Népszava, 1938. november (66. évfolyam, 248–273. sz.)
1938-11-01 / 248. szám
2. oldal céljaira. A földreform méreteit hivatalos ankét tárgyalta meg, a kormány kiadta a vonatkozó néptörvényt s ha ez akkor valósággá válik, ma nem kellene birkózni ugyanezzel a kérdéssel. [Választójog, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési jog, demokratikus szellemű közélet és önkormányzat, — mindez ma is a magyar élet legbensőbb problémája, mint húsz évvel ezelőtt. Akkor is, most is megoldatlan probléma volt a középosztály siralmas helyzete, a társadalom intellektuális részének eltartása. Most is és húsz évvel ezelőtt is a szociális problémáik uralták a közéletet. A vezető gondolat, a munkából, keresetből élő dolgozók védelme. Mit oldottak meg húsz év alatt? Sajnos, gyökeresen és véglegesen semmit. Minden kormányzat szembekerült a magyar élet alapvető problémáival, tolmozott-foldozott rajtuk az adott politikai viszonyoknak megfelelően,látszatmegoldásokat teremtett, de továbbra is itthagyta a kísértetjárást. A meg nem oldott problémák elháríthatatlanul jelentkeznek, akármilyen kormányzat kerül az ország élére s akármilyen rendszer játszik bújósdit előttük. Egy dologban haladtunk. S ez nagyon lényeges. Már nem vitatkozunk afölött, hogy kisbirtok vagy nagybirtok szolgálja-e az ország, a dolgozó nép érdekét. Ami akkor, húsz évvel ezelőtt vita volt, ami akkor késleltette, majd a késlekedés meghiúsította a földreformot, az ma már nem akadály. Kisbirtokrendszerű gazdálkodás az ország érdeke s a parasztság fölemelése csak ezen keresztül lehetséges A túltengő nagybirtok további fönntartása ellentétbe került az ország és a nép érdekeivel. Húsz év távlatából vesszük ki az októberi forradalomból, ami benne maradandó, nagy program volt: föld és szabadság, embervédelem, demokratikus, szociális Magyarország. A polgárság, munkásság és parasztság együttes harcainak maradandó hitvallása. Minden változáson és történésen keresztül érdemes ezekért küzdeni. A magyar nép s ezzel együtt az ország jövője ezeknek megvalósulásától függ. Ma sincs szebb és nemesebb cél: szabadságban, függetlenségben élő, demokratikus Magyarország! (Folytatás az 1. oldalról) folyó perében. A bécsi ítéletet Magyarországon természetesen mindenki feszült érdeklődéssel várja. De kétségtelen, hogy Magyarország határain túl is, mindenütt, ahol a dunavölgyi problémáknak egész Európára kisugárzó nagy horderejét ismerik, óriási érdeklődés előzi meg az olasz-német döntőbíróság csütörtökre várható határozatát. Magyar szempontból mindenesetre rá kell mutatni arra, hogy az a két nagyhatalom— Németország és Olaszország —, amely Bécsben a döntő ítéletet kimondja, részese volt már Münchenben is a néprajzi elvek más vonatkozásokban való érvényesítésének és hogy kétségtelenül nagy jelentősége van annak, hogy éppen Berlin és Róma mondja ki a döntő szót a magyar és cseh viszályban, az a Berlin és Róma, amellyel a hivatalos magyar külpolitika mindig a legteljesebb baráti kapcsolatokat tartotta fenn. NÉPSZAVA is 1958 november 3. csütörtök Kik képviselik Csehszlovákiát Bécsben? (Prága, október 31.) A csehszlovák minisztertanács hétfő délután összeült. Chvalko vszky külügyminiszter kedden elutazik Bécsbe, hogy ott képviselje a prágai kormányt az új csehszlovák-magyar határ megállapítására tartandó értekezleten. A minisztert elkíséri Tso szlovák miniszterelnök, Volosin ruszin miniszterelnök és Krno meghatalmazott miniszter, a prágai külügyminisztérium politika osztályának vezetője. A döntőbíróság szerdán Bécsben összeül Kánya és Chvalkovsky is meghívást kapott Bécsbe (Berlin, október 31. A német távirati iroda hivatalosan jelenti: A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség problémáját és a Magyarország és Csehszlovákia közti igazságos néprajzi határ megvonásának kérdését Magyarország és Csehszlovákia az utóbbi hetekben folytatott közvetlen tárgyalások útján nem tudta megoldani, ezért a magyar és a cseh kormány azzal a kéréssel fordult a német és az olasz kormányhoz, hogy e kérdéseket döntőbíróság útján oldják meg. