Népszava, 1936. március (64. évfolyam, 51–75. sz.)
1936-03-29 / 74. szám
24. oldal NÉPSZAVA 1936 március 2. mim AUTOLÁMPA Fehér sárfény, sárga közetfény. Sopron és a németek Az utóbbi időben Magyarországra is gyakran jutnak el olyan térképek, amelyek a horogkeresztes Németország jó étvágyáról tanúskodnak és amelyeken a falánk nácik Magyarország nyugati vidékét is be akarják kebelezni a Harmadik Birodalomba. Elsősorban Sopronra fáj a foguk, amely, szerintük, alapításától fogva tiszta német város. Éppen ezért különös érdeklődésre tarthat számot az az előadás, amelyet vitéz Házi Jenő, Sopron város főlevéltárára tartott „A németség szerepe Sopron történelmében" címmel. Ebben az előadásában kimutatta, hogy a németség csak meglehetősen későn vándorolt be Sopronba és németesítette el ezt a szép várost. A kétezeréves város Sopron — mondotta Házi Jenő — a közeljövőben megünnepelheti alapításának kétezredik évfordulóját, mert Krisztus előtt 60 táján alapították Scarbantia néven, 400 évig római uralom alatt volt, majd hun, keleti gót, gepida törzsek következtek, utánuk pedig kétszázéves avar uralom. A magyarok a kilencedik században jelentek meg itt és 907-ben Pozsonyliget falunál döntő győzelmet arattak a bajorok fölött. Sopron neve nem Scarbanillából, nem is a német Oedenburgból származott. Valószínű, hogy magyar személyi név volt, mert van Sopronpuszta Arad megyében és ez a név Sopornya alakban Nyitrábara is szerepel. Sőt egy tizenötödik századbeli Eger vidékéről való oklevélben találtak Sopron személynevet, ami annál érdekesebb, mert Sopront is régebben így nevezték. Az is lehetséges, hogy Sopron besenyőszemélynév volt, mert Anonymus följegyzései szerint Zsolt fejedelem a nyugati határ védelmére besenyőket telepített le. Sopron megye ma is tele van besenyő emlékekkel. Jönnek a németek A tömeges német letelepedés Sopronban csak a tizenkettedik században kezdődött, amikor a német jobbágyiság Németországban túlszaporodott. Ekkor telepítette le II. Géza a szászokat Erdélyben, ekkor kerültek Magyarországra a zipserek és a bajorok. Sopron akkori képe így alakult: a város közepén emelkedett a falaiban ma is meglevő és most már közel kétezer éve vár, a Castrum, amelyen a kelta jelleg ma is észlelhető. A Szentm Mihály körüli dombon telepedtek le a német jövevények, a lövérek alján volt a besenyők faluja , ezek foglalkoztak földműveléssel és szőlőtermesztéssel. Sopron rohamos elnémetesedése a tizennegyedik században indult meg, amikor Róbert Károly és Nagy Lajos kiváltságlevelei megindították a Németországból és Csehországból való bevándorlást. Abban az időben a belvárosban főleg magyarok éltek és a német telepesek a mai Úszteleki utca környékén telepedtek meg.. Amíg a külvárost a német telepesek alakították ki, addig a belvárosi építkezések a magyarok műve volt. Bizonyítja ezt a kül- és a belváros különböző építő stílusa. A külvárosban ugyanis a német építészi stílus az általános, a belváros viszont a magyarokra hatással levő olasz építés stílusát mutatja. A pestis és Werbőczy A tizennegyedik század óta több nagyobb arányú német telepedés történt, amely lassanként teljesen elnémetesítette Sopront. A régi magyar törzslakosságot kipusztította a pestis, helyüket a német bevándorlók foglalták el, mivel a magyar bevándorlást megnehezítette az 1514-es Werbőczy-törvény, amely röghöz kötötte a magyar jobbágyságot. A város még szökött jobbágyokat sem fogadhatott be falai közé, mert ebben az esetben az illető földesúrnak jogában volt elfogni az ő birtokán járó soproni polgárt, így a Répcevidék és Rábaköz magyar vidékéről nem jöhetett utánpótlás a pestistől kipusztított magyarság helyére. Dr Házi Jenő előadása nagy feltűnést keltett Sopronban, mert újabban egyre gyakrabban üti föl fejét a horogkeresztes pángermán agitáció. tikai Szörtsey József tudvalevően a TESZ ügyvezető igazgatója, aki az ellenforradalom alatt, illetve után tűnt fel hirtelen a magyar közéletben. Marosvásárhelyről került ide és ottani tevékenységével kapcsolatban sok mindent beszéltek. Végül ezek a híresztelések konkrét vád formájában jelentkeztek, amikor Kovács Béla nyugalmazott fővárosi tisztviselő levelet írt gróf Somssich Antal országgyűlési képviselőnek és ebben felsorakoztatta vádjait Szörtsey ellen. Ebben a levélben — amelyet még 1934 júniusában írt Kovács — közölte a képviselővel, hogy Szörtsey ellen a marosvásárhelyi ügyészség nyomozást rendelt el csalás és sikkasztás bűntette miatt, még a magyar uralom idején és Szörtsey ellen ebben az ügyben nyomozólevelet adtak ki. Azonkívül Szörtseynek nincs semmiféle iskolai végzettsége, a