Népszava, 1936. november (64. évfolyam, 250–273. sz.)
1936-11-03 / 250. szám
TM A második számú Locarno De a népfrontot nemcsak belpolitikai meggondolások tartják össze. A radikálisok Biarritzban élesen állást foglalnak a fasiszta és a bolsevista misztikum ellen. De azért a félelmük most elsősorban a fasiszta misztikum ellen irányul. Biarritz erősen a Népszövetség meggyengülésének hatása alatt áll. A belga lépésnek inkább tüneti, mint gyakorlati jelentőséget tulajdonítottak. Tüneti jelentőséget azért, mert a belga lépés rávilágított arra, hogy megszűnt a Népszövetség „misztikum"-ának vonzása. A Harmadik Birodalomnak az a reménye, hogy a belga példa a kisántaniban hamarosan követőkre akad, csalókának bizonyult. Krotta beszéde, a román király prágai látogatása, a jugoszláv és a román miniszterelnök nyilatkozatai feltárták a belga és a középeurópai helyzet között való lényeges különbséget. De ez nem változtatott azon, hogy a biarritzi kongresszus ne ismerje fel az eddigi népszövetségi politika, a lavali lanyha magatartás támogatásának veszedelmeit. Herriot erős hangsúllyal mutat rá az abesszíniai politika katasztrofális következményeire és az együttes biztonságpolitikájához való ragaszkodás szükségességére. Azok a kudarcok, amelyek az együttes biztonságpolitikáját az utóbbi időben érték, a népfront pártjait külpolitikai felfogásukban nem ingatták meg. Ez kitűnik a biarritzi kongresszuson elhangzott beszédekből. Mistier és Herriot fejtegetéseiből éppen úgy, mint Blum toulousei kijelentéseiből. A berchtesgadeni olasz-német megállapodásnak a pozitív magva nem nagy. Az, hogy Németország elismeri Olaszország abesszíniai jogait, nem változtat azon a tényen, hogy Olaszországnak még birtokba kell vennie ennek az óriási afrikai birodalomnak felét, ami nemcsak sok vérbe, hanem még sok pénzbe is kerül. Pénzt Olaszország a Harmadik Birodalomtól azonban nem várhat. A pozitív megállapodásnál sokkal nagyobb fontossága van a negatív megegyezésnek. A két fasiszta nagyhatalom egy abban, hogy együttesen küzd az együttes biztonság gondolata ellen. A máso 30*36 november 3. NÉPSZAVA Európa - francia szemszögből (Párizs, október 31. — A Népszava tudósítójától.) A francia parlament nemsokára összeül. A francia demokrácia ellenségei a népfront válságával számoltak. Ezt a reménységüket a polgári radikális párt biarritzi kongresszusa erősen lehűtötte. Bárha a legutóbbi választások óta a francia radikális párt nemi vezetője az ország politikai életének, mégis a francia politika egyik leghatalmasabb pártja. Ennek a pártnak kispolgári jellege kétségtelen. A Blum-kormány szociális reformjait a radikális párt egy része mindig sokallotta. A radikális párt szélső jobbszárnya eredetileg a népfront ellen volt. Ezzel a szélső jobbszárnnyal szemben áll a párt szélső balszárnyu, amely elég közel áll a szocialistákhoz. A többség azonban, mint ahogy ez Biarritzban is kiderült, a jobb- és balszárny között terül el, a párt centrumáé, dik Locarnót elszigetelt kérdésként akarják kezelni. S bár ha a francia radikális pártban vannak olyan elemek, amelyeknek az orosz-francia paktum gondolata nem kedves, a Herriot vezérlete alatt álló párt ragaszkodik ahhoz a külpolitikai vonalhoz, amelyet elsősorban Herriot húzott meg. Blum Toulouseban fejti ki, hogy a locarnói tárgyalásokatnem tekinti Nyugat-Európára korlátozottnak. A berchtesgadeni megbeszélések és a francia külpolitika uralkodó iránya között olyan mélyreható az eltérés, hogy a második Locarno eszméje, még mielőtt hivatalosan eltemették volna, elföldeltnek tekinthető. Francia és angol fegyverek A belga lépés és Ciano németországi útja után Franciaország szeme még fokozottabb mértékben fordul Anglia felé. Az a politika, amelyet Franciaország a német-olasz közeledéssel szegez szembe, az Angliával való szoros együttműködés nélkül elképzelhetetlen. Ezért az Angliával való együttműködés ma a francia politikának vezető gondolata. Az Angliával való politikai együttműködés gondolatának rendelnek alá minden egyéb kérdést, így, például, a francia szempontból olyan fontos spanyol kérdést is. De nemcsak a franciák tekintete szegeződik Anglia felé, hanem a németeké is. A német politika mindent elkövet, hogy meghiúsítsa az egészen szoros francia-angol szövetség létrejöttét. A berchtesgadeni megállapodásokat is úgy fogalmazzák, hogy Angliát lehetőleg megnyugtassák, így különösen azt a pontot, amely Spanyolország és a spanyol gyarmatbirodalom területi integritására vonatkozik. Ne higgje Anglia, hogy akár Olaszország, akár Németország valamit is akarna a spanyol birodalom területéből! A német diplomáciát sohasem jelmezte a pszichológiai tapintat túltengése. A német