Népszava, 1933. szeptember (61. évfolyam, 199–223. sz.)
1933-09-29 / 222. szám
Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes „Ferenc József"-keserűvíz használata könnyű és pontos bélműködést biztosít. (X) Kiknek a kudarca a Vásárpénztár kudarca? Melyik jobboldali párt hitbizománya legyen a főváros? Változatlanul ez a kérdés áll a várospolitika homlokterében. A főváros népének véleményére, persze, senki sem kíváncsi. A miniszterelnök pénteken újra Kozma Jenő községipárti elnököt fogadja. Úgy Kozmáék, mint a helyükre törekvő fabódyék azt hirdetik, hogy ezzel a megbeszéléssel dől el majd az ő javukra a szerencse. Állítólag a szombati minisztertanács is foglalkozik a fővárosi ügyekkel. Ha a tízezreknek nincs is vacsorájuk, a politikai vacsoraszezon teljes gőzzel megindult. A Józsefvárosi Polgári Kaszinó vacsoráján Timetty Béla hangoztatta — nyilván Sztranyavszkyék felé adresszálva—, hogy ők, egyedül ők a „Gömböseszmény" budapesti letéteményesei. Payr Hugó hisztérikus jelenségnek mondotta a Vásárpénztár körül támadt izgalmat. A Vásárpénztár kudarca — mondotta —, nem az önkormányzat kudarca, hanem egyes igazgatási közegek bűne... Payr ezzel a kijelentésével a politikai felelősség kérdését akarta jobblétre szenderíteni. Abban igaza van Payrnak, hogy nem az önkormányzat kudarcáról van szó. Nincs, mert egyrészt azt a rendszert, ahova a kurzus a községi igazgtást juttatta, csak csúfolni lehet autonómiáinak, másrészt, igenis, beszélni kell véres kudarcról, a Wolff-Kozma-önkényuralom teljes csődjéről. Egyébként hangoztatta Payr, hogy az önkormányzat felfüggesztése, kormánybiztos kiküldése csak egyeseknek a vágya lehet, de arra komoly ok nincsen ... Kánya külügyminiszter a kisántánt és a siúnál (Párizs, szeptember 28.) Az „Agence Économique et Financiére" beszélgetést közöl Kánya Kálmán külügyminiszterrel a kisántáni politikájáról. A magyar külügyminiszter a többi között a következőket mondja nyilatkozatában: — Magyarországot többnyire olyan népek veszik körül, amelyek a gazdasági szempontok helyébe politikai szempontokat állítanak és mesterséges eszközökkel akarják föllendíteni kereskedelmüket. Nem nagyon hihető például, hogy Csehszlovákia, amelynek magának is aránylag korlátolt piaca van, föl tudná venni a jugoszláv és román mezőgazdasági termelés egész fölöslegét, vagy hogy ez a két utóbbi állam elegendő mennyiségű árucikket tudna vásárolni a cseh ipartól. Az utódállamok minden próbálkozása eredménytelen marad addig, amíg a politikai szempontok győzedelmeskednek a gazdasági szempontok fölött. Magyarország természetesen mindenkor hajlandó csatlakozni olyan tervhez, amely valóban hasznot hoz és biztosítja a jólétet, a haladást és a fejlődést azonban nem lehet elérni, ha nem békülnek ki igazán őszintén az összes érdekelt körök. Megalakul az új egyiptomi kormány (Kairó, szeptember 28.) Az új kormány megalakult. Miniszterelnök és külügyminiszter: Jehija basa, a szenátus eddigi elnöke; hadügy- és tengerészeti miniszter: Szalib Sami bég. Jehija kijelentette, hogy kormánya folytatja Szidki basa politikáját. Ez ugyan kikapcsolta a parlamentet, politikai körökben viszont elkerülhetetlennek tartják az új választásokat. 10 NÉPSZAVA 1933 szeptember 26. Felhívás az összes közüzemek munkásaihoz! A tiltakozó nagygyűlés nem a Vigadóban, hanem a vasmunkások székházában teszt Munkások! A bankkapitalizmus birtokba szeretné venni a közüzemeket és ezért munkanélkülivé akar tenni sokezer közüzemi munkást. Ez ellen a közüzemi munkásoknak fel kell emelniök tiltakozó szavukat. E célból október 1-én, vasárnap délelőtt fél1 órakor a vasmunkások székházában (VIII. Magdolna ucca 5) Elvtársak! nyilvános tiltakozógyűlést tartunk. A gyűlés előadói: Peyer Károly elvtárs, országgyűlési képviselő, Pásztor Imre, Horovitz Gábor, Lázár Emil és Mihók Sándor elvtársak, törvényhatósági