Népszava, 1937. október (65. évfolyam, 223–248. sz.)
1937-10-30 / 247. szám
Ma: Teljes heti rádióműsor különmellékleten 65. évfolyam 247. szám Budapest, 1937 október 30, szombat Ára 12 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31 és 1-303-32 Nobel-díj Negyvenötéves mindössze a Nobel-díj új nyertese, Szent-Györgyi Albert professzor. És akármilyen messze esik tőlünk az önmagát mindig mások fölé emelő, agreszszív élű sovinizmus, ez az az elismerés, ez az a diadal, amelyet az egész ország, a szegények és elhagyottak, a kicsik és jogtalanok ügyének is érzünk. Végre: annyi sok esztendő után magyar tudós kapta a tudományos díjak legszebbikét és legnagyobbikát, magyar tudós előtt hódol a nemzetközi tudomány, neki nyújtja a pálmát, neki, aki nemcsak tudósnak, hanem embernek is nagy, hiszen szebbet és nagyobbat, szerényebbet és öntudatosabbat, mint amit ő mondott, nem mondhat senki: „Nem az elismerésre, hanem a felismerésre törekedtem." Mi teszi az igazi tudóst? Éppen a felismerés nyughatatlan vágya, éppen az emberélet legszebb értelme,amely elmerül a Természetben és tudása fényes lámpá' jával kifürkészi annak titkait, hogy azt, amit felismert, odaadja a Köznek, az Egyetemességnek, hogy ami az agyvelőben megfogamzott, amit a rendszeres és fáradhatatlan kutatás kimunkált, az mindenkié, az egész emberiségé legyen. Nagy és dicső tett ez, különösen abban a korszakban, amikor a felfedezéseik és kutatások a pusztítás és rombolás szolgálatában állanak, nagy tett ez és büszkeség, hogy olyan ország fiai vagyunk, amelyhez ez a tudós tartozik. De ünnepelje a szaktudomány a titkok kiváló búvárát, a nagy összefüggések nagy feltáróját, mi ünnepeljük az európai szellemet, aki a humánum tanítását képviseli a katedrán és az életben is, akinek első szava a hála a nemzetközi tudományos segítségért, amely munkáját lehetővé tette és amely eredményeihez elsegítette. Valóban, ha egy másik Nobel-díjas — abból az országból, ahol ma tilos a Nobel-díj elfogadása, abból az országból, ahol a Nobel-díj egyik nyertesét rabságban tartják — ki is találta az árja fizikát. Szent-Györgyi professzor kimondotta, most mondotta ki, hogy a tudományban, a nagy szellemek találkozóhelyén elmosódnak a határok és átnyúlnak a kezek egyik országból a másikba, segítségül adják szellemük termékét és boldogok, hogy valami új, valami nagy megszületik. . Ha azt mondjuk, hogy a Nobeldíj kitüntetése azok ünnepe, akik hisznek az emberiség nemes és nagy célokért való összefogásában, akkor ezzel az igazi nacionalizmust emeltük piedesztálra. Azt a nacionalizmust, amely az európai humanizmusban olvad fel, azt a nemzeti öntudatot, amely arra büszke, hogy kiválasztott fiai megállanak a világ nagy versenyében. Ám ünnepeljék mások az öklök emberét, a diktátort, aki millióikat küld a halálba; ám rajongjanak mások a vasért és vérért; ám kiáltsák mások mámorosan, hogy a legszebb életforma a merev sorba állított csordaemberé, aki a diktátornak engedelmeskedik, ami mélységes tisztelettel a másik életformát, a tudomány vezető szerepét, a valóban és nem az ököl erejénél fogva nagy emberek társadalmát tiszteljük és annak hódolunk. A laboratórium tudományos demokráciája, a kutató munka testvéri egyenlősége és ebben az egyenlőségben az érdemesek, a vezetők, a zsenik élenjárása: íme, ez az az európai életforma, amelyet az ököl és vas uralma n nem pusztíthat el. Tovább él és átvészeli a keserves évtizedeket, fenntartja emlékét gyalázatba süllyedt nemzedékünknek, amelyet szerte Európában arra tanítanak, hogy csak eszköz a diktátorok kezében. A laboratórium tudósai, a Szent-Györgyiek pedig arra tanítanak, hogy nem eszköz, hanem cél és felismerés. A felismerés, e legnagyobb emberi teljesítmény nevében jár hódolat a Nobel-díj magyar nyertesének, az őszhajú, fiatal Szent-Györgyi professzornak. Oroszország tartózkodik a spanyolországi háborús felek hadviselő joga elismerésének kérdésében a szavazástól Pénteken újra tanácskozásra ült össze a londoni be nem avatkozási bizottság elnöki tanácsa. Ezen az ülésen kellett döntenie abban a kérdésben, hogy mi történjék az ott hadakozó külföldiekkel és hogy milyen feltételek mellett adják meg a háborús feleknek a hadviselőket megillető jogot Az ülés elé nagy érdeklődéssel tekintettek és különösen az foglalkoztatta a nemzetközi politikát, hogy váljon az