Népszava, 1933. december (61. évfolyam, 275–298. sz.)

1933-12-01 / 275. szám

2. oldal Bélrenyheség, a máj és az epe­utak bántalmai, gyomor- és bél­hurut, aranyeres bajok esetén a természetes „Ferenc I­ózsef" keserű­víz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasiszervek pangá­sát. Sok évi kórházi tapasztalat iga­zolja, hogy a „Ferenc József" víz használata a bélműködést kitűnően szabályozza. (X) kell minden olyan háború ese­tére, amelybe Belgiumot aka­rata ellenére sodornák bele. Németország díjra fegyverkezik és 45 hadosztályt tud mozgósítani. A német újrafegyverkezés meggátlása céljából az érdekelt hatalmak kési leszerelési egyezményt terjesztenek Németország elé és ha Berlin vona­kodnék azt aláírni, akkor gazda­sági és pénzügyi megtorló intézke­désekhez kell folyamodni. (Párizs, november 30.) Fridbourg képviselő a kamara külügyi bizott­ságában a Saar-vidék kérdésével foglalkozott. Kimutatott arra, mit jelentene, ha elfogadnák azt a föl­merült tervet, hogy gazdasági elő­nyök és engedmények fejében nép­szavazás nélkül engedjék át a Saar­vidéket Németországnak. Ez a le­mondás azt a benyomást keltené, mintha Franciaország egyszerűen kiszolgáltatná a Saar-vidék la­kosságát, amelyet a nemzeti szo­cialisták máris terrorizálnak. (Berlin, november 30.) A „Berli­ner Tageblatt" csütörtöki száma azt írja, hogy Németország egyáltalán nem tekintené francia engedmény­nek azt, ha a Saar-vidéket népsza­vazás nélkül visszaadnák Németor­szágnak. Sőt, Németország ellen­számlát nyújtana be a franciáknak azért a szolgálatért, hogy népszava­zás nélkül is elfogadja a Saar-vidé­ket. Németország meg van győződve arról, hogy a Saar-vidék lakossága 99%-ban Németországhoz akar csat­lakozni. Mégis Németország csak abban az esetben hajlandó a Saar­vidék népszavazás nélkül történő visszacsatolásához hozzájárulni, ha a francia kormány örök időkre szóló megállapodást akar kötni Német­országgal. ______ A német államegyház vezetősége is lemondott Münchenben katolikus papokat tartóztattak le (Berlin, november 30.) A német evangélikus egyház kebelében ki­tört bomlás tovább tart. Hessen­felder püspök egyházminiszter le­mondása után most az új állam­egyház egész vezetősége is lemon­dott. Müller birodalmi püspök tu­domásul vette a lemondást. Ugyan­akkor elrendelte, hogy a saját be­iktatásának ünnepségét bizonyta­lan időre halasszák el. A bajor fővárosban nagy fel­tűnést keltő letartóztatások történ­tek.. Őrizetbe vették Muhler Emil plébánost, a bajor katolikus nép­párt egyik vezérét és több más ka­tolikus lelkészt is. Azzal vádolják őket, hogy „rémhíreket" terjesztet­tek a dachaui internálótáborban uralkodó állapotokról és „fantaszti­kus meséket" találtak ki az ottani eseményekről. A letartóztatási pa­rancs indokolása szerint a papok elkeseredést igyekeztek szítani a la­kosság körében a nemzeti szocia­lista rendszer ellen. Lübeckben az állami rendőrség 1­­ embert tartóztatott le „állam­ellenes szervezkedés" miatt. További letartóztatásokat várnak. NÉPSZAVA 1933 december 1. az osztrák internálótáborok Hatszáz nemzeti szocialistát fosztottak meg osztrák állampolgárságától (Bécs, november 30.) A csütör­tökre virradó éjszaka Innsbruckban mintegy 30 petárdát robbantottak föl. Linzben a keresztény-szociális „Bieder Volkszeitung" ellen elköve­tett merénylettel kapcsolatban négy ismert linzi polgárt letartóztattak és a wöllersdorfi internálótáborba szállítottak. Grácban is a város több pontján robbantak rakéták. Három kirakat és kávéházablak összezúzó­dott. Az anyagi kár jelentékeny. A tiroli eseményekkel kapcsolat­ban most nevezik meg először a tiroli internálótábort. Az eddig titok­ban tartott hely a Nanders közelé­ben lévő Finstermünz nevű régi erő­dítmény. Innsbrucki jelentés szerint most már meghaladja a 600-at azoknak a Németországba szökött nemzeti szo­cialistáknak a száma, akiket meg­fosztottak osztrák állampolgársá­guktól. Új tervek készülnek a Rudas-szanatórium