Népszava, 1933. április (61. évfolyam, 75–98. sz.)
1933-04-01 / 75. szám
fi 4 jó, frisséül pörkölt emléka,Témarék és az úgynevezett Gürtelen végigvonultak. Mindenki tudta Bécsben, hogy ma adják ki a Schutzbund föloszlatásáról szóló régen tervezett rendeletet. A rossz lelkiismeret szólalt meg e katonai tüntetésekben. Azonban a szociáldemokrata párt és Bécs lakossága előre el volt készülve a Schutzbund feloszlatására. Amikor délután, a rendelet kiadása után rendőrtisztviselők a Schutzbund helyiségeiben megjelentek, hogy mindent zár alá vegyenek és az egyesület vagyona iránt érdeklődtek, a titkárok mindenütt azt a választ adták nekik: „Már napokkal ezelőtt odaajándékoztuk a vagyonunkat az osztrák szociáldemokrata pártnak." Teljes nyugalomban és rendben ment a hivatalos aktus és ez idő alatt Bécs egész munkássága az uccára tódult, a háromnyílas jelvénnyel a gomblyukában járkált fel és alá, semmiféle aztán provokatőr beugrásnak nem dőlt be. A munkások méltóságosan üdvözölték egymást: Freiheit! Az egész tüntetés olyan nagyszabású, olyan erőről tanúskodó nyugalmat mutatott, hogy még az ellenség soraiban is megdöbbenést keltett. Látták, hogy a munkásságot nem lehet kis uccai csatározásokba beugratni és hogy ez várja tettrekészen a jelszót, hogy „nincs tovább"! Mialatt a munkásság az uccán ilyen méltóságteljesen tüntetett es .•s a rendezőkké vált Schutzbundlerek a rendet a tömegekben fönntartották, megjelent az első különkiadás, hogy Seitz, Bécsország tartományfőnöke az osztrák Heimwehresgyesületet köztársaságellenes magatartása miatt föloszlatta és a rendőrsészhez intézett leiratával az esetleges föllebbezésre való tekintet nélkül a rendelet végrehajtására hívta föl a rendőri karhatalmat. A törvény szerint Bécs tartományfőnökének teljesen jogában van ezeket a rendelkezéseket kiadni, mint ahogy Tirolban éppen a tiroli tartományfőnök rendelkezéseivel oszlatták föl a Schutzbundot. Rögtön minisztertanácsot hívtak össze, amely még a későéjszakai órákban is tanácskozik. A Schutzbund föloszlatása ügyében az alsóausztriai tartománygyűlési képviselők küldöttsége jelent meg Buresch tartományfőnöknél és fölkérte, hogy jelentse be az alsóausztriai tartománygyűlés legnagyobb pártjának, a szociáldemokrata csoportnak a tiltakozását a Schutzbund feloszlatása ellen. Hivatkoztak arra, hogy a Heimwehrek szeptember 13-án fegyveres erővel támadtak a köztársaság ellen, az államintézményeket megszállták, a köteleségét teljesítő rendőrök kezéből a fegyvert erőszakkal kicsavarták, egyeseket jogtalanul fogságba vetettek és még sem a Heimswehreket oszlatták föl, hanem a köztársasághoz hű és a törvény szerint működő Schutzbundot. Buresch, aki maga keresztényszociális és a kormány egyik bizalmasa, azt válaszolta, hogy a tiltakozást még ma este a kormány tudomására hozza. Az izgalom egész Ausztriában nagy, a puskaporoshordó körül szikrák pattannak, nem, lehet tudni, mikor esik szikra a hordóra. MegszáSító!* a hirtesnbergi fegyvergyárat (Bécs, március 31.) Az utóbbi napokban azt híresztelték, hogy „bizonyos szélsőséges elemek" el akarják rabolni a hirtenbergi fegyvergyárból azokat a fegyvereket, amelyek az utóbbi időben annyit szerepeltek a nemzetközi politikában. A katonai hatóságok elrendelték, hogy a fegyvergyárat katonai őrizet alá vegyék. Pénteken egy század kerékpáros tábori vadász már el is foglalta a gyártelepet, hogy megakadályozza a fegyverek elrablását. NÉPSZAVA 1933 április . A lányoi között fellyisesztettéfi a Mérnöki Kamara közgyűlését Csak alapszabálysértéssel tudták megakadályozni a bizalmatlansági indítvány megszavazását. — Kivonult a többségben levő ellenzék. — Miért kap Thoma Frigyes főtitkár Ar BravS 1500 pengőt? A Budapesti Mérnöki Kamara pénteken folytatta évi közgyűlését. Nagy üggyel-bajjal átmentették néhány hete vidéki — postán küldött — szavazatok segélyével a régi vezetőséget, de az érdemi