Népszava, 1934. augusztus (62. évfolyam, 171–195. sz.)
1934-08-01 / 171. szám
LXII. évf. 171. szám Budapest, 1934 augusztus 1. szerda Ára I0 fillér Szerkesztőség és tóadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kiételével minden nap • Talafonszám: 30-3-30, 30-3-31 és 30-3-32 BALDWIN A horogkeresztes puccs két vezetőjét kedden délután kivégezték Lényegesen enyhült a nemzetközi feszültség A rendkívüli katonai törvényszék kedden befejezte az első tárgyalását. A múlt szerdai horogkeresztes puccs két résztvevőjét a statáriáns bíróság halálos ítélete alapján már ki is végezték. A két elítélt közül az egyiket, mint Dollfuss közvetlen gyilkosát ítélték halálra. A nyomozás, a rendőri vizsgálat, a bírósági tárgyalás és a vádlott saját beismerése szerint is tisztázódott, hogy Planetta, Ottó revolvergolyója ölte meg az osztrák kancellárt. De bizonyos, hogy Planetta csak eszköz volt és végső láncszem, nem az egyetlen ember, aki felelős a revolver ravaszának elcsattanásáért. A másik kivégzett, volt osztrák hadseregbeli őrmester, a július 25-i puccs tulajdonképpeni vezetője, aki irányította a kancellária megrohanását és parancsnoka volt annak a 144 embernek, akik egy világváros kellős közepén megrohanták a kormányfő hivatalát, azt el tudták foglalni s a megrohanás izgalmában az államgépezet legfőbb irányítóját agyon is lőtték. Ennek a fantasztikus puccsnak a vezetője, Franz Holzweber, nagyon sok érdekeset tudhatott a puccs előzményeiről, azokról a személyiségekről, akik az előkészületekben részt vettek. Ha nem is ismerhetett minden szálat, ha nem is bíztak rá politikai terveket és célkitűzéseket, mégis az az ember, akire rábízták a megrohanás katonai irányítását, sok tekintetben segítségére lehetett volna egy széleskörű és teljes nyomásáénak, amely a horogkeresztes moz- galom egész hátteréről föllebbenthette volna a fátyolt. Kedd délután Holzwebert is kivégezték és talán vannak, akik örülnek annak, hogy Holzweber, a volt őrmester most már feltétlenül hallgat, az ablakon át észrevette, hogy teherautók futnak be a kancellária udvarára, katonák szállnak le róluk és előreszegzett revolverekkel megrohanják az épületet. Azonnal beszaladt a minisztertanácsi terembe, ahol Dollfuss kancellár Kartvinsky államtitkárral beszélgetett. Odalépett a kancellárhoz és közölte vele, hogy katonaság érkezett az épületbe. Dollfuss ekkor néhány lépést tett előre, majd megfordult és besietett dolgozószobájába. A következő pillanatban már megjelent az ajtóban három-négy katonaruhás ember előreszegzett revolverrel és arra kényszerítették őt, hogy emelje föl a kezét és álljon háttal a fal mellé. Dollfuss sorsáról csak akkor értesült, amikor a kancellár már halott volt. az angol alsóház hétfő esti ülésén beszédet mondott és ennek a beszédnek nagy szenzációját a kedd reggeli londoni lapok, föltűnő fórmában, szinte kivétel nélkül mind az első oldalon hirdették, tipográfiai kihangsúlyozásával is annak, hogy Anglia helyettes miniszterelnöke súlyos jelentőségű szavakat mondott. Azt mondta, hogy amióta a népek fegyveres birkózásának egyik legjelentősebb eszköze a repülőgép, azóta eltűntek a szigetország tengeri határai is. „Ha Anglia védelméről beszélünk", mondotta Baldwin, „akkor nem gondolhatunk többé a doveri mészkősziklákra,a Rajnára kell gondolnunk. Anglia határai ma már a Rajnánál húzódnak A Rajna, mint Nagy-Britannia egyik határa! A Rajna, a francia s a német nyelvterületek nagy elválasztó folyója, a Rajna, amelyről a német haroldal azt mondja, hogy ott feszes fegyelmezettséggel áll őrt a germán katona! A Rajna, valóban nagyon sokat emlegetik a Rajnát most már nemcsak Németországban és Franciaországban, hanem egyre inkább Nagy-Britanniában is... A munkáspárt minden óvása és minden tiltakozása ellenére már hónapok óta napirenden van Angliában, az újságokban, a gyűléseken, a parlamentben, a miniszteri előterjesztésekben és a vitákban egyaránt, Anglia védelmének az ügye. Németországnak a Népszövetségből való kilépése, az a politikája és magatartása, amelylyel szembehelyezkedik az egész civilizált világgal, állandó és mindig vissza-visszatérő fenyegetése már hónapok óta a bizonytalanság érzését keltik mindenfelé. Máig nem tudta a világ, mit végzett Barthou, a francia külügyminiszter, aki Európa nagy városaiban való megbeszélései után hosszú tárgyalásokat folytatott Londonban is. Most mintha Baldwuinnak ez a Rajnát emlegető mondata határozott megerősítését jelentené a francia-angol tárgyalások eredményességének. Már írják a londoni lapok, hogy a miniszterelnök helyettesének a szavai egyenesen