fölépítésére A főváros törvényhatósági tanácsa Huszár Aladár főpolgármester elnöki ü­ésével csütörtökön délelőtt ülést tartott. Napirend előtt a névmagyarosítás kér­déséről esett szó, majd áttértek a napi­rend első pontjára: a VIII/a adókerület számviteli osztályánál­ az elhelyezésére. Révész Mihály és l­eyer Károly elvtár­sak rámutattak arra, hogy a fővárosnak már meg kell­­szüntetnie az állandó bér­lés rendszerét és építkeznie kell a hiva­talai számára. Sokallottak tervbe vett 16.000 pengő bért és­ 25% fűtési járulékot, ami összesen évi 20.000 pengőnek felel meg. Elvtársaink szavazatával szemben a tanács Hozzájárult, h­ogy az adószám­viteli osztályt 1934 november 1-től tíz esztendőre az Eszterházy utca 1. szám alatt lévő ház első emeletén helyezzék el. Ezután a budapesti HÉV és a ráckevei helyiérdekű alapszabály módosítását tár­gyalták és megválasztották az igazgató­sági és felü­gyelőbizottsági tagokat. •Buckler József elvtárs megcáfolta Bródy tanácsnoknak azt a kijelentését, hoggy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tago­kat pártközi megállapodás alapján jelöl­ték. Ez nem felel meg a valóságnak — hangsúlyozta Büchler elvtárs —, mert eddig minden bizottságban és igazgató­ságban három tagságot kapott 15 közül a szociáldemokrata párt. Ezt most át­hágták, mert 14 igazgatósági tagságból mindössze egyet juttatnak pártunknak, tehát nem pártközi megállapodás, hanem a kormányzó pártok elhatározása dön­tött. A leghatározottabban tiltakozunk és ennek az eljárásnak a következmé­nyeiért viseljék azok a felességet, akik nem tartják be a pártközi megálla­podást. A tanács többsége az előterjesztést azonban elfogadta és ennek alapján a HÉV igazgatósági tagságára pártunk részéről Lévai Sándor, felü­gyelőbizott­sági tagságára dr Farkas Zoltán, a rác­kevei HÉV igazgatósági tagságára pe­dig Miliók Sándor elvtársat választot­ták meg. Ezután a Rudasfü­r­dő szanatóriummá való átépítését tárgyalták. Kovácsházy Vilmos tanácsnok ismertette, hogy Po­gány Móric műépítész elkészítette a terveket és ezek mellett foglalt állást a fürdőigazgatóság és az ügyosztályi szakbizottság, míg a kilenctagú fürdő­ügyi bizottság ellenezte a tervek végre­hajtását és Hültl műegyetemi tanár mellett foglalt állást. Többek felszóla­lása után Büchler József elvtárs rá­mutatott arra, hogy a fürdőügyi bizott­ságnak nem volt joga Pogánytól el­venni és Hültlnek adni a megbízatást. Ezzel nem akarja Hültl érdemeit kiseb­bíteni, akit igen kiváló építésznek tart, de a 9-es bizottság túllépte a hatás­körét. Annál inkább elítélendő ez az eljárás, mert Pogány tervei minden szempontból elismerést érdemelnek. Végül a tanács úgy döntött, hogy Po­gányt és Hültlt együttesen bízza meg az új tervek elkészítésével. Hétezer piaci és csarnoki árus sztrájkba lépett a helypénz leszáll­ít­ás­a érdekében Büchter elvtárs napirend előtti fölszólalása a fővárosi közgyűlésen Régi sérelmük a piaci és csarnoki áru­soknak az indokolatlanul magas hely­pénz, amely jövedelmük nagy részét föl­emészti. A most folyó költségvetési tárgyalás során a többségi pártok meg­szavazták a költségvetési előterjesztést, amelyben a régi alapon számították a helypénzeket. Ezzel a piaci és csarnoki árusok úgy látták, hogy egy esztendőre ismét elveszett a reményük a helypénz leszállítására. Ez annyira elkeserítette őket, hogy csütörtökön délelőtt a főváros 20 piacán és csarnokában mintegy 7000 árus letakarta áruját és be­szűntette az árusítást. A vásárcsarnok igazg­atósága állítólag felsőbb utasításra elhatározta, hogy az árusítás beszüntetése miatt "szinte"a rendszabályokhoz nyúl és csütörtökön délután kihirdette, hogy azt a 400 em­bert, akit a mozgalom vezetőjének tart, megfosztja a további árusítás jogától. Az árusok szolidaritást vállaltak a ki­zártakkal és csütörtökön délután a csar­nokokban nem folytatták az árusítást és elhatározták, hogy addig, amíg elég­tételt nem kapnak, kitartanak mozgal­muk mellett. A délután folyamán