Népszava, 1936. december (64. évfolyam, 274–297. sz.)

1936-12-10 / 281. szám

10. oldal Több jóízlést a feliratokban! (Levél) Tisztelt szerkesztő elvtárs! Végre nekem is módomban volt megnézni Chaplin „Modern idők" című filmjét. A kritikát már el­mondták róla, akik arra hivatot­tak. Én csak annyit mondhatok, hogy számomra igazi élmény volt. Egy dolog azonban nagyon zavart és mert azt eddig még nem tették szóvá, engedje meg a szerkesztő elvtárs, hogy felhívjam rá a figyel­mét. A feliratokról van szó. Úgy­látszik, nemcsak a film összevagda­lásával, hanem a feliratokkal is a túlságosan jó fiút akarták a cen­zúra felé mutatni, különben hogy kerülhetett volna a filmre a sztrájk­jelenetnél ilyen felírás: Már negyedórája dolgozunk és még mindig nem kaptunk béremelést! Nem tudom, más hogy van vele, de engem végtelen felbosszant az ilyen ízléstelenség, amely nemcsak ostoba, de sértő Chaplin szelle­mére is. Elvtársi üdvözlettel (aláírás) „Lányok egymás közt" Francia filmdráma a Royal Apollo legújabb műsordarabja, ami körülbelül magában is foglalja azt a tényt, hogy egészen más a témája, más a szerkezete és mások általában az eszközei, ame­lyekkel a közönség érdeklődését fel­kelti és­ magához láncolja. Nem egy ember és nem is egy emberpár történe­tét nyújtja, hanem a sokaság, a típus sorsát mutatja be. Ilyen a „Leányok egymás közt" című filmdráma is. Eredeti címe: „Club des femmes" (Nők klubja), azaz egy intéz­mény, amelynek rendeltetése, hogy falai között tömörítse és ott megóvja a ma­gános nőket. És ennek az intézménynek falai közé préselve élik életüket a nők és a külvilág, a boldogság, a szerelem után való vágyak fülledtségében vívják keserves küzdelmüket a kísértés, az in­tézet és saját maguk ellen. Igen, a nő sorsa a férfi, ugyanúgy, mint ahogy a férfi sorsa a nő. És ezen a valóságon nem változtat, még csak nem is javít semmiféle jótékonyságtól alapított in­tézet. Hogy ez a kettő: a nő és a férfi ne legyenek egymás veszedelmei, ahhoz nem elég egy intézet, ahhoz az egész társadalom megváltoztatása, más rend­szerre való felépítése szükséges. Ez derül ki ebből a filmdrámából, amelyet Jacques Deval írt és rendezett és amelynek szerepeit a legkitűnőbb színésznők egész sokasága nagy­szerűen megjátssza. A darab sikere egyszerűen azon múlik, mennyire von­hatja ki magát a közönség a szokvá­nyos limonádés, hepiendes filmipari termékek hatása alól, hogy beleillesz­kedjék az igazi művészet légkörébe. (G-y) ÉRDEKLI? A Metro - Goldwyn - gyárban Johann Strauss - film készül. A főszerepet Leo Slezak játssza. Ugyanitt Massenet „Manon" című operájából is film készül. Az orosz film tért hódít Franciaország­ban. Ebben az évben a bemutatásra ke­rült filmek 3%-a volt orosz. Max Reinhardt most, amint arról már hírt adtunk, Danton-filmjén dolgozik. Robespierre szerepére Claude Rains an­gol színészt szerződtette. Claude Rains „A láthatatlan ember" című amerikai filmben tűnt fel. A film H. J­. Wells egyik munkája nyomán készült és az az érdekessége, hogy a főszereplőt nem le­het látni, csak a hangját hallani. Köz­vetlenül a darab bevögy­ödése előtt jele­nik meg a filmben először és utoljára a főszereplő. Ezt a szerepet játszotta Claude Ruins- NÉPSZAVA 1936 december­­.. Véres, halálos szerelmi dráma a konyhában A szerdára forduló éjszaka