Népszava, 1936. december (64. évfolyam, 274–297. sz.)
1936-12-01 / 274. szám
LXIV. évf. 274. szám Budapest, 1936 december 1. kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31 és 1-303-32 Arányosabb adózást! Az adók súlya, úgy látszik, elmozdíthatatlanul fekszik ennek a szerencsétlen országnak a mellén. Az általános adóreform, az egységes adókódex, az egész magyar adórendszer bozótos őserdeje zűrzavarának rendezése már évek óta kormányprogram, de csak amolyan agyonismételt szólásmondás, amihez a hivatalos tájaikon ma már nem gondol senki semmit. Az adók itt vannak, az adóbevételek emelkednek és ebben a különös rendszerben az adók többségét és tömegét szigorúan és következetesen azok fizetik, akiknek minden fillér fájdalom és akiknek minden adótöbblet kevesebb kenyeret jelent. Igazságot követelni egy igazságtalanságra épített és a legsúlyosabb társadalmi aránytalanságokból álló világban meddő viaskodásnak látszik. És mégis ,hirdetni kell az igazságos adóztatás lehetőségét! Meg kell mondani, hogy nemcsak rossz adórendszer van, hogy adókkal és az adókivetés módszerével a jövedelem megoszlását irányítani lehet. És irányítják is. Csakhogy ellenkező irányban. A dolgozó rétegekre gördített elviselhetetlen adóterheik egész egyszerűen a nagy kereseteket, a nagy hasznokat mentesítik az állami költségek vállalása alól. Irtózatos aránytalanságok vannak ezen a térem Az adózás szakértői szürke, gazdasági szaklapok eldugott hasábjain megállapítják, hogy a város aránytalanul több adót visel, mint a vidék. Megállapítják, hogy a fogyasztási és forgalmi adók hogyan zúdulnak a szegény naposztályokra. Sehol semmi komoly progresszivitás. Sehol semmi nyoma a jövedelmekhez mért emelkedő adótehernek. Itt van az alkalmazotti kereseti adó. Mindenki érdekelve van benne heti 30 pengő kereset fölött. Ezt az alkalmazotti kereseti adót 1930-ban száz százalékkal, szóval teljes összegével megpótlékolták és ez az alkalmazotti különadó azóta itt van a magyar gazdasági életben. Akkor úgy léptették életbe, hogy csak egy alkalomra, egyetlen évre szól ez a pótlék. Azóta szívósan és elpusztíthatatlanul megmaradt, sőt előbb száz százalékkal, majd később ismét ötven százalékkal emelték, úgyhogy végeredményben itt éppen a legalsó keresetű rétegeknél, évi 3000 pengő alatt, 245 százalékkal emelkedtek az adóterhek. Vagy itt van a kisipar és kiskereskedelem általános kereseti adója. Csak vessük össze a részvénytársaságok, a nagy vállalatok adójával és rögtön kiderül, hogy a kisemberek legalább háromszornégyszer súlyosabban vannak megadóztatva, mint a tőkeerős, gazdag vállalkozások. Természetesen a kisembert, az alkalmazottat, a munkást, a fogyasztót könnyű megfogni. A nagy nyereségek, a rendkívüli haszon szerényen és halkan megbújnak a mérlegek mindent elleplező szürkeségében. Ezek a szakszerű számoszlopok, tudjuk, a legfejlettebb technikai ügyességgel készülnek. de a szegényeknek nincsen nagyképű mérlegük, bevételeikről és kiadásaikról nem vezetnek főkönyvet. A szegényember mérlege tiszta és átlátszó: a fizetése, a heti vagy havi keresete. Mindennapos vásárlása fűszeresnél vagy hentesnél. Ivis adóssága a cipésznél vagy a javítgató szabónál. Itt könnyű és kényelmes az adóztatás. A keresetekből, a vásárlásokból könnyű kihasítani az adókat. Sürgősen és alaposan változtatni kell az adóztatásnak ezen a rendszerén. Ahol lehetséges, hogy az alkalmazotti kereseti adó, amely például az 1500 pengős évi fizetésnél 10 80 pengőt jelentett, ma már 36 pengőnél tartson, ahol lehetséges, hogy az ország összes egyenesadó-terheinek 17%-át egymagában a magánalkalmazottak viseljék, ott