Népszava, 1935. február (63. évfolyam, 27–49. sz.)
1935-02-20 / 42. szám
8. oldal ABESSZÍNIA (Addis-Abeba, február hó. — A Népszava alkalmi tudósítójától.) Mesék és rejtelmek — legújabban főleg politikai rejtelmek — övezik ezt a keletafrikai országot, az egyedüli afrikai államot, amely politikai önállóságát meg tudta őrizni az európai nagyhatalmak gyarmati étvágyával szemben. Ma, amikor az olasz -abesszin feszültség a tetőpontját látszik elérni, meg kell emlékeznünk erről az odahaza kevéssé ismert országról. Abesszínia, vagy amint a benszülöttek nevezik: Ethiopia, a legrégibb államalakulás Afrikában. Területe mintegy a másfélszerese a régi monarchia és körülbelül a háromszorosa Olaszország területének. A monda szerint Sába királynője innen indult el Salamonhoz és a jelenleg uralkodó dinasztia is Salamon királytól származtatja magát. Tény, hogy jóval Krisztus születése előtt érintkezésbe léptek az akkori művelt államokkal, mint Egyiptommal is. Az első hódító kísérletek Az olaszok már 1882-ben kezdtek hódítgatni a Vörös tenger partján s csakhamar összekoccantak az abesszinokkal. 1885-ben elfoglalták Masiszauát és ezzel az olasz gyarmati imperializmus étvágya megjött. Azonban az ethiopiaiak Dogalinál 1887-ben csúnyán megverték az olaszokat, akiknek vagy 40 évre el is ment a kedvük a további hódításoktól. Abesszínia belépett a Népszövetségbe, majd 1931 óta alkotmányos monarchia, képviselőházzal és szenátussal, összesen 112 taggal. Kedves európai olvasóm csodálkozva kérdik: képviselőházi? Nos, valóban bizonyos európai hatalmak igyekeznek is ezt a „káros" fejlődést megakadályozni. Tanulságul szolgálhatnak a legutóbbi határincidensek, ahol az abesszinok olasz katonai állomásokat támadtak meg, mint például Ual-Ual-nál vagy Gerlogubinál, amely városokat, kedves olvasóm, ha rendelkezel térképpel, megtalálhatod Abesszíniában, csakhogy nem a határon, hanem vagy 100—150 kilométerrel beljebb — abesszin területen. Hát ez bizony szörnyű. Még a térképet, sem rajzolták át s most a térképészek hanyagsága miatt esetleg a Népszövetség is beleavatkozhatik az ügybe. Abesszíniát a terep védi ,Ha azonban komolyan mérlegeljük a dolgokat, úgy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ennek a háborúnak semmiképpen sem szabad kitörnie. Nem pedig azért, mert egyik hadviselő államnak sem hozhat olyan előnyöket, amelyek megérnék a rengeteg pénz- és váráldozatot, amibe ilyen háború kerül. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Abesszíniában nincsenek európai értelemben vett utak, vannak azonban úttalan rengetegek és irtózatos hegyvidékek 2000— 3000 méteres hegyekkel. Ilyen terepen, természetszerűleg, semmiféle tank vagy más hadiszerszám a repülőgépen kívül nem érvényesülhet. Olaszország meglehetősen távol van, az utánpótlás nehéz. Végül, habár az abesszinok minden valószínűség szerint rosszabbul vannak fölfegyverkezve, a terepet igen jól ismerik. De ki lát be a gyarmati politika rejtelmeibe? Ki tudja, kinek az érdeke ez a háború? Az olasz politikának kell belátnia, hogy presztízsért mégsem érdemes háborút viselni... (A. A.) Ismét kaphatók kedvezményesáru várási fürdőjegyek Széchenyi népgőzfürdőjegy Széchenyi t. o. gőzfürdőjegy Szent Gellért gőzfürdőjegy Rudisfürdő uszdajegy Legmérsékeltebb áron a szervezett munkásoknak a Szakszervezeti Tanács kedvezményes jegyelárusítóhelyén: Kultúrpropaganda osztály pénztárában, VII. Erzsébet körút 35. szám. Telefon: 303-27. NÉPSZAVA Hogyan él a világ leggazdagabb embere? Legutóbb az egész világsajtót bejárta az az ezer egy éjszaka meséibe illő történet, ahogyan a világ leggazdagabb embere, a hájderabadi nizám leányait férjhez adta. Annakidején a Népszavában is beszámoltunk a világraszóló lakodalomról és a kincseskamráról, ahová bekötött szemekkel vezették az ifjú párokat, hogy a fölbecsüílhetetlen kincsek közül tetszésük szerint válasszanak. Ebből az alkalomból az Indiában élő angol újságírói kikutatták a hájderabadi nizám magánéletét és