Népszava, 1936. október (64. évfolyam, 223–249. sz.)

1936-10-01 / 223. szám

8. oldal zett szociális terheket az üzleti élet fellendülése következtében könnyű­szerrel el lehet­­majd viselni. Az aláértékelés hasznából főleg a közületek eladósodásán aka­runk könnyíteni. Közvetve azok a súlyos terhek is csökkennek majd, amelyek ma oly nyomasztóan hatnak a gazdasági életre. Mindehhez azonban bizalom­ra és fegyelemre van szükség. Szá­mítunk az ország lakosságának haza­fi­ságára és a szenátus támoga­tására. Caillaux bírálja a javaslatot A pénzügyminiszter után Caillaux radikális szenátor, a pénzügyi bi­zottság elnöke emelkedett szólásra. Tárgyilagos akarok lenni és ezért elismeréssel kell szólanom a pénz­ Ügyminiszter buzgalmáról. Én is azok közé tartozom, akik annak idején a frank árfolyamát túlságosan magasnak találták. 1926-ban, amidőn elhagytam a mi­niszteri széket, olyan pénzrögzítés­ről tárgyaltam, amely mellett a frank árfolyama a fonthoz viszo­nyítva 130 lett volna. Most már a frank értékcsökkentése el­kerülhetetlen volt. A francia és külföldi árak k­özötti különbség egyre tágult. A munka­nélküliek száma növekedett• Az ál­dozat, amelyet az országnak hoznia kell, igen csekély, de különbséget nem szabad tenni az állampolgárok között. A siker titka a költségvetési egyensúlyban rejlik. Caillaux a sze­nátus tapsai között a következőkép fejezte be beszédét: — Személyes tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz a pénzügy­miniszter feladata, de két dolgot mindenképpen meg kell kívánnunk tőle. Az egyik, hogy a rendkívüli ki­adásokat külön, világosan tün­tesse föl, a másik pedig, hogy a rendes kiadásokat hozza egyen­súlyba a bevételekkel. A kommunista pártállású Caclan fölszólalása után befejeződött az ál­talános vita és megkezdték a rész­letes tárgyalást. NÉPSZAVA A leértékelést a szenátus elfogadta A rendkívüli felhatalmazás kérdésében, a kormány ellenzésével, módosították a javaslatot Este 8 órakor megtörtént az első szavazás, amely azt mutatja, hogy­­a erős ellenzéki roham ellenére is biztosítva van a devalvációs ja­vaslat többsége. E törvényjavaslat első szakaszát, amely a leértékelés elvi végrehaj­tásáról intézkedik, 137 szavazattal 127 ellenében el­fogadták. A 2­5-ig terjedő szakaszokat a sze­nátus egyszerű kézfelemeléssel fo­gadta el. A 6. szakasznál, amely ki­mondja, hogy a devalváció nem vo­natkozik a leértékelő törvény közzé­tétele előtt létrejött és francia frankra szóló nemzetközi fizetési megállapodásokra, több módosítást fogadtak el. A 7—9-ig terjedő szaka­szokat ismét kézfelemeléssel szavaz­ták meg. Amikor az új 13/a. szakaszt kezdte tárgyalni a szenátus, Blum mi­niszterelnök szólásra emelkedett, hogy néhány politikai természetű fel­világosítást adjon. Kijelentette, hogy a kormány nem vállalhatja magára a felelősséget a szenátusban javasolt szövegért, amelyet a másik törvényhozó testület többsége nem fogad el. A kormány eredeti javaslatával szemben kézfelemeléssel mégis elfo­gadták a 13/a szakaszt, amely a ka­mara által megszavazott szöveg 14. és következő szakaszai helyébe ke­rül. Ez a­ szakasz az esetleges drága­sággal kapcsolatos felhatalmazást tartalmazza. Végül a szenátus 141 szavazattal 125 ellenében el­fogadta a teljes pénzügyi tör­vényjavaslatot a a szenátus pénzügyi bizottsága által megállapított szövegben. A szenátus a szavazás után reg­ggel és 10 órára napolta el ülését. A kamara szerda este 11 órakor egybeült, hogy az egyes szakaszok­nál módosított javaslatot újra tár­gyalja, miután a kamara pénzügyi bizottsága elvetette a szenátus ré­széről megszavazott új 13/a szakaszt. Éjfélkor