Népszava, 1938. július (66. évfolyam, 146–172. sz.)
1938-07-01 / 146. szám
L oldal Csúcsérték: nini, megint új szó, amelyet meg kel tanulnunk. Egy-két hasábbal arrébb találkozik az olvasó ezzel a szóval komoly, izzasztóan komoly hivatalos jelentésben, a Meteorológiai Intézetében. Irtózatos, kegyetlen, gyilkos a meleg: Szegeden 37 Celsius fok, Békéscsabán 38 fok volt a csúcsérték. Már jelentkeznek azok a bizonyos legöregebb emberek, akik ilyenkor mindig nem emlékezni szoktak, á, mondják, ilyen hőségre nem emlékszünk. Aki ezeket a sorokat írja, hadd hízelegjen magának azzal, hogy a fiatalabb generációhoz tartozik és azzal is, hogy a memóriája rendben van, és e sorok írója habozás nélkül kijelenti, hogy élt, izzadott, idegeskedett, kínlódott keresztül a mostani csúcsértékkel vetélkedő, komisz napokat, sokat. Bizony, voltak nagyon meleg napok tavaly is, tavalyelőtt is. Emlékszik arra is, hogy, miközben az utca árnyasabb felén haladt, tisztelettel nézett a köztisztasági munkás felé, akinek a tűző napon is kellett dolgoznia, nem húzhatta meg magát az árnyékos oldalon. És, miközben a villamoson kereste az ablak alatt levő ülést, hogy kis szellőcske esetleg mégis érje, fokozott tisztelettel kísérte a kalauz munkáját, az előírásos egyenruhában, oldalán a súlyos táskával, és a kocsivezetőét, aki centiméterre sem mozdulhat a helyéről, akárhogy tűz is a nap, 38 vagy 16 fokos csúcsértékével! Tavaly is, tavalyelőtt is, az idén is meghatott tisztelettel gondolt és gondol a kohók, a gyárak, a műhelyek, az irodák, az utca munkásaira, a gépszedők, az öntők verejtékes óráira! Emlékezik ezekre a meleg napokra és emlékezik azokra a hírekre is, amelyek — mint a mai nap egyik híre is — a városháza szabadságolásáról számoltak be.A polgármester úr elmegy szabadságra, és e városban bizonyára senki sem irigyli tőle a pihenés heteit, e sorok írója legkevésbé. De a polgármester úr megint itthagyja a várost, ezzel a rettenetes meleg-csúcsértékkel, tömegstrand nélkül! Száz- és százmilliós büdzsével dolgozik Közép-Európának ez a hatalmas városa, Budapest, amelyet kettészel a világ egyik legnagyobb folyója, a fejedelmi Duna, óriási területeket kínálván partjain az ezrek és tízezrek lehűlésének a kutya-meleg napokban. Hányan ígérték — népjóléti miniszterek, belügyminiszterek, polgármesterek, főpolgármesterek! — a tömegek számára való strandot! És ahányan ígértek, mind csak ígértek. Minden esztendő júniusa, júliusa és augusztusa kegyetlen hőséggel, napsugárkévék ontásával figyelmeztetett ezekre az ígéretekre, — hiába... Most megint itt van a 38 és 16 fokos csúcsérték. A polgármester úr elmegy előre árnyasabb vidékre. De amíg itthon volt, kapott a csúcsértékből kóstolót. Amire visszajön, éppen hozzáfoghat a költségvetés összeállításához. Hasítson ki egy summát a százmilliókból: igazán itt van az ideje Budapest fürdőváros nagystrandja megteremtésének! BioSojiss (uniiiiniinimniiiiiuiiiiiimiiiiiiiiiiininiim Megkezdődött a parlamenti szünet A képviselőház az előreláthatóan október elejéig tartó nyári szünet előtt csütörtök délben 12 órakor tartotta utolsó ülését Ez után a képviselőház, egyelőre bizonytalan időben, még egy formális ülést tart a jövő héten összeülő felsőház üzenetének átvétele céljából. A csütörtöki ülést Kornis Gyula elnök nyitotta meg. Az ülés elején harmadszori olvasásban elfogadták a legutóbb letárgyalt javaslatokat, így a Nemzeti Bank alapszabálymódosításáról és a magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatokat. Ezután Pintér László (Nep), a Szent István emlékére Székesfehérvárott tartandó országgyűlés előkészítésére kiküldött országos bizottság előadója tett jelentést. Eszerint a székesfehérvári országgyűlés egyetlen tárgya a Szent István emlékét megörökítő törvény megszavazása lesz. A székesfehérvári ülés időpontját és közelebbi helyét az országgyűlés két házának elnökei együttesen állapítják meg. A két ház részéről két-két szónok beszél. A többség az előadói jelentést tudomásul vette. Kornis elnök javaslatára ezután a képviselőház üléseit elnapolta. A felsőház üzenetének átvétele céljából tartandó formális ülés idejéről az elnökség értesíti a képviselőket. A képviselőház ülése déli 1 1 órakor ért véget NÉPSZAVA 