Népszava, 1934. október (62. évfolyam, 221–245. sz.)

1934-10-31 / 245. szám

280­. oldal ING príma PUPLIN bélelt 1 mell, 2 gallérral... 10" HÁLDING effon" divatfazon P­­­SZE FSZ Calvin tér 10 és Károly körüt 22 M­ŰVÉSZET IR­O­DALO (*) Új ifjúsági színház. A mai gyer­mek­ifjúság igazi színháza még nincs meg. Sem a klasszikusok hűvös unalma, sem az úgynevezett „gyermekszínhá­zak" felnőtteket majmoló primadonnás színházas játéka nem pótolhatja a mai fiatal lélek színházát, ahol a gyermek a maga problémáival és a modern ifjúság világképével találkozik. Ezt az új ifjú­sági színházat akarja megvalósítani Ligeti József „Ifjúsági Játékszín"-je, amely első szakbemutatóját kedden dél­után tartotta a Zeneakadémia kister­mében. Bemutatták Ács Kató „Jaj az a pénz" című öt képből álló zenés játékát. Az író szerencsésen fogta meg a nagy­városi gyermekek mindennapos életéből kisarjadó lelki drámát. Egy gyermek 5 pengőt kap ajándékba, elfogja a kap-Esiság láza, pajtásaival belemerül a képzelődések álmaiba. Amikor az anyja megszorultan kölcsön kéri a pénzt, a kisfiú letagadja. De a lelkiismerete — amit nagyon szerencsésen és a gyermek­fantáziának megfelelően egy verklis személyesít meg — nem hagyja nyu­godni. Szenvedések és vergődések után megvallja gonosz fukarságát és meg­tisztul. A verklis szerepében h­aló Ele­mér nemes, tiszta eszközökkel húzza alá a gyermek és a pénz találkozásának komoly mélységét. Vámos Sári egyszerű anyafigurája, Győző Gyula, Lukács László lelkesen megmintázott alakjai, néhány iidei hangú gyermekszereplő, Berkes László, Kovács Évi és Nemes Miklós viszik előre az előadást. A ren­dező, Ligeti József élénk, mozgalmas formába öntötte ezt a szívvel írt, de kissé sötétre hangzott kis történetet. A díszleteket a Párizsból néhány hónapra hazatért Medgyes László festőművész tervezte. Reméljük, hogy ez a becsüle­tes elgondolású és tiszta eszközökkel dolgozó ifjúsági színház nemsokára véglegesen hajlékra talál. —ró— (*) Gyermekzongora. Braun Paula, egyike legismertebb zongorapedagógu­sainknak, Müller Rezső zongorakészítő­vel épített újfajta gyermekzongoráját mutatta be nekünk. Találmánya: átvi­tellel hangzó hét oktáv terjedelmű bil­lentyűzet, amely bármilyen zongorához vagy pianinóhoz hozzákapcsolható, de méreteiben kisebb a rendesnél és a gyermekkéz arányaihoz igazodik. A ta­lálmány ötlete abból az elgondolásból merült föl, hogy a gyermek első tanul­mányai közben a számára túl nagyra méretezett zongorabillentyű­zetnél gyak­ran leküzdhetetlen fizikai akadályokba ütközik és emiatt hamarosan elkedvet­lenedik, vagy pedig olyan kitekert kéz­tartáshoz kénytelen folyamodni, amely sokáig érezteti káros utóhatásait. Braun Paula billentyűzetét a gyermek­hegedűkhöz hasonlíthatjuk; ezeken a gyermekkéz az arányainak megfelelő távolságban találja meg a szélesebb hangköröket, ezeket tehát mindjárt a m­egf­elelő későbbi tartásban idegezheti l­e. A találmány maga nem szolgáltat hangot, hanem átvitel útján szólaltatja meg a rendes nagy zongorát. Előnyei szembeötlők és önmagukért beszélnek. (J. S.) (•) Ipari fényképkiállítás. A Mester­ifjak Országos Egyesülete fényképpá­lyázattal egybekötött művészi fénykép­kiállítást rendez. A pályázat célja a magyar ipar és ipartermékek népszerű­sítése, gyártási folyamatainak ismer­tetése. A pályázatok beküldési határ­ideje 1935 január 20. A beküldött képe­ket az egyesület budapesti és szegedi helyiségeiben állítják ki. Idegesség, fejfájás, álmatlanság, reg­geli rosszullét, levertség, bágyadtság, szédülés esetében a „Ferenc József" természetes keserűvíz az emésztőszervek hiányos működéséből eredő zavarok nagy részét azonnal megszünteti, az ét­vágyat erősen fokozza s visszaadja a testnek és szellemnek régi frisseségét. (X) Gömbös miniszterelnök nyilatkozata a marseillei merény­letről és a szomszéd államokkal való kapcsolatról (Párizs, október 30. — „M. T. I") Gömbös Gyula miniszterelnök ked­den kihallgatáson fogadta a „La Presse" Budapestre kiküldött mun­katársát és a marseillei merénylet ügyében, Magyarország és szom­szédai viszonyáról, valamint var­sói útjáról nyilatkozatot tett.