Népszava, 1937. június (65. évfolyam, 121–145. sz.)

1937-06-22 / 139. szám

! Birkapropaganda Félreértés ne legyen. Nem a birkák csinálnak propagandát (egyelőre még nem értenek hozzá), hanem emberek. S ha birka és ember egymás mellékerül, az már nem is kétséges, hogy a propaganda, nem a birka érdekének, hanem az ember zsebének szól. Ügy van, az ember, aki tenyészti a birkát, elégedetlen. Azt tapasztalja, hogy a birka, amely engedelmesen odaadja gyapját, életét, húsát, még mindig nem hoz eleget a konyhára. — az ország egyen hát többet a birkából, hogy a tenyésztő elégedett lehessen. Így áll aztán a mozgalom élére a földművelésügyi minisztérium s nemcsak elhatározza, hanem kezébe is veszi és végre is hajtja a birkapropagandát. Érthető. Azért minisztérium, hogy jószívű legyen s ha olyan nagy sikerrel nem hallja meg soha a kétlábú birkák beégetését, csak természetes, hogy azonnal észreveszi és szívüggyé teszi a tenyésztőkpanaszait. Mégis, mi hát a panasz? Mert az, hogy többet együnk a birkából, óhaj, a panasz az, hogy nemcsak keveset eszünk, hanem valóságos birkahúsellenes hangulat, uralkodik az országban. A tenyésztők lármáznak (igaz, az oknyomozó történetírás nem igazolja őket), hogy itt „mindenki" fácánnal, gyenge borjúhússal, csirkével, tyúkkal, rákkal, nemes osztrigafélékkel táplálkozik, a birka meg valami egyetemleges bojkott alatt szenved. A minisztérium nem ellenőrzi a tenyészfájdalmakat, nem vizsgál, mellőz minden iratváltást, nyomban kötélnek áll, és íme: megindul a birka propaganda. Közvetlenül, a közbeeső osztályok, alosztályok és alantas hatóságok megkerülésével közli az országgal a birkahúsételek receptjeit, kitanítja a háziasszonyokat a birkahús kezelésére, sütésére, főzésére... az ember csodálkozik szinte, honnan telik egy minisztériumban ennyi szakácstudomány.'? No, és a gyorsaság! ' Ez és a közvetlenség jen meg a legjobban. Nem alakul Miniszteriális Birkatanács (mint a tűzifánál), nem ékelnek tenyésztő és fogyasztó közé Birkaforgalmi Kft.-t; nem tárgyalnak-pepecselnek bankokkal. Hangyával, egykéz kikapcsolva, vitéz Mecsér kikapcsolva, berlini tengely kikapcsolva — csak a gyorsaság van teljes gőzre kapcsolva. Óriási! Hanem... illő tisztelet minden "jószándék iránt — azért mégis úgy gondoljuk, hogy csak egyszer volt Budán kutyavásár. S a kutyavásárok nem ismétlődnek meg. Huszonöt évvel ezelőtt gróf Serényi fölművelésügyi miniszter fenyegetődzhetett, hogy „meg fogom tanítani az országot sertéshúst enni", s mégis tanultuk, ámde azóta úgy fordultak a dolgok, hogy el is felejtettük; nemcsak a sertéshús-és birkahúsevést, hanem általában majdnem az evést —, nem, kényességből, nem kákabélység miatt, nem is ellenszenvből, hanem ... Mit gondol a földművelésügyi minisztérium, mi miatt? ! Kénytelenek vagyunk föladni ezt a keresztrejtvényt, amely I nem izgalmas, nem bonyolult, hanem világos és egyszerű. Meg-I jegyezzük, a megfejtő nem kap I semmit. Szeretnénk ugyan jutalmul egy birkacombot fölajánlani, de nem tehetjük, — sajnos, nem vagyunk Krézusok... ( via) 6. oldal NÉPSZAVA 1937 június 29. kedd államait, nemcsak választóvonal, illetve csak földrajzi értelemben az. A történelem arra tanít bennünket, hogy a nagy folyamok, ha határokat is jelentenek, egyúttal összekötővonalat is, amelyekre a kultúrának és a civilizációnak szüksége van. — Én a Duna-medencében az erkölcsi, gazdasági és politikai konszolidáció lehetőségeit ítélem meg. Mi, akik felelősek vagyunk azért, ami Közép-Európában történni fog, tegyük azt, amit. Jókai tett, ragaszkodva saját nemzetünkhöz, becsüljük meg a szomszédot, úgy, ahogy Jókai megbecsülte. Ebben rejlik Jókai aktualitása és ebben az értelemben szívvel és lélekkel ünnepelek önökkel... Hodzsa ezután számos kalapácsütést tett a Jókai-szobor alapzatára a következő szavak kíséretében: ..Jókai Mór emlékének és művének hódolatát fejezi ki a csehszlovák miniszterelnök." Ezután Hegedűs Lóránt, a felsőház tagja beszélt s a következőket mondotta: Mélyen meghatva jöttem erre az ünnepségre, hogy kalapácsütéssel szenteljem fel a nagy költő emlékére emelt művet. Nem hatóság, nem testület küldött, hanem mi ketten, akik Jókai véréből származunk, jöttünk ide és hódolunk a magyar írónak, aki Komárom nevét világhírűvé tette. Hegedűs Lóránt