokon áll. Ha a páriának csak ár­nyéka esik a vízre, a víz már tisz­tátalan. Az érinthetetlenek számára ez a szabály egyet jelent azzal, hogy nem használhatja sem a falu for­rását vizivásra, sem a tavat für­désre. Most történik, hogy a pária vizeskorsóját­ a forrás közelében hagyja, abban a reményben, hogy valaki részvétből majd­­ megtölti neki. Olyan forró éghajlatú or­szágban, mint India, ilyen hagyo­mányos szokásoknak végzetes kö­vetkezményei vannak. Rászorítja az érinthetetleneket, hogy olyan vizet használjanak, amilyent talál­nak — legyen az jó, vagy rossz. A vallás még a „tisztes" távolságot is előírja Az érinthetetlenséget súlyosítja, hogy a páriák még meg sem köze­líthetik a más kasztbelieket. Az előírásokat e tekintetben a páriák tisztátalansági foka szerint állapí­tották meg. Ha a pária marhahúst evett — ami a más kasztbeli hin­dunak tilos —, akkor a bramintól 64 lábnyi távolságban kell magát tartania. Olyan „tisztátalan foglal­kozásúak" számára, mint amilye­ NÉPSZAVA Mi számolunk minden fillérrel! Kövesse példánkat: 1 zsebkendő, vagy SO varrótő, vagy 2 pár paizom. kézelőgomb, vagy 1 pár izlap, vagy 3 tdt. fehérnemű, szám, vagy 2 óraszalag, vagy 1 bojtos zsinór, vagy 1 gyűszű, vagy 1 stoppolófa, vagy 1 nyakkendőszorító, vagy 2 harisnyatartó csat, vagy 1 m klopitcsipke,­­ vagy 2 ruhacsat stb. 5 m kőperszalag, vagy 1 m szőnyegszegi, vagy 10 m­s. sujtás, vagy 1 m antiklornal, vagy 1 pár kézelőgomb, vagy s­td­. cérnagomb, vagy 1 db. harisnyakötő, gumi, vagy 1 pár Ingujjtartó, vagy 2 nadrágtartó­pótrész, vagy 1 levél gyöngyházgomb, vagy 1 zseb­­kendő, vagy 1 m klepitcsipke stb. 5 m batisztszalag, vagy 3 m gumipertlt, vagy 4 pár cipőfűző, vagy 1 m párnazsinór, vagy 1 ruhaakasztó, vagy 1 kalapja, vagy 1 cérna,225 m, vagy 1 alsószál 1000 yard, vagy 1 m lenrott, vagy 1 db. fodrosgumi, vagy 1 pár izlap, vagy 1 m bútorbornit, vagy 1 pár kézelőgomb, vagy 1 hajháló, vagy 1 m klepi­csipke stb. 10 stoppoló, vagy 9 gépvarrófonal, vagy 52 paplan­gomb, vagy 12 paplanrózsa, vagy 7 m függönyzsinór, vagy 50 m lace , vagy 1 órazsinór, vagy 3 pár gomb­lyukas vállpánt, vagy 1 hajlekötő, vagy 1 ruhacsat, vagy 10 m Danubia, vagy 1 felsőszállOOO yard, vagy 1 vég klepti-piko, v. 1 zsebkendő, v. 1 kézifilé stb. Ullstein°szabásmintá[m at • legújabb lanszl és nyirl «martul« •Ma Mjysjtfioz illuutóan miáron urtunn 1933 március hó 5-iki, vasárnap délelőtti előadása A megváltott jegyek érvényesek a „CARAMBA" bármely esti előadására e hó 7-éig, vasárnap este és délután is vagy a jegyek árát kívánatra visszatéríti a M. Sz. P. Kultur­propagandaosztály jegypénztára (VII. Erzsébet­ körút 35. sz.) 9 Hatvanötezer bányamunkás sztrájkol Lengyelországban Kattowitzból táviratozzák. A sztrájkoló lengyel szénbányamun­kások száma szombaton 65.000-re emelkedett. A kétnapos tiltakozó­sztrájk oka — amint már jelentet­tük — a bérredukció. Attól tarta­nak, hogy a tiltakozó sztrájk álta­lános bányamunkássztrájkká szé­lesedik. Ebben az esetben a fém­munkások is sztrájkba lépnek. •«•nBDBBr^BfHSIBBBBBMH*« Negy^ilkoztak egy munkanélkülit Szombathelyen Szendi Lajos régóta nyomorgó laka­tost Szombathelyen egy hórakás tetején holtan találták. Az orvosok szerint ha­lálát agyvérzés okozta, ami a jobb ha­lántékára mért hatalmas ütés következ­ménye volt. A boncolás során megálla­pították, hogy Szendi már napok­ óta egy falatot sem evett. Csak alkoholt ta­láltak a gyomrában. A rendőrség még nem jutott a gyilkos nyomába. Megvárhatja IGAZOLVÁNY­A FÉNYKÉPÉT • Materem «»• M­­­. Andriesy-i» M PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ

Next