Népszava, 1934. április (62. évfolyam, 73–96. sz.)
1934-04-01 / 73. szám
2. oldal JOBB A RADIO TUNGSRAM RÁDIÓCSÖVEI zel a földdel egyenlővé akartak tenni- Nem rajtuk múlt, hogy nem egészen sikerült! A középkor zsoldosai A városháza tornyán egymás mellett lengenek a Heimwehr- és a mankós-kereszt lobogói. Még birkóznak egymással és nagyon kétséges, hogy hová fordul a kocka. Szemben a városházával valósággal aközépkori zsoldostáborozásokra emlékeztető külsőségek között az „Ostmärkische Sturmspharen" ütöttékföl tanyájukat. Ágyúk, gépfegyverek, harcias és marcona uniformisok, lengő lobogók — ahogyan a modern időkbe •beleilleszkedni nem tudó elveszett ember belekapaszkodik az erőszak uszályába, ahol védettnek érzi magát. Félelem, amely az erőszakban éli ki magát... Kakastollak uralják az uccát mindenfelé. Úgy látszik, hogy minden kakast megöltök, hogy kukorékoltatásukkal a hajnalt ne hirdessék! Milyen arcok, milyen városgyűlölő, kultúra,gyűlölő szemek! "Mint megszálló zsoldosoké a középkorban, akiknek semmiközük azokhoz a lakosokhoz, akiknek kifosztására a Tillyek 24 órai szabad rablást engedélyeznek. A kakastolll, amikor együtt fölvonul, merev és forsziftos, minden igaz militarista örömét leli bennük. . Na, egyedül kóvályognak az, uccán, leülnek egy padra, akkor szinte légüres tér keletkezik körülöttük. Senki sem sodródik hozzájuk, nem ül melléjük, csak a csengő hiányzik a kezükből, mint a középkori leprásokéból, hogy mindenki messze elkerülje őket. Város a víz alatt Mint az Ezeregyéjszaka elvarázsolt városa, amelyben az embereik halakká változtak, úgy él és mozog hangtalanul Bécs. Mereven és elutasítóan áll szemben azzal a lakár tömeggel is, amely elborítja a falakat. „Ha megakadályoztátok, hogy úgy boldoguljak, ahogy én akarok, akkorhozzátok, nincs közöm!" És a szociális ügyek minisztere, aki hajlandó a szociális védelem joga helyébe , az irgalmasság ajándékát nyújtani, csodálkozva kérdezte a múlt héten egyik propagandagyűlésen: „Hol van az a tömeg, amelya marxistákra szavazott'?" Neki jelentkezik ez_ tf. twin egy semmiféle csábításra, neki áll szoba semmiféle ígérgetésre, építi a maga földalatti útját és készül az új harcokra. Pedig a falakat valósággal elöntik a plakátok. Mankos kereszt,"és Hehmwehr vetekednek egymással a „hazug és áruló" munkásvezetők szidalmazásában és a méhmátszotthuzogatásban. Egy plakáton Dicltfuss kancellár hívja a mrikánságot a Vaterländische Front-ba. Két karját kitárja a jelentkezők elé. De a külvárosokban mindenütt vörös tintával öntötték le a kezeit , „Ausztria asszonyaihoz!" — szól egy másik plakát, amelyben a jótékonyság kegyes munkájára szólítja föl a hölgyeket a mai osztrák uralom néhány vezető asszonya. Milyen nagyszerű alkalom nyílt most meg, mennyi irgalom fakadhat föl a gyengéd női szívekből! A „Vörös Bécs ezeket a „nemes érzéseket" nem vette igénybe. Sem gulyáságyúm sem garasos adományokra szorulni nem engedte az ínséget. . Most hát szabad az út ebben az irányban is. A sarkokon már láttam anyákat gyermekekkel koldulni. De az öntudatos proletárasszony nem kér az irgalomból. Beszélik, hogy jótékony nőbizottság járta végig az elpusztított lakásokat, ott azonban nagy önérzetesen visszautasították őket. „Kenyérkeresőnket nem kellett volna megölni — mondta az egyik proliaszony —, akkor nem lenne szükség arra, hogy most önök idejöjjenek!" És eszik a vízben főtt krumplit, amire telik a gyári gyűjtésekből, de nem akarnak „jótékonysági alannyá" válni. Plakátok könyörögnek mindenfelé a bőkezű adakozókhoz a zsoldos seregek eltartása végett is. A nagybankok bejáratánál függenek ezek a fölhívások, pokoli