Weisz Aladár borbizományos, aki család­jával a Pilsudszki utca 22. számú házban lakik, arra lett figyelmes, hogy a lakás konyhájából Tóth Júlia ,­() éves háztartási alkalmazott kétségbeesetten segítségért kiál­tott Weisz kisietett a konyhába és Tóth Júliát a kövön fekve, eszméletlen állapotban találta. A szerencsétlen leány átvágott nyakából ömlött a vér. Amikor a mentők a helyszínre érkeztek, már nem akadt dolguk Tóth Júlia halott volt. A rendőri bizottság megállapí­totta, hogy a gyilkosságot Roskopál Lajos 30 éves szállítómunká is követte el, aki véres tette után bezárkózott Tóth Júlia szobá­jába, karjain föl­vágta az ereket és a nyakán is se­bet ejtett. Roskopált súlyos állapot­ban a Ró­kus-kórházba szállították. A gyilkos Roskopált gyűrűlopás gyanúja miatt már hetekkel ezelőtt keresték a detektívek Tóth Júliánál, aki­­kijelentette, hogy szakított ud­varlójával. Rostkopál későbbti desz­kát helyezett Tóth Júlia ablakához és azon próbált bejutni a leányhoz, majd többízb­en megfenyegette, hogy végez vele. Tóth Júlia halálfélelem között élt és rette­gésében végrendeletet készített. A c­ k­opál előre megfontolt szándék­kal követte el tettét. Kabátzsebében búcsúlevelet találtak ezzel a szöveg­gel: ,,Ö nem akar velem élni, én nem tudok nélküle élni. Ő is meg fog halni, én is meg fogok halni." A Rókus-kórház orvosai szerint Roskopál állapota súlyos, de nem életveszélyes. A­­aláj küszöbével az álláshalmozék címére Egay öngyilkos munfoanélfil­k­ levele A Tisza István ucca és Dorottya utca sarkán szerdán délután eszmé­letlenül esett össze egy nő. A men­tők súlyos állapotban, mérgezéssel a Rókus-kórházba szállították. Kézi­tarsolyában a rendőrséghez címzett búcsúlevelet találtak a következő szöveggel: „Öngyilkosságomról senki sem tud, hozzátartozóim nincsenek, nem csa­ládi bajok, betegség vagy életuntság hajszolt a halálba. Azt kérem, hogy sorstársaim, az állásnélküliek ezrei nevében adják át üd­vözletemet az á­ll­á­s h­a­l­m­o­z­ó­k­n­a­k. Kívánom, hogy azt a pénzt, amelyet tőlünk, n­i­n­c­s­t­e­len állásnélküliektől vesz­nek el, nyugodt szívvel és tiszta lelkiismerettel költsék dőzsöléseikre. Hiszem, hogy az a méregmennyiség, amelyet bevettem, elegendő lesz ar­ra, hogy többet ne kelljen ilyen prob­lémákkal foglalkoznom. Scherer Ka­m­illóné, hajóstiszt elváltan élő fele­sége." Az eszméletlen Scherernét nem le­hetett kihallgatni. A Magyar Pamutipar Rt. Arany János utca 31. szám alatt lévő szék­házának IV. emeleti folyosójáról az udvart fedő üvegtetőre vetette ma­gát Magaziner Zoltán, az áruosztály egyik tisztviselője. Haldokolt, ami­kor a mentők kórházba szállították. A tisztviselő anyagi bajokkal küszködött öngyilkossága előtt egyik hitelezője benyújtotta a lejárt váltóját, ame­lyet nem tudott beváltani. Fehér Bálint 61 éves cipész Csepe­len, a Horthy Miklós út 120. számú házban lévő lakásában felakasztotta magát és amire rátaláltak, már ha­lott volt. — Telefondí­jcsökkentés — Ameri­kában. Nagyméretű telefondíj­csökkentést határozott el az Ame­rican Telephone and Telegraph Company. A csökkentés már 1937 január 15-én az Egyesült Államok egész területén életbe lép. Évente 22 millió dollárral csökken majd a telefonelőfizetők megterhelése. A társaság viszont újabb előfizetők tömeges jelentkezését várja az árak leszállításától.