az egész földadó 30 millió pengőt jelent az országos adóbevételek között, beleértve az ezerholdak adóit is, ugyanakkor pedig az alkalmazotti különadó egymagában 22 millió pengőt tesz ki! Nem lehet és nem szabad a keservesen küszködő, dolgozó rétegeket azért sújtani, mert könynyen elérhető adóalanyok, mert jövedelmüket könnyű megadóztatni, mert ez a kereset eltitkolhatatlan. S mert a munkás heti 30—35 pengős keresete — már ahol vannak ilyen „magas" hetibéreik —, vagy a magánalkalmazott 60—80 pengős havi fizetése ott van kéznél adóalapul és az adót más a munkáltató simán levonhatja. Adóreform kell! Gyökeres és alapos adóreform. El kell osztani a teherbírás alapján az államháztartás költségeit. Tiltakozni kell éppen a legszűkösebben élők aránylag legsúlyosabb megadóztatása ellen. Az adókivetés mevészete éppen az, hogy azok fizetsék az adót, akiknek van miből. A Népszövetségi Tanács elé kerül a Cabaliero°lcormány panasza A Caballero - kormány — amint arról hírt adtunk — panaszt tett a Népszövetségnél a német, és olasz kormánynak amiatt a lépése miatt, amellyel a felkelők vezetőségét kormánynak ismerte el. A panasz ténye nagy izgalomba hozta a Népszövetség Tanácsát és nem egy jobboldali hang amellett foglalt állást, hogy ne teljesítsék a spanyol kormánynak a Népszövetségi Tanács összehívására irányuló kérelmét. Ennek az állásfoglalásnak kudarcát jelenti a következő távirat. (Genf, november 29.) A Népszövetség titkársága a Tanács tagjainak táviratban javasolta, hogy december 7-én vagy 8-án tartsák a legközelebbi tanácsülést. Az időpont kitűzése a válaszok beérkezése után történik meg. Az angol kormány határozott állásfoglalása a világnak világnézeti táborokra való osztása ellen Interpellációs vita az angol alsóházban Izgalom Amerikában a legújabb imperialista sakkhúzás miatt. — Japán ellenzéki közvéleményét aggodalom fogja el (London, november 30.) Az alsóházban Backer munkáspárti képviselő kérdésére kijelentette Eden külügyminiszter, hogy a német-japán egyezmény részleteit a német és japán külügyminiszter közölte a berlini és tokiói angol nagykövettel. A német külügyminiszter hozzátette, hogy a két ország nem kötött sem katonai, sem egyéb szövetséget, míg a japán külügyminiszter hangoztatta, hogy nincs semmiféle titkos szerződés. Arról nincs tudomása Edennek, hogy Olaszország hasonló megállapodást kötött volna Japánnal. Ami az angol kormány álláspontját illeti, a Ház nyilván tudja, hogy kifejezetten rosszalunk minden olyan iráyzatot, amely a világot táborokra igyekszik osztani, főként a világnézetek szempontjából. Politikánknak továbbra is az a célja, hogy tőlünk telhetőleg előmozdítsuk a baráti viszonyt valamennyi állammal. Thorne képviselő: Igaz-e, hogy Olaszországnak megállapodása van Németországgal? Nem következik-e ebből, hogy hármas szövetség jött létre a három ország között? — Eden nem felelt. (London, november 30. — A Népszava tudósítójától.) A japán-német és a japán-olasz szerződések megkötése nyomán keletkezett izgalom hullámai tovább gyűrűznek. Ezek a hullámok most már átterjedtek Amerikába is. Washingtonból érkező jelentések szerint a bolsevistaellenes blokk megalakulását amerikai hivatalos helyen határozott idegességgel fogadták. Rámutatnak arra, hogy az olasz-japán szerződés, tehát a mandzsukuói és abesszíniai hódítások elismerése Amerikára semmiesetre sem kedvező, mert két imperialista állam összefogását jelenti. Az Északamerikai Egyesült Államok a német-japán szerződéssel szemben sem foglalhat el semleges álláspontot, mert ez Amerika távolkeleti érdekeit veszedelmezteti, de egyúttal megteremti annak lehe