ezután szintén három kalapácsütést tett a szoboralapzaton. Az első kalapácsütésnél ezt mondotta: „A magyar nemzeti kulturáért", másodszor: „Komárom dicsőségéért", harmadszor: „Jókai Mór halhatatlanságáért." Ezzel az alapkőletétel ünnepsége véget ért. A 16 szoborpályázat közül Berecz Gyula alkotását állítják majd fel. Nem hagyjuk magunkat a diktatúra alacsonyrendű gondolkodásába belekényszeríteni! A független kisgazdapárt vasárnap Kaposvárott nagygyűlést rendezett, amelyen fölszólalt Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt elnöke. Rámutatott, hogy az egész világon utat tör magának a népi politika. Mindenütt a szociális igazság és a méltányos jövedelemmegoszlás felé törekednek. Magyarországon is erre kell törekedni, de nem diktatúrával, hanem csak a parlamenti rendszerrel lehet eredményt elérni és nem szabad engednünk az ezeréves alkotmányból. Olyan gazdasági és pénzügyi politikát akarunk, amilyent Roosevelt csinált Amerikában, Baldwin Angliában és Blum Franciaországban, pedig — úgymond Eckhardt — ott szocialista uralom, van., A gazdasági kérdéseket politikai átalakulás nélkül nem lehet megvalósítani és a magyar nép politikai felfogása előtt szabaddá kell tenni az utat a titkos választójog törvénybe iktatásával. Megemlékezett a demokrácia és a diktatúra közötti különbségről, a parlamentáris kormánynak az az óriási előnye, hogy a hibákat meg lehet javítani, a diktatúra tévedése pedig elpusztítja az egész országot. Parlamentáris rendszer mellett le lehet szavazni a kormányt, a diktatúrában „agyon kell lőni". Diktatúrában az egyéni véleménykülönbséget nem merik nyíltan hangoztatni, mert az bombával és akasztófával jár. Vannak ugyan MMIIIIILLlllllllllllllll olyan népek, amelyek a szabad életet történelmük során nem szokták meg soha, de minket ne próbáljanak megnyerni, mert mi alacsonyrendű politikai gondolkodásba nem hagyjuk magunkat belekényszeríteni. Minden veszedelemnél súlyosabb Magyarországon a politikai erkölcs megromlása, amelyből a múltban kaptunk ízelítőt. Én nem mondom, hogy ma mindenben egyetértek a kormánnyal, de amiben megállapodtunk, a kormány állta. Ahol van politikai morál, ott van előrehaladás. Az elmút idők megingatták a törvénytiszteletet. Nincs súlyosabb támadás, mint hoha azok szegik meg a törvényt, akik annak megtartására vannak hivatva. Ki kell -gyomlálni azilyeneket a magyar nemzet testéből és főképpen a hivatalnoki osztályból. A felülről való erőszak csak akkor veszedelmes, ha az alulról jövő erőszakkal találja magát szemben. A falusi nincstelenek nyomorúságát orvosolni kell. Szomorúság látni, amikor a dolgozni vágyó emberek Németországba mennek, csakhogy dolgozhassanak. Sokszor kétségbeesem, amikor látom, hogy menynyire kevés megértés van a magyar vezetőosztályokban, ezekkel a nagy sorskérdésekkel szemben. Nagy változásra van szükség intézményeinkben, de lelkületünkben is. Eckhardt után még Kun Béla és Rakovszky Tibor mondott beszédet. Szendy polgármester párizsi útjáról Szendy Károly polgármestert, aki a francia főváros meghívására öt napig Párizsban tartózkodott, hétfőn reggel elfoglalta hivatalát. A polgármester párizsi útjáról a következőket mondotta munkatársunknak: — Párizsi tartózkodásom alatt a legnagyobb figyelemmel tanulmányoztam a francia főváros üzemeit és intézményeit. Fölkerestem a párizsi magyar idegenforgalmi irodát, amely rengeteg külföldinek ad útbaigazítást és tanácsot, úgyhogy ennek köszönhető a Párizs felől egyre növekvő idegenforgalmunk emelkedése. Megbeszéléseket folytattam több alkalommal a párizsi vezető városi főtisztviselőkkel, főleg közigazgatási kérdéseket tárgyaltunk, olyanokat, amelyek bennünket magyarokat rendkívül nagy mértékben érdekelnek. Párizsi látogatásom során kirándultam a francia Rivierára is, meglátogattam az összes nagyobb fürdőhelyeket és behatóan tanulmányoztam az ottani világhírű gyógyszállókat. Az ezeken a helyeken szerzett tapasztalataimat igyekszem majd fölhasználni a tabáni gyógyszálló fölépítésénél. Természetesen megtekintettem a párizsi világkiállítást is, melynek kiállítási főbiztosa tiszteletemre ozsonnát rendezett. Párizs város tanácsa pedig ebédet adott ottartózkodásom alatt. A legszebb emlékekkel érkeztem vissza a francia fővárosból, ahol páratlanul nagy előzékenységet