Népszava, 1936. március (64. évfolyam, 51–75. sz.)

1936-03-29 / 74. szám

24. oldal NÉPSZAVA 1936 március 2. m­im AUTOLÁMPA Fehér sárfény, sárga közetfény. Sopron és a németek Az utóbbi időben Magyarországra is gyakran jutnak el olyan térképek, amelyek a horogkeresztes Németor­szág jó étvágyáról tanúskodnak és amelyeken a falánk nácik Magyar­ország nyugati vidékét is be akarják kebelezni a Harmadik Birodalomba. Elsősorban Sopronra fáj a foguk, amely, szerintük, alapításától fogva tiszta német város. Éppen ezért különös érdeklődésre tart­hat­ számot az az előadás, amelyet vitéz Házi Jenő, Sopron város fő­levéltárára tartott „A németség sze­repe Sopron történelmében" cím­mel. Ebben az előadásában kimu­tatta, hogy a németség csak megle­hetősen későn vándorolt be Sopronba és néme­te­sí­tette el ezt a szép várost. A kétezeréves város Sopron —­ mondotta Házi Jenő — a közeljövőben megünnepelheti ala­pításának kétezredik évfordulóját, mert Krisztus előtt 60 táján alapí­tották Scarbantia néven, 400 évig római uralom alatt volt, majd hun, keleti gót, gepida törzsek következ­tek, utánuk pedig kétszázéves avar uralom. A magyarok a kilencedik században jelentek meg itt és 907-ben Pozsonyliget falunál döntő győ­zelmet arattak a bajorok fölött. Sopron neve nem Scarbanillából, nem is a német Oedenburgból szár­mazott. Valószínű, hogy magyar sze­mélyi név volt, mert van Sopron­puszta Arad megyében és ez a név Sopornya alakban Nyitrábara is sze­repel. Sőt egy tizenötödik századbeli Eger vidékéről való oklevélben ta­láltak Sopron személynevet, ami an­nál érdekesebb, mert Sopront is ré­gebben így nevezték. Az is lehetsé­ges, hogy Sopron besenyő­­személy­név volt, mert Anonymus följegyzé­sei szerint Zsolt fejedelem a nyugati határ védelmére besenyőket telepí­tett le. Sopron megye ma is tele van besenyő emlékekkel. Jönnek a németek A tömeges német letelepedés Sop­ronban csak a tizenkettedik század­ban kezdődött, amikor a német job­bágyiság Németországban túlszaporo­dott. Ekkor telepítette le II. Géza a szászokat Erdélyben, ekkor kerül­tek Magyarországra a zip­serek és a bajorok. Sopron ak­kori képe így alakult: a város közepén emelkedett a falaiban ma is meglevő és most már közel kétezer év­e vár, a Castrum, amelyen a kelta jelleg ma is észlelhető. A Szentm Mihály körüli dombon teleped­tek le a német jövevények, a lövérek alján volt a besenyők faluja , ezek foglalkoztak földműveléssel és szőlő­termesztéssel. Sopron rohamos elné­metesedése a tizennegyedik század­ban indult meg, amikor Róbert Ká­roly és Nagy Lajos kiváltságlevelei megindították a Németországból és­­ Csehországból való bevándorlást. Abban az időben a belvárosban fő­leg magyarok éltek és a német tele­pesek a mai Úszteleki utca környé­kén telepedtek meg.. Amíg a külvárost a német telepe­sek alakították ki, addig a belvárosi építkezések a magyarok műve volt. Bizonyítja ezt a kül- és a belváros különböző építő stílusa. A külváros­ban ugyanis a német építészi stílus az általános, a belváros viszont a ma­gyarokra hatással levő olasz építés stílusát mutatja. A pestis és Werbőczy A tizennegyedik század óta több n­agyobb arányú német telepedés tör­tént, amely lassanként teljesen el­németesítette Sopront. A régi ma­gyar törzslakosságot kipusztította a pestis, helyüket a német bevándor­lók foglalták el, mivel a magyar be­vándorlást megnehezítette az 1514-es Werbőczy-törvény, amely röghöz kö­tötte a magyar jobbágyságot. A vá­ros még szökött jobbágyokat sem fogadhatott be falai közé, mert eb­ben az esetben az illető földesúrnak jogában volt elfogni az ő birtokán járó soproni polgárt, így a Répce­vidék és Rábaköz magyar vidékéről nem jöhetett utánpótlás a pestistől kipusztított magyarság helyére. Dr Házi Jenő előadása nagy fel­tűnést keltett Sopronban, mert újab­ban egyre gyakrabban üti föl fejét a horogkeresztes pángermán agitá­ció. ­tik­ai Szörtsey József tudvalevően a TESZ ügyvezető igazgatója, aki az ellenforradalom alatt, illetve után tűnt fel hirtelen a magyar közélet­ben. Marosvásárhelyről került ide és ottani tevékenységével kapcsolat­ban sok mindent beszéltek. Végül ezek a híresztelések konkrét vád for­májában jelentkeztek, amikor Ko­vács Béla nyugalmazott fővárosi tisztviselő levelet írt gróf Somssich Antal országgyűlési képviselőnek és ebben felsorakoztatta vádjait Ször­tsey ellen. Ebben a levélben — ame­lyet még 1934 júniusában írt Ko­vács — közölte a képviselővel, hogy Szörtsey ellen a marosvásárhelyi ügyészség nyomozást rendelt el csalás és sikkasztás bűntette miatt, még a magyar uralom idején és Szörtsey ellen ebben az ügyben nyomozólevelet adtak ki. Azonkívül Szörtseynek nincs