diplomácia most mindent elkövet, hogy Angliát bevonja a bolsevistaellenes frontba. Az új londoni német nagykövetnek, Ribbentropnak beköszöntője: felhívás a szovjetellenes táncra. Ezt azonban az antibolsevista „Le Temps", a francia nehézipar lapja, nagy baklövésnek véli. Az angol jobboldali sajtó, így a „Daily Telegraph" és a „Morning Post" Ribbentropot ezért a felhívásért alapos megrovásban részesíti. Az angol, világbirodalom fél a háborútól. S nagyon jól tudja, mit jelent a keleteurópai háború. A keleti veszedelem falrafestése előtte a háborús veszedelem falrafestését jelenti. S ez csak megerősíti Angliát fegyveres készülődésében. A hatalmak ma Locarnóról tárgyalnak. De az előkészítő tárgyalások alatt előkészítik a francia flotta megerősítését és Anglia fegyveres erejének mesés fokozását Francia szemszögből: Anglia az erős szövetséges. Angol szemszögből: Franciaország az egyetlen hatalom, amelynek érdekei fedik az angol érdekeket. S ezért még Churchill, az angol konzervatív is a francia népfront megerősödését kívánja. Angliának nem érdeke a szövetséges meggyöngülése. S a mi békés korszakunk mindent a háború esetére szóló szövetségek szempontjából néz. (vz) A polgári radikálisok a népfront mellett • A kongresszus megnyitásakor a balszárny, szocialista módon, fölemelt ököllel üdvözli a pártgyűlést. Erre a többség szabadkőműves köszöntéssel válaszol. A francia polgári szabadgondolkodó világfölforrás lengi át a pártot, amely szembefordul a magántulajdon szocializálásával, de sokkal élesebben a szabadságjogokmegszorításával. A népfront eddigi politikájával szemben a kongresszus többsége nem foglalt el élesen kritikus magatartást. Mindössze az üzemek megszállását fájlalták. Ez ellenkezik, fejtettékki, a francia forradalom alapelveivel, az emberi jogokról szóló nyilatkozattal, amely a magántulajdont is az ember természetes jogai közé sorolja, de az egyik szónok, aki az üzemeknek — az utóbbi időben egyébként elő sem fordult — megszállása ellen emelt szót, rámutat arra is, hogy amunkáltatókat a szociális törvények betartására kell szorítani. Követelik a kongresszuson a középosztályoknak, különösen a parasztságnak a védelmét. Hitvallást tesznek a francia kispolgár egyik szentsége, az egyensúlyozott költségvetés mellett.. De vigyáznak arra, hogy ne helyezkedjenek szembe a munkásosztállyal. A fasizmus ellen, az összetartás jegyében Nemcsak a kongresszus, hanem az ország hangulatára jellemző inkább, hogy a pártgyűlés nagy többsége nem is gondolt, a népfront fölbontására és amikor Chautemps Blum érdemeit méltatta, akkor az egész kongresszus a kormány elnöke mellett tüntetett. Kétségtelen, hogy vannak rendkívüli nehézségei a radikálisok és nem annyira a szocialisták, mint inkább a kommunisták együttműködésének. De a népfrontban elevenen él a fasiszta veszedelemtől való félelem. S ez tartja erős kapoccsal össze a népfront sokban eltérő pártjait. A francia radikálisok fölfogását legjobban Daladier fejezte ki akkor, amikor őrültségnek bélyegezte az antifasiszta erők legkomolyabb bástyájának, a népi arcvonalnak a feldöntését. A francia radikálisokat a szocialista párttal összefűzi a demokrácia védelmének gondolata. A biarritzi szónokok épúgy, mint Blum Toulouseban, a demokrácia védelmét tartják ma a legfontosabb politikai feladatnak. S mert ez az ország többségének a meggyőződése, aligha lehet arra gondolni, hogy a népfront a radikálisoknak a joboldallal való szövetsége révén fölborulhat. Ma Franciaországban általános meggyőződés, hogyha a népfront politikája csütörtököt mond, akkor föl kell oszlatni a Házat. Házföloszlatástól pedig nagyon félnek. Ezért mélyreható változásnak kellene bekövetkeznie, hogy a népfront kormánya helyébe más lépjen. A népfront jövőjét, mondotta Daladier, nem a parlament folyosóin döntik el. A francia gazdaság jövője és a külpolitika eseményei döntenek a népfront sorsa fölött. Blum nahbommei beszéde beharcangozója annak az erős politikai rohamnak, amelyet a parlament megnyitása után intéz ellenségei ellen a kormány. Az ellenségei ellen és a dolgozók védelmében. Az új sajtótörvény a sajtót a nagytőke befolyása alól akarja fölszabadítani. A lap készül a munkanélküliség leküzdésére. Állami biztosítást terveznek a mezőgazdasági károk ellen. A francia közélet gyökeres átalakulása még mindig folyamatban van. S. oldal AMIW*Qrattdard SUPERS? Készségesen bemutatja: a Magy. kir. és udv. hangszergyár VII. Rákóczi út 60. sz. Sternberg Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Cmpa meg miniéig nem fogja é&trevesun fíkte. Egy csésze kitűnő kejeskávéhoz az Tildás ^J J|! kávépótló C4011 1 (illMe kerti. V* kg. 30 fillér, a dekás zacskó 10 fillér,