Népszava, 1935. május (63. évfolyam, 98–123. sz.)

1935-05-23 / 116. szám

12. oldal A nyíregyházi Koltai ucca 39. szám alatt la­kó pin­cérleány­nál találták meg Lesti Andort. Azonnal előállították a nyíregy­házi kapitányságra, ahol megkezd­ték a kihallgatását. Ennek során először teljesen zavaros válaszokat adott. A legnagyobb valószínűt­lenségeket halmozta egymásra és eleinte csak a személyazonosságá­nak a megállapítását tudták elérni. Ugyanaz a lódenkabát és ugyanaz a papi reverendából készült zakó volt rajta, amelyben eltűnése előtt látták, sőt még ugyanaz az ernyő is volt nála. Megmotozásakor 30 pengő papírpént és 38 fillér aprópénzt találtak nála. Később azután már érthetőbb vála­szokat adott és beismerte, hogy a gyilkosságot ő követte el. Elmondta, hogy a gyilkosság felfedezése után, szerdán reggel 9 órakor ült vonatra. Előadta, hogy kedd este a Baross utcai Bencés-rendház portása Kál­mán nevű fiával üzent neki, hogy egy zászlót függesszen föl a la­kásban. Ezt a zászlót az igazgató egy cserkészcsapattól kapta ajándékba. A gyilkos, saját előadása szerint, a zászló fölfüggesztése közben megdühödött valamin és azt a fejszét, amit állandóan a fürdő­szobában tartott, magához vette és azzal leterítette Mattyasov­szkyt. Arra vonatkozólag, hogy milyen in­dító okai voltak a szörnyű kegyet­lenséggel elkövetett gyilkosságra, a nyíregyházi rendőrségnek a buda­pesti főkapitánysághoz tett első je­lentése nem számol be. Fölindulással old­ja meg tettét Lesti Nyíregyházi tudósítónk jelenti: A bencésrendi főigazagtó gyilkosa a vallatás során előadta, hogy tettét fölindulásban követte el. Az igaz­gató a zászló kifüggesztése körül való ténykedése közben leszidta, amire ő dühbe jött és a kezében volt baltával csapott rá áldozatára. Szocialista vezetőket tartóztattak le Klagenfurtban Náci-mozgalmak Grácban (Bécs, május 22.) Az utóbbi na­pokban öt szocialista vezetőt tar­tóztattak le a klagenfurti hatósá­gok. Állítólag megállapították ró­luk, hogy a brü­nni emigráns-köz­ponttal összeköttetést tartottak fenn. Röpiratok és újságok szétosztá­sát végezte ez a szervező cso­port, akiket valószínűleg a néhány nap előtti, bécsi letartóztatások során szerzett névsorok alapján nyomoz­tak ki. A Klagenfurtban letartózta­tottak közt van Falle volt szociál­demokrata képviselő és Soffer Hen­rik, a bécsi munkás- és tisztviselő­­kamara volt titkára 16. (Grác, május 22.) Grácban és kör­nyékén az elmúlt három nap alatt több mint 200 nácit vettek őrizetbe. Állítólag újabb fegyveres akciót terveztek. A dolgozó ifjúság gazda- I ■ági, társadalmi és kul­turális érdekeit szolgáló lapja, a UHKQSIFJUSEI • Munká,szülök , »remekeiknek, felnőtt munkások a tenonceknek é. t.nulúlingoknak, rím­a­ munkások ön­aaffuknak rendeljék meg a buzdító, tanító­ra szórakoztató lapot Előfizetés­ ára egész évre 1 pengő. Egyes szám ára 10 fillér U.ilapít*i­', * , Népszava-könyvkereskedő ab._ 35), a kiadóhivatalban IV'*, d). az óeezea ez a kezer vize-Wtbca ca uruzzka es Ubonokban NÉPSZAVA Párizs és Róma bizalmatlanul fogadja Hitler kijelentéseit — A tudósítás eleje az 1—2. oldalon — (Párizs, május 22.) A külügymi­nisztérium lapja, a „Temps“ saj­nálkozással állapítja meg, hogy Hitler kancellár kedd esti beszéde semmi újat sem hozott és nem mon­dott egyebet, mint Németország eddigi álláspontjának megismét­lését. Ezek az ismétlések a legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy le­hetővé tegyék azokat a döntő lépéseket, amelyek idővel arra vezetnének, hogy az összes nemzetközi politikai problémá­kat együttesen vitatnák meg. Ami Hitler kancellárnak azt a ki­jelentését illeti, hogy Németország a Saar-vidék visszacsatolása után nem támaszt többé területi követe­léseket Franciaországgal szemben, csak annyit lehet mondani: „Bár a német kormány tettei összhangban állanának a kancel­lár szavaival.