Népszava, 1936. április (64. évfolyam, 76–99. sz.)
1936-04-01 / 76. szám
1936 április 1. NÉPSZAVA A magyar földkérdés A Cob do a Szövetségben kedden este Takács Ferenc elvtárs „Magyar földkérdés" címmel rendkívül érdekes előadást tartott. Dr Kerpely Jenő elnöki megnyitó szavaiban a földkérdés jelentőségéivel foglalkozott. Takács Ferenc elvtárs érdekes előadásában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a föld jelentősége a múltban is állandóan változott, mint ahogy a társadalmi berendezkedése is átalakult. Minden időkben harcok folytak a föld birtokáért és mindenkor tisztában voltak azzal, hogy „akié a föld, azé az ország". Egyes országokban a földnek különös jelentősége van és bár az ipari termelési faktor állandóan növekedik, Magyarországon 1930-ban a mezőgazdaságból élők száma a népesség 50%-át még mindig meghaladta. De a földnek sokkal erőteljesebb jelentősége lehetne, mint amilyen most van, ha törődnének a föld népének sorsával. Még mindig nincs vége az ezeréves tragédiának Ezután a magyar föld történetét ismertette. Kiindult abból, hogy a föld a honfoglalás korában közös tulajdon volt. Hosszú évszázadaik múltával kialakult a nagybirtokrendszer, de a nagybirtok eredete szinte kizárólag az uralkodó adományozása, illetve az elkobzás volt. s az urak és urak között folyó nyílt harcnak anép volt szenvedő alanya és ennek a szenvedésnek, elnyomatásnak voltak következményei a véres parasztforradalmak is. Mohács útját is az akkori főurak osztály önzése nyitotta meg. A nép iltenálló erejénekletörése tette lehetővé a törökök hosszú évszázados uralmát is. Minden időben adományozás, foglalás és a kis nemesibirtokok összeharácsolása játszott szerepet a nagybirtok keletkezésénél, birtokért és hatalomért nagy történelmi nevek viselőinek elődei cserélték meg vallásukat. 1848 után is megmaradt az egyházi és világi nagybirtok és gátja lett a fejlődésnek, az ipar kialakulásának, a magyarság politikai és gazdasági fölszabadulásának.A magyarság mai szerencsétlenségének legfőbb okozója a nagybirtok, de a tragédiának nincs vége, a nagybirtok ma is változatlanul itt van. Ma a 200 holdon felüli földbirtok az ország területének 47%-át teszik ki. nagybirtokok termékeit, addig a kisbirtok részesedése a kivitelben állandóan emelkedik és már most is 62,5%. Mindezekből következik, hogy a nagybirtok akadálya a magyar nép fölemelkedésének, de hiába kiált az ország népének állapota földreformért, milliók érdekeivel szemben néhány ezer ember anyagi érdekét helyezik előtérbe. A nagybirtoknak sem ősi jogon, speM pedig mai jogon nem lehet követelnie további fennmaradását, a pusztuló magyarságot csak a min A nagybirtok minden létjogosultságát elvesztette A továbbiakban Takács elvtárs az adatok tömegével bizonyította, hogy a nagybirtok gazdasági, népesedési, kulturális szempontból minden létjogosultságát elvesztette. Földművesnépünk élelmezési viszonyai katasztrofálisak. Statisztikusok megállapításai szerint egy bérescsalád évi kalóriahiánya 2 millió körül mozog és egy családtagra napi 18—20 fillér esik az élelmezés és ruházkodás céljaira. Csongrádon a népességnek 58—60%-a egészen hiányosan táplálkozik. A nagybirtok gátja a magyarság szaporodásának, ahol a nagybirtok leginkább elterpeszkedik (Dunántúl), ott a legcsekélyebb a népsűrűség. A nagybirtokon élő mezőgazdasági munkásság körében a legnagyobb az analfabétizmus. De megdőlt az az érv is, hogy a nagybirtok az alapja az ország mezőgazdasági kivitelének és Budapest élelmezésének. Amíg dömpingáron exportáljuk a asszony e 0 • « szép lesz