Népszava, 1938. december (66. évfolyam, 274–288. sz.)
1938-12-18 / 288. szám
2. oldal BUNDA Mm^ •'''•hl k Ji SCHNUR HENRIK ÍRISZABrtS.VG ÉS FERENY HAH AZ Budapest VIII. Rákóczi út 15 legfőbb problémáját akarják megoldani. Vájjon ilyen nagy reform lesz-e a földbirtokpolitikai reform? Földbirtokpolitikáról vagy földreformról van-e szó? Pár nap múlva ezt is megtudjuk. A két nagy reform a nyilvánosság elé kerül. A magyar nép és a magyar, munkásság és haladó polgárság megint bizonyítékom, leckét kap: demokrácia nélkül nincs fit, politikai, se gazdasági haladás. Ez a sokat ócsárolt szó egyre szebb, egyre értékesebb, egyre nemesebb lesz. Megértjük, nagyon megértjük, hogya fioju,letek legjava és az emberek legnagyobbjai miért . • áldoztak és miért küzdöttek érte!... VAN EGY BARÁTOM, aki változatlanul hódol régi szokásának és már december elején elkezdi a karácsonyozást... Mint mondja, szüksége van a megfelelő hangulatra, a megfelelő hangulattartalék felgyűjtésére, hogy végre egyszer kellő lélekállapotban ünnepelje Annak a megszületését, aki elhomályosult, talán bieg is halt a kor végtelen káoszában és nem tud, sehogy sem tud úgy feltámadni, hogy megint megtelítse életünket és igazítsa cselekedeteinket. Most is itt ül velem szemben, képernyősen, elomolva a szék puha támláján. Két kezét a zsebébe mélyeszti, lábait messzire kinyújtja, ami nála csalhatatlan jele: az indulatok csendes hullámzásának. Már régen beszél. Csobog, mint a hegyipatak és én csak hallgatom, udvariasan és jóváhagyóan csak hallgatom, hallgatom. — Még a prospektusok is, barátom — kezd egy új témába —, még a könyvpiac prospektusai is csupa csalódás számomra. Nem beszélek az újságcikkekről, a folyóiratok tanulmányairól sem... azokon már rég túl vagyok. Az írók, vagy az írók nagy többsége ezen a területen már rég leszerelt, beadta a derekát, feladta önmagát és elárulta hivatását. Már nem hivatásnak szolgál, csak mesterséget gyakorol. Ilyen leszerelt állapotában mennél többet papol, annál jobban hallgat, amirőlszólnia kellene. De a könyv... a könyv nem a pillanatnak szolgál, az nem a reggeli kávé mellé készül, mert mindegyikben megvan a szándék, hogy a halhatatlanság felé törjön. Egy héten át csak azt tettem, hogy turkáltam a könyvkiadók prospektusaiban, belföldiekben és némely külföldiekben — hát semmi, semmi abból, amit várok, kívánok és szükségesnek tartok. — Mit vársz? A könyvkiadó nemapostol, hanem... Keresni akar és kem kockáztatni. Igehirdetés, bajvívás, szellemi talpraugrás és ellenállás nem kommerciális feladat. Mikor indult ki szabadságharc kalmárok köréből? — Na, igen, mondjuk ... a könyvkiadás már rég bezárta a szellemi magatartás, a harcos kiállás boltját. De az író is bezárta. És ha az író is bezárta, akkor semmi sincs nyitva. Te belenyugszol? Te tudomásul veszed? Hát akkor ki kiáltson bele a viharba, ki üssön végig a csüggedésen, a társadalom elgyávulásán, az apátián és a lemondáson, ha az író sem szólal meg, ha az író is lapul s ha meg is szólal, csak azért teszi, hogy másról beszéljen? Szellemi pestisjárvány elárasztással fenyegeti egész Európát, már-már ott tartunik, hogy egy új szellemi és kulturális jégkorszakba fagyunk bele azokkal az értékekkel együtt, amelyeket évezredek véráldozataival küzdöttek ki számunkra, hogy csak félig-meddig emberi módon élhessünk — és nézz végig rajtuk, nézd meg műveiket, mit csinál ilyenkor az író? Mintha minden rendben volna, mintha semmi baj sem volna, mintha csupa derű és napfény mosolyogna ránk az égről... az író hallgat vagy csak dadogés szépeket turbékol. .. — Kissé igazságtalan vagy. Kissé általánosítasz is. És mondd, miért csak az író? Másnak talán nincsenek kötelességei? — Hogyne volnának! De