“ (Róma, május 22.) A félhivatalos „Giornale d’Italia“ ellentétet lát Hitler kijelentése között. Azt mond­ja Hitler, hogy nem akar flotta­­fegyverkezési versenyt, de ugyan­akkor kijelenti, hogy Németország semmi körülmények között sem csökkenti katonai programját, te­hát flottaprogramját sem. A reví­zió kérdésében elfoglalt tartózkodó német álláspontot minden állam a maga módján értelmezi. Olaszország mindenesetre osztja ezt a tartózko­dását, mert a revíziót­­az együtt­működés elvétől teszi függővé. Németország azonban éppen ezt az együttműködési elvet hagyta figyelmen kívül, amikor egyoldalúan revideálta a versaillesi békeszerződés katonai rendelkezéseit. A legnyugtalanítóbb Hitler be­szédében az Ausztriára vonat­kozó rész, amely mindenképpen bizonytalan volt. Az európai kormányok sokkal világosabb nyilatkozatot vártak volna, nem pedig általános elvekre való hivatkozást, ami csak arra jó, hogy továbbra is fenntartsa a két­értelműséget erre az életfontosságú problémára nézve. Az „Intransigeant“ szerint Né­metország azért nem akar csatla­kozni az európai béke- és biztonsági rendszerhez, mert az európai koa­lícióval szemben tehetetlennek érezné magát. A németek csak akkor bíznak a győzelemben, ha elszigetelt el­lenféllel állnak szemben. Európa nagyon jól tudja ezt s ezért jött létre az európai koalíció. MŰVÉSZET IRO­DALOM A hamu alatt !­­ Nem lehet elérzékenyülés nélkül for­gatni ezt a kötetet, az emigrációba kényszerült német költők antológiáját. „Verse der Emigration“ a kötet címe és a karlsbadi Graphia kiadásában jelent meg, de ez a kötet nemcsak 45 emigráns német költőt mutat be, nemcsak az otthonukból és hazájukból elüldözött emberek, nemcsak a gyű­jtőtáborok szen­vedései és a gyilkos rohamkések éle elől elmenekült emberek írásait gyűjti egybe, hanem bemutatja a tiszta érté­keiben megőrzött német költészetet is, amelyet ma már csak ezek az emigrán­sok ápolnak. A Harmadik Birodalom­ban ezeknek a költőknek a nevét sem szabad kiejteni, de bizonyos, hogy egy eljövendő korban, amikor a gondolat és az emberiesség diadalmaskodik a barna hullám fölött, ezeket a verseket úgy becsülik majd meg, mint azt a parazsat, amely a korom és a hamu alatt megőrizte­ a tüzet egy új, szabad nemzedék számára. szp. á. (*) A Magyar Mozdulatkultúra Egye­sület tehetségversenye rendkívüli ér­deklődés mellett kedden este zajlott le a Zeneművészeti Főiskola kamaratermé­ben. A verseny feladata és célja volt, hogy új, fiatal tehetségeket vessen fel­színre és felfedezésükre nyújtson mó­dot és alkalmat. Az eszköz annyira be­vált, hogy az egyesület még a hely­színen határozta el a versenynek ezen­túl évről évre rendezendő megismétlé­sét. A magánszámokkal szereplő ver­senyzők közül Lőrincz György, a tizen­nyolc éves érdekes és egyéni táncművész I. díjat, Sophie Valencia, az eredeti mozdulatötletével feltűnt és eddig egé­szen ismeretlen francia