­­ Megalakult a sajtótudományi tár­saság. Kedden délelőtt tartotta alakuló ülését a Magyar Sajtótudományi Tár­saság, amely minden vonatkozásban tudományos kutatás tárgyává kívánja tenni a sajtó működését. Az alakuló ülésen megválasztották az ideiglenes tisztikart, amelynek elnöke Hlatky Endre, a rádió igazgatója lett, tagjai pedig többek között: Törs Tibor ország­gyűlési képviselő, Szász Menyhért, Kun Andor, Ottlik György szerkesztők és Miskolczy Ágost főügyészhelyettes. Az alakuló közgyűlés elfogadta az alaap­szabálytervezetet is. A társaság tagjai remélik, hogy munkásságuk a sajtó megértésével találkozik majd. — A vízrebocsátásnál megsérült egy német hadihajó. Berlinből jelentik: A német hadiflotta új csatahajóját, a „Gneisenau"-t a keddi vízrebocsátásnál baleset érte. A hajó nekifutott a szem­közti rakodópartnak és sérülést szenve­dett a külső páncélzaton.­­ „Amerikai gyermeknevelés" címmel pénteken, december 11-én este órakor az Individuálpszichológiai Egyesület vi­taestjén a Közgazdasági Egyetemen (IV, Szerb utca 23) Takaró Erika előadást tart. — Halálozás. Szerdán váratlanul meghalt dr Révész Béla, a pestmegeyi központi járás főszolgabírója. Pénteken délután 3 órakor temetik a farkasréti temető halottasházából. — A prágai értéktőzsdeépület össze­omlása nyomán a mentőmunkálatok éj­jel-nappal folynak. A pincében felállí­tott betonkeverő gép egyik munkásának holttestét megtalálták. A kórházban 11 súlyos sebesült fekszik, őket eddig ki­hallgatni nem lehetett. A bíróság szer­dán számos írást és betonpróbát foglalt le. Az építés felügyeletével megbízott mérnököt őrizetbe vették.­­ JÉGKORI ÁLLATTEMETŐ SALZ­BURG MELLETT. A világ eddigi leg­magasabban fekvő jégkori állattemető­jét fedezték fel Salzburg mellett. A Totes Gebirge egyik 2038 méter magas hegyének meredek sziklafalában talál­tak barlangjáratokat, amelyek az ál­lati csonthalmaz­okhoz vezettek. Csak életveszedelmek közt lehetett eljutni a barlangi tigrisek, barlangi medvék és barlangi farkasok csontvázaihoz. Szá­zával emelték ki a teljesen ép és ki­fogástalan maradványokat. A főbar­langból kanyargós útvesztőjáratok ve­zetnek a hegy belsejébe. Valószínűnek tartják, hogy a barlangok és folyosók az egész hegységet keresztül-kasul sze­lik. — Julián barát szobrot kap. Julián do­monkosrendi barát még II. Endre életé­ben negyedmagával elindult az őshazá­ban visszamaradt magyarok fölkeresé­sére és megtérítésére. Amikor hallotta, hogy a tatárok nagyban készülődnek a nyugati országok ellen, haza sietett, hogy tudassa a hírt. 1236 végső napjaiban ér­kezett vissza Magyarországra. Ennek most 700 esztendeje. Ebből az alkalomból Sopronban elhatározták, hogy szobrot emelnek Julián barát emlékének. — A pápa állapota. Rómából jelentik. A pápa állapotában szerdán tovább­tartott a javulás. A pápa az orvosok véleménye szerint néhány napon belül fölgyógyul. ­ Ötszázpengős jutalom egy eltűnt aggastyán nyomravezetőjének. Hétfőn délelőtt az Akácfa ucca 16. számú ház­ban lévő lakásáról eltűnt Szántó Adolf 75 éves magánzó. Középtermetű, ősz­hajú, ősz angol bajuszt visel, szőrmés bunda van rajta, ernyőt hord, szemén vastag, sokdinoptriás szemüveg. Fel­tűnő ismertetőjele, hogy nehezen tudja magát megértetni, néhány német szó az, amit el tud mondani, de sem a ne­vét, sem lakása címét