tárgyalásnál kezdettől fogva erős többségben volt az ellenzék, amely meg akar szabadulni a jelenlegi vezetőségtől, mert alkalmatlannak és érdemetlennek tartja a mérnökség ügyeinek intézésére. A Vigadó nagytermében kezdettől fogva izzó volt a hangulat. A hivatalos vezetőség számára valóságos vesszőfutás volt a közgyűlés pénteki napja. Kossalka János elnököt alig akarták meghallgatni. Számtalan közbekiáltással juttatták eszébe azokat a közmunkákat, amelyeket mint kamarai elnök szerzett, majd az ellenzék nevében Martsekényi Imre szólt hozzá az elnöki és főtitkári jelentéshez. Kiemelte, hogy a számra és súlyra döntő jelentőségű ellenzéknek a kamara vezetőségében nincs képviselete, hogy a főtitkári jelentés a fiatalokról egyáltalán nem emlékezik meg. A kamara adminisztrációja drága és rossz. Minden mérnöknek ötven pengőjébe kerül Thoma főtitkár úr és néhány társának eltartása. A legnagyobb visszásságok vannak a közmunkák körül, panama panamát követ. A pályázatoknál nem a protekciónak, hanem a rátermettségnek kell döntenie. A köztisztviselő-mérnökök ne vállalhassanak magánmunkákat A mérnöki kart ildomtalan támadás érte Petrovácz felsőipariskolai tanár, képviselő részéről a parlamentben és a Ház mérnöktagjai ezt a támadást nem utasították vissza kellően. Bizalmatlansági indítványt tett Kossalka elnök és Thoma főtitkár ellen. A kisebbségben levő Kossalkapárt néhány szónokot állított — vitézeket és felsőházi tagokat —, hogy az ellenzék indítványát megbuktathassa. A közhangulat azonban teljesen az ellenzék mellett állott. Csak úgy röpködtek a közbeszólások Dunahídról, 1500 pennagy kiáltó tógőről atyafiakról, Wolff-kuratyafiakról, tusró. A terem egyetlen embercsoport volt. Menthetetlennek látszott már a helyzet Kocsalkáék részére, amikor Kelemen Kornél egységespárti képviselő, aki mellékfoglalkozásképpen a Mérnöki Kamara dúsan dotált ügyésze, kifejtette, hogy a bizalmatlansági indítvány fölött nem lehet titkosan szavazni. Az ellenzék pontosan tudta, hogy titkos szavazás esetén a kurzustól függő mérnökök is a Kossalka—Thoma vezetőség ellen szavaznak és ezért követelte a titkos szavazást. Thoma Frigyes állott föl ezután állása, fizetése és Petrovácz képviselő támadásának védelmére. Hosszasan magyarázta, hogy Petrovácz a „Senki Jánosok" kifejezésért már bocsánatot kért és azt különben sem a magánmérnöki kar összességére, hanem az állástalan mérnökökre értette. Az állástalan mérnökök viharosan tüntettek a negyvenszeres középítkező-képviselő sértő kijelentése ellen. Következett Kelemen Kornél alapszabálymagyarázata alapján a ciyik szavazás. A teremben fölállottak a bizalmatlansági indítvány hívei. Többségük szemmel látható volt. Ez azonban nem akadályozta meg Kelemenéket, hogy a többséget kisebbségnek ne mondják és a bizalmatlansági indítványt elvetettnek ne jelentsék ki. Az ellenzék erre izgatott szóváltások között kivonult, „így lépünnk majd ki a kamarából is" — ezzel búcsúztak az elnöklő Zorkóczy Samutól. A magára maradt néhány köztisztviselő-mérnök sürgősen megszavazott két indítványt, de amikor a költségvetés és vele együtt az eddigi fizetések megállapítására került volna a sor, az egyik ellenzéki tag visszatért a terembe és a határozatképesség megállapítását kérte. Ez alkalommal a számok olyan nyilvánvalóak voltak, hogy a határozatképtelenséget ki kellett mondani. A közgyűlést felfüggesztették és folytatását az elnökség tűzi majd ki. Sí meg..." — jelentik bizottság üléséről A képviselőház külügyi bizottsága pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen Kánya Kálmán külügyminiszter újra elmondta genfi, római és bécsi útjának eredményéről mindazt, amit már a felsőház külügyi bizottságának csütörtöki ülésén szükségesnek és jónak látott elmondani. A külügyminiszter beszámolóját azután hosszabb vita követte, amelyről a lapok tudvalevően csak a hivatalosan kiadott kommünikét közölhetik. Nos, ebből