Népszava, 1937. október (65. évfolyam, 223–248. sz.)

1937-10-31 / 248. szám

12. oldal NÉPSZAV.­1937 október 31, vasá­rnap legsürgősebben rendezni kell a mezőgazdasági munkások helyzetét Az Országos Mezőgazda­sági Ka­b­­arta mun­kásszakosztálya legutóbb ártott Illésén tárgyalta a mező­gazdasági munkások súlyos hely­zetét. Minduntalan gazdasági ja­vulásról beszélnek, de ez a javulás a mezőgazdasági munkások széles rétegét nem érintette. Éppen úgy vergődik a mezőgazda­sági munkásság a nyomorúságban, műint már hosszú évek óta. Egyöntetűen állapították meg a szakosztály tagjai, hogy a mező­azdasági napszámbérek ugyaú­gy, mint a részesmunkások kere­te általában, leromlott. A ter­ményárak, a ruházati és egyéb lét­­can­tartási cikkek drágulásával a mezőgazdasági munkásság életszín­vonala még mélyebbre süllyedt. A napszámbér ezidőszerint 80— 120 fillér között mozog. H­a volt is néhol valamelyes emel­kedés a nyár folyamán a munka­béreknél, ez csak párhetes átmeneti álla­pot volt. A részesaratásoknál, v­alam­­int a kukoricaföldek körül vittak fel súlyos adatokat, hogy milyen mérhetetlenül lezuhantak a m­unkabérek. Négyötödös kukorica­föld ma már nem ritkaság a régi harmados kukoricaföld helyett. A 1z­ tizenegyedén történt aratás he­vett tizenharmadán és tizennegyed Iru­ arainak. Előfordult azonban még tizenhatodon való aratás is. K v. egyik szakosztályi tag egy szer­ződésmásolatot mutatott be, am­ely­nek a részesedésre vonatkozó súlyos eltételei mellett egyik kiemelkedő ásze volt, hogy­­ az aratók 90 filléres napszámbér mellett kötelesek a mezőgazda­ságban előforduló összes mun­kákat elvégezni. Hozzátartozik, hogy ezt a szerző­dést egy magyar főúr aratómunká­sai írták alá. Kénytelen volt a hangfogóval tett hivatalos előterjesztés is meg­állapítani, hogy habár legfőbb ide­je volna, hogy a mezőgazdasági munkások munkaviszonyait meg­javítsák, eddig ezen a téren még egyáltalán nem történt semmi. Hos­szú vita után úgy határozott a szakosztály, hogy sürgős fölterjesztéssel fordul a kormányhoz a mezőgazdasági munkabérek szabályozása, a be­tegápolás rendezése és az öreg­ségi biztosítás megoldása tár­gyában. A fölterjesztés megállapítja, hogy a munkabér szabályozásának a kérdéséhez nemcsak a legkisebb napszámbérek, hanem az annál sokkal fontosabb részes munkabérek szabályozása is tartozik. Ideje volna, hogy a kormányzat a törvényes érdekképviseleti szerv súlyos állásfoglalását észrevegye és a mezőgazdasági munkások súlyos szociális helyzetének a javítása ér­dekében elhatározó lépést tegyen. Ha lehetetlenné teszik, hogy a me­zőgazdasági munkásság a szervez­kedés szabadságával élve, javít­hasson a helyzetén, akkor a kor­mányzatnak volna kötelessége, hogy osztályszempontok félretételé­vel ennek a rétegnek az érdekében valamit kezdeményezzen. Szeder Verme nagy tömegek életszínvonalában nincs javulás A Népszövetség magyarországi Megbízottja, K­oyal Tyler most adta ki szokott jelentését az 1937. év har­nadik negyedének pénzügyi hely­eiéről. A jelentés bevezetése össze­oglalja azokat az új egyezménye­k­et, amelyek az utolsó hónapokban rendezték Magyarország külföldi iddósságszolgáltatás­át. Ezek az új egyezmények növelik majd Magyar­ország devizaszü­kségletét, viszont azonban egyszerűsítenek egy végtelenül bonyolulttá vált helyzetet s ilyen módon lényeges megkövü­lyebbülést jelentenek az ország IÜ-I­SZ gazdasági élete számára. Ezután beszámol a július elsejé­el kezdődő költségvetési év első negyedének eredményeiről és meg­alapítja, hogy az állami bevételek mintegy 6%-kal voltak magasab­bak, mint az elmúlt év hasonló­dőszakában, a kiadások