Népszava, 1936. április (64. évfolyam, 76–99. sz.)

1936-04-01 / 76. szám

1936 április 1. NÉPSZAVA A magyar földkérdés­ ­A Cob do a Szövetségben kedden este Takács Ferenc elvtárs „Magyar földkérdés" címmel rendkívül érde­kes előadást tartott. Dr Kerpely Jenő elnöki meg­nyitó szavaiban a földkérdés jelen­tőségéivel foglalkozott. Takács Ferenc elvtárs érdekes előadásában mindenekelőtt rámuta­tott arra, hogy a föld jelentősége a múltban is állandóan változott, mint ahogy a társadalmi berendez­kedése is átalakult. Minden időkben harcok folytak a föld birtokáért és mindenkor tisztában voltak azzal, hogy „akié a föld, azé az ország". Egyes országokban a földnek külö­nös jelentősége van és bár az ipari termelési faktor állandóan növeke­dik, Magyarországon 1930-ban a mezőgazdaságból élők száma a né­pesség 50%-át még mindig meg­haladta. De a földnek sokkal erőteljesebb jelentősége lehetne, mint ami­lyen most van, ha törődnének a föld népének sorsával. Még mindig nincs vége az ezeréves tragédiának Ezután a magyar föld történetét ismertette. Kiindult abból, hogy a föld a honfoglalás korában közös tulajdon volt. Hosszú évszázadaik múltával kialakult a nagybirtok­rendszer, de a nagybirtok eredete szinte ki­zárólag az uralkodó adományo­zása, illetve az elkobzás volt. s az urak és urak között folyó nyílt harcnak a­­nép volt szenvedő alanya és ennek a­ szenvedésnek, elnyoma­tásnak voltak következményei a véres parasztf­orra­da­lmak­ is. Mo­hács útját is az akkori főurak osz­tály önzése nyitotta meg. A nép iltenálló erejének­­letörése tette le­hetővé a törökök hosszú évszáza­dos uralmát is. Minden időben ado­mányozás, fogla­lás és a kis nemesi­­birtokok összeharácsolás­a játszott szerepet a nagybirtok keletkezésé­nél, birtokért és hatalomért nagy történelmi nevek viselőinek elődei cserélték meg vallásukat. 1848 után is megmaradt az egyházi és világi nagybirtok és gátja lett a fejlődésnek, az ipar kialakulásának, a magyarság politikai és gazdasági fölszaba­dulásának.­­A­ magyarság mai szerencsétlen­ségének legfőbb okozója a nagybir­tok, de a tragédiának nincs vége, a nagybirtok ma is változatlanul itt van. Ma a 200 holdon felüli földbirtok az ország területének 47%-át teszik ki. nagybirtokok termékeit, addig a kisbirtok részesedése a kivitelben állandóan emelkedik és már most is 62,5%. Mindezekből következik, hogy a nagybirtok akadálya a magyar nép fölemelkedésének, de hiába kiált az ország­ népének állapota földreformért, milliók érdekeivel szemben néhány ezer ember anyagi érdekét helyezik előtérbe. A nagybirtoknak sem ősi jogon, speM pedig mai jogon nem lehet kö­vetelnie további fennmaradását, a pusztuló magyarságot csak a min­ A nagybirtok minden létjogosultságát elvesztette A továbbiakban Takács elvtárs az adatok tömegével bizonyította, hogy a nagybirtok gazdasági, népe­sedési, kulturális szempontból minden létjogosultságát elvesz­tette. Földművesnépünk élelmezési viszo­nyai katasztrofálisak. Statisztiku­sok megállapításai szerint egy bé­rescsalád évi kalóriahiánya 2 millió körül mozog és egy családtagra napi 18—20 fillér esik az élelmezés és ruházkodás céljaira. Csongrádon a népességnek 58—60%-a egészen hiányosan táplálkozik. A nagybirtok gátja a magyar­ság szaporodásának, ahol a nagybirtok leginkább elterpesz­kedik (Dunántúl), ott a legcse­kélyebb a népsűrűség. A nagybirtokon élő mezőgazdasági munkásság k­örében a legnagyobb az analfabétizmus. De megdőlt az az érv is, hogy a nagybirtok az alapja az ország mezőgazdasági kivitelének és Budapest élelmezésének. Amíg dömpingáron exportáljuk a asszony e 0 • « szép lesz húsvétra