bizottsági tagok-Közüzemi munkások! Jelenjetek meg tömegesen a gyűlésen! (Kérjük az elvtársakat, hogy a fenti címváltozásra hívják föl a közüzemi munkások figyelmét és az újabb röpiratokért küldjenek be még a mai nap megbízottakat a közüzemi munkások titkárságába. VII. Magdolna ucca 5, I. em.7.) Henderson relési Paul Boncoust és Neurath német miniszter hosszasan tanácskozott (London, szeptember 28.) Henderson, a leszerelési értekezlet elnöke, Genfből Londonba érkezett, hogy részt vegyen a munkáspárt ,jövő héten kezdődő országos tanácskozásán. Kijelentette Henderson, hogy a leszerelési értekezlet eddigi haladása arra a reményre jogosít, hogy két vagy három hónapon belül megkötik a leszerelési egyezményt. (Genf, szeptember 28.) Csütörtökön csak bizottsági ülések voltak. A hivatalos tanácskozáson kívül diplomáciai megbeszéléseket folytattak. Paul Boncour francia külügyminiszter délután több mint egy óra hosszat tanácskozott Neurath német külügyminiszterrel. A tárgyalásról kiadott német kommüniké szerint a két államférfi a Németországot és Franciaországot érintő kérdéseket és a leszerelés problémáját vitatta meg. Genfi népszövetségi körökben nagy érdeklődést keltett a tanácskozás, mivel az utóbbi napokban már olyan hírek terjedtek el, hogy a folyó ülésszak alatt nem lesz semmiféle érintkezés a német és a francia kormány megbízottai között. (Genf, szeptember 28.) A közgyűlés politikai bizottsága ma délelőtt tartott ülésén Tessan francia küldött hangsúlyozta, hogy a világot megzavaró válságok idején szükségesebb, mint bármikor, hogy a népeknek megadják a tisztánlátás lehetőségét. A franciák a sajtószabadságot az emberi és polgári jogvédelem lényeges előfeltételének tartják. Igazságtalanságot nem lehet másképpen helyrehozni, mint hogy módot nyújtsanak arra, hogy a roszszat őszintén leleplezzék és ennek következtében orvosolják az egyénnek vagy a nemzetnek okozott kárt. Az újságíró függetlenségétől függ a világ közvéleményének a nevelése. Ezért kívánja Franciaország, hogy az újságíróknak meglegyen ez az értékes és jótékony szabadságuk. (Genf, szeptember 28.) Göbbels előadást tartott a sajtó képviselői előtt és elpanaszolta, hogy a világ közvéleményének nagy része nem érti meg a nemzeti szocializmust és bizalmatlan iránta. Merész fordulattal kijelentette, hogy a nemzeti szocialista mozgalom nem erőszakkal és nem terroral került hatalomra. Tagadta, hogy Németországban antiszemita terror lenne. Kisebb-nagyobb egyéni kilengések fordultak ugyan elő, de ezek az apró incidensek nem jönnek számításba. Azt azonban, természetesen, nem lehet tűrni, hogy a zsidó emigráció olyan rémhíreket terjesszen a külföldön, amelyből azt kell kiolvasni, hogy maguk a német kormány tagjai gyújtották föl a birodalmi gyűlés épületét. Kijelentette még Göbbels, hogy Németország őszintén hajlandó közreműködni Európa békéjének biztosításában. Milyen érzékenyek ezek a mi evangélikus egyházférfiaink, különösen a civilek és különösen, ha egységespártiak. Most Pesthy Pál szólalt meg a bányai evangélikus egyházkerület közgyűlésén és megállapította, hogy „nem szerencsés és opportun is az a hang, amelyet a német politikai és egyházi élet átalakulásával kapcsolatban az egyház némely reprezentánsa megütött". Hiszen — mondotta — Hitlerék a végveszély pillanatában cselekedtek és ezt a végveszélyt csak a leggyorsabb tempójú intézkedésekkelehetett elkerülni. Hogy miféle végveszélyről volt szó Németországban, arról Pesthy Pál hallgatott. Viszont Raffay püspök ellenére annak, hogy Pesthy olyan nagyon a védelmébe vette a barnainges barbárságot, arról beszélt, hogy lehetetlen szónélkül elmenni amellett, hogy Németországban a politikai és egyházi élet egy vágányra került. „Az egyház és az állam összeolvasztása a történelem tanulsága szerint mindig és mindenütt egészségtelen