táncművésznő II. díjat, a tizenhároméves tehetséges kis Kovács Éva III. díjat nyert. A cso­portjuk élén betanító munkájukkal ver­senyzőknek csak egy díjat adott ki a bírálóbizottság. Ezt a díjat Kemény Zsuzsa nyerte meg gondos és finom kompozícióval. (i. s.) (*) Hoffmann Vilma növendékeinek hangversenye. Hoffmann Vilma, a Nem­zeti Zenede nagytudású, kitűnő zongora­­tanárnője sikeres hangversenyt rende­zett növendékeivel a Zeneművészeti Fő­iskola kamaratermében. Tanítványai­nak sorából kiemeljük Árpádig Fran­ciskát, Kaiser Vilmát, Molnár Margitot, Steiner Sonját és Gergely Sándort. (—) Autó és történelem „10 P­S“ az eredeti orosz címe Ilja Ehrenburg egyik legérdekesebb re­gényének, amely most magyarul „Az autók élete“ cím alatt jelent meg. Ha azt mondjuk, hogy regény, talán nem is jelöltük meg po­ztosan azt a helyet, amelyet ez a mű be­tölt. Maga Ehrenburg is bevezető­jében inkább kor­unk történelmének nevezi és megjegyzi, hogy nem ki­talált embereket szerepeltet, nem kiagyalt történetet mond el és még a neveket is csak a legritkább eset­ben változtatta meg. Hat év telt el azóta, amióta Ilja Ehrenburg megírta ezt a regényét. Hat olyan év, amelyeknek csaknem mindegyike újabb és ifjabb megle­petéseket és soha nem gondolt vál­tozásokat hozott. Közben az autók életében is történt némi változás. A gyártás káprázatos lendülete megakadt, jöttek évek, amelyek Ford számára is elhozták a válsá­got, aztán jött egy év, amely elsö­pörte Citroent és sokan megváltak autójuktól és attól az illúziótól, hogy a technika fejlődése elé nem lehet gátat emelni. Ilja Ehrenburg regénye, amely megírásban is a legkitűnőbb írásai közé tartozik, lüktet, vágtat, mint az autógyárak munkatempója — egykor, amikor „Amerikában min­den 5 lakosra jut egy automobil, Franciaországban 12-re. Citroen 5000 ügynöke az emberiséget három kategóriába osztja: olyanokra, akik azonnal vesznek autót, olyanokra, akik hat hónapon belül vesznek és végül olyanokra, akik egy év múl­va veszik meg“. A magyar olvasó számára, aki csak most jutott hozzá ehhez a re­gényhez (Lázár József fordítása, Viktória-nyomda kiadása), már csak kortörténet ez. Hol van ma már Citroen, hol van 5000 ügynöke, hol vannak az autóvásárlók és a kártyapartik, amelyek után Citroen milliós veszteséggel kelt fel. Min­den már a múlté és hogy még ma is páratlan izgalommal olvassuk ezt a regényt, elsősorban Ilja Ehrenburg ragyogó írásművészeté­­nek köszönhető. Ebben a regényé­ben olyan kortörténetet adott, amely tisztábban és összefüggőben mutatja meg a kapitalizmus egyik fejezetének igazi arculatát, mint bármely történelmi munka. Látjuk, mint kapcsolódik az autók életébe a gazdasági élet minden ágazata. És rohan az autó, rohan az élet, izzadnak az ügynökök, ve­rejtékeznek a munkások, a­kan­ 1935 május 23. osuk, benzin, bulik, sztrájk, kizárás, munkáshalál, amelynek megrendítő leírása külön ékessége a regény­nek. Aztán a tőzsde, hossz, bessz, rész­vények és írnokok, pénz és pénz és tempó, rohanás, semmi érzelem, minden a munka, az eredmény, a gép. Ezt a szédítő tempót szédítő tempóval adja vissza a regény és ki az a fordító, aki tökéletesen tudná visszaadni Ehrenburg írás­­művészetét. A könyv végül a tragédiát mu­tatja be: az embert, amely a gép rabjává váli­k és elveszíti emberi értékeit és a gépet, amely maga is a végzet felé rohan, ha az ember gyönge és nem