megmondani nem tudja. Családja ötszáz pengő jutalmat tűzött ki annak, aki Szántó Adolfot akácfa uccai lakására hazakíséri. Az el­tűntet a rendőrség is keresi. — A mai francia iskolapolitika. Érdekes előadást tartott dr Sipos Lajos középiskolai tanár a mai Franciaország iskolapolitikájáról és ezzel kapcsolatban a franciaországi katolikus iskolák hely­zetéről. Ismertette az utolsó ötven év francia iskolatörvényeit, majd a most készülő tanügyi reformok képét rajzolta meg. Az egységes iskola — az école unique — a modern francia iskola­politika legfőbb célkitűzése. Az egy­öntetű neveléssel akarják biztosítani a társadalmi egyenlőség kinevelődését. Az állam költségén ingyenes középiskolák­ban akarják nevelni a jövendő vezető­rétegét, a kevésbé tehetséges tanulókat pedig — tekintet nélkül a szülők társa­dalmi viszonyaira — a szakiskolák felé kívánják­ irányítani. A készülő törvény megszüntetné a katolikus iskolákat és a nevelést egységesen az államra bízni. Sajtópör az ébredő „tanár úr csínyjei" körül A büntetőtörvényszék Gadó-tanácsa szerda délelőtt tárgyalta a nyilvános­ság előtt már sokatt szerepelt Rákóczi Béla ébredő vezér perét Strém László elvtárs ellen. Strém elvtárs a szállító­munkások lapjában ez év tavaszán „A­­Rákóczi­ úti rosszcsont tanár újabb csínyjei..." címmel cikket írt, amelyben a Rákóczi­tól alapított „munkásegyesületek" tag­díjainak el nem számolásával és más visszaélésekkel vádolta meg Rákóczit. A tárgyaláson dr Gonda Béla elvtárs, védő előadta, hogy a vád tárgyává tett cikk csak válasz azokra az elképzelhe­tetlenül durvahangú cikkekre, amelyek­ben Rákóczi többek között a szállító­munkások szövetségét „Izraelita Terro­ristafiúk Szövetségének" nevezte ... Rá­kóczi egyébként sok más tönkrement alakulás után megalapította a „Keresz­tény-szocialista Segédmunkások VI. ker. csoportjá"-t, amelyet szabályellenes működés miatt mind a polgármester, mind a belügy­miniszter feloszlatott, sőt még a ke­resztény-szociálisok is megtagadták vele a közösséget. Körleveleken „téglajegyeket" gyűjtött, de a beszedett összegekkel nem számolt el, hanem azokat más célokra használta fel. Denunciált, emberhajszát indított, rágalmazott, megbecsült férfiakat, komoly munkásvezetőket „élősdi tet­vek"-nek nevezett el. Rákóczi eleinte a MOVE keretében alakult „munkáscsoport" alkalmazottja volt, ahonnan szintén különböző vissza­élések miatt menesztették. Mindezek bizonyítására tanukat neve­zett meg Gonda elvtárs, majd kérte a bizonyítás elrendelését. A bíróság el­rendelte a valóság bizonyítását. A tanú­kihallgatásokat a legközelebbi tárgya­láson ejtik meg. — Halál a halottasházban. A Kerepesi temető halottasházában Antalics Károly 52 éves napszámos rosszul lett. Amire a mentők a helyszínre értek, már halott volt. Holttestét a törvényszéki orvos­tani intézetbe szállították. — Kizuhant a vonatból. Rózsa Ibolya 40 éves tanítónő a kőbányai felső pálya­udvaron véletlenül kizuhant a vonatból. Fejsérüléssel a Horthy Miklós-kórházba szállították. — öt halálos ítélet bolgár kommunis­ták perében, Szófiából jelentik. A sztarazagorai törvényszék ítéletet hozott egy kommunista szervezet negyven tag­jának bűnügyében, öt vádlottat halálra ítéltek, négyet életfogytiglani fegyház­ra, hármat 15 évi börtönre. A többi ki­sebb büntetést kapott

Next