húsvétra a lakása, ha függönyét nálam vásárolja! £ éwy Jirtfaur VII, Király ucca 15 Csipkeszövet függöny 15%« cm. S.SO. Csipkeszövet dupla ágyterítő 14.SO denkor és ma is legértékesebb dolgozó nép emberi színvonalra való emelésével, földreformmal lehet megmenteni. A visszavert igazságok egyszer mégis félrelökik a viszszaszorítókat és a mai időben egyre száguldóbb tempóban haladunk a földkérdés területén is az elmaradt reformok büntetése felé. iksz. Köztársasági meggyőződés és iparigazolvány Támadások a felsőházban az iparügyi novella ellen A felsőház kedden délelőtt ülést tartott, amelyen megkezdte a képviselőházban már megszavazott iparügyi novella tárgyalását. Láng Lajos hosszabb bírálat keretében kimutatta, hogy a javaslat nem segít a kézműiparosokon. Igazságtalan, hogy magas iskolai képzettséget és mestervizsgát követeljenek azoktól a szegény iparosoktól, akik még az elemi iskolát sem végezhették el az antidemokratikus népoktatás, a kormányzatok vétkes mulasztásai miatt. Hasonlókép indokolatlan magas összegű óvadékot követelni a nehéz anyagi helyzetben lévő kézművesektől. A javaslat szerint az, aki vizsgálat alatt áll, nem kaphat iparigazolványt és akit „államellenes" bűntett miatt elítéltek, a büntetés után három évig nem űzheti mesterségét. Ez viszont azt jelenti, hogy az iparost az első ítéleten kívül még pótbüntetéssel is sújtják. Ha az iparos a kormányzatnak nemtetsző, például köztársasági propagandát folytat, a büntetés után sem juthat iparigazolványhoz, de aki vasúti hidat robbant, az még lehet önálló iparos. A javaslatba gyömöszölt numerus clausus a céhrendszerhez való visszatérést jelenti. A mestervizsga zavart okoz majd. A javaslatot nem fogadta el. Belatiny-Braun Artúr főként azt kifogásolta, hogy a javaslat a kézműipar segítése céljából olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a kereskedelmet hátrányosan érintik. A javaslatot elfogadta. Székács Antal a mostani helyzet fenntartását előnyösebbnek vélte a javaslatban tervezett újításoknál. Hibáztatta a zárt számnak egyes iparágakban való bevezetését. Így késhegyig menő verseny támad majd az érintett iparágak keretében. Az úgynevezett megbízhatósági szakasz aggodalmat keltő. A javaslatot a kereskedelmet korlátozó rendelkezések miatt nem fogadta el. Báró Szterényi József vitába szállott azzal a felfogással, hogy a gazdasági bajok felidézője a liberális korszak. Tény, hogy a liberalizmus súlyos hibát követett el 1872-ben a kézműiparral szemben, amikor a céhrendszerből átmenet nélkül hirtelen áttértek a gazdasági szabadság rendszerére. Helyeselte a mestervizsgát, a numerus clausust pedig csak abból a szempontból hibáztatta, hogy annak bevezetését az iparügyi miniszterre bízzák. A javaslatot elfogadta. Morvay István, helyeselte a javaslat rendelkezéseit. A felsőház szerdán délelőtt folytatja az iparügyi novella tárgyalását. Új városrendező törvény készül az iparügyi minisztériumban A „Fővárosi Hírlap" szerdán megjelenő számában értesüléseket közöl az iparügyi minisztériumiban most készülő városrendező törvény egyes részleteiről. A főváros jövő fejlődését kívánja bizonyos irányvonalhoz igazítani a készülő törvény. Legáltalánosabb érdekű az a terv, amely meg akarja gátolni, hogy a belső területek helyett a főváros perifériái épüljenek ki, s az ok, amelyre hivatkoznak, az, hogy a közművek kiépítése súlyosan befolyásolta a főváros pénzügyeit. Szabályozzák a telekparcellázás lehetőségeit. Megszüntetni kívánják azt a rendszert, hogy az egyes épületek kiálló részeit — különösen a zavart keltő tornyokra, loggiákra