viszont.0 ,5%-kal növekedtek. Az általános­­ gazdasági helyzet kapcsán­­ ismer­teti az ország mezőgazdasági és ipari helyzetét. A gabonaneműk terméseredménye inkább átlagon aluli volt, a takarmány azonban bőséges, az élelmiszerekért pedig a kül­földi piacokon magasabb árak voltak elérhetők, mint a múlt évben. A belföldi ipari termelés és az egész forgalom még mindig emel­kedik, a nagy tömegek életszínvonalá­ban azonban még lényeges ja­vulás nem mutatkozik. Tyler „némely irányban jelent­kező javuló irányzatról beszél", de leszögezi hogy ez még nem jut eléggé kifejezésre a takarékbeté­tek növekedésében. A nyereségeket — mondja a jelentésben —, úgy lát­szik, új üzemi befektetésre, építke­zésre és földvásárlásra fordították. ­ Bérjavítás és kollektív szerződés a szállítóiparban A Szállítási és Közlekedési Mun­ások Országos Szövetsége egy­re folytat kemény küzdelmet a rakm­abeli munkásság emberséges munkafeltételeiért és a munka­erek megjavításáért. A fuvarozó, rénszállító és bútorszállító, vala-mint a teherautókon foglalkozta­ott munkások munkabéreit a szö­etség kezdeményezésére a keres­edelemügyi minisztérium által üldött bizottság állapította meg. legkisebb munkabérek megál­lítása érdekében megindított kiedelem eredményes befejezése tán a szállítómunkások érdeké­ben indított akciót. Október havá­ban lejárt a kollektív szerződés, amelynek meghosszabbítását a munkásság attól tette függővé, hogy a munkáltatók figyelembe veszik-e az új bérek megállapítá­sánál a bekövetkezett gazdasági eltolódásokat és a súlyos drágulást. Október 27-én fejeződtek be az­­erre vonatkozó tárgyalások és a szövetség a Magyar Szállít­mányozók Országos Egyesületé­vel és a Nemzetközi Szállítók Egyesületével a kollektív szer­ződést egyévi időtartamra, 1938 november 1-ig ismét megkötötte. A régi kollektív szerződés összes megállapításai: munkaidőre, a fize­téses szabadságra, a munkaközvetítő igénybevételére és a szervezett mun­kások alkalmazására vonatkozó ren­delkezések változatlanul megmarad­tak és megalakult a panaszbizott­ság. A munkabérek ügyében is meg­egyezés történt és ennek alapján a szállítmányozó iparban foglal­koztatott­ munkásság heti bére az eddigi 35,50 pengő helyett októ­ber 30-tól heti 37 pengő. Ezzel most már bérjavítást kaptak a szövetség kötelékébe tartozó ösz­szes magánipari szakmák munkásai és a fuvarozóiparban sikerült a munkaidő korlátozását is elérni. Az erőteljes szervezkedési­ mozgalom tette lehetővé az elért eredményeket. Szent-Györgyi Albert a Hastward-egyetem meghívására Amerikába utazik Szent-Györgyi Albert, a Nobel­díjas magyar tudós ünneplése egyre tart. Szakadatlanul érkeznek az üdvözlő táviratok és nagyarányú akció indult, hogy az első Nobel­díjas magyar tudós nevét emléke­zetessé tegyék. Szent-Györgyi Al­bert neve külföldön a Nobel-díj nélkül is a legnagyobb megbecsü­lésnek örvend és ennek tudható be, hogy a bostoni Harvard-egyetem már hónapokkal ezelőtt meghívta, hogy tartson ott egy félesztendeig előadásokat vitaminkutatásairól és az égéssel kapcsolatban folytatott tudományos búvárkodásáról. Szent-Györgyi professzor december ele­jén Stockholmba utazik a Nobel­díj átvételére s azután Amerikába megy, hogy eleget tegyen a Har­vard-egyetem meghívásának. Jával és nagyrebecsü­léssel hajol meg Professzor úr tudományos munkás­sága előtt, mert az a felfogása, hogy csak a tudomány terjesztésével és a szellemi erők diadalával építhetünk fel egy új, egy boldogabb Magyarorszá­got. Vitaminintézet, falu Szent-Györgyi nevéről Szent-Györgyi, amint­ arról már beszámoltunk, nem akar megválni a szegedi egyetemről. Tudományos búvárkodását