vollt. Németországban az állam most erőszakosan belenyúlt az evangélikus egyház életébe..." Pesthy, az elnök, nem utasította rendre Raffay püspököt. Ellenban azok az evangélikusok, akik még hordják magukban a tradíciókat, azok Pesthy Pált, és volt igazságügy-minisztert, az egyházkerületi felügyelőt bizonyára rendreutasítják Lefaragják a közpénzekkel dolgozó vállalatok mammutfizetéseit A közpénzekkel működő üzemek és vállalatok felügyeletével megbízott fórum, a Közérdekeltségekre Felügyelő Állami Hatóság hónapok óta vizsgálja, milyen megtakarításokat lehet keresztülvinni azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az államnak vagy bármely közhatóságnak érdekeltsége van. Körülbelül 100 ilyen vállalat működik és a felügyeleti hatóság elsősorban az egymást váltogató kormányok részéről elhelyezett vezetők rendkívül magas fizetéseit kívánja leszállítani. Az az általános irányelv, hogy a vállalati vezetőemberek fizetése az 1000—1200 pengőt ne lépje túl. Feltűnő, hogy viszont éppen a megvesztegetési botrányáról híres ISUSZ-nál meg akarják hagyni a 2000 pengős igazgatói fizetéseket. A felügyeleti hatóság eddig a Falusi Kislakásokat Építő Szövetkezet, az Altruista Bank, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a Köztisztviselők Termelő és Fogyasztási Szövetkezete, valamint az Egyetemi nyomda vezetőinek magas illetményeit vizsgálta, de hamarosan sorra kerülnek a fővárosi és vidéki autonómiák üzemei és vállalkozásai is. A fizetésleszállítások ügyében végső soron a belügyminiszter dönt. Népfelruházási akció, így nevezi el a kormánypárti sajtó Fabinyi kereskedelemügyi miniszter akcióját, amelyet a közeli napokban kezd meg. A szegény lakosságot, elsősorban a falusi népet akarják olcsó ruházati cikkekkel ellátni, állítólag 20—30%-kal olcsóbb szövettel és fehérneműanyaggal. Ez az állami népfelruházási akció nem új. Már az elmúlt években is kísérleteztek vele. A gondolat nem éppen elvetendő, de a nyomor olyan rémületes arányokat öltött a falvakban és városokban egyaránt, hogy még olcsó szövetre és olcsó fehérneműre sincs pénzük az embereknek. A városi lakosok, ha éppen akad néhány fillérjük, a szegénypiacokon vásárolnak, Budapesten a Teleki téren, a falusiak meg sehol Sokkal jobban tenné a kormány, ha munkát teremtene és ha megvédené a munkabéreket, hogy a széles dolgozó tömegek abba a helyzetbe jussanak, hogy meg tudják vásárolni azt, amire szükségük van. Mert rendben van, hogy 25—30% -kal olcsóbb szövettel és fehérneművel akarják ellátni a kisembereket, de honnan vegyék a kisemberek a másik 70 vagy 75%-ot. A Munkaügyi Hivatal megküldte a kormányoknak a munkaidő megrövidítésére vonatkozó kérdőpontokat. Genfből jelentik: A nemzetközi munkaügyi értekezlet legutóbbi ülésének határozata alapján a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal megkereste a kormányokat, hogy a munkaidő megrövidítése tárgyában föltett kérdésekre közöljék véleményüket. A kormányok válasza alapóján dolgozza ki ugyanis a Munkaügyi Hivatal a nemzetközi megállapodások tervezetét. A kormányokhoz azt a kérdést intézték, vajjon indokoltnak tartják-e, hogy a nemzetközi munkaügyi értekezlet a munkaidő megrövidítésére egyezménytervezetet fogadjon el avégett, hogy ezen az úton is előmozdítsák a munkanélküliség csökkenését. A további kérdések a munkabérek színvonalának kiegyenlítéséről, a szabályozás hatályossági területéről, a munkaidő megállapítandó mértékéről, bizonyos gazdasági ágak szempontjából való kivételekről és különleges szabályokról, továbbá a megállapodások foganatosításának ellenőrzéséről szólnak. A kormányokat felkérte a Hivatal egyebek között arra is, hogy nyilatkozzanak, kívánják-e a nemzetközi munkaügyi értekezlet állásfoglalását a mindinkább érvényesülő technológiai munkanélküliség kérdésében is. OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET