Népszava, 1935. május (63. évfolyam, 98–123. sz.)
1935-05-01 / 98. szám
2. oldal wmmi NÉPSZAVA ¥«ri©xil& kereskedo M ISw®l©i megbízható, jó árut adni a jogosan olcsó árakat: a tisztelt már 140 cm széles kitűnő minőségű divatos férfi* öltönyszövet fekete és sötétkék színben is, hozzávalóval együtt P 39. vagy .................................... P32 méter mosott sifon, vagy ágyneműkanavász, vagy angin, vagy zefir, vagy erősszálú pamutvászon P méter ajourozott függönyetamin, vagy 3 drb házi 87 szőttes pohártörlő ............................................. fillér tofánba: 2 mtr hosszú kitűnő kész lepedő drb ja P 3.28, festő karton, voile, vagy műselyem maradék mtrje 59 fillér, 140 cm fekete, vagy színes klott mírje P 1.88, továbbá különböző gyapjúöltöny-, nadrág-, kosztüm- és női szövetmaradékok igen olcsó árban. K,photó:CSAK AZ UDVARBAN! OLCSÓ MARADÉK, SZÖVET- ÉS TEXTILRAKTÁR Budapest 32. VSS, 4OBRALY UCSA 32. fSaroscváz]! Postai rendeléseket 40 év óta lelkiismeretesen teljesítünk. A föld mégis azoké lesz, akik megművelik írta: ÚJVÁROSI GÁBOR A magyar föld minden négyzetkilométerén 14 lélek él. Él? Helyes kifejezés ez? Nem! Csak szeretne élni. Még helyesebben, élni akar. Ennek az életakaratnak áll útjában áttörhetetlen gátként a nagybirtok. Az ország lakosságának több, mint 50 százaléka mezőgazdasági termelésből él. A lakosságnak a többsége tehát munkát, kereseti lehetőséget csak a föld megművelése útján kaphat. Az ország iparának, kereskedelmének tápláló forrása csak a mezőgazdasági népesség fogyasztóképessége lehet. Ha a fogyasztóképesség összezsugorodik, megáll az ipar és kereskedelem fejlődése és megakad az egész ország gazdasági fejlődése. A mezőgazdasági népesség fogyasztóképessége ma rendkívül alacsony és állandóan csökken. A köztudomású statisztikai adatok szerint az agrárnépesség milliós tömegeinek évi átlagos keresete nem haladja meg a 200 pengőt. Lehet-e ezen segíteni a földbirtok mai igazságtalan megoszlása mellett? Tud-e a nagybirtok több munkalehetőséget, magasabb napszámbéreket, a mainál nagyobb tömegű földmunkás és törpebirtokos számára biztosítani. A nagybirtok kétségbeesetten védekezik. Egyik tipikus képviselője statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a nagybirtok sokkal több embert tart el, mint a kisbirtok. A földreform hívei az ellenkezőjét bizonyítják. E cikk keretei nem engedik meg, hogy a statisztikusok vitájába beleszóljunk. Mi csak a tényeket látjuk. A tény az, hogy a magyar nagybirtok nem tudja állandó munkával ellátni a mezőgazdasági munkások százezreit, a foglalkoztatott munkásoknak pedig napi 80 filléres és 1 pengős napszámbéreket fizet. A mezőgazdasági termények mai árszínvonala, a belföldi verseny miatt a nagybirtok ridegen elzárkózik a bérek minden emelése ellen, sőt minden erejével arra törekszik, hogy a béreket leszorítsa. A nagybirtok termelőeszközeinek tökéletesítése sem vezet célhoz, mert lva fokozná is a termelést, ugyanakkor szaporítaná az amúgy is súlyos mezőgazdasági i munkanélküliséget. Az ipari termelés sem most, sem a jövőben nem lesz képes a mezőgazdasági munkásság munkanélküli tömegeit felszívni. A megoldás egyetlen módja és lehetősége tehát egy radikális földreform, amely életképes kisbirtokokat létesít, a meglevő törpebirtokokat életképes kis birtokokká kiegészíti és az egész mezőgazdasági termelést átszervezi. A gabonatermelést fokozatosan leszorítja a belső szükséges mértékre és olyan minőségű termények tervszerű termelésére tér át, amelyek az értékesítési piac közelsége és minőségi előnyeik folytán a világpiaci versenyt jobban bírják, mint az elmaradott módszerekkel, nagy termelési költséggel termelt magyar búza. A magyar agrárnépesség életlehetőségét — a világgazdasági válságtól függetlenül — más módon biztosítani nem lehet. A magyar földművelő nép már ezer esztendeje folytatja a maga nagy perét a magyar földért. Semmi egyebet nem akar, mint tisztességes emberi életet munkája, verejtéke után. Megunta a szenvedést, a nélkülözést, a nyomort. Földet akar, hogy munkája legyen és szabadságot, hogy munkája eredményét élvezhesse. BINET ÉS BARNA ÁRUHÁZÁNAK DEÁK FERENC UCCA 18.SZÁM legújabb tavaszi és nyári szövet-, selyem- és lenvászon különlegességei általános feltűnést keltenek. Már évtizedekkel ezelőtt ráeszmélt arra, hogy ez a vágya Csak akkor valósulhat meg, ha a maga tömegeinek erejét egyesíti az ipari munkásság és a városok dolgozóinak erejével. Ez a felismerés nyitott utat a magyar faluba a szocialista eszmének, a szocialista szervezkedésnek. Évtizedek óta folyik a falusi nép szocialista szervezkedése. A küzdelem évtizedei nehezek voltak, áldozatosak. Mártírokat követeltek. Börtönnel, üldözéssel, szenvedéssel jártak. De az eszme terjedt és gyökeret vert. Kiirthatatlanul él a falusi tömegek lelkében. A politikai szabadságok hiánya miatt nem látható külsőleg szervezeti ereje. Bizonyítéka azonban ennek az erőinek a félelem a titkos választójogtól. A nyílt választás terrorjára azért volt szükség, hogy a falu népe ne nyilatkozhasson meg. Ott, ahol megnyilatkozhatott titkosan, Hódmezővásárhelyen, az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági városában, ott mandátumot adott a szociáldemokrata párt képviselőjének. A magyar falu nagy tömegeinek lelkében ugyanígy él a szocializmus vágya és akarása, mint Hódmező-A szenvedő, beteg nőket reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz 2—3 óra alatt könnyű, lágy bélkiürüléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A női betegségekre vonatkozó tudományos irodalom több nagynevű alapvetője írja műveiben, hogy a valódi „Ferenc József“ vízzel elért kitűnő eredményekről saját kísérletei útján is alkalma volt meggyőződést szerezni. (X) vásárhely földművelő népének a lelkében. Minden akadály, üldözés és zaklatás dacára kitart a szocializmus mellett. A nagy per a szocializmus zászlaja alatt folyik tovább a magyar földért. A földreform ellenfelei nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy a földkérdést látszattelepítésekkel és politikai frázisokkal ki lehet szorítani a magyar közéletből. Tévednek abban is, ha azt hiszik, hogy a nép élniakarását hatalmi eszközökkel örökre el lehet némítani. Minél később jönnek erre rá, annál nagyobb árat fizetnek érte, mert a nagy per vége mégis csak az lesz, hogy a magyar föld azok birtokába kerül, akik megművelik. délelőtt V? 11 órakor, Angyalföldön, Váci út 97 (Vasmunkásoknál). Előadó: Szakosíts Árpád. ■ ■ ■ . .. Erzsébetvárosban, Aréna út 68 (Építőmunkásoknál). Előadó: dr Bánóczy László. Zuglóban, Bosnyák tér 8 (Munkásotthonban). Előadó: Herzka Sándor. Józsefvárosban, Magdolna utca 5—7 (a Vasmunkások dísztermében). Előadó: Horovitz Gábor. Ferencvárosban, Bakáts utca 6. Előadó: dr Révész Mihály. Kőbányán, Martinovics tér 3 (Munkásotthonban). Előadó: Ascher László. Környéken: Klvtársak. Ma, szerdán, május elsején májusi ünnepélyeket tartunk Budapesten, a környéken és a vidéki városokban Budapesten, délelőtt .A 11 órakor: Újpesten, Kolozsvári utca 55 (Munkásotthonban). Előadó: Pajor Rudolf. Csepelen, József ucca 22 (Munkásotthonban). Előadó: Szeder Ferenc. Budafokon kirándulással ünnepelnek. Kispesten, Teleki ucca 48 (Munkásotthonban). Előadó: Kábák Lajos. Pesterzsébeten, Nagy-Győry István ucca 2 (Munkásotthonban). Előadó: Peyer Károly. Rákospalotán, Klapka György ucca 122 (Munkásotthonban). Előadó: Propper Sándor. Vidéken, Békéscsabán, délelőtt 9 órakor (a Munkásotthonban). Előadó: Takács József. Debrecenben. Előadó: Linhardt Antal. Egerben, délután ’A4 órakor (a Munkásotthonban, Érsek utca 2). Előadó: Szakosíts Antal. Felsőgallán. Előadó: Kruppa Rezső. Győrött. Előadó: Malasits Géza, országgyűlési képviselő. Hódmezővásárhelyen, délelőtt 1 10 órakor. Szentesi út 20 (a Munkásotthonban). Előadó: Takács Ferenc, országgyűlési képviselő. Kaposváron. Előadó: Sávolt János. Makón (a Munkásotthonban). Előadó: Hubai János. Orosházán, délután 3 órakor. Előadó: Takács Ferenc, országgyűlési képviselő. Pécsett, délelőtt 9 órakor (a Munkásotthonban). Előadó: Tolnai József. Szegeden, délelőtt hll órakor a Korzó-moziban. Előadó: Kéthly Anna, országgyűlési képviselő. Szombathelyen, délelőtt 10 órakor a Herics-kertben. Előadó: Knurr Pálné. Az Itt fel nem sorolt vidéki pártszervezetek május elsejét kirándulással ünnepükt meg Ne támogassanak olyan filmeket, amelyek megzavarják a világ békéjét A Berlinben, ülésező nemzetközi filmsajtóügyi és bírálati bizottság határozati javaslatot fogadott el, amely többek között a következőket mondja: Az 1935 áprilisában Berlinben tanácskozó nemzetközi filmnagygyűlés örömmel üdvözli a filmnek a világ népeit egymáshoz közelebb hozó tulajdonságait és fölszólítja valamennyi ország lapjait, hogy e film kérdéseinek minél bővebb tárgyalása útján járuljanak hozzá a nemzetközi megértés szellemének terjedéséhez. A nagygyűlés fölhívja a nemzetközi napi- és szaksajtónál működő szerkesztőket és kiadókat, hogy ne szenteljenek helyet lapjaikban olyan filmeknek és ne támogassanak olyan filmeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a népek között félreértéseket keltsenek és megzavarják a világ békéjét. Ennek a fölhívásnak különös érdekességet ad az a körülmény, hogy éppen Berlinben, a Harmadik Birodalom fővárosában hangzott el 1935 május 1 ?tt Olvasd a Népszavát és szerezz új előfizetőket!