háború alatt Kolozsvárott szanitécaltiszt volt, de ennek ellenére a háború után Budapesten mint tüzérfőhadnagy tűnt fel, kitüntetésekkel dekorálva. Gróf Somssich ezt a levelet eljuttatta Gömbös miniszterelnökhöz és ilyen előzmények után lett az ügyből rágalmazási per, amelyet már többízben tárgyalt a budapesti járásbíróság. Hary József járásbíró tárgyalta megint szombaton az ügyet. Ismer A TESZ igazgatójának rágalmazási pere Mi történt Szörtseyvel Marosvásárhelyen? Amiről a védelem nem beszélhetett Ideges embereknek és lelkibetegeknek az igen enyhén ható, mindig megbízható természetes valódi „Ferenc József keserűvíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — rendes bélműködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Az orvosok ajánlják. (X) ebben az évadban az utolsó előadást április 11ó 5-én délelőtt ftll órakor tartják. Színre kerül: SHAKESPEARE: MACBETH című drámája. Ülőhelyük 20 fiasztó! 1.50 pengőig íég kaphatók A Nemzeti Színház munkáselőadásain a ruhatári díj a földszinten és az I. emeleten 10 fillér, a II., III. emeleten és a karzaton 6 fillér személyenként JEGYEK VÁLTHATÓK a Kultúrpropagandaosztály jegypénztárában: a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 3.), a NÉPSZAVA kiadóhivatalában (VIII, Conti ucca 4.) A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyekről jó előre gondoskodni tette Kovács Bélának eddig tett vallomásait, amire Kovács a következőket mondotta: ki kell jelentenem, hogy nem érzem magam biztonságban a per miatt El akarnak ugyanis tenni láb alól, üldöznek. — Ez nem tartozik ide — vágott közbe Hary bíró. Kovács így folytatta: Leutaztam Erdélybe, ahol meggyőződtem arról, hogy a Szörtsey elleni bűnügy megszüntető végzése hamis okmány alapján jött létre és emiatt följelentés is van a marosvásárhelyi törvényszék előtt. De megtaláltam a marosvásárhelyi törvényszéken Szörtsey más bűnügyének iratait is, amelyek arról szólnak, hogy Szörtseyt annak idején közokirathamisításért is vád alá helyezték, ki is tűzték az ügyben a főtárgyalást, de azon Szörtsey nem jelent meg. Dr Györki Imre védő a valóság bizonyítására vonatkozó indítványt terjesztette ezután elő és a többi között a következőre kérte a bizonyítás elrendelését: Hogy Szörtsey ellen körözvényt adtak ki csalás miatt és ez az eljárás máig sem szűnt meg. Bizonyítani kívánom azt is, hogy Szörtsey ellen felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt is eljárás indult és közokirathamisítás címén ugyancsak eljárás alatt állott. — Kérem, ez nincs vád tárgyává téve, erre nem engedem a bizonyítást — vágott közbe a bíró. Györki: így nem tudok tárgyalni, példátlan a védői prakszisomban, hogyha többet akarok bizonyítani, mint amennyi vád tárgyává van téve, azt nem engedi meg a bíróság. Szörtsey jogi képviselője azt fejtegette, hogy minden vád tisztázva van, mert a TESZ már lefolytatta ezekben a vádakban a vizsgálatot és Szörtseyt tisztázta. Gróf Somssich védője kérte Gömbös miniszterelnök tanúkihallgatását, ezt azonban a bíró elutasította. Ezután Jánosfi — Jackovics Iván nyugalmazott miniszteri tanácsos tett tanúvallomást arról, hogy a TESZ megbízásából ő folytatta le ebben az ügyben a vizsgálatot és Szörtsey ellen nem találtak semmi kompromittáló adatot. Kovács megjegyezte közben, hogy a Szörtseyék által becsatolt iratok hamisak, mert a bíróságot is félrevezették ebben az ügyben. Heves szócsata kezdődött, miközben Györki ugyancsak hivatalos iratokat mutatott föl annak bizonyítására, hogy a vádlott által állított adatok igazak. Györki Imre mondotta el ezután védőbeszédet, amelyet a bíró többízben megszakított azzal az indokkal, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. A védő megjegyezte, hogy reméli, majd a felsőbíróság megengedi neki, hogy a bizonyítékairól beszéljen. — Mindenesetre jellemző, hogy csak nekik szabad jó hazafiaknak lenni jó pénzért — mondotta Kovács Béla, majd a bíró többszöri figyelmeztetése után kijelentette, hogy lemond az utolsó szó jogáról. A bíró ezután kihirdette az ítéletet, amely szerint Kovács Bélát rágalmazás címén háromhónapi fogházra ítélte, gróf Somssieh Antalt ugyancsak rágalmazás címén 500 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ő büntetését felfüggesztette. Az ítélet indokolása szerint a járásbíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy olyan társadalmi egyesület ügyvezető elnökét rágalmazták meg, „amely egyesület minden magyar ember szemében szent célokat szolgál". Somssiccal szemben megállapítja az indokolás, hogy őt eljárása során közérdek vezette. A védelem az ítéletet melltellebbezte.