szimbólumaként annak, hogy kinek van szüksége rájuk. De látszik, hogy az "önkéntes adományozók nem nagyon sietnek, a kapitalizmus jobban szereti a sllaga"-megmentésének költségeit a proletariátussal megfizettetni. Már kieszelték:az új adónemet "a „fokozott biztonság" költségeinek fedezésére. Írjradó, holott a falakon harsog a március 1-i évfordulóra megjelent plakát: „csökkent a munkanélküliség, enyhülnek az adóterhek, megmentettük a munkásság szociális vívmányait" ésatöbbi, íme nem kell önrendelkezés, nem kellenek ,'alkotásádigosti éstütétök, jgítotr aiány parlament nélkül "többet és A HEpsimm X. flffltzctfflház Lapkihordóink az április havi Népszava nyugtával együtt beváltásra bemutatják a ZSÉP SZAVA és a SZOCIALIZMUS kombinált előfizetéséről szóló 30 filléres pótnyugtát is. Arra kérjük. Előfizetőinket és Elvtársainkat, hogy lapkihordóinknál váltsák be a kombinált előfizetésről szóló pótnyugtát. Akik a pótnyugtát beváltják, azoknak kikézbesítjük a néhány nap múlva megjelenő SZOCIALIZMUSt is A NÉPSZAVA-KI ADÓHIVATAL Tisztelettel NÉPSZAVA 1934. április 1. szebbet tud alkotni.. .»És - evés közben jön az étvágy: fölemelik a postai tarifákat, már jelentkeztek a háziurak, „az osztrák háztulajdon új,"korszakát" üdvözlik"és követelik a lakásépítési adó, az értékemelkedési adó és a telekértékadó eltörlését. A munkabérek csöndben morzsolódnak lefelé, a terhek emelkednek. A plakátok pedig ígérnek rendületlenül! Munkaalkalom legföljebb a megsérült házak tatarozásánál akad, hogy eleget tegyenek ígéretüknek: „Begyógyítjuk a sebeket!" A tönkretett prolilakások bérlőinek pedig azt mondja,k. ..Lépj be a Vaterländische Frontba, akkor meg fogjuk állapítani kártérítési igényedet!" Dolgozik már a klerikalizmus Az utcán föltűnően sok a pap és az apáca. Majdnem annyi, mint akakastollas. Az iskolában megint kötelező a vallásoktatás és a vallási kötelezettségek (gyónás, stb.) elvégzésére rendkívül súlyt helyeznek. A klerikális tanítók már elfeledkeztek arról, hogy a szocialista Bécs mennyi korrektséggel és emberséggel bánt velük. A gyerekekkel mái" közölték, hogy „a jövőre másképpen lesz, mint eddig volt". E kijelentés mögött fölrémlik a világhíres osztrák munkaiskola tantervének elfeketítése, az ingyenes tanszerek megvonása, a gyermekétkeztetés eddigi módjának megváltoztatása. Aki fenn született, maradjon fenn és ne feledkezzen meg arról a helyről, amelybe öt születésének véletlene helyezte! „Újra virulni fog!" Eltörlik az állami ünnepek sorából .Esejét,amunka ünnepét és november 12-ét, a köztársaság antiépét. "Uccákat és házakat keresztelin?kát;- kinikásegyesületek nyormait te' kitörik!"A •Gy fenekbarátok és a Munkás Sportegyesület osztoznak a politikai és gazdasági szervezetek sorsában. A párt és a szakszervezetek lapjait „gleichschaltolták" és megtévesztésig hasonló formában jelentetik meg valamennyit. A lap beosztása, a címfejek, a karrikatúrák, mind arra törekednek, hogya tájékozatlant félrevezessék. A munkásság megvetően mosolyog fezéiken-- az erőfeszítéseken és arra gondol, hogy micsoda furcsa fogai Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes „Ferenc József" keserűvíz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. Klinikai tapasztalatok alapján kétségtelenné vált, hogy a Ferenc József víz féloldali fedésben fekvő betegeknél is általában mindig megteszi a kellő hatást s így nagy megkönnyebbülést szerez. Irmaik lehetnek ezeknek az uraknak a szocialista tömegek észbeli képességeiről, ha azt hiszik, hogy ennek az otromba csalásnak bedőlnek. Jellemző tréfa nevettette meg ezekben a napokban a mieinket. Valaki a kávéházban kér