­­ A marseillei merényletre vonatkozóan kijelentette, hogy Európa minden államában tartóztattak le horvát menekülteket és ezt a francia köz­vélemény egészen természetesnek vette, csupán a Hortvátországgal határos Magyarországon talál eb­ben meglepőt. A politikai gyilkos­ság összeegyeztethetetlen a magyar nép jellemével. Magyarország és a szomszédai viszonyáról Gömbös kijelentette, hogy a kereskedelmi kapcsolatain­kat fenn akarjuk tartani és a dunai államok közötti gazdasági egyen­súlyt mest akarjuk szilárdítani. De mindaddig, amin a politikai feltéte­lek meg nem változnak, nem mehe­tünk tovább a szomszédos államok közötti normális kapcsolatoknál. Titulescuval ellentétben nem fo­gadja el azt a fölfogást, hogy a gazdasági kapcsolatok szorosabbra vonásával a politikai kérdések ön­ként megoldódnak. Magyarország sohasem egyezhet bele, hogy a je­lenlegi rendszer fennmaradjon. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy Gömbösnek ez a kijelentése annyit jelent-e, hogy Magyarország nem módosítja a határokra vonat­kozó követeléseit, a miniszterelnök a következőket jelentette ki: — Magyarország álláspontja ha­tárait, gazdasági egységét és biz­tonságát illetően három pontban foglalható össze — felelte a minisz­terelnök — s ezek: 1. A szerződések revíziója, vagyis a határok módosítása a néprajzi, gazdasági és földrajzi tényezők tekintetbevételével; 2. a kisebbség védelme a vitás területeken; 3. jogegyenlőség Magyaror­szág számára a leszerelés kérdé­sében. Más szavakkal, Magyarország követelései nem vonatkoznak régi határaink teljességére, fegyverke­zése pedig anyagi és pénzügyi okokból nem haladhatja meg a kis­ántant erejének egyharmadát. Ami­kor ez a három feltétel megvalósul, a gazdasági együttműködés nem­csak lehetséges,­­ de eredményes is lesz. Gömbös ezután lengyelországi utazásáról csak annyit jelentett ki, hog­­y varsói útja nem jelentett mást, mint annak a barátságnak a diplomáciai kifejezését, amelyet Lengyelország iránt viseltetünk. II!UIIIU1III!I!!IIIHII!!!III!IIIIIIII!!I!III!!IIIIIIIIIN A tej­termelőket is tönkreteszi a t­ej kartell A tej árának 30 százalékát sem kapják meg Az OMTK vezetése alatt megszer­vezett kény­szerkar­tell egyszerre két irányban hadakozik. A fogyasztó­kat nyomorítja a magas tejárakkal, ugyanakkor a termelőik a tej eladá­si árának egyre kisebb töredékét kapják. A tejkartell vezérei nem gondolnak arra, hogy a tejfogyasz­tás növelését legjobban úgy lehet­ne elérni, hogyha olcsóbb tejet hoz­nának forgalomba. A 28 vagy 26 filléres tej egy­szerre új fogyasztókat terem­tene. Nem volna szükség arra, hogy az ország tejtermelésének fölöslegét vannak földolgozva A 1 5 filléres áron literenként „értékesítsék", vesztegessék el külföldön. De az OMTK kicsinyes üzletpolitikája, amely csak a pillanatnyi hasznot látja, még nem érkezett el és úgy látszik jószántából soha nem­ jut el ahhoz a belátáshoz, hogy a megfizethető árak nagyobb for­galmat, a tisztességes ármegállapí­tás egészségesebb üzletmenetet biz­tosít. Tehát folytatják tovább a fogyasztóellenes árpolitikát, miköz­ben a nyomorgó tömegek százezrei szomjaznak az olcsóbb tej után. De a kartellnak a termelők felé fordított arca sem kevésbé erő­szakos. Amikor az 1920-as évek fo­lyamán a tej a legdrágább volt, akkor sem keresett a tejkartell olyan korlátlanul, mint ma. A 32 filléres tejnek a felét, a hasznát egyedül a kartell szedi le. Az OMTK és az Országos Tejgazda­sági Bizottság korszakának kellett eljönni, hogy a termelők a lehető legalacsonyabb arányban részesed­jenek a tej eladási árából. 