tud irányt szabni neki. És egyúttal ez a könyv tanul­sága is. szp. á. (*) Növendékhangverseny. A Zene­művészeti Főiskola kedden délután tar­totta meg nagytermében a hegedű­művészképző tanfolyam növendékeinek oklevélpályázati hangversenyét. Három növendék pályázott. Közülük Fejér Sámuel Sándor egyelőre inkább virtuóz hajlamaival, mint zenei mondanivalói­val tűnik fel. Bruckbauer Ferenc ala­posabb, elmélyedőbb természet. Bardócz Margit hármuk között a legtehetsége­sebb, ízlésétől, meleg és finom előadó­­készségétől jelentős eredményeket vár­hatunk. (J. S.) (*) „Magyar Muzsika.“ Ezzel a cím­mel új zenefolyóirat első száma jelent meg Budapesten, Kondela Géza és Ma­jor Ervin szerkesztésében. A folyóiratot Hóman Bálint miniszter és Dohnányi Ernő főigazgató látták el bevezető­­szóval. A szépen kiállított első füzet több cikke foglalkozik Liszt Ferenc személyével; fényképmellékletes adatok bizonyítják, hogy Liszt az általános feltevést meghazudtolóan tudott és írt is magyarul. Hárich János Esterházy Miklós és Pál nádor kismartoni udvari zenekaráról, Szabolcsi Bence Rákóczi Ferencről szóló régi francia operáról, Hammerschlag János a régi zene új előadási prakszisairól közöl figyelemre­méltó tanulmányt. (—) (*) Fiatal magyar szerzők. Évadzáró estjét tartotta meg kedden a Budapesti Hangversenyzenekar a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Vaszy Viktor karnagy lelkes és önzetlen vezénylete alatt hat fiatal magyar szerző műve ke­rült bemutatásra: Hajdú Mihály „Szvit“­­je, Ottó Ferenc „Három szimfonikus té­­tel“-e, Major Ervin „Andante all’ unghe­­rese“-ja, Kákai Rezső „Tánc“-a, Polgár Tibor „Miniatűr“-jei és Rajter Lajos „Szimfonikus szvit“-je. A különböző szerzemények különböző irányokat és különböző akarásokat képviseltek ugyan, de előadásuk egyazon hasznos és fontos célt szolgálta: alkalmat nyújtott a kom­ponistáknak, hogy darabjaikat meghall­gathassák és a szerzett tapasztalatokból tanuljanak. (h. i.) ■■■—ub—————— Kedvezményes jegyek at Magyarországi Munk­áss­zervezetek Szövet­­sege kulturpropagandaosztályában. SZÍNHÁZAK ÉS SZÓRAKOZÓHELYE Ks Andrássy úti Színház: mindennap. Bethlen téri Színház mindennap. Fővárosi Operettszínház mindennap. Kamaraszínház: mindennap. Komédia Kabaré: mindennap. Magyar Színház: mindennap. Pesti Színház: mindennap. Terézkörúti Színpad: mindennap. Városi Színház mindennap. Vígszínház: mindennap. Belvárosi Színház: mindennap. MOZIK: City-mzogó vasárnap és ünnepnap kivételével Eldorádó-mozgó: vasárnap és ünnepnap kivételével. Fészek-filmszínház: vasárnap és ünnepnap kivételével. Józsefvárosi Mozgó: szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével mindennap. Ludovika-mozgó: mindennap. Nép Mozgó: mindennap. Gmnia vasár- és ünnepnap kivételével ne­­ponta. Orient: naponta, vasárnap és ünnepnap ki­vételével. Otthon Mozgó: mindennap. Pátria-fi­lm színház: vasárnap és ünnepnap kivételével. Rialto: vasárnap és ünnepnap kivételével. Tátra-mozgó: mindennap. Tivoli: vasárnap és ünnepnap kivételével. Vesta: vasárnap és ünnepnap kivételével. FÜRDŐK ÉS USZODÁK: Császárfürdő (usomda, gőz. kád és iszap) férfiaknak délután 1-ig, nőknek 1-től este 7-ig mindennap Gellértfürdő­­gőz. iszap és kád­ mindennap. Hungária gőz- és kádfürdő mindennap. Nemzeti Sport (födött) Uszoda (fényképes igazolvánnyal) mindennap, vasárnap és ünnepnap délután 2 órától.

Next