most nagy tudósításokban számolnak be arról, hogyan él a világ leggazdagabb embere. Hat milliárd — ötven autó Az angol tudósítók a nizám ingó vagyonát hat milliárd pengőre becsülik. Kincseskamrájának arany- és drágakőtömegei fölbecsülhetetlen értéket képviselnek. A hájderabadi nizámnak egyedül annyi kincse van, mint a többi indiai uralkodónak együttvéve. Néhány évvel ezelőtt a nizám egyik angliai látogatása alkalmával elvesztette egyik legszebb és legnagyobb zafírkövét. Az is lehet, hogy ellopták tőle. A rendőrség nyomozni akart, de a nizám leintette őket, hogy nem érdemes egy kőért olyan nagy hűhót csapni. Hiszen az ilyesmiből neki százszámra van odahaza. A nizám ötven gyönyörű automobilt vásárolt. A legjobb és legértékesebb márkákat. Fogadások alkalmával, vagy ha vendégeket vár, az automobilok a látogatók rendelkezésére állanak. Ő maga azonban egy régi, egyszerű, még 1927-ben vásárolt autójában szeret utazni. A ruházkodása is nagyon egyszerű. Na Európában utazik, mindig ugyanabban az egyszerű európai öltözetben jár. Azt a ruhát, amelyet megszeret, hónapokig viseli egyfolytában. Mire költi a pénzt? A kérjderabadi nizám ezek szerint meglehetősen egyszerű életmódot folytat. Azt állítják, hogy táplálkozásában is rendkívül mértékletes. Annál inkább helyénvaló tehát az a kérdés, hogy mit csinál a nizám rengeteg vagyonával és óriási évi jövedelmével, amelyet alattvalói izzadnak ki? Hiszen az évi bevétele csak adókban több mint negyven millió pengő. Hájderabadban 12,5 millió ember él és nyögi a nizám mérhetetlen gazdagságát és kapzsiságát. A fővárosnak, Hájderabadnak négyszázezer lakosa van. Az angol újságírók nem tudtak feleletet kapni arra a kérdésükre, hogy mit csinál a nizám a vagyonával. Csak annyit sikerült megállapítaniok, hogy a nizám évről évre 45 millió pengő értékű aranyat helyez el a kincstárába. De hát mit csinál a többi pénzzel? Rejtély ez, amelyre agyonsanyargatott alattvalói is szeretnének választ kapni. az emter a. ralzsamozast . „A Természet" most megjelent februári számában Rapaics Haymutul a következőket írja: Honnan tanulta az ember a balzsamozást? Erre a kérdésre röviden azt felelhetjük, hogy, mint minden mást, a természettől. Mielőtt azonban ezt bizonyítanánk, tudnunk kell, hogy a balzsamozásban a balzsamnak meglehetősen jelentéktelen szerepe van, a fontos a hulla kikészítése, amelynek sok módja van és különböző időkben és különböző helyeken nagyon különböző módok voltak szokásban. A kikészítés, tudományos nevén mumifikálás, Egyiptomban volt a legelterjedtebb. A legeredetibb múmiakikészítési eljárás volt a hulla kihelyezése szikes tóba, amelynek vize a test lágy részeit mumifikálta. A tulajdonképpeni balzsamozás csak ezután következett és többnyire csak a fáraók és a gazdagok holttestét balzsamozták be. Az asszírok a holttestet sós vízbe mártották, ez az eljárás is elterjedt és sokáig volt szokásban, még Nagy Sándor holttestét is ilyen módon tették el. A hulla kikészítésére forró levegőt is használtak, ezzel a módszerrel kivált az indiánok nemcsak hullákat, hanem testrészeket, például fejet és fejbőrt is „aszaltak". A legújabb kikészítési eljárásnak méregoldat befecskendezése a lényege, ez már nagy távolodás a természettől, de a régi mumifikálási eljárásokra kétségtelenül a természet tanította a, embert. Az egyiptomiakat például a szikes tavakba fulladtak hulláinak megtalálása vezette a mumifikálásra. Hogy a természet, manapság is nem egyszer mumifikál hullákat, néhány példával könnyen bizonyítható. A Szahara forró homokjában többször találtak mumifikált holttesteket. A só hatására legjellemzőbb a vízaknai eset. Vízaknán 1849-ben kemény csatájuk volt a magyar honvédeknek. Néhány elesett katona hullája a sóbánya tárnáiba zuhant és a sűrű sós vízben elmerült. Negyven év múlva, 1889-ben véletlenül bukkantak ezekre a múmiákra, amelyeket a só megóvott az enyészettől. Hegényirodalmunk közismert hősét, ,A lőcsei fehérasszonyt"-t állítólag a léghuzat őrizte meg. A szakirodalom a tőzeg mumifikáló hatását is érdekesnél 1935 február 17. dákkal igazolja. Leghíresebb ezek között Angliában, Hope faluban egy szerelmes pár esete. Ez a falu Derbyshire grófságban van, mellette régente óriási lápok tették ingoványossá a talajt. 