Népszava, 1934. július (62. évfolyam, 145–170. sz.)
1934-07-01 / 145. szám
4. oldal NÉPSZAVA A tattersel'ii gyűlést betutották. KA minden szociáldemokrata menjen a Pesterzsébeti Duna-strandra, ahol reggel 8 órától éjjel 12 óráig a 20.QQQ szeményst befogadó Duna-strandon STRAND-ÜNNEPÉLY lesz az összes szak- és kultúrszervezetek közreműködésével. Dal, torna, úszás, tánc éjfélig. Este tűzijáték. Kitűnő liget, terrasz BELÉPŐDÍJ 50 FILLÉR, GYERMEKEKNEK 20 FILLÉR Megközelíthető Budapest és környékéről 24 filléres sarjra átszállójeggyel a HÉV közvágóhídi állomásától átszállással, közvetlen a strandig. Azonkívül a Mester utcától 30-as villamossal a pesterzsébeti Stothermere uccáig «agggw^^gK. utólagos „népszerűségének" oka, hogy a hajdani diktátoroktól eltérően a primitív törzsek papi főnökségét utánozzák. Propagandáinkkal, amelyet a hatalmukba ke-rített technika szolgál, megnyerik a csorda-léleknek támogatását, így válnak a Leninek és Hitlerek modern „megváltókká". Kétségtelen, hogy e tekintetben I .Jelenkor diktátorai jobban hasonlítanak a világi és egyházi hatalmat egyesítő cárhoz vagy szultánhoz, mint a pusztán kardjukra támaszkodó középkori kényurakhoz, de egyben a demokrácia hatalmát bizonyítja, hogy ma már a diktátorok sem tudjá nélkülözni a népiesség látszatát. Ha nem is a nép választja őket, legalább ő is szerzik meg a hatalom staffázsául szükséges népet. Abban is nyilván igaza van Hobsonnak, hogy a diktatúrák egyik gyökere a demokrácia fogyatékosságaiba nyúlik, mert a jövedelemmegoszlás egyenlősítésére irányuló törekvés nélkül a demokrácia tartalmatlan forma, mégis szembeszökő tévedés, mintha a demokrácia hiányai a diktatúrát igazolnák. De(A Népszava genfi, tudósítójától.) Az ezévi munkaügyi konferencia határozatai nem sokat jelentenek és az értekezlet úgyszólván eredménytelenül oszlott volna szét, ha nem történt volna épp a konferencia tartama alatt Amerikának a Munkaügyi Szervezetbe való belépése. Az eredmény fő érdeme a fiatal vezérigazgatójáé, aki évek óta azon fáradozott, még Thomas idejében, hogy Amerikát a szociális munkára megnyerje. Az Egyesült Államok törvényhozó testülete fölhatalmazta a köztársasági elnököt, ha a konferencia meghívja, úgy beléphet Amerika teljes delegációja résztvett, mint megfigyelő a konferencián, de a hivatalos belépés csak június 22-én történt A nagy eredmény külső formájában is megváltoztatta a konferencia képét. Nemcsak a konferencia tagjai voltak teljes számban együtt, hanem megteltek a karzatok is. Az előterjesztést a bizottság nevében a japán kormányképviselő tette meg, aki melegen üdvözölte Amerikát. Javasolta, hogy az értekezlet hívja meg az Egyesült Államokat és hatalmazza föl a vezérigazgatót az összes kérdések rendezésére A javaslat mellett a kormány- és munmokrácia és diktatúra amoly kevéssé egy szinten mozgó válfajok, mint ahogy a lopás nem alternatívája a tulajdonnak, vagy a nőrablás a házasságnak. Akadnak begyulladt bölcsek, akik abból, hogy egyes diktatúrák immár egy évtizednél tovább tartanak, az intézmény állandóságára következtetnek. Aminthogy mindig vannak pesszimisták, akik, ha áprilisban havazik, azt hiszik, hogy sohasem lesz már tavasz. Egy statisztikus, akitől azt kérdezték, vájjon igaz-e, hogy a házasemberek hoszszabb ideig élnek, mint a nőtlenek, azt válaszolta: „nem, csak nekik az idő hosszabbnak tűnik föl". Nyilván ugyanebből az okból látszanak hosszú életűeknek a diktatúrák is. De a diktátor mégis mindig hamarabb hal meg, mint a nép, amelynek türelmével visszaél. Épp ezért azok, akik ma oly buzgón olvassák Hitlert vagy Sorést, mint ahogy a háború alatt oroszul tanultak és a proletárdiktatúra alatt Bucharint forgatták, okosabban teszik, ha visszatérnek Taine-hez, Maculayhez, Lamprechthez és a történelem többi tanítómesteréhez. Kultatóképviselők részéről számosan fölszólaltak, a munkásképviselők