és oromfalakra gondolnak — kisajátító eljárás útján lehessen csak eltüntetni, a jövőben egyszerű hatósági intézkedő jogkörre gondolnak, a hatóság kártérítő kötelezettsége nélkül. Közegészségügyi előírások lesznek különösen arra vonatkozóan, hogy ne lehessen természetes világításnélküli lakásokat építeni. A javaslat a vincelakásokat teljesen eltörli. A most készülő építésügyi szabályrendelettől függetlenül előír a javaslat bizonyos légvédelmi intézkedéseket. A városrendező munkálatok céljaira, lehetővé kívánják tenni az ingatlantulajdonosok fokozottabb igénybevételét. Előírja az egész városrészeket 3. oldal rendezésére irányuló eljárás menetét. Nyilván a Madách sugárút megnyitásának a nehézségeire gondoltak, amikor lefektetni kívánták azt az alapelvet, hogy amikor egy-egy elavult háztömböt magába foglaló nagyobb terület rendezéséről van szó, akkor az önkormányzat és az építésügyi hatóságok egybehangzó véleménye alapján minden felesleges bürokratizmus mellőzésével meg lehet kezdeni az előmunkálatokat. Erészben a minisztérium lépéseket tesz a kisajátító törvény módosítása iránt. A város középpontjától távolabb eső településeket csak akkor tartozik — bizonyos kivételektől eltekintve — közművekkel ellátni a város, ha a települő csoport kötelezi magát, hogy a közművek odavezetési költségeinek felét megfizeti. A tervezethez itt nem foglalunk állást, a minisztérium annak idején hozzászólás végett megküldi a fővárosnak, amikor a végleges tervek állnak majd a bírálat rendelkezésére. Befejezték a szolnoki vizsgálatot Öt hónapja tartózkodik Szolnokon a belügyminiszteri vizsgálóbizottság az ismeretes városházi visszaélések kivizsgálására. Ezzel párhuzamosan folyik a bűnügyi vizsgálat is. A szolnokiakat egyre jobban nyugtalanította a vizsgálat elhúzódása és az utóbbi időben nyíltan sürgették már a vizsgálóbizottság visszarendelését. Szolnokon most híre terjedt, hogy a bizottság befejezte a vizsgálatot és visszatér Budapestre. Palástehy vizsgálóbiztos két-három hét alatt elkészíti összefoglaló jelentését a vizsgálat eredményéről és ezalapon intézkedik majd a belügyminiszter a fegyelmi eljárást illetően és a közigazgatási tennivalók dolgában. Ezidőszerint Várya Gyula megyebiztos vezeti a városházát az új képviselőtestület megalakulásáig. A választás iránt azonban ezideig nem történt intézkedés. A főispán és a szentesiek Az utóbbi időben egyre jobban kiéleződik a helyzet Szentes város önkormányzata és Kozma György főispán között. Mint ismeretes, a legutóbbi közgyűlésen megkérdezték Négyesi polgármestert a főispán által elrendelt hivatali vizsgálat dolgában, s a polgármester kijelentette, hogy még vele sem közölték a vizsgálat eredményét. A közgyűlés ezután tüntetett a polgármester mellett, aki a főispán szerint nem tud a mai időknek megfelelő közigazgatást teremteni. A nyilvánosság felé az ellentét abból pattant ki, hogy a főispán a nyomor enyhítésére szükségesnek találta ínségkonyha felállítását is, ezt a polgármester ellenezte. Az említett közgyűlés nyomán a főispán kijelentette, hogy ,,a város közönségének egy kis csoportja alkalmasnak tartja a városházi vizsgálat ügyét a zavarkeltésre". A közgyűlés tagjai ezt a nyilatkozatot magukra sérelmesnek találták és a városi képviselők felének — köztük vezető Nep-tagoknak — az aláírásával rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a polgármestertől. offtriSic l.tfil minden budapesti házban kcsz-Monaid B szemlére teszik az országgyűlési április 15-ig Slv?eA?haMsasiS,a,ztdk Győződjék meg, hogy nem hagyták-e ki a jegyzékből?