Népszava, 1937. november (65. évfolyam, 249–272. sz.)

1937-11-03 / 249. szám

1937 november 3. szerda NÉPSZAVA Ginczlerizmus Az utolsó néhány év buda­pesti építkező konjunktúráját né­hány különös és kellemetlen jelenség ki­térte. Ezek­­közé tartozott a gincz­lerizmus. Itt is, ott is városnegye­dek születtek. Az építő vállalkozók gyilkos versenyben harcoltak a megbízásokért. Ebben az izgalmas versenyben, ahol nemcsak a meg­élhetésről,­­hanem a rendkívül nagy nyereségekről is volt szó, mind­eddig sikeresen terjedt az építke­zésnek egy csöppet sem új, de ná­lunk ilyen méretekben szokatlan módja: a ginczlerizmus. A spekulációs építkezésnek szé­dítően vakmerő módszere volt ez­ A legki­tűnőbb szakértője Ginezler Hermann volt, egy ötletes és moz­gékony építészmérnök, aki a Zugló­tól a Lágymányosig és az Újlipót­várostól a Ri­feadombig mindenhol épített. Közben kormánytanácsos is lett, közben mindenki hitte, hogy rengeteget keresett a sajátos mód­szerével, amelynek egykettőre nem kisszámú követője akadt. Ginezler lehetőleg nem rendelete épített. Eladásra dolgozott. Fölépítette a bérházat, befejezte a családi házat és kínálta eladásra. Később — hogy még jobban kiszélesíthesse építke­zéseinek számát, mert csak ettől remélhette a bedobott tőkék vissza­áramlását — főleg öröklakások épí­tésére vetette magát. De a házak és öröklakások értékesítése lénye­gesen vontatottabbá vált, mint az építkezések kiterjesztése. A speku­láció az építkező tőke gyors forgá­sát föltételezte. Mint a­hogy előre­látható volt, a ginezlerizmus egy­szer csak összeomlott. Ginezler másfélmillió pengő tartozással kény­szeregyess­éget kért maga ellen. Lényegtelen, hogy a spekuláló építészmérnök most 50%-ot aján­lott-e föl a hitelezőknek, vagy ke­vesebbet? Nagyjából az is mindegy,­­hogy Budapesten tartózkodi­k-e még, vagy inkább kitért a vihar elől? Lényegében az sem fontos, hogy ez a nagy spekulációs bukás micsoda intőjel az­ új spekulációs rendszer utánzói számára. A lakástermelésről van szó. A milliós város lakásellátásának jö­vője forog kockán! A ginczleriz­mus, a spekuláció, a túlhajtott ver­seny természetszerűen maga után vonta a vállalkozói árak leszorítá­sát, a józan költségszámítás mellő­zését, az előlegekkel, az anyaghite­lekkel, a telekspekulációval, a bankadósságokkal való szédületes kötéltáncot. De szabad-e a lakás­termelést a spekuláció martalé­kává tenni? Szabad-e a legvakme­rőbb amerikai telek- és házspeku­láció elburjánzását, tétlenül nézni? A ginczlerizmus fölépíthetett új uccákat és háztömböket, megvál­toztathatta a maga óvatosságot nem ismerő módszereivel a város képét, de még csak néhány hete jelent meg a főváros statisztikai hivatalának kimutatása a lakás­termelés veszedelmes csökkenésé­ről. Ginczlerizmus, hajszás spekulá­ció ellenére, tényleges lakáshiány fenyegeti­ Budapest népét. Itt volna tehát a legfőbb ideje, hogy a spekulációt, kikapcsolják a lakástermelésből. Ki kell venni a kalandosság, a mindenáron gyors keresetre törő profithajszolás ke­zéből az építkezéseket és a köz el­lenőrzésére kell bízni a­ hatalmas város lakásépítésének irányítását. Csak így lehet védekezni az ilyen katasztrófák ellen, csak így lehet elkerülni a vad és helytelen irányú építkezéseket, csak így le­het biztosítani az építő munka ál­landóságát, a lakástermelésnek a szükségletekhez való simulását. Ez lényegében jobb üzlet is lenne és a társadalmi ellenőrzés biztosítaná a befektetések jövedelmezőségét. De a ginczterizmusnak nem sza­bad folytatódnia... A „karfresti csoda" Húsz esztendővel ezelőtt történt a „karfresti csoda", azaz a tarvis—tol­meini áttörés. A nevezetes