üdvözletét pedig Mertens és Jouliaux fejtették ki. Az elnök csatlakozott a felszólalókhoz, amire a határozatot egyhangúlag hozta meg a konferencia. Ünnepélyes formák, a konferencia tagjainak tapsa közepette foglalták el a helyüket most már hivatalosan az amerikai küldöttek, mégpedig három kormányképviselő (egy nő), egy munkáltató és az amerikai szakszervezetek egy képviselője. A kormány- és munkáltató-képviselő után fölszólalt Lewis, az angol bányászszervezet egyik vezetője és sajnálatának adott kifejezést hogy nem vehetett részt mint hivatalos küldött a tanácskozáson, mert sok kérdésbe szeretett volna befolyni és tanácsot adni azoknak a tapasztalatoknak alapján, amelyeket odahaza szerzett. Meghívta egyúttal a Munkaügyi Hivatal igazgatóját az ez év októberében a San Franciskóban tartandó szakszervezeti kongresszusra. Az igazgató válaszában megígérte, hogy elmegy a kongresszusra. Az Egyesült Államok határozata kifejezetten a munkaügyi szervezetre vonatkozik és nem jelent belépést a Népszövetségbe. Anyagilag sokat jelent, mert Amerika nagy összeggel járul a hivatal költségeihez. A konferencia másik feltűnést keltő ügye Jouhaux francia munkásképviselő fölszólalása volt a lett szakszervezeti vezetők üldözése és a szakszervezetek föloszlatása ügyében. A lett kormányképviselő azzal próbált védekezni, hogy Visnyát, a konferencia eddigi munkásképviselőjét azért tartóztattákle, mert politikai sztrájkot készített elő. A választ Jouhaux és Mertens elvtársak adták meg, akik éles szavakban tiltakoztak az üldözések ellen. A 40 órás munkaidőre vonatkozó egyezmény nem kapta meg a szükséges szavazatot az első szavazásnál és azóta napokon keresztül tárgyalták a kérdést az egyes csoportok. A munkáltatók a kérdésnek a napirendről való végleges levételét követelték. A kormányképviselők különböző javaslatokat dolgoztak ki és azokat közölték a munkáscsoporttal, de a javaslatok nem voltak elfogadhatók. Végül javaslatot fogadtak el szótöbbséggel, amely szerint felkérik az igazgatótanácsot, hogy a kérdéssel újból foglalkozzék és tűzze a jövő évi konferencia napirendjére a kérdést. Ez ellen a legélesebben tiltakozott a munkáltatók képviselője és kijelentette, hogy a 40 órás munkahetet lehetetlen megvalósítani és hamis az a fölfogás, amely ettől várja a munkanélküliség csökkenését. A kérdést - szerinte -mnemzetközi úton nem lehet szabályozni. A kormányok politikai okokból változtatták meg álláspontjukat, de a munkáltatók a kérdés napirendretűzése felén szavaznak. Az angol kormány képviselője a legkétszínűbb álláspontot foglalta el, mert a bérekről kezdett beszélni. Egyszerre megtalálta jó szívét és nem hajlandó a munkaidő csökkenésével bérleszállítást okozni. Az angol munkásképviselő nyomban felelt a kormányképviselőnek és szemére vetette az angol kormány állásfoglalását amely odahaza ígéretet tett a javaslat mellett, de itt ellene foglal állást. Gondoskodik majd, hogy az angol nép megismerje kormánya álláspontját. Végül Jouhaux szólalt föl és igen élesen tiltakozott a munkáltatók fölfogása ellen. Ne keressenek indokot, hiszen ők minden szociális haladás ellenségei és a meglevőt is sokallják. Az angol kormánynak azt üzeni, reméli, hogy rövidesen olyan kormánya lesz Angolországnak, amellyel könnyebben egyetértünk. A 40 órás munkahét nem bukhat meg és ezen a konferencián erkölcsi vereséget a munkáltatói álláspont szenvedett. A szavazásnál a javaslatot 65 szóval 35 ellen elfogadták, így a 40 órás munkahét ismét a a jövő évi konferencia napirendjére kerül. A konferencia végső szavazásban elfogadta a „munkanélküliség esetére" való biztosításról szóló egyezményt 80 szavazattal 8 ellen és a kérdéssel kapcsolatos egyezményt. A hivatással összefüggő megbetegedések ügyében már érvényes egyezményt pótlólag kiegészítette a konferencia a kvarchomok belélegzése folytán keletkezett