Népszava, 1936. november (64. évfolyam, 250–273. sz.)
1936-11-03 / 250. szám
LXIV. évf. 250. szám Budapest, 1936 november 3. kedd A M A GY A R OR SZÁG N I ÁL D K R ATAT KÖZPONTI KÖZLÖNYE . Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31 és 1-303-32 Mussolini milánói beszédében éles szavakkal jellemezte Olaszország külpolitikai helyzetét és céljait „Meg kell szabadítani a nemzetközi életet az ábrándoktól, közhelyektől és hazugságoktól." — „Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet rendezni." A Földközi tenger Olaszország tengere és Olaszország nem tűri, hogy a Földközi tengerbe belefojtsák Világszerte erős visszhangja van a beszédnek Genfi fölfogás szerint a milánói beszéd „komoly nehézségek korszakának kezdetét" jelenti. — A francia félhivatalos a német-olasz hegemónia törekvéseiről — Mussolini szét akarja robbantani a kisántantot!" Mussolini nagy beszédet tartott. A beszéd — amelyet alább részletesen ismertetünk — ezúttal túlnő az olasz fasizmus keretein és a benne foglaltaknál fogva a világpolitika egyik jelentős mozzanatává válik. Magyarország szempontjából ez a beszéd különösen fontos. Fontos azért, mert benne, a revíziós igénynek egészen messzemenő elismerése foglaltatik. A magyar nép jogos revíziós igényének ez az elismerése bizonyára nagy föltűnést kelt majd mindenütt és különösen azt kombinálgatják majd, hogy mit jelent Mussolininak a „nyilvános és nagyszerű formára" vonatkozó kijelentése. A beszédnek kétségkívül három gondolat a gerince. Az egyik: állásfoglalás a Népszövetség ellen, amely Mussolini szerint megújhodásra képtelen, a másik: állásfoglalás a kollektív biztonság rendszere ellen, a harmadik: állásfoglalás a leszerelés ellen. Ez a három gondolat azonban a világ igen nagy hatalmasságainak vezető gondolata. A háború utáni világ külpolitikája a Népszövetségre, mint az államok között való együttműködés és mint az államok között való béke legcélszerűbb és tökéletlenségében is fejlődőképes szervezetére épült A nyugati nagyhatalmak a maguk világpolitikájának alapelvéül a kollektív biztonságot tették és erre az elvre építették a világbéke gondolatát. A leszerelésre vonatkozólag pedig általános álláspont az, hogy a leszerelési konferenciák kudarca, a leszerelés gondolatának kudarca nem ennek a gondolatnak a helytelenségét, hanem csak azt bizonyítja, hogy nem volt elég egységes vagy nem volt elég őszinte az az akarat, amely a leszerelési konferencia résztvevőit és az államok felelős vezetőit áthatotta. Bizonyos, hogy Mussolininak ezekre a kijelentéseire, amelyeket a maga nevében mondott a világ felé, válasz érkezik majd a világ részéről. Az egyik fél — amely ebben a percben a maga elismerése szerint is feszült viszonyba került Franciaországgal, de írásos szerződés alapján együttműködő közösségbe Németországgal — már beszélt. Az ő álláspontja adott. Most a többieken van a nyilatkozat sora. Rendkívül nehéz kérdések és rendkívül mélyenjáró érdekek körül folyik majd a nyilatkozatok harca. A kép akkor lesz teljes, ha Anglia és Franciaország is megszólal. A Magyarországot illető nyilatkozatra vonatkozólag — amelyért Darányi miniszterelnök táviratban fejezte ki köszönetét — magyar illetékes hely úgy nyilatkozott, hogy a „nyilvános és nagyszerű módon való ünnepélyes kinyilatkoztatás" a küszöbönálló diplomáciai tanácskozásokra és találkozókra céloz. Ezzel kapcsolatban francia lapokban az a hír jelent meg, hogy Horthy kormányzó a közeljövőben Rómába utazik. (Milano, november 1.) A fasizmus uralomrajutása évfordulóján rendezett ünnepségek során Mussolini miniszterelnök a milanói székesegyház előtt levő nagy téren több mint 230.000 ember előtt beszédet mondott, amelyet az olasz városokba rádióval és hangszórókkal, a külföld nagyon sok államában is rádióval továbbítottak. Ábrándok, közhelyek, hazugságok... valamennyi állam együtt szereljen le. — Másik ábrándkép az együttes biztonság, amely sohasem volt meg sohasincs meg és sohasem lesz meg Férfias nép nem hajlandó sorsát bizonytalan harmadik kézbe letenni. Az oszthatatlan béke szintén ilyen közhely. Az oszthatatlan béke csak az oszthatatlan háborút jelenti, mert természetes, hogy a népek sohasem lesznek hajlandók olyan érdekekért harcolni, amelyek nem érintik őket. — Térjünk