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter római látogatása során ezt a kérdést is megbeszélte gróf Ciano olasz külügyminiszterrel és tájékoztatta az olasz kormányt, hogy Németország hajlandó belemenni a kérdés döntőbíróság útján való rendezésébe. Miután a csehszlovák és a magyar kormány kijelentette, hogy a döntőbírósági határozatot fenntartás nélkül végleges rendezésnek elfogadja és haladéktalanul végrehajtja, a német és az olasz kormány elhatározta, hogy elfogadja a döntőbírói szerepet. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano külügyminiszter ebből a célból szerdán, november 2-án Bécsben összeül. A magyar és a csehszlovák külügyminiszter ugyanerre a napra szintén meghívást kapott Bécsbe. A néprajzi alapon kell megvonni az új határt — állapítja meg Berlin (Berlin, október 31. — „Inf.") Az egész német sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy a Bécsben összeülő német-olasz döntőbíróság a néprajzi határok alapján vonja majd meg Magyarország és Csehszlovákia új határvonalát. Nemcsak Berlin és Róma, hanem az érdekelt felek is egyetértenek abban — írja a „Berliner Tageblatt" —, hogy ha az országhatárokat a néprajzi határ alapjára vonják meg, akkor ezzel megteremtik a tartós megoldást és az eljövendő békés szomszédi jóviszony legbiztosabb zálogát. A berlini római tengely két nagyhatalma most a barátság és igazság alapján fogja teljesíteni Magyarország jogos követeléseit. A „Berliner Tageblatt" ezzel kapcsolatban erélyesen cáfolja azokat a híreket, hogy Berlin és Róma, között nézeteltérések állanának fönn a jogos magyar igények teljesítése kérdésében. A lap leszögezi, hogy a német-olasz döntőbíróság összeülése már egymagában véve cáfolata ezeknek a híreszteléseknek. (Berlin, október 31.) A német sajtó a magyar-csehszlovák határ kérdésében szerdán hozandó döntés fő feladatának a trianoni igazságtalanság jóvátételét jelöli meg. A sajtó egyöntetűen kiemeli, hogy mint a német-csehszlovák határ megállapításánál, a magyar-csehszlovák határ megállapításánál is csak a néprajzi igazságosság elve érvényesülhet. A „Nachtausgabe" azt írja, hogy a párizskörnyéki határok revíziója nem lehetséges, ha sztratégiai, gazdaságpolitikai vagy tisztán hatalmi politikai elveket vesznek alapul. A „Hamburger Fremdenblatt" szerint érthetetlen az a kritika, amelyet a francia sajtó egy része Angliának és Franciaországnak a döntőbíróságból való kizárása miatt gyakorol. Münchennek kimagasló jelentősége Európa jövendő megbékélésére nézve — írja a hamburgi lap — éppen abban rejlett, hogy vége szakadt a versaillesi rendszer valótlanságainak, amelyek Franciaország és Anglia számára nekik földrajzi, politikai és gazdasági tekintetben ki nem járó döntőbírói szerepet juttattak Délkelet-Európában. Az a fontos, hogy most olyan rendet teremtsenek, amely igazságos és örök érvénnyel biztat. (Berlin, október 31. — Német távirati iroda.) A „Deutsohe Diplomatisch Politische Korrespondenz" a magyar-csehszlovák határ megvonásának kérdésében Németország és Olaszország részéről elvállalt döntőbírói szereppel foglalkozva, a következőket írja: — Németország és Olaszország tisztában van azzal, hogy elvállalt szerepe, tekintve a szembenálló felek közvéleményének szilárdságát, egyáltalán nem hálás. Másrészről mindkét nagyhatalomnak annyira kézenfekvő érdeke a középeurópai viszonyok stabil és üdvös kialakítása, hogy valóban elvárható részükről az igazságos ítélet, amely az egyedüli föltétele annak, hogy a jövőben az egyetértés alapján alakuljanak ki a viszonyok a