egy újságot. „De olyant adjon — mondja —, amiben van valami!" — „Na, akkor utazzon el külföldre!" — vágta vissza neki a pincér. A „gleichschaltolt" lapok éppen úgy ott rekednek az újságárus polcain, mint azok, amelyek diadalüvöltéssel fogadták a fekete Bécset. Csak egyetlen képeslap előtt állanak meg az emberek. Rám néznek, "majd egymásra néznek és sokatjelentő bólintással mennek tovább. A Bunte Woche, azelőtt a párt népszerű , heti folyóirata, rendkívül elevenen és változatosan szerkesztett újság volt a proletárcsalád vasárnapja számára. Most ez is egységesítve van. A címlapja önkéntelen és bizonyára nem így akart szimbólum: ébredező tavaszi mező. Még teljesen üres, az előtérben álló két fa még kopár, csak sejti a néző, hogy közvetlenül rügyfakadás előtt állanak. A kép aláírása: „Es wird wieder blühen/" Igen, a februári forradalom elesett, a szociáldemokrácia mezőit elborította a késő februári, fagy és hó. A szabadság fájáról lerágtak minden" levelet és az, akinek történelmi tudása nem ér,messzebb, mint a didergető téli napok, elkeseredetten és kétségbeesetten áll a halott mező fölött. De „újból virulni fog" — még a „gleichschaltolt", elrabolt lap is ezt üzeni az aggodalmaskodóknak. Újból virulni fog, ami egyszer élt, újból föltámad, ami egyszer az ember emberi sorsát jelentette, mert erőszak és butaság nem hatalmaskodhatik el örökké a szabadságot és szellemet teremtő ember fölött! Az építőipari vasmunkások bérmozgalma Az építőiparban foglalkoztatott vasmunkások (az épület-, redőny-, szerkezeti és műlakatosok, bádogosok, vízvezeték- és gőzfűtésszerelők, továbbá a villanyszerelők, és azok segédmunkásai) elviselhetetlen nyomorúságban élnek. Az építőipari válság következtében a munkabérnívó annyira aláhanyatlott, hogy abból még a legprimitívebb emberi megélhetést sem lehet biztosítani. A munkaviszonyok megromlottak és a munkaidő is teljesen rendezetlenné vált, mert az egész vonalon a munkáltatók egyoldalú, diktatórikus intézkedései érvényesülnek. A munkáltatók magatartásának jellemzésére megemlítjük a villamosszerelőt 1s,ipartestületében , történt eseményeket. Az ipartestület elnöke hivatalos, lapjukban fölhívást intézett avillamosszerelő munkáltatókhoz. A felhívásban közli a munkavállalási irányárakat, köztük a villamosszerelőknek és a segédmuunkásoknak fizetendő órabéreket s „a kari becsületérzésre apellálva" követeli az irányárak betartását. Az irányárak betartása azonban csak a rendelőféllel szemben kötelező, ellenben a,munkásokkal'szemben már nem. •" érvényesíti „a' kari becseiletérzés", mert valósággal megszégyenítő munkabéreket űzetnek. Nagyjában ugyanez a helyzet valamennyi fölsorolt szakmában és a munkáltatók elbizakodottságukban, úgy látszik, azt hiszik, hogy ez az állapot, illetve a munkások ilyen korlátlan kizsákmányolása örökké tart majd. . Pedig tévednek. A munkások megelégelték a nyomorúságot és mozgalmat indítottak helyzetük megjavítása érdekében. Egységes és szervezett föllépéssel akarnak emberséges megélhetést teremteni maguknak. Az érdekelt vasipariszakmák március 29-én tartott együttes értekezleten foglalkoztak behatóan a tűrhetetlen helyzettel és elhatározták, hogy az érdekelt munkáltatótestületeket írásos beadvánnyal keresik föl, amelyben a munkabérek, munkaviszonyok és a-, munkaidő rendezését kérik. Azóta az emlékiratok el is jutottak rendeltetési helyükre és most erőteljes akció folyik a követelések érvényesítése, érdekében. . . Elhatározták még azt is,, hogy április 20-án nagyszabású nyilvános gyűlést tartanak, amelyen foglalkoznakaz építkezési válság, okaival , és határoznak a további tennivalók ügyében.