megbetege-Elrontott gyomor és azezzel össze- függő bél zavarok, felfúvódás, kellemet-len ,szájíz, émelygés, homlokfájás, láz,, hányás, hasmenés vagy ezékszorulás eseteiben már egy pohár természetes Ferenc József keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. (X) déssel, továbbá a mérges gázok előállításával foglalkozók, a Röntagen-sugarak által okozott megbetegedést, továbbá arzén- és foszformérgezések eseteit A jövő évi konferencia napirendjére kell tűzni a bányászok féregmegbetegedéseit. Módosította a konferencia a nőke éjjeli munkájára vonatkozó egyezményt és kimondta tz éjjeli szünetet 23 órától 6 óráig. A nőknek földalatti bányamunkánál való eltiltása ügyében a konferencia egyezmény kidolgozását határozta el. A táblaüvegkészítő gyárakban, ha folytatólagos üzem van, a munkaidő az elfogadott egyezményben 42 óra. Végül kidolgozott a konferencia: a kérdőívet miként szabályozandók a kivándoroltak öregségi,árvasági és rokkantsági jogai az egyes országok között A konferencia tárgyalásának anyagát záróbeszédében az elnök foglalta össze, aki rámutatott arra, hogy a 48 órás heti munkaidő végrehajtása milyen hosszú időt vett igénybe, ugyanez a helyzet a 40 órás heti munkaidőnél is. A jövő évi konferencián Amerika segítségével remélhetőleg kedvezően lehet a kérdést elintézni. A XVIII. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia Genfben Az Amerikai Egyesült Államok beléptek a Munkaügyi Szervezetbe. A 40 órás munkaidő a Jövő konferencián ismét napirendre kerül A Vígszínház a Cirkuszban „A CIRKUSZ CSILLAGA" előadásaira kedvezméréyeskű jegyek kaphatók jegypénztárunknál. VII. Erzsébet körút 353 eg. (Népszava-könyvkereskedés). Telefon: 30-3-27 1934" írtsfix is ! „A Népszövetség csakugyan halott" — ez a megállapítás végleges lezárása egy kornak, amely a wilsoni emberiségmegváltás illúziójának tört pillérein épült föl. A világháborút követő béke minden képmutatása csak most, a különböző fasizmusok idejében ütközött „Nemzetközi békeszervezet és fasizmus egymást kizáró ellentétek", írja R.Z. elvtárs a Szocializmusnak, pártunk tudományos folyóiratának most megjelent ,júliusi számában. A lezajlott világháborúról Buchinger elvtárs állapítja meg ,,Háború és Internacionálé" című cikkében, hogy, „tragédiájává vált a világnak, hogy a munkásosztály 1914-ben még nem volt elég erős arra, hogy a háború kitörését ténylegesen is megakadályozhatta volna". . Pedig az igazi népek szövetségét csajt a szocialista munkások teremthetik meg, éppen ez a munkásosztály történelmi feladata. De tisztábanvagyunk azzal, hogy hosszú nagy harc vezet, még idáig él— amint Kertész Miklós elvtárs a készülőszocialista munkaterv kereteinek fölvázolása során írja — „nem vezet bennünket az az ábránd, hogy már ma a maradéktalan szocializmust meg tudjuk valósítani". Különösen nem ábrándozhatunk erről „egy kicsiny és ezernyi külső körülménytől függő országban". Annál több tennivalónk van befelé, a szocialistásmozgalom külső és belső megújhodásáért kell küzdenünk. A társadalmi, gazdasági és szellemi élet minden frontján állnunk kell a harcot „minden engedmény, amelyet az uralkodó osztályok tenni kénytelenek a proletariátus felé, a tömegek önérzetét és forradalmi bátorságát növeli" — mondja Szakasits Árpád elvtárs „Organizációs reform?" című gondolatgazdag tanulmányában, ahol F. Molnár Sándornak a Szocializmus júniusi számában megjelent okfejtésével száll vitába. , , A fenyegető háború problémái tükröződnek a följegyzésekegész sorozatában és dr Szekszárdi László sokszínű világpolitikai szemléjében. A nemzetközi adósságok kérdését Ascher László emelte ki a világgazdasági események áradatából. Kassák, Nyigri, Ernst és dr. Braun elvtársak könyvkritikái, dr. Szöllői Henrik elvtárs természettudományi szemléje és sok egyéb könyvbírálat és följegyzés egészíti ki a gazdag és értékes szám anyagát.