1675 január 14-én óriási hóvihar támadt és napokig tartott. Közben a faluból eltűnt egy legény és egy leány, de keresésükra csak a hófergeteg elmúltával gondolhattak. Ám a kutatás nem volt eredményes és csak tavasszal, május 3-án, ekkor is csak véletlenül akadtak az eltűntek nyomára, majd a láptőzegbe süllyedt holttesteikre. Ezek — a falu ámulatára — épségben maradtak, mert a tőzeg megóvta a hullákat az enyészettől. Úgy temették el a szerelmes párt tőzegben. Emléküket csakhamar fölkapta a mondaköltészet és Hope falu fiatalsága csodákat beszélt a szerelmesekről, hogy szerelmük örökre megóvja őket az enyészettől. A temetés után három évtizeddel fölnyitották a koporsót s a legény és a leány hullája még mindig ép volt. Akik abból az időből életben maradtak, bizonyították, hogy ez a két ember semmit sem változott a koporsóban. A hír messze földre elvitte a szerelmes pár mondáját, akiken a halál után sem fog az enyészet. Az emberek messze földről elzarándokoltak Hope faluba és nagy anyagi áldozatot sem sajnáltak, hogy a szerelmesek múmiáit láthassák. Végül a hátramaradt rokonság közbelépett s a hatóságok 1716-ban megtiltották a tetemek mutogatását. Azóta csendesen alusszák örök álmukat. Valószínű, hogy az enyészet azóta sem fogott rajtuk, mert a lápokban talált hullákból tudjuk, hogy azokat a tőzeg kétezer évnél hosszabb ideig is megóvja. Ilyen példák világosan mutatják, hogy a „balzsamozásra" a természet tanította az embert. A természet azonban csak véletlenül mumifikál, az ember ellenben rendszeresen végzi a hulla kikészítését. A „fény hajója" A „Normandie", a világ legnagyobb hajója nemcsak hatalmas arányaival, de káprázatos felszerelésével is messze fölülmúlja többi óceánjárót. Az épülő francia hajóóriásról mindig újabb és meglepőbb részleteket közölnek a nyilvánossággal. Az óriáshajó elektromos kemencéje mellett 180 szakács készíti majd a kiválóbbnál kiválóbb ételeket. Kétségtelen, hogy ez a konyha, amelyben 3500 személy számára készül majd étel, méreteiben az öt világrész legnagyobb hoteljeinek konyháit messze fölülmúlja. A hajó nagy ebédlője 90 méter hosszú lesz és több kisebb étkezőterem nyílik belőle. A falai tisztán üvegből készülnek. ,"8 óriási kristálycsillár és számlából lámpa árasztja itt a világosságot. Ha Párizst a „fény városá"-nak nevezik, akkor a „Normandie"-re mindenképpen illik majd a „fény hajója" elnevezés. A hatalmas hallban négy felvonó szállítja a hajó utasait a fedélzetre vagy az uszodába. A hajó uszodája 25 méter hosszú és 6 méter széles. Ha a hatodik emelet összes szalonjainak és szórakozóhelyeinek ajtaját kinyitják, akkor 200 méteres távlat tárul az emberek elé. A hajó színháztermében 350 ülőhely várja az unatkozó utasokat. A turistaosztály utasainak kényelméről csaknem ugyanúgy gondoskodnak, mint az elsőosztály utasairól. A gyermekek számára játszószobát is építenek. A hajó rövidesen elkészül és elindul az óceán kék szalagjáért. Mennyi fény — és mind a másé... — Háry János — civilben. A .,Magyar Könyvbarátok Diáriuma" írja januári számában. Háry Jánosról, Garay víg költői elbeszélésének hőséről új adatokat talált Csalogovics József a szekszárdi fazekascéh ládájában. A népszerű obsitost ISOS-ben bocsátották el a Hessen—Hamburg-huszárezredtől. Ugyanezen esztendő novemberében „beiratódott a Fazekasok Tcé Társaságában és minden reá eső Tarifát megfizette és mind tzéhbeli mesteremberhez illik, Remeket is tsinált". A vitéz katona a polgári életben, úgy látszik, több ízben okvetetlenkedett, mert a céh jegyzőkönyv bejegyzései szerint többféle bűnben találtatott bűnösnek s ezért hat ízben meg is kellett büntetni. SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET! NÉPSZAVA ! ERESSZÉTEK