a lakása, h­a függönyét nálam vásárolja! £ éwy Jirtfaur VII, Király ucca 15 Csipkeszövet függöny 15%« cm. S.SO. Csipkeszövet dupla ágyterítő 14.SO denkor és ma is legértékesebb dol­gozó nép emberi színvonalra való emelésével, földreformmal lehet megmenteni. A visszavert igazsá­gok egyszer mégis félrelökik a visz­szaszorítókat és a mai időben egyre száguldóbb tempóban haladunk a földkér­dés területén is az elmaradt re­formok büntetése felé. iksz. Köz­társasági meggyőződés és­­ iparigazolvány Támadások a felsőházban az iparügyi novella ellen A felsőház kedden délelőtt ülést tartott, amelyen megkezdte a kép­viselőházban már megszavazott iparügyi novella tárgyalását. Láng Lajos hosszabb bírálat kereté­ben kimutatta, hogy a javaslat nem se­gít­ a kézműiparosokon. Igazságtalan, hogy magas iskolai képzettséget és mes­tervizsgát követeljenek azoktól a sze­gény iparosoktól, akik még az elemi iskolát sem végezhették el az anti­demokratikus népoktatás, a kormány­zatok vétkes mulasztásai miatt. Ha­sonlókép indokolatlan magas összegű óvadékot követelni a nehéz anyagi helyzetben lévő kézművesektől. A javas­lat szerint az, aki vizsgálat alatt áll, nem kaphat iparigazolványt és akit „államellenes" bűntett miatt elítéltek, a büntetés után három évig nem űz­heti mesterségét. Ez viszont azt jelenti, hogy az iparost az első ítéleten kívül még pótbüntetéssel is sújtják. Ha az iparos a kormányzatnak nem­tetsző, például köztársasági propa­gandát folytat, a büntetés után sem juthat iparigazolványhoz, de aki vasúti hidat robbant, az még lehet önálló iparos. A javaslatba gyömö­szölt numerus clausus a céhrend­szerhez való visszatérést jelenti. A mestervizsga zavart okoz majd. A javaslatot nem fogadta el. Belatiny-Braun Artúr főként azt ki­fogásolta, hogy a javaslat a kézműipar segítése céljából olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a kereskedelmet hátrányosan érintik. A javaslatot el­fogadta. Szék­ács Antal a mostani helyzet fenn­tartását előnyösebbnek vélte a javaslat­ban tervezett újításoknál. Hibáztatta a zárt számnak egyes iparágakban való bevezetését. Így késhegyig menő verseny támad majd az érintett iparágak keretében. Az úgynevezett megbízhatósági szakasz aggodalmat keltő. A javaslatot a kereskedelmet korlátozó rendelkezések miatt nem fogadta el. Báró Szterényi József vitába szállott azzal a felfogással, hogy a gazdasági bajok felidézője a liberális korszak. Tény, hogy a liberalizmus súlyos hibát követett el 1872-ben a kézműiparral szemben, amikor a céhrendszerből át­menet nélkül hirtelen áttértek a gazda­sági szabadság rendszerére. Helyeselte a mestervizsgát, a numerus clausust pedig csak abból a szempontból hibáz­tatta, hogy annak bevezetését az ipar­ügyi miniszterre bízzák. A javaslatot elfogadta. Morvay István, helyeselte a javaslat rendelkezéseit. A felsőház szerdán délelőtt foly­tatja az iparügyi novella tárgyalá­sát. Új városrendező törvény készül az iparügyi minisztériumban A „Fővárosi Hírlap" szerdán megjelenő számában értesüléseket közöl az iparügyi minisztériumiban most készülő városrendező törvény egyes részleteiről. A főváros jövő fejlődését kívánja bizonyos irány­vonalhoz igazítani a készülő tör­vény. Legáltalánosabb érdekű az a terv, amely m­eg­ akarja gátolni, hogy a bel­ső területek helyett a főváros perifériái épüljenek ki, s az ok, amelyre hivatkoznak, az, hogy a­ közművek kiépítése súlyo­san befolyásolta a főváros pénz­ügyeit. Szabályozzák a telekparcel­lázás lehetőségeit. Megszüntetni kí­vánják azt a rendszert, hogy az egyes épületek kiálló részeit — kü­lönösen a zavart keltő tornyokra, loggiákra