kezdte meg a kamara a pénzügyi törvényjavaslat második olvasását. A pénzügyminiszter a baloldal tapsvihara közben gyors táryalásra kérte a kamarát. Az első szakaszt a kamara 343 szavazattal 218 ellenében fo­gadta el. A 14—15. szakaszt a szenátusi szö­veg helyett a kamara, a kormány­nyal egyetértésben, megint a régi szövegezésben fogadta el A 16—25. szakaszokat is a régi szövegben fogadta el a kamara. A svájci nemzeti tanács is jóváhagyta a devalvációt (Bern, szeptember 30.) A nemzeti tanács a hajnali órákig tartó ülé­sében 99 szavazattal 60 ellenében j­óváhagyta a szövetségi tanács ál­al beterjesztett törvényjavaslatot a svájci frank leértékeléséről. A drámai lefolyású ülés bővelkedett izgalmakban. A főszavazás reggel féét órakor történt. A törvényjavas­lat ellen szavaztak a szociáldemo­kraták, a kommunisták, a demo­kraták, továbbá néhány szabadelvű és konzervatív képviselő. A szo­ciáldemokraták azért szavaztak a leértékelés ellen, mert a drágaság megfékezésére és a munkabérek vásárlóerejének megvédésére irányuló indít­ványaikat elvetették. A vita során többször felszólalt Mayer szövetségi elnök is, aki vé­delmébe vette a Svájci Nemzeti Bank vezetőségét, amelynek tag­jait az ellenzék súlyos vádakkal illette. Tőzsdeláz és vásárlási hullám (Zürich, szeptember 30-) Kétnapos szünet után szerdán ismét megnyíl­tak a svájci tőzsdék. Valamennyi piacon viharos áremelkedés fejlődött ki és az összes értékkategóriákban megkezdődött az átértékelés. A ja­vulás egyes papírokban egészen tíz százalékig terjedt. Szerdán reggel az üzletek és áruházak előtt igen sok városban már hosszú sorokban állottak a vevők, hogy minden pénzüket árukba fek­tessék, mielőtt még a kereskedők is leszá­mítolják a devalvációt. Hollandiában is törvény­erőre emelkedett a forint értékcsökkentése (Hága, szeptember 30.) A parla­ment két háza elfogadta a pénz ér­tékcsökkentést­ tárgyában bunyus-Epekő-, vesekő- és hólyagkő­betegek, valamint azok, akik húgy­sava­s­zók túlszaporodásában és köszvényben szenvednek, a termé­szetes „Ferenc József" keserűvíz használata által állapotuk javulá­sát érhetik el. Orvosok ajánlják. (X) tott három kormányjavaslatot. Az első javaslat az aranykivitel eltil­tására, a második a pénzkiegyen­lítő alap fölállítására, a harmadik pedig az árak szabályozására vo­natkozik. 1936 o­któber 1- A spekuláció már aranyat ad el (Washington, szeptember 30.) Is­mét megindult az aranyáradat Ame­rika felé. Angliában 4,964.000 dollár, Kanadában 1,822.000 dollár értékű, ma pedig ugyancsak Angliában to­vábbi 7,116.000 dollár értékű arany­nak Amerikába szállítására bérel­tek hajóűrt Ezt az aranykivándor­lást azonban már nem a valutapánik indította meg, hanem el­lenkezőleg, az aranypá­nik. A világ aranyhal­mozói ugyanis attól tar­tanak, hogy többé nem számíthatnak újabb ár­emelkedésre és sietnek aranyukat dollárra be­váltani. A City valószínűnek tartja, hogy a három valutakiegyenlítő alap rövi­desen megkezdi a piacra dobott tö­megek alátámasztó vásárlását, hogy fékezze az aranyár zuhanását, amely megzavarhatná a dollár­font-frankárfolyamok egyensúlyát. A német márka értékelé­sében nincs változás (Berlin, szeptember 30.) A német Biro­dalmi Bank központi bizottságának­ ülésén Schacht, a Birodalmi Bank el­nöke nyilatkozott a nemzetközi pénz­piac eseményeiről. Ismertette a német fölfogást, minthogy erre a három nyu­gati nagyhatalom nyilatkozata is föl­szólította a többi államokat. Kijelen­tette, hogy Németország örömmel fo­gadja a nemzetközi valutapiac egyen­súlyának biztosítását, de hozzátette, hogy éppen az angol és amerikai alá­értékeléssel zavarták