orosz kormány milyen álláspontot foglal el a hadviselő jog kérdésében. Az orosz álláspont az volt, hogy csak valamennyi idegen harcos eltávolítása után adja meg a felkelőknek a hadviselői jogot Ezzel szemben állt az a javaslat, amely az úgynevezett önkénteseknek eltávolításába való beleegyezés és az ezt kifejező jelképes eltávolítás esetén is megadja a harcoló feleknek ezt a jogot. Ha Oroszország ragaszkodik álláspontjához, úgy az egész tárgyalás megfeneklik. Ezt úgy akarták elkerülni, hogy Oroszország elszigetelésével kimondják, hogy a határozat érvényességét nem kötik annak egyhangú megszavazásához. Azonban azok is, akik ezt hirdették, tudták, hogy az ilyen lépés veszedelmes precedens lehet számukra, mert hiszen ha ilyen gyakorlatot honosítanak meg nemzetközi fórumoknál, könynyen megeshetik, hogy valamelyik más nemzetközi fórum is átveszi ezt a gyakorlatot Márpedig egyéb nemzetközi fórumokban nem azok vannak többségben, akiknek most olyan nagyon a szívén fekszik, hogy a spanyol földön katonáskodó idegenek eltávolításának kérdését minél tovább elhúzzák, az ilyen gyakorlat ugyancsak kellemetlen eredményekkel járhat rájuk. Azonban erre a többségi álláspontra való áttérésre nem került a sor. Oroszország képviselője bejelentette, hogy a legvitásabb pontban, a hadviselő jog elismerése kérdésében tartózkodik a szavazástól, így tehát feleslegessé vált a határozatnak erőszakos keresztülhajszolása. Oroszországnak ezt az elhatározását általában a helyzetben beállott enyhülésnek tekintik. Hogy csakugyan enyhült-e a helyzet és hogy ez az enyhülés nem az országuk függetlenségéért és polgári szabadságukért küzdő spanyol köztársaságiak rovására történik-e, az majd ennek a be nem avatkozási játéknak további folyamán derül ki. A benemavatkozási bizottság ülése (London, október 29.) A semlegességi bizottság mai ülésén Majszki orosz nagykövet kijelentette, hogy az orosz kormány nem vállalhatja többé a felelősséget a benemavatkozás politikájáért, amelyet igazságtalannak, haszontalannak és a támadók bátorítására alkalmasnak tart. Ennélfogva nem fogadhatja el a július 14-i angol tervet,sem pedig a francia javaslatokat, amelyeket azok után tettek. Hangsúlyozta Majszki, hogy az orosz kormány elfogad minden olyan határozatot, amely a valódi be nem avatkozást előmozdítja. Megerősítette régebbi kijelentését, hogy nem fogadhatja el az október 26-i határozati javaslat 3. és 4. szakaszát. Ami a 2. szakaszban és a határozati javaslat bevezető részében érintett hadviselői jogokat illeti, Oroszország fönntartja azt az álláspontját, hogy ez a tárgy nem függ össze a be nemavatkozással és ezért képviselője tartózkodik a szavazástól. Végül kijelentette, hogy kormánya minden jogot fönntart magának, hogy a határozati javaslatról folyó vita során előterjessze a maga javaslatait, amelyek az ellenőrzés erősítését célozzák. Ezután Anglia képviselője azt javasolta, hogy hívjanak egybe teljes ülést és ezen határozzák el, hogy mind a két spanyol félnél lépéseket tesznek abból a célból, hogy velük tárgyalásokat kezdjenek bizottságok kiküldéséről. Ribbentrop, Németország képviselője kijelentette, hogy az ő kormánya számára a hadviselői jogok megadása és az ellenőrzés helyreállítása az " önkéntesek visszavonásának lényeges és elsősorban teljesítendő feltétele. Szeretné tudni, hogy Oroszország részt vesz-e a jövőben a be nem avatkozásban vagy nem, vagy pedig nyíltan szándékozik-e beavatkozni a spanyolországi küzdelmekbe. Ribbentrop végül azt javasolta, hogy az elnök dolgozzon ki végleges tervezetet s törekedjenek arra, hogy ahhoz megnyerjék Oroszország csatlakozását is. (London, október 29. — Havas.) A semlegességi bizottság elnöki albizottsága itteni idő szerint 8 óra 50 perckor fejezte be ülését. Az oroszok a hadviselői jogok kérdésében tartózkodtak a szavazástól, az olaszok és a németek viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy szorosan megtartsák az egyhangúságra vonatkozó szabályt Az ülés végén megszerkesztették a sajtó számára kiadott közleményt, majd szerda délelőttre tűzték ki a legközelebbi ülést. A köztársaságiak várják Francáék nagy támadását (Madrid, október 29.) A madridi köztársasági védősereg vezérkara lázasan dolgozik a várható új felkelő offenzíva elhárításán. A nagy támadás megindulását már a legközelebbi napokra várják s a légimeg