és oromfalakra gondol­nak — kisajátító eljárás útján le­hessen csak eltüntetni, a jövőben egyszerű hatósági intézkedő jog­körre gondolnak, a hatóság kárté­rítő kötelezettsége nélkül. Közegészségügyi előírások lesznek különösen arra vonatkozóan, hogy ne lehessen természetes világítás­nélküli lakásokat építeni. A javas­lat a vincelakásokat teljesen eltörli. A most készülő építésügyi szabály­rendelettől függetlenül előír a ja­vaslat bizonyos légvédelmi intézke­déseket. A városrendező munkála­tok céljaira, lehetővé kívánják tenni az ingatlantulajdonosok fokozot­tabb igénybevételét. Előírja az egész városrészek­et­ 3. oldal rendezésére irányuló eljárás mene­tét. Nyilván a Madách sugárút megnyitásának a nehézségeire gon­doltak, amikor lefektetni kívánták azt az alapelvet, hogy amikor egy-egy elavult ház­tömböt magába foglaló nagyobb terület rendezéséről van szó, akkor az önkormányzat és az építésügyi hatóságok egybe­hangzó véleménye alapján min­den felesleges bürokratizmus mellőzésével meg lehet kezdeni az előmunkálatokat. Erészben a minisztérium lépéseket tesz a kisajátító törvény módosítása iránt. A város középpontjától távolabb eső településeket csak akkor tarto­zik — bizonyos kivételektől el­tekintve — közművekkel ellátni a város, ha a települő csoport kötelezi magát, hogy a közművek odaveze­tési költségeinek felét megfizeti. A tervezethez itt nem foglalunk állást, a minisztérium annak idején hozzászólás végett megküldi a fő­városnak, amikor a végleges tervek állnak majd a bírálat rendelkezé­sére. Befejezték a szolnoki vizsgálatot Öt hónapja tartózkodik Szolnokon a belügyminiszteri vizsgálóbizottság az ismeretes városházi visszaélések ki­vizsgálására. Ezzel párhuzamosan fo­lyik a bűnügyi vizsgálat is. A szolno­kiakat egyre jobban nyugtalanította a vizsgálat elhúzódása és az utóbbi időben nyíltan sürgették már a vizs­gálóbizottság visszarendelését. Szolnokon most híre terjedt, hogy a bizottság befejezte a vizsgálatot és visszatér Budapestre. Palástehy vizs­gálóbiztos két-három hét alatt elkészíti összefoglaló jelentését a vizsgálat ered­ményéről és ezalapon intézkedik majd a belügyminiszter a fegyelmi eljárást illetően és a közigazgatási tennivalók dolgában. Ezidőszerint Várya Gyula megyebiz­tos vezeti a városházát az új képviselő­testület megalakulásáig. A választás iránt azonban ezideig nem történt intézkedés. A főispán és a szentesiek Az utóbbi időben egyre jobban kiéle­ződik a helyzet Szentes város önkor­mányzata és Kozma György főispán kö­zött. Mint ismeretes, a legutóbbi közgyű­lésen megkérdezték Négyesi polgármes­tert a főispán által elrendelt hivatali vizsgálat dolgában, s a polgármester ki­jelentette, hogy még vele sem közölték a vizsgálat eredményét. A közgyűlés ezután tüntetett a polgármester mellett, aki a főispán szerint nem tud a mai időknek megfelelő közigazgatást terem­teni. A nyilvánosság felé az ellentét abból pattant ki, hogy a főispán a nyomor enyhítésére szükségesnek találta ínség­konyha felállítását is, ezt a polgármes­ter ellenezte. Az említett közgyűlés nyomán a fő­ispán kijelentette, hogy ,,a város közön­ségének egy kis csoportja alkalmasnak tartja­ a városházi vizsgálat ügyét a zavarkeltésre". A közgyűlés tagjai ezt a nyilatkozatot magukra sérelmesnek ta­lálták és a városi képviselők felének — köztük vezető Nep-tagoknak — az alá­írásával rendkívüli közgyűlés összehívá­sát kérték a polgármestertől. offtriSic l.tfil minden budapesti házban kcsz-Mon­aid B szemlére teszik az országgyűlési április 15-ig Slv?eA?haMsasi­­S,a,ztdk Győződjék meg, hogy nem hagyták-e ki a jegyzékből?

Next