nagy tömegekben jelente­k meg az Új város­házán. Elpanaszolták, hogy nagyon sok piaci árus napi bevétele mindössze 3,­ pengő és ugyanekkor 3 pengő hely­pénzt kell fizetniük naponként. Ennek következtében a főváros piacain és csar­nokaiban 1800 üres hely van már. A vollt árusok a csarnokok közelében üzlet­helyiséget bérelnek, ahol háromszor olyan nagy helyiséget kapnak harmad­annyi bérért, mint a csarnokokban és nincsenek a különböző zaklatásoknak kitéve. Büchler József elvtárs a fővárosi közügy­űlésen napirend előtt tette szóvá az árusok panaszát. Rámuta­tott arra, hogy az egész városban II­­ P­ÁLYÁZATI A "7 SZELVÉNY K­ELET ARCA A NÉPSZAVA FÉNYKÉPPÁLYÁZATA A­ Népszava 1988 dec. 1-i szá­mában megjelent „Népszava­fényképpályázat" 19. sz. kép­nek a következő címet adnám: (routes lakcím) (Olvasható aláírás) Ezt a szelvényt vágja ki és vagy postán, vagy személyesen juttassa el a Népszava képosztályához Budapest VIII. Conti veca 4. NÉPS­ZAVA »NAPTÁR» 15. SZÁMÚ SZELVÉNY ||­20 különböző számi ilyen nap- a társzelvény ellenében ingyen - adjuk példányonkénti vásárló- f­inknak a Népszava 1934. évi­­ naptárát mindenütt leszállították a lakás- és boltbéreket, egyedül a helypénzek­­hez ragaszkodik makacsul a fővá­ros, pedig ezek a helypénzek 1914, sőt 1918 óta 50—60%-kal emelkedtek. Ezzel szemben a fogyasztóképesség csökkent, az árak sokkal alacso­nyabbak, amit súlyosan megsínyle­nek az árusok. Nem tudnja, miért mutatkozik a város vezetőségre ré­széről ellenszenv ezzel a társadalmi kategóriával szemben. Ezután is­mertette a délelőtti mozgalom lefo­lyását és rámutatott arra, hogy a főváros, ahelyett hogy a szegény­emberek hóna alá nyúlna és meg­vizsgálná, hogyan lehetne méltá­nyolni kérésüket, ilyen megtorló in­tézkedésekkel mérgesíti el a hely­zetet. A fővárosnak ehhez semmi­esetre sincs joga és nincs joga meg­fosztani ezeket a szegény embereket attól a pár rongyos garastól, ame­lyet­ naponkint keresnek. Ezt a szé­gyenteljes rendelkezést azonnal vissza kell vonni. Büchler elvtárs fölszólalása után Deutsch Jenő, Gál Benő és Reisz Mór elvtársak fölkeresték Vajna közélelme­zési tanácsnokot, aki ígéretet tett arra, hogy az ü­gyet megvizsgálja és igazsá­got fog szolgáltatni és a vásárcsarnoki igazgatóság rendelkezését visszavonja, tehát a 400 árus továbbra is árusíthat. Az angol kereskedelmi miniszter éles nyilatkozata Japán ellen (London, november 30.) Az alsó­­házban Runciman kereskedelmi mi­niszter igen élesen nyilatkozott a japán kereskedelmi politikáról. Kü­lönösen azt kifogásolta, hogy a ja­pánok az angol birodalom területén angol védjegyű árukat helyeznek el. Ezt tisztességtelen versenynek bélye­gezte. Az angol kormány, mihelyt kézzel­fogható bizonyítékokkal rendelke­zik, haladéktalanul lépéseket tesz megfelelő helyen és meggyőződése szerint e lépések nem lesznek ered­ménytelenek. Az angol-japán keres­­kedelmi szerződés ugyan megnehe­zíti az erélyes föllépést, de a kor­mány el van szánva, hogy szükség esetén, ha nem kapna elégtételt, a szerződést fölmondaná. Apad a francia aranykészlet (Párizs, november 30.) Az új korm­­mány nem szándékozik kölcsönt föl­venni az angol pénzpiacon, ellen­ben élve a fölhatalmazással, decem­berben 1500 millió frank kincstári kölcsönt akar fölvenni a belső pia­con. A francia bank legújabb heti kimutatását 24 órán belül közzéte­szik. A francia sajtó értesülése sze­rint a kimutatás az aranykészlet­nek újabb 1500 millió frankos csök­kenéséről számol majd. Házkutatás az ír fasiszta vezéreknél (London, november 30.) Dublin­ban rendőrök kutatták át O'Duffy tábornoknak, a volt Cosgrave-kor­­mány rendőrminiszterének és Blythe volt pénzügyminiszternek lakását. Egyidejűleg átkutatták az ír kisgazdaszövetség helyiségeit is, amely nemrégen olvadt bele az ír egységes pártba. Corkban az újon­nan alakított fegyveres rendőrség átkutatta a kékinges szervezet fő­hadiszállását és írásbeli nyilatkoza­­tokat vett a jelenlévő tagoktól.

Next