semmiféle iskolai végzettsége, a háború alatt Kolozs­várott szanitécaltiszt volt, de ennek ellenére a háború után Budapesten mint tüzérfőhadnagy tűnt fel, kitün­tetésekkel dekorálva. Gróf Somssich ezt a levelet eljuttatta Gömbös mi­niszterelnökhöz és ilyen előzmények után lett az ügy­ből rágalmazási per, amelyet már többízben tárgyalt a budapesti járásbíróság. Hary József járásbíró tárgyalta megint szombaton az ügyet. Ismer­ A TESZ igazgatójának rágalmazási pere Mi történt Szörtseyvel Marosvásárhelyen? Amiről a védelem nem beszélhetett Ideges embereknek és lelkibete­geknek az igen enyhén ható, min­dig megbízható természetes valódi „Ferenc József keserűvíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — rendes bélműködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Az orvosok ajánlják. (X) ebben az évadban az utolsó előadást április 11ó 5-én délelőtt ftll órakor tartják. Színre kerül: SHAKESPEARE: MACBETH című drámája. Ülőhelyük 20 fiasztó! 1.50 pengőig í­ég kaphatók A Nemzeti Színház munkáselőadásain a ruhatári díj a földszin­ten és az I. emeleten 10 fillér, a II., III. emeleten és a karzaton 6 fillér személyenként JEGYEK VÁLTHATÓK a Kultúrpropagandaosztály jegypénztárában: a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 3.­), a NÉPSZAVA kiadóhivatalában (VIII, Conti ucca 4.) A nagy érdeklődésre való tekin­tettel ajánlatos a jegyekről jó előre gondoskodni tette Kovács Bélának eddig tett vallomásait, amire Kovács a kö­vet­kezőket mondotta: ki kell jelente­nem, hogy nem érzem magam biztonságban a per miatt El akarnak ugyanis tenni láb alól, üldöznek. — Ez nem tartozik ide — vágott közbe Hary bíró. Kovács így folytatta: Leutaztam Erdélybe, ahol meggyőződtem ar­ról, hogy a Szörtsey elleni bűnügy megszüntető végzése hamis okmány alapján jött létre és emiatt föl­jelentés is van a marosvásárhelyi törvényszék előtt. De megtaláltam a marosvásárhelyi törvényszéken Szörtsey más bűnügyének iratait is, amelyek arról szólnak, hogy Ször­tseyt annak idején közokirathamisí­tásé­rt is vád alá helyezték, ki is tűzték az ügyben a főtárgyalást, de azon Szörtsey nem jelent meg. Dr Györki Imre védő a valóság bizonyítására vonatkozó indítványt terjesztette ezután elő és a többi között a következőre kérte a bizo­nyítás elrendelését: Hogy Szörtsey ellen körözvényt adtak ki csalás miatt és ez az eljárás máig sem szűnt meg. Bizonyítani kívánom azt is, hogy Szörtsey ellen felmenő ágbeli roko­non elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt is eljárás indult és közokira­th­­am­isí­tás címén ugyan­csak eljárás alatt állott. — Kérem, ez nincs vád tárgyává téve, erre nem engedem a bizonyí­tást — vágott közbe a bíró. Györki: így nem tudok tárgyalni, példátlan a védői prakszisomban, hogyha többet akarok bizonyítani, mint amennyi vád tárgyává van téve, azt nem engedi meg a bíróság. Szörtsey jogi képviselője azt fej­tegette, hogy minden vád tisztázva van, mert a TESZ már lefolytatta ezekben a vádakban a vizsgálatot és Szörtseyt tisztázta. Gróf Soms­sich védője kérte Gömbös minisz­terelnök tanúkihallgatását, ezt azon­ban a bíró elutasította. Ezután Jánosfi — Jackovics Iván nyugal­mazott miniszteri tanácsos tett tanúvallomást arról, hogy a TESZ megbízásából ő folytatta le ebben az ügyben a vizsgálatot és Szörtsey ellen nem találtak sem­mi kompromittáló adatot. Kovács megjegyezte közben, hogy a Szörtseyék által becsatolt iratok hamisak, mert a bíróságot is félre­vezették ebben az ügyben. Heves szócsata kezdődött, miközben Györki ugyancsak hivatalos iratokat mu­tatott föl annak bizonyítására, hogy a vádlott által állított adatok igazak. Györki Imre mondotta el ezután védőbeszédet, amelyet a bíró több­ízben megszakított azzal az indok­kal, hogy ez nem tartozik a tárgy­hoz. A védő megjegyezte, hogy re­méli, majd a felsőbíróság megengedi neki, hogy a bizonyítékairól be­széljen. — Mindenesetre jellemző, hogy csak nekik szabad jó hazafiaknak lenni jó pénzért — mondotta Ko­vács Béla, majd a bíró többszöri figyelmeztetése után kijelentette, hogy lemond az utolsó szó jogáról. A bíró ezután kihirdette az íté­letet, amely szerint Kovács Bélát rágalmazás cí­mén háromhónapi fogházra ítélte, gróf Somssieh Antalt ugyancsak rágalmazás címén 500 pengő pénz­büntetésre ítélte, de az ő büntetését felfüggesztette. Az ítélet indoko­lása szerint a járásbíróság súlyos­bító körülménynek vette, hogy olyan társadalmi egyesület ügy­vezető elnökét rágalmazták meg, „amely egyesület minden magyar ember szemében szent célokat szol­­gál". Somssicc­al szemben megálla­pítja az indokolás, hogy őt eljárása során közérdek vezette. A védelem az ítéletet melltellebbezte.

Next