át a Népszövetségre. Számunkra a Népszövetség problémája egészen világos: vagy: megújhodik, vagy eltűnik. Mivel rendkívül nehéz lesz megújhodása, számunkra nyugodtan elszenderülhet. Mi nem felejtettük el és nem felejtjük el soha, hogy a Népszövetség ördögi pontossággal gazdasági megszállást szervezett az olasz nép ellen és megkísérelte kiéheztetni asszonyainkat, gyermekeinket és férfiainkat Nem sikerült! Nem mintha nem akarta volna, de azért, mert szemben találta magával az olasz nép legteljesebb egységét, erejét, áldozatkészségét, amellyel képes lett volna harcolni ötvenkét nemzet ellen. Békepolitika folytatására a Népszövetség nem szükséges. " Most körvonalazom álláspontunkat az egyes nemzetekkel szemben. — A mai beszédemben — ezzel kezdette Mussolini — le akarom szögezni a fasiszta Olaszország álláspontját a mai nyugtalan és zavaros pillanatokban az európai államokkal való kapcsolataiban. Rövid leszek, de hozzáteszem, hogy minden egyes szavamat jól megfontoltam. — Mindenekelőtt meg kell szabadítanunk a nemzetközi életet az ábrándoktól, a közhelyektől és a hazugságoktól, amelyek mind a wilsoni ideológia maradványai. Az egyik ábrándkép, amely már porba hullott, a leszerelés. Senki sem akar elsőnek leszerelni és teljes lehetetlenség, hogy A francia—olasz egyezmény hivatva lett volna eloszlatni tizenhét év félreértéseit és súrlódásait. Új korszakot kellett volna nyitnia a két nép életében. De jöttek a megtorló intézkedések és természetes, hogy a barátság elhidegült. Egészen nyilvánvaló, hogy amíg a francia kormány várakozó álláspontot foglal el, addig mi sem tehetünk mást, mint ugyanezt. — A július 11-i egyezmény új korszakot nyit meg a mai Ausztria történelmében. Az osztrák-német egyezmény valamennyi rosszul értesült kommentálója vegye tudomásul, hogy én az egyezményt június 5-e óta ismertem és helyeseltem. Ez az egyezmény megerősítette Ausztria általános helyzetét és állami függetlenségét. Ára 1ó fillér Október írta: Mónus Illés Kísértetjárásról ír a „Függetlenség" október 31-i, szombati számában. „A kísértetek órája" október 31-e volna és a kísértet: az októberi forradalom. Hogy Októbert az ő felfogásuk alapján a sárga földig lerántják, azon nincs csodálkoznivaló. Bukott forradalomról az utána következő rezsimek nemigen nyilatkoznak barátságosan. Valóban nem várható el tőlük, hogy elfogulatlanul vizsgálják Október célkitűzéseit, törekvéseit és bukásának okait. Pedig a maguk érdekében is az volna a legtermészetesebb, ha a forradalom bukásának okait megvizsgálnák. Ezt persze már csak azért sem teszik meg, mert akkor arra az eredményre jutnának, hogy az októberi forradalom nem a kisebbség lázadása. A forradalomnak mélyenjáró okai voltak. Az első és legfőbb ok: a háború elvesztése és ennek nyomán minden közhatalmi szerv felbomlása". . Tizennyolc évvelaz októberi forradalom után — Oroszországot kivéve — a háborúvesztes országokban lezajlott forradalmak sorra elbuktak. Elbukott a bolgár, a német és az osztrák forradalom is. A másfél évitizeden belül bekövetkezett bukásnak egyik legfőbb oka az, hogy az országokra kényszerített békeszerződésekért, amelyek szükségtelenül és oktalanul megalázták az országot, a forradalmi rezsimeket tették felelőssé és így az igazságtalan területi és gazdasági rendelkezések már eleve is lehetetlenné tették, hogy a volt központi hatalmak területén a háborúvesztes országok a békés és demokratikus fejlődés útjára jussanak. A forradalom bukásának másik oka, hogy nem tudta megvalósítani a maga messzemenő célkitűzéseit, azokat, amelyek igazolták volna a forradalom elkerülhetetlenségét, a régi társadalom politikai és szociális szerkezetének gyökeres megváltoztatását. Magyarországon a földbirtokreform, az általános, titkos választójog, az ország egész szociális berendezésének újjáépítésejelentette volna azokat az alapvető reformokat, amelyeket a forradalomnak meg kellett volna valósítania, mert hiszen éppen ezeket mulasztották el a háború előtti Magyarországon. Az, hogy ezek megvalósításához október sem jutott el, nagyban hozzájárult az októberi forradalom elbukásához. A forradalmat követő politikai rezsimek uralomrajutása is tulajdonképpen ezeknek a mulasztásoknak a következménye. Az októberi Magyarország meg