ott akarja folytatni. A Város már a közeljövőben dísz­polgárrá, az egyetem díszdoktorrá választja és szó van arról is, hogy Szegeden a kormány, az állam, a város, valamint a Rockefeller-ala­pítvány összefogásával Szent-Györgyi Albert nevéről elnevezett vitamin-intézetet létesítenek. Java­solják azt is, hogy Szeged város­na­k azt a részét, ah­ol a paprikater­melés folyik. ..Szent-Györgyi Al­be­rt­falvá"-nak neveztek el. Szeged törvényhatósági bizottságának kis­gyűlése szombaton délután lelke­sen ünnepelte a Nobel-díjas tanárt, majd utána táviratilag üdvözöltük. Tudomány és szeretet A szegedi egyetem szombaton déliben doktori avatást tartott és az új doktorokhoz intézett beszédé­ben Geley József rektor meleg sza­vakkal emlékezett meg Szent-Györgyi Albert kitüntetéséről. — A ma tőlünk megváló lelketek előtt — mondotta a rektor — nem ar­ról akarok beszélni, hogy mit tud ha­zánk egyik fia szerény, visszavonult, zajtalan tudományos munkásságával a nemzet tekintélye, szebb jövője ér­dekében tenni, hanem arról a nagy ölelkezésről szeretnék elmélkedni, amely a tudomány és a szeretet között végbement, örök igazságként fényes­kedjék előttetek a szeretetnek az a nagy hatalma, amely a tudományt kézen fogva, szemét előre irányítja és gondolatainak szárnyalást ad. A szociáldemokrata párt és a Népszava üdvözlete A szociáldemokrata, párt vezető­sége, parlamenti frakciója és a Népszava szerkesztősége a követ­kező levelet intézte Szent-Györgyi Albert egyetemi tanárhoz, a Nobel­díjas magyar tudóshoz. A tudomány áhítatos tisztelői és rajongó Ilivel, a szociáldemokrata munkásság nevében szívünk minden melegével köszöntjük Professzor Urat világhírű sikerének, a Nobel-díj el­nyerésének alkalmából. Meggyőződé­sünk, hogy zsenijével olyan szolgála­tot tett megtiport országunknak és népének, s minőre csak kevesen képe­sek. Az öntudatos munkásosztály há­ I . Kincskeresők Fiatalok és öregek, őrültek és nem őrültek keresik a legendás kincset, amely talán sohasem volt, csak a jobbsorsra vágyódó emberek fantáziájában élt. Ez a háttér. A színt egy erdélyi kisváros álmos és misztikumra hajló élete adja. A lényeg azonban a Határok élete. Jékely Zoltán fiatal író első regénye ez. „Kincs­keresők" a címe, a Franklin Társulat adta ki és elindította komoly útjára ezt a rokonszenves fiatal tehetséget, akit ed­dig verseiért becsültünk. Ízes regény ez. Rajta az első regények hímpora. És éppen ezért nézzü­k el szí­vesen a regénynek gyengébb, soványabb részeit is. Amikor végére érünk és az egészet átgondoljuk, úgy marad meg bennünk, mint egy kamasszal való talál­kozás emléke. Még változó a hangja, még apró pörsenések zavarják arcbőre tisztaságát, még szelesek a mozdulatai, de érezzük, hogy mindez csak átmenet: a kamaszból értékes fiatalember lesz. Valahogy úgy, mint, A regény hőséből, aki szemünk láttára érik felnőtté és aki­nek felnőtté érése tulajdonképpen ennek a regénynek a tárgya. .Tököly Zoltán az irodalom tiszta eszközeivel munkálta meg témáját és könyvében mutatott iro­dalmi szándékai megérdemlik, hogy bi­zalommal várjuk továbbfejlődését. szp. á. — Ne haragudj, hogy itthagylak, de igazán nem én találtam ki az iskolát! („Esquire", Chicagót De Fran visszaadta a meg­bízatását — A tudósítás,eleje a 10. oldalon. — (Brüsszel, október 30.) De Man visszaadta kormányalakításra volt megbízatását. hu- A román király Csehszlovákiába utazik (Bukarest, október 30.) Károly király elfogadta Ben­es elnök meg­hívását és november elején Morva­országba­ utazik fácánvadászatra. Általános felfogás szerint a két államfő ez alkalommal megbeszéli a politikai helyzetet.

Next