Németország felé, sőt, Németország ellen irányultak és hogy tehát Baldwin a Franciaország és Angolország között létrejött erős katonai szövetség tényét jelentette be a rajnai határt megjelölő mondatával. Belpolitikájában nagy zavarok, gazdasági életében fojtogató züllöttség él, íme, most hirdetése annak, hogy a legzordabb és a legkegyetlenebb külpolitikai elzártság és bizonytalanság állapotába jutott. A Harmadik Birodalom szelleme ellen őrségként áll oda a Rajnához Nagy-Britannia is... Ki volt a puccsisták titokzatos vezére? (Bécs, július 31.) A július 25-iki horogkeresztes puccsisták első perének éjszakai főtárgyalásán nem sikerült tisztázni azt a legfontosabb kérdést, hogy ki volt a merénylet értelmi szerzője és ki vezette a háttérből az egész akciót. A kancellári hivatalba behatolt terrorcsapat vezetője, Holzweber volt őrmester, a per egyik vádlottja csak annyit mondott, hogy az utasításokat egy polgári személytől kapták, aki mindig álnevet használt. Az álneveket állandóan változtatta. A puccs napján Kunze néven adta ki a parancsokat ez az ismeretlen ember a siebensterngassei tornacsarnokban. Holzweber azt is vallotta, hogy Kunze biztosította őket az akció teljes törvényességéről és hangsúlyozta, hogy Miklas elnök is tud róla. Azt hitték, hogy a kancellári hivatalban már ott találják majd az új kancellárt is. Holzweber nem tud arról, hogy ez az új kancellár ki lett volna, de előadásából nyilvánvaló, hogy drvmtelenről volt szó. Vallomása további során Holzweber elmondotta, hogy a kapott utasításnak megfelelően, csapatával behatolt a kancellári hivatalba és a jelenlevő minisztereket letartóztatta. De a dolog ekkor már kezdett neki „nem stimmelni", mert az új kancellárt sehol sem találta Tanácstalanságában fölhívta telefonon a parlament közelében levő Eiles-kávéházat, ahol az akció irányítójának, Kunzenek kellett volna tartózkodnia az előzetes megbeszélések értelmében. Itt újabb meglepetés érte Holzwebert, mert kiderült, hogy Kunze nem tartotta meg a szavát és nem volt ott a kávéházban. Most már végleg nem tudta, hogy mit tegyen, tehát Pey őrnagyhoz fordult, nem lehetne-e simán elintézni az egész ügyet. Miután az új kancellár később sem érkezett meg, kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni és végül csapatával együtt megadta magát. A statáriáns per folytatása A rendkívüli katonai törvényszék éjszakai tárgyalását drámai körülmények között, éjfél után félbeszakították és a főtárgyalás folytatását kedd délelőttre halasztották. Statáriáns pert ugyanis csak a legvégső esetben szabad félbeszakítani , és a védők erélyes fellépése kényszerítette a rendkívüli katonai törvényszék elnökét arra, hogy a tárgyalást elnapolja. Kedden 1 A 10 órakor folytatták a Ballhaus-puccsisták két vezérének, Planetta Ottónak és Holzweber Ferencnek az ügyét. Tanúként kihallgatták Steinberger János detektívfelügyelőt, aki július 25-én a kancellári hivatalban teljesített szolgálatot Steinberger elmondotta, hogy 1 óra tájban éppen a minisztertanács termének előszobájához vezető folyosón tartózkodott, amikor A puccsisták fegyverkészlete Steinherster János kihallgatása után a szakértők kerültek sorra. Pummer vezérőrnagy főszakértő elmondotta, hogy a terroristáknak összesen 69 darab önműködő Steyr-pisztolyuk volt, ezenkívül néhány forgópisztoly és egy riasztópisztoly volt náluk. Muníciókészletük 4600 darab 9 milliméteres töltényből állott, ebből 3400 töltény volt alkalmas arra, hogy fegyvereikhez fölhasználják. Két fegyverről — folytatta a vezérőrnagy — kétséget kizáró módon meg lehetett állapítani, hogy lövéseket adtak le belőlük. Az egyik Planetta Ottó fegyvere, egy 1919. évi típusú pisztoly, amelyen már föltalálható a háború utolsó évében bevezetett új rendszerű szerkezet, amely megakadályozza, hogy a fegyver egy csettintésre kétszer egymásután süljön el. Kizárt dolog tehát, hogy a második lövés automatikusan dördült volna el, mint ahogy azt Planetta állítja. Denk szakértő mindenben csatlakozik Pommer vezérőrnagy vallomásához. Dollfuss menthetetlen volt Ezután dr Székely egyetemi magántanár, orvosszakértő terjesztette be szakvéleményét. Megállapítottta, hogy a kancellárt két lövés találta. A lőpor okozta perzselésből meg lehet állapítani, hogy a lövést legfeljebb 15 centiméter távolságból adták le. A golyó 6 centiméterrel a bal fül alatt hatolt be, átfúrta a nyakat, átütötte a tarkó tájékán a gerincet is és végül a jobb hónaljban jött ki. A golyó több véredényt is átütött. A gerincsérülés feltétlenül halálos volt. Az elnök megkérdezte, hogy várjon gondos ápolással meg lehetett