csatában m­a­g­y­a­r, osztrák és bosnyák had­osztályok vettek részt és Below tábor­nok vezetése alatt hét német hadosz­tály. A nagy csodát k­i csoda követi. Vagy talán nem is csoda ez a csoda... Egy nyugalmazott osztrák generális, K­e­r­c­h­n­a­w­e ír róla cikket a „Ber­liner Tageblatt"-ban és a nagyjában katonai fejtegetések között csak öt sor a politika. Azzal végzi Kerchnawe, hogy ,,a kar­freiti csoda ugyanúgy, mint Gornice, Belgrád és Románia, bebizonyította, hogy a német törzsek és az álta­luk vezetett és kiképzett csa­patok ellenállhatatlanok, ha egye­s­í­t­v­e, céltudatos vezetés ala­ hasz­nálják fel őket..." íme, csak öt sor — és mégis mennyit mond! Nem éppen arról, hogy például a világháború magyar hadosztályai is csak német kiképzés után ég a­z­ín­e­t vezetés alatt értek valamit. E porosz fölényesség, e leminősítés és másodosztályúvá degradál­ás miatt kap­janak a tyúkszemükhöz és sziszegjenek azok a magyar hazafiak, akik olyan sokat szónokolnak a magyar katonai erényekről, amellett olyan mértéktele­­nül szerelmesek a náci szellemiségbe és totalitásba. Hanem a „német tör­ // Az ASPIRIN 40 év folyamán az egész világot meggyőzte kiváló tulajdonsáságairól. Ebből a világhírből próbálnak utánzatok és pótszerek hasznot húzni, ezek azonban nem érhetik el az előállításában tökéletességig fejlesztett ASPIRIN hatékonyságát és ártalmatlanságát. RIN B L E T T A csak a »Süket«-kereszttel valódi zsek"... A német törzsek — ha egyesülnek... Az Ostraum-álmok derengenek itt megint, nemcsak deren­genek, hanem fölényeskednek, csábíta­nak és követelődznek — Berlintől Bécsig és Bécstől a Dunántúlig. Né­met kiképzés, német vezetés, német szellem! Náciék nagyon messze nyúl­nak. Német tábor legyen egész Közép-Európa! Részben fegyveres tábor, részben­­ koncentrációs! A parlamenti frakció tagjai ma, szerdán délben 12 12 órakor a képviselőházban értekezletet tar­tanak. A nemzetközi helyzet nagyon súlyos — állapítja meg Eden angol külügyminiszter (London, november 2.) A trón­beszéddel kapcsolatos általános vita során Eden külügyminiszter is fel­szólalt, hogy válaszoljon a trón­beszéd külpolitikai megállapításai fölött elhangzott kritikákra. A kül­ügyminiszter az összes időszerű kül­politikai kérdésekre kitért s egy­általán nem titkolta, hogy a nem­zetközi helyzetet igen súlyosnak tartja. Éles válasz Olaszországnak Beszéde elején Eden az afrikai gyarmatok visszaadására irányuló német követelésekkel, azzal az olasz hivatalos kijelentéssel foglalkozott, amely afrikai gyarmatokat követelt Németországnak. Erre vonatkozóan kijelentette: — Bizonyára ismeretes az alsó­ház előtt, hogy a legutóbbi napok­­­ban egy állam a német gyarmati követelésekkel azonosította magát. Ez az állam­ a világháború be­fejeztével igen jelentős afrikai területnyereségre tet­t szert és m­ég­hozzá azoknak az államok­nak rovására, amelyek a világ­háborúban szövetségesei voltak. Nem akarok ezekkel a követelések­kel részletesen foglalkozni, abban a vonatkozásban, amelyben bennün­ket és Németországot illeti. Azonban egész világosan meg kell mon­danom, hogy egyetlen kormány­nak sincs joga arra, hogy tőlünk hozzájárulást követeljen, ami­kor ez a kormány a maga ré­széről a hozzájárulásnak legcse­kélyebb jelét sem mutatja. A spanyolországi önkéntesek kér­déséről szólva Eden külügyminisz­ter rámutatott arra, hogy a külföldi önkéntesek katonai jelentőségét esetleg túl lehet becsülni, politikai jelentőségét azonban nem. A Népszövetség már többször vona­kodott napirendre tűzni a spanyol viszály kérdését és ő maga is azon az állásponton van, hogy nem sza­bad ismét népszövetségi szankció­kat alkalmazni. Nyíltan be kell ismernie, hogy az abesszíniai há­ború idején alkalmazott szankciók csődöt mondtak. Anglia tehát to­vábbra is kitart, a be nem avatkozás politikája mellett, amelyet a vég­sőkig érvényesít. Eden még hozzá­tette, hogyha a spanyol polgár­háború a felkelők győzelmével vég­ződik, akkor az új spanyol kor­mány, az ő véleménye szerint, alig­ha tanúsít majd ellenséges maga­tartást Anglia iránt. A távolkeleti kérdés és Amerika A továbbiakban Eden az ellenzék­nek azzal a vádjával foglalkozott, hogy az angol kormány nem igyek- 50 fil e. 90 fitt. Mit tanulhatunk ezen a héten a Nép­művelő Bizottság háztartási telepén, a Gázművek VI. Vilmos császár út 3. szám­ alatt lévő bemutatóhelyiségében! November 3-á­n, szerdán délután 6 óra­kor. Dr Siftár: „Védekezés a fertőző be­tegségek ellen." Főzőbemutató: Az alma felhasználási módjai. — November 1-én, csütörtök délután 6 órakor: Szili L.: „Ebéd- és vacsora vend­égek." Főzőbemu­tató: Gesztenyés sültek, tészták, édessé­gek. — November 6-án, szombaton dél­után 6 órakor: Dr Siftár: „A modern egészségügyi intézkedések eredményei." Főzőbemutató: Mártások, húskivonatok. — Egyes előadások belépődíja 60 fillér. A népművelési tanulmányi csoport, tag­jainak 40 fillér. — November 5-én, pén­teken délután 5 órakor főzőbemutató a takarékos gázhasználatról. Belépődíj nincs. (X) 3. oldal szik szoros együttműködést terem­teni az Egyesült Államokkal. A távolkeleti kérdést illetően minden attól függ, hogy haj­landó-e az amerikai kormány résztvenni a közösen elhatáro­zandó lépésekben.­­ Egy percig sem vonakodom kijelenteni, hogy nemcsak Brüsz­szelbe utaznék, ha ar­ról van szó, hogy megnyerjem az Egyesült Ál­lamok teljes közreműködését a ha­talmak konferenciájában, hanem ha kell, akár Melbourneból Alasz­káiba is. Ezt különösen a mai nem­zetközi helyzetben kell kijelente­ttem, mert mindenkinek tisztában kell len­nie azzal, hogy a nemzetközi helyzet jelenleg rendkívül sú­lyos. Az angol kormány nagyon jól tudja ezt. Beszéde további folyamán Eden részletesen foglalkozott a különböző ellenzéki fölszólalásokkal. — A békét — fejezte be — csak akkor lehet biztosítani és fönn­tartani, ha minden nép betartja a nemzetközi jog rendelkezéseit, úgy, amint ezt Anglia teszi. Mi hiszünk ab­ban, hogy minden vi­szályt­­békés úton is lehet rendezni. Örömmel üdvözöljük min­den nem­zet közreműködését ebben a törek­vésünkben, de sohasem hajolunk meg egyetlen hatalom diktatúrája előtt. Anglia spanyolországi politikája Rendkívül részletesen taglalta Eden külügyminiszter a spanyol problémát s mindenekelőtt arról beszélt, hogy a nyoni egyezmény végrehajtása óta a spanyol köztár­saság egyre több külföldi hadi­anyagot kap. Az orosz exportban a spanyol köztársaság most már harmadik helyen szerepel a fel­vevőpiacok sorában. Ez ugyan nem volt célja a nyoni egyezménynek, de mindenesetre annak kihatása­képpen állott elő. Visszautasította azt a szemrehányást, hogy a nyoni egyezmény csak Anglia és az an­gol világbirodalom egyoldalú ér­dekeit szolgáltta. Anglia és Franciaország ugyan egymagukban viselik a felelős­séget a flottaőrszolgálat ellátá­sáért, de nem ők az egyedüli élvezői a nyoni egyezmény elő­nyeinek, mert a flottaőrszolgálat nemcsak az angol és francia hajókat védel­mezi, hanem a dán, svéd és orosz hajókat is, általában véve minden hajót, amely a Földközi tenger hajózási útvonalain közlekedik. IRODALMI CIKLUS I. ESTJE: Magyar Klasszikusok November 13-án, szombaton este V19 órakor a Zeneakadémia nagy­termében Kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunk­nál: Erzsébet körút 35. Tel.: 13-03-27

Next