1925-ben a 48 filléres tejből 22 fillért kapott a termelő, az árnak 17,5%-át. Azóta nagy utat tett meg a tejárszabá­lyozás, amióta rendeletek sorozata szabja meg és írja körül a tejforga­lom menetét, amióta a nagykeres­kedők, a kiskereskedői hasznot éppen úgy a Tejgazdasági Bizott­ság állapítja meg, mint a termelői árat, azóta a termelők évről évre keveseb­bet kapnak a forgalomba ho­zott tejért. A következő táblázat világosan mu­tatja a visszaesést. Ezek a számok világosan mutat­ják, hogy hová vezet az OMTK ér­dekében létrehozott kötött tejgaz­dálkodás. A termelő fáradságos mimikáját egyre kevesebbre érté­ke­lik, egészségügyi és közgazdasági álérvek alapján rendezik és korlá­tozzák a tej­forgalmat Csak termé­szetes tehát hogy illyen módon elsorvad a magyar tejgazdál­kodás. Hiába vannak kivételes rekord­eredmények, hiába érmeik el egyes tejgazdaságok tejelési rekordoikat, maga az állattartás válik egyre Az eladási árnak hány százaléka volt a termelői a vállalati díj haszont 1925 október 55.3 36.4 192« H 52.6 39.0 1327 H 45.4 25.7 1928 M 61.9 30.5 1930 H 55.2 36.3 1931­­, 52.9 37.6 1932 », 49.2 36.9 1933 », 41.5 40.6 1934 M 28.15 42.5 NÉPSZAVA 1934 október 356. Jön! 2 nagy világszenzáció! Jön! MfiffieBLA tEJiPO a modern Fregoli és LALARÍA a levegő Vénusza 18 ragyogó varietészára. — Kis operett stb Premier CSÜTÖRTÖKÖN délután és este a Royal Orfeumban kétségesebb és kockázatosabb vál­lalkozássá. Ebben a kötött gazdál­kodásban, amelynek lényege, hogy Budapestre és környékére, erre a „zá­rt területre" csak azok szállít­hatnak, akik már ide régebben is szállítottak tejet s csak olyan meny­nyiségben, mint ahogy azt előbbi szállításaik alapjára az OTB meg­állapítja,­­ szó sem lehet arról, hogy a tejgazdálkodás fejlődhessék. A hivatalos közgazdaság képviselői azzal vigasztalják magukat, hogy „a tehenészetek jövedelmezősége nem csökkent, vagy csak kis mér­tékben zsugorodott össze", m­ert a mostani tejátvételi ár­ak mellett is megtalálja a termelő a számítását. Hiszen — mondják a csavaroseszű közgazdászok — a tehénállomány értékének csök­kenése igen nagymértékű volt és ezen az alapon számítva még mindig elegendő hasznot hoznak a tehenészetek a tulajdonosoknak. De éppen a magyar tehénállomány értékének harmadára való vissza­zuhanása bizonyítja, h­ogy tartha­tatlanok a mai állapotok. Csak egy segítség van: a szabad forgalom! A fogyasztónak ez biztosít olcsó tejet A termelőnek pedig csak így juthat megfelelő ellenérték a be­fektetéseiért és a munkájáért. A francia minisztertanács elhalasztotta az alkotmány­reform tárgyalását (Párizs, október 30.) A kedden tartott minisztertanács az alkot­mányreform megvitatását a szom­bati minisztertanácsra tűzte ki. Doumergue a délelőtt folyamán hosszabb tanácskozást folytatott Herriot-val a radikális párt nantesi határozata ügyében. Abban állapo­dott meg a radikális párt vezéré­vel, hogy néhány nappal elhalaszt­ják a döntést, mert abban bíznak, hogy a halasztás majd lecsillapítja a kedélyeket. Bizonyos körök abban reménykednek, hogy a belpolitikai feszültség a hét végéig lényegesen enyhül és az alkotmányreform kö­rül fölmerült vita nem okoz majd komolyabb bonyodalmakat. Egyházellenes törvények és rendeletek Mexikóban (Mexikó, október 30.) A ,Nacion" című kormánylap jelenti Queretaró­ból. Az államtanács felfüggesztette az egyházi törvényt mégpedig az­zal az indokolással, hogy a papok működése fölösleges, ezért műkö­dési engedélyük a jövőben érvény­telen. Los Tuxtlasban (Veracruz állam) valamennyi templomot be­zártak. A papok elhagyták a vá­rost Yucatán álla­m kormányzója elrendelte, hogy a tisztviselők tá­volítsák el a szentképeket lakásuk­ból, különben elbocsátják őket. Durango államtanácsa elé új egy­háztörvénytervezetet terjesztettek, amely a papok számát 25-ről 9-re szállítja le az állam egész területén. t­e,­­ szerezz új előfizetőket !­­vasd a Népszavát és Hatalmas siker: Ma éjjel szabad vagyok. Andrássy úti Színház

Next