meg a legnagyobb mértékben a világgazdaság egyensúlyát. Bejelentette, hogy a német pénzpolitikában és a márka értékelésében nem lesz változás. A súlyos adóterhek — mondotta — és a német nyersanyagbeszerzés ne­hézségei arra kényszerítik Német­országot, hogy fönntartsák a mos­tani devizagazdálkodás rendszerét. Ennek ellenére — fejezte be Schacht — a német kormány mindenkor hajlandó arra, hogy részt vegyen célravezető nem­zetközi tárgyalásokon. Darányi helyettes miniszterelnök nyilatkozata a frankátértékelés magyar­országi vonatkozásáról A pénteki minisztertanács foglalkozik az új helyzettel (Makó, szeptember 30.) Darányi Kálmán helyettes miniszterelnök szerdán este a makói gazdasági egyesület vacsoráján beszédet tar­tott. A magyar gazda előtt — mon­dotta többek között — most újabb sú­lyos probléma merült föl. Ez a súlyos probléma az, hogy Svájc­ban, Franciaországban és más ál­lamokban is devalválták a valutát, ami azt jelenti, hogy eddigi megállapodásaink helyett részben új megállapodásokat kell kötnünk, részben meg kell keresnünk a mó­dot arra, hogy lehetőleg az új hely­zetben is megtaláljuk a magunk számítását. Erre kell törekednie a kormánynak és a pénteki minisz­tertanácsnak az lesz a feladata, hogy megtalálja azokat az utakat és módokat, amelyekkel ezeket a kérdéseket, amelyekre nézve a tár­gyalásokat egyes külföldi álla­mokkal már fölvettük, sikerre ve­zesse. Hodzsa nem látja sötéten a középeurópai helyzetet Bízik Csehszlovákia és Magyarország gazdasági együttműködésében (Prága, szeptember 30.) Szerdán kezdődött Prágában a Nemzetközi Sajtóegyesületek Szövetségének ér­tekezlete. A megnyitó beszédet a prágai városháza üléstermében Hodzsa Milán csehszlovák minisz­terelnök mondotta. Nincs ok a sötétenlátásra — je­lentette ki — a középeurópai hely­zet megítélésénél. A hírhedt „puskaporos hordó" eltűnt a Dunamedencéből. A kisántant államoknak a római jegyzőkönyvet aláíró hatalmakhoz való közeledésének gondolata mind­inkább tért hódít. Ha ez bekövet­kezik, bizonyára érezteti majd jóté­kony hatását Németország irányá­ban is. Magyarország is a római jegyző­könyvet aláírt államok sorába tar­tozik. A magyar külügyminiszter leg­utóbb elhangzott sajtónyilatko­zatát — mondotta Hodzsa — úgy magyarázom, hogy Cseh­szlovákia és Magyarország kö­zött is megszűnnek a gazdasági együttműködés akadályai. A kisántáni Pozsonyban már megtette az első lépést, amely a gazdasági együttműködés gyakor­lati megvalósulására vezet. Közép-Európa nemzetei most már kezde­nek bízni abban, hogy Közép - Európa minden távoli barátságok ellenére csak a kö­zépeurópaiaké. A középeurópai közeledés nem le­het forrása háborús versengésnek, hanem erős alapnak kell lennie a békepolitika számára. A nemzetközi valutapolitikai ese­ményekkel kapcsolatban Hodzsa miniszterelnök kijelentette, hogy középeurópai valutamegegyezés­re is szükség volna és nagyon helyes volna, ha megkez­dődnének a fáradozások az ilyen­irányú megállapodások elérésére. Közép-Európa konszolidálása elő­feltétele egész Európa konszolidálá­sának. Európában normális mederbe kell szorítani a jobboldal és a baloldal küzdel­mét. Csehszlovákia építő politikával küzd a szélsőséges áramlatok ellen , s győz is. Semmi sem nevetségesebb, mintha valaki külföldön Csehszlo­vákiáról mint bolsevizált országról beszél. Valójában Csehszlovákia az összes európai államok között de­mokráciájával a legerősebb biztosí­tékot jelenti arra, hogy mentesíteni tudja magát minden szélsőségtől. Csehszlovákia azért erős — fejezt® be Hodzsa —, mert nem tudtak benne jobboldali és éppen ezért bal­oldali blokkok alakulni.

Next