1938 július 1. pentett A miniszterelnök nyitotta meg a lésivállalatok nemzetközi kongresszusát A Lésivállalatok Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartja rendes évi közgyűlését. Az ünnepélyes megnyitó ülés csütörtökön délelőtt volt az országház delegációs termében. Húsz állam 55 képviselője jelent meg és a közgyűlést Imrédy Béla miniszterelnök francianyelvű beszéddel nyitotta meg. A miniszterelnök üdvözölte a kongresszus résztvevőit, utalt arra, hogy a szövetség megalakulása óta első ízben tartják ezt a konferenciát a magyar fővárosban és Magyarország számára mindenképpen nagy jelentőségű ez a kérdés. — A repülésügy nemzetközi szervezeteinek vezetői — mondotta — ma már földrészekben gondolkodnak, a világjáró közlekedés előőrsének szerepét töltik be. Azt lehet mondani, hogy a repülés a legnemesebb emberi találmány, mert az emberiség egységét, amely korábban csak eszmei és elvont formában állt fenn, valóságossá és kézzelfoghatóvá tette. Nem hiába volt a repülés az emberiség évezredes álma. Magyarországnak nincsenek gyarmatai, birodalmi vonalai, tengerpartjai, ezért a levegő óceánja útján keresi a többi országokkal való kapcsolatot. Bejelentette végül a miniszterelnök, hogy a kongresszus ideje alatt nyitják meg a budapesti varsói vonalat, amely szerves továbbfejlesztése a nemzetközi hálózatnak. A miniszterelnök beszéde után megválasztották a bizottságokat, amelyek a három napig tartó közgyűlés során tárgyalják majd a légiforgalom technikai és gazdasági kérdéseit, valamint a jogszabályok egységesítését. Rátz Jenő a hadsereg fejlesztéséről Rátz Jenő honvédelmi miniszter, az abádszalóki kerület kormánypárti képviselőjelöltje szerdán a kerület négy községében programbeszédet mondott. Beszédeiben kifejtette, hogy pártpolitikával nem foglalkozik. A hadsereg megerősítése és korszerű felszerelése nem egy párt programja, nem egy párt óhaja, hanem az egész országé. Életbevágóan fontos a hadsereg korszerűsítése és kell, hogy e korszerűsítés a faluról induljon ki. Éppen ezért a vidék lakosságát olyan helyzetbe kell hozni, hogy gyermekeit, a hadsereg és a magyar élet új generációját, megfelelően táplálni tudja. Székelési zavaroknál és az ezekkel járó általános rosszullétnél a rendkívüli enyhén ható természetes „Ferenc József" keserűvíz — reggel fölkeléskor egy pohárral bevéve — a gyomorbélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a puffadtságot csakhamar csökkenti, az emésztést és a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Kérdezte a cég orvosát (X) MŰVÉSZET IRODALOM C) Szikla Adolf jubileuma. Szikla Adolf, az Operaház nyugalmazott karmestere, a Nemzeti Zenede címzetes igazgatója most ünnepli hetvenedik születésnapját. Ebből az alkalomból a művészvilág igen sok tagja kereste föl jókívánságaival. Szikla Adolf az Operaház egyik legnépszerűbb karmestere volt. Vezetése alatt több mint ötven mű került bemutatásra az Operaházban. A népszerű állatkerti hangversenyeknek is ő volt a dirigense. Írt néhány balettet is, amelyek közül a „Törpe gránátos" most is állandó műsorszáma az Operaháznak. (*) A zeneszerzők és színpadi szerzők nemzetközi értekezlete. A zeneszerzők és színpadi szerzők világszövetsége Stockholmban tartja nemzetközi értekezletét. A magyarokat Huszka Jenő képviseli. Az értekezleten 26 állam kiküldöttei vesznek részt és a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések nemzetközi rendezését tárgyalják. (*) A Fiatalok Operaszínpada az 1938— 1939. évi munkatervét elkészítette; eszerint négy bérleti estet rendez, amelyek közül az első, harmadik és negyedik a Zeneművészeti Főiskola Kamaratermében, a második a Városi Színházban lesz. Az első estjén, november 10-én Poldini „Csavargó és királyleány", Bizet „Djemileh" és Offenbach „Férj az ajtó előtt" című egyfelvonásos dalműve kerül előadásra. Érsek Mária és Nemes János vezényel, a rendezést Halász Pál végzi. Már ezen az előadáson mutatkozik be az egyesülés új kórusa is, amelynek minden egyes tagja zenefőiskolai énektanszakos növendék. A második esten, januárban Csajkovszk „Anyeginje kerül előadásra. A harmadik esten Milhaud és Ferrari egy-egy operája, továbbá Thomas Magyarországon még elő nem adott balettja. A negyedik