Dunamedencébek." Abban a feladatban, amely a két hatalomra hárul, jelentős szerepet játszik a wilsoni elveknek a trianoni szerződéssel történt megsértése. Ezért most arról van szó, hogy ezt a balfogást ismét helyrehozzák és a magyar népnek visszaadják azt, amit 20 évvel ezelőtt a néprajzi elv megsértésével jogosulatlanul elszakítottak tőle. Németország — állapítja meg a német diplomácia félhivatalosa — a szudétanémet kérdés rendezésével megmutatta, hogy még a saját követeléseit is alárendelte a nemzetiségi elv elsőbbségének. Az a példa, amelyet a Németbirodalmiu ez alkalommal adott és amelyet még most is ad, amikor lemond a nyilvánvalóan nem jogosulatlan néprajzi célok túlzott értelmezéséről, följogosítja annak föltételezésére, hogy a vitában álló felek hasonló megértésről tesznek bizonyságot. Olaszországot is ugyanez a gondolat vezérli. „A bécsi döntés életbevágó fontosságú lesz egész Európa szempontjából" (Róma, október 31.) Az olasz lapok vezető helyen közlik a németolasz döntőbíráskodás hírét és kiemelik, hogy Budapest és Prága bejelentette, hogy fenntartás nélkül aláveti magát a döntőbírósági határozatnak. Virginia Gayda a magyar kérdésről az elmúlt két nap alatt két cikket is írt. A „Voce d'Italia"-ban megjelent Gayda-cikk három pontban foglalja össze a magyar kérdésre vonatkozóan a Ribbentrop—Ciano-találkozás lényegét. 1. Mindkét ország azon a véleményen van, hogy a Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia közötti vitát a lehető leggyorsabban meg kell oldani, ami érdeke nemcsak magának Csehszlovákiának, hanem az egész európai békének. 2. Legnagyobb rokonszenv és szolidaritás Magyarország jogos érdekei iránt. 3. Szívélyes megértés azok iránt az erőfeszítések iránt, amelyeket a cseh kormány az új Csehország felépítése érdekében kifejt. Olaszországot és Németországot — írja Gajda — felkérték, hogy segítse elő ennek a bonyolult vitának a megoldását. Olaszország és Németország együttműködési politikája tehát ezt a kérdést feltétlenül arra az útra tereli, amely megfelel a tengely céljainak és a dunai népek jól felfogott érdekeinek. Ma még erről többet nem lehet mondani. A „Giornale d'Italia"-ban hétfőn megjelent cikkben Gajda hangoztatja, hogy a közös német - olasz döntőbíráskodás megerősíti Olaszország és Németország középeurópai érdekeinek párhuzamosságát. A bécsi döntőbíráskodás eredményeképpen létrejövő döntő megoldásra vonatkozóan e tekintetben csak a legnagyobb óvatossággal lehet nyilatkozni, tekintettel a jelen pillanat kényes voltára. Megismételhetjük azonban — írja Gajda — azt, hogy mindkét kormány elismeri annak szükségét, hogy 1. azonnal és véglegesen megoldják a cseh-magyar határnak kérdését, hogy megszabadítsák a Dunavidéket olyan veszélyes helyzettől, amely ha elhúzódnék, csak egyre súlyosabbá válnék. 2. kielégítsék a magyar követelések lényegét és érvényt szerezzenek azoknak az igazságos és vitathatatlan nemzeti jogoknak, amelyek az egyes államok közötti egyensúly szükséges tényezőit jelentik; 3. szívélyes szellemben közreműködjenek a cseh köztársaság új politikai berendezkedésénél, amely ország új emberekkel és új eszmékkel igyekszik új nemzeti életet kezdeni szűkebb, de méltányosabb keretek között. Azok a közlések — írja továbbá —, amelyeket néhány nap múlva Ciano és Ribbentrop Magyarország és Csehszlovákia képviselői előtt tesznek, életbevágó fontosságúak lesznek a két ország megbékélése és szívélyes együttműködése szem- Székelési zavaroknál és az ezekkel járó általános rosszullétnél a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserűvíz — reggel felkeléskor egy pohárral bevéve — a gyomorbélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a puffadtságot csakhamar csökkenti, az emésztést és a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Kérdezze meg orvosát. (X)