a hivatalosan kiadott jelentésből bizony ismét vajmi kevés derül ki. Eckhardt Tibor (független kisgazdapárti) fölszólalásából még hoz vagy nyolc-kilenc sort a hivatalos kommüniké, ugyanígy bánik el báró Perényi Zsigmond (egységespárti) fölszólalásával, aki a többi között megállapította, hogy a rutén szervezetek hiába sürgetik a rutén autonómiát, amelyet a nemzetközi kötelezettség alapján meg kellene kapniok. Az is kiderül a hivatalos kommünikéből, hogy Gratz Gusztáv (egységespárti) a Népszövetség alapokmányának olyirányú módosítását tartja kívánatosnak, hogy a határozathozatalnál ne legyen szükség az egyhangú szavalatra. Majd Illés József, Nagy Emil és Ugron Gábor fölszólalásaiból közöl a külügyi bizottság üléséről szóló hivatalos közlés néhány sort, de például Peyer Károly elvtárs fölszólalását teljesen elhallgatja a hivatalos kommüniké, amennyiben csak megemlíti, hogy ,,fölszólaltak még Walkó Lajos, Peyer Károly, Jakovszky Tibor, Pintér László és báró Kray István, akik különböző aktuális kérdéseket vetettek föl". Hogy mit mondott Peyer elvtárs, milyen aktuális kérdéseket vetett föl és mit mondottak azok a képviselők, akik Peyerrel együtt csak úgy szerepelnek a hivatalos jelentésben, hogy „fölszólaltak még", arról a hivatalos jelentés egyáltalán nem emlékezik meg és így arról a lapok sem közölhetnek semmit. A hivatalos jelentés egyébként azzal végződik, hogy Kánya külügyminiszter válaszolt az egyes fölvetett külpolitikai kérdésekre. SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET ! TERJESSZÉTEK MINDENÜTT" Tatarozás! hitelt nyújtanak a pénzintézetek A Lakásépítési Állandó Bizottság közli, hogy a bérházak tulajdonosai bizonyos feltételeik mellett tatarozás! hitelt kaphatnak, ha erre vonatkozó és a nagybankoknál beszerezhető hiteligénylési lapjaikat a Lakásépítési Állandó Bizottságnál (II. Fő utca 1, I. em.) kitöltve benyújtják. Ha a hitelt a LÁB szakértői vélemény alapján engedélyezi is, ez kamatostul sem lehet nagyobb annál az összegnél, amelyet a tatarozandó ház tiszta bérjövedelme két év alatt nyújt. A hitelnyújtás alapjául háromhavi lejáratú és hétszer meghosszabbítható váltók szolgálnak. A váltókra negyedévenként 121/2%-ot kell törleszteni, a leszámítolási kamatláb 2/2%-kal drágább a Nemzeti Bank kamatlábánál. A nyújtott hitel erejéig az adósok költségére keretbiztosítéki jelzálogjogot kell az ingatlanra bekebelezni, áruforgalom következtében szükséges fizetések módozataira. A megállapodásokat egy évre kötötték és azonnal életbe lépnek. Báró Szterényi lemondott a hatos bizottság elnökségéről is. Pénteki lapunkban megírtuk, hogy báró Sztarényi József, akinek neve az utóbbi időkben gyakran szerepelt úgy az Imperial botrányával, mint a Háziipari Szövetség ügyével kapcsolatosan, lemondott az úgynevezett legitimista nagytanácsban viselt tagságáról, ahol amúgy sem fejtett ki közgazdasági tevékenységet. Szterényi most lemondott annak a hatos bizottságnak az elnöki tisztjéről is, amelyet az országgyűlés 33-as bizottsága küldött ki azzal a megbízatással, hogy vizsgálja fölül a közüzemeket és az állammal kötött szerződéseket. Mzt a lemondását Szterényi azzal indokolta, hogy a hatos bizottságnak felül kell vizsgálnia olyan intézményeket is, amelyekkel kapcsolatosan őt a képviselőházban támadások érték. * Magyar-román kereskedelmi tárgyalások Hivatalosan jelentik: A magyar és román delegáció között március 16-án kezdődött tárgyaláspír, amelyek azóta a kölcsönös és teljes megértés jegyében folytak, véget értek. A két delegáció megállapodást kötött bizonyos kereskedelmi természetű kérdésekről, továbbá az a M*crarorsi Agri Ssociáldímosorata Párt tudományos havi folyóirata Politika, szakszervezeti élet, munkajog Leszállított ára 60 fillér Negyedévre 2.40 pengft Klfifuetea: a Mépsiava kiadóhivetftlfiiwn (VHI, Contintea és a Rapsiava-fcanr*kereaksdéshsn (VII, Eresibet-könrt K.M.)