tanúsítottak irányomban, amit többek között bizonyít az is, hogy ottartózkodásom ideje alatt a francia főváros gépkocsit bocsátott rendelkezésemre s a párizsi polgármesteri hivatal vezetőjét rendelték mellém kalauzul. A belügyminiszter átvette Salgótarján mandátumát Vasárnap Széll József belügyminiszter Salgótarjánba érkezett, hogy átvegye a választókerület megbízólevelét. Megérkezésekor a minisztert Förster Kálmán, a város polgármestere látta vendégül, utána pedig az ipartestület székházában 360 terítékes közebéd keretében adták át a belügyminiszternek a város képviselői mandátumát. A belügyminiszter a mandátum átvételekor mondott beszédében kijelentette, hogy jogtalan követeléseket esetleges népszerűsége feláldozása árán sem lesz hajlandó teljesíteni, másrészt viszont arra igyekszik törekedni, hogy a salgótarjáni kerület magas színvonalra kerüljön. Hogyan kell Mikecz államtitkár szerint megoldani a titkos választójogot? Vasárnap a zalavármegyei Nép Zalaegerszegen szervező értekezletet tartott, majd délután nagygyűlést, amelyen Mikecz Ödön államtitkár és több Népképviselő is részt vett. Beszédében Mikecz többek között a választójogról is megemlékezett. Szerinte „a titkosságot olyan módon kell belevinni választójogunkba, ami egyrészt minden kockázatot kizáróan biztosítja az új képviselőház nemzeti jellegét, munkaképességét, másrészt úgy, hogy a választás eredményében a demagógia ne érvényesülhessen". Nem kétséges tehát — mondotta —, hogy „a titkosság elvének megóvása mellett érvényesülni kell azoknak a biztosítékoknak, amelyek kizárják, hogy az új választójogi rendszer a nemzetnek kárára válnék. Mi, Nép-képviselők, a legnagyobb felelősségérzéssel nyúlunk ehhez a kérdéshez." Nem tudjuk, kiket akar Mikecz államtitkár ott, a zalagerszegi nagygyűlésen megnyugtatni, annyi bizonyos, hogy beszédével nem megnyugvást, hanem inkább kételyt ébresztett. Olyan fenntartásokkal beszélt a titkos választójogról, hogy el lehet mondani: a sok korrektívum között elvész a gyerek. A sok korrektívummal megölik a titkosságot, de megölik a fejlődést is. A MEFHOSZ a kisebbségekből Vasárnap tartotta a MEFHOSZ kisebbségi ankétját Balatonszántódon. Németh Imre országgyűlési képviselő megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a hatalmi eszközökkel siettetett beolvasztás veszedelmes, mert megbántja az asszimiláló nemzetiség géniuszát. A legjobb beolvasztóerő, ha a magunk magyar nemzetiségét elősegítjük gazdasági, szociális és kulturális reformokkal. A dunavölgyi népek együttműködése elképzelhetetlen addig, amíg az itt élő népekben nem alakul ki a dunavölgyi nacionalizmus. Kovács Imre megállapította, hogy a vezető magyar politikusok ölhetett kezekkel nézték a háború előtt, hogy a nemzetiségek összevásárolják a magyar birtokokat, akkor, amikor másfélmillió magyar kivándorlásra kényszerült. Radikális reformokat sürgetett,ami nem egy egyszerű mechanikus földosztás lenne, hanem egy nagy, átgondolt, organikus szociálpolitikai és termelőszempontokat figyelembevevő reform. Több előadást követően Németh Imre még Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök komáromi beszédével foglalkozott. A csehszlovák miniszterelnök öntudatos politikájának — úgymond — egy nagyon figyelemreméltó gesztussal való továbbfejlesztése volt ez a beszéd, örömmel fogadtuk volna, ha bejelenti a csehszlovák nyelvtörvénynek végrehajtását és a prágai és pozsonyi egyetemek magyar tanszékének betöltését. A kongresszus kedden folytatja tanácskozását. A miskolci festőmunkások sztrájkja győzelemmel befejeződött A miskolci festőmunkások még áprilisban mozgalmat indítottak béreik rendezésére. Előbb az ipartestületen, majd az iparhatóságnál folytak a tárgyalások, azonban a munkáltatók rideg elzárkózása következtében megegyezés nem jött létre, ezért a munkások június 9-én sztrájkba léptek. A sztrájk alatt is folytak a tárgyalások, azonban eredményre csak most vezettek. A megállapodás értelmében a felszabadulástól egyéves gyakorlattal rendelkező segédek minimális órabére 40 fillér, kétes hároméves segédek minimális órabére 44 fillér, 3 5 évig 55 fillér, 5 éven fölüli gyakorlattal 65 fillér. Ezzel a megállapodással a sztrájk befejeződött és kedden reggel a miskolci festőműskások fölveszik a munkát.