estet a klasszikus kamaraoperáknak szenteli a Fiatalok Operaszínpada, amely hangsúlyozottan kitart célja mellett, hogy kultúrmunkája segítségével tehetséges magyar fiatal művészeknek alkalmat nyújt a bemutatkozásra és a magyar közönséget megismertesse a nehezen hozzáférhető klasszikus és modern operákkal. (*) „Munkások Dal- és Zeneköztörnye." A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetségének hivatalos lapja júliusi számát a szombathelyi országos dalosünnepélyről közölt részletes beszámoló tölti be. Figyelmes méltatást olvashatunk a két nap fényes dalosteljesítményeiről, de az ott elhangzott ünnepi beszédeket is teljes egészükben találhatjuk meg. (—) A nyomdászokról interpellált nemrégiben a debreceni nyilas képviselő, ifj. Balogh István. Ezzel az interpellációval — amely tele volt tévedésekkel és meggondolatlan kijelentésekkel — foglalkozik a Typographia legutóbb megjelent száma. A Typographia helyreigazítja a nyilas képviselő tévedéseit és közben őt, „a nyomdaügyekkel foglalkozó embert" felvilágosítja, hogy mi a különbség az árszabályhű és a blokált nyomda között és mindjárt meg is mondja, hogy ezt a különbséget hol észlelheti legjobban: a debreceni nyilas nyomdában, ahol a nyomdai szakmunkásnak mindössze 20 pengő fizetése van, amikor pedig vidéken az árszabályhű üzemekben a heti munkabér 17 pengőt 50 fillér. A Typographia vezércikke a debreceni nyilas képviselőnek azt a tanácsot adja, hogy ha mindenáron segítségére akar lenni a nyomdai munkásságnak, akkor sürgősen mondjon el egy új interpellációt. A Typographia mingyárt meg is fogalmazta ennek az uj interpellációnak a szövegét a következőkben: Van-e tudomása az iparügyi miniszter úrnak arról, hogy a nyomdaiparban, ellenére azoknak a segíteni akaró rendeleteknek, amelyeket a miniszter úr adott ki a 48 órás munkahét és a minimális munkabérek életbeléptetésére, alig változott valamit a régi állapot? Van-e tudomása az iparügyi miniszter úrnak arról, hogy a Főnökegyesületen kívüli, blokált nyomdák túlnyomó nagy többsége nem vesz egyáltalán tudomást az említett miniszteri rendeletekről s még ma is változatlanul folytatja munkásait kiuzsorázó tevékenységét? Hajlandó-e a miniszter úr ennek a káros helyzetnek a megváltoztatása érdekében sürgősen gondoskodni arról, hogy: a) az általa kinevezett ellenőrzőbizottságok haladéktalanul megkezdjék működésüket; b) a belügyminiszter úrral egyetértve újabb rendeletet kiadni arra vonatkozóan, hogy az alsóbb hatóságok vegyék komolyan az említett rendeleteket és minél sürgősebben tárgyalják le az eléjük kerülő kihágási ügyeket s a visszaélőket szigorúan büntessék meg? Bizonyára a Typographia sem várja, hogy a debreceni nyilasképviselő elmondja ezt az interpellációt. A nyilasok és az egyéb ilyen „munkásboldogítók" annyit értenek: a munkáskérdéshez, mint a hajdú a harangöntéshez. Beszélnek, beszélnek, mert azt hiszik, hogy a munkásságot megszédíthetik. Csakhogy a munkásság átlát a beszédek szitáján és nyomban fölismeri a szavak és a cselekedetek között jelentkező különbségeket. Igaz, hogy ezeket a különbségeket nem is nagyon nehéz észre venni, mert éppen elég nagyok. Ebben az esetben is a nyilas képviselő a kollektív szerződéses alapon álló Főnökegyesülettel szemben akarja megvédelmezni az árszabályhű, jól képzett nyomdai munkásságot, amelynek a heti munkabére vidéken csekély 27 pengő 50 fillérrel nagyobb, mint amennyit a debreceni nyilas képviselő nyomdai eszmetársa fizet a nyomdai szakmunkásoknak. Tudornászty (*) A Fővárosi Könyvtár tudatja olvasóközönségével, hogy tudományos központja július 1-től 31-ig tartó nyári szünetében hétköznaponként 12—Móráig veszi vissza a kölcsönadott könyveket. — A 9. számú fiókkönyvtár Bakáts tér 3. szám alatti helyiségeiből József könyt 70. szám alá költözött. Megnyitása új helyiségeiben július 1-én délután 2 órakor lesz. Kit illet a spanyol jegybank aranykészlete ? (Párizs, június 30.) A fellebbezési törvényszék I. számú tanácsa jövő hét keddjére tűzte ki a határozathirdetést abban a kérdésben, hogy kit illet meg a spanyol jegybank aranykészlete, amelyet jelenleg a Banque de France letétjében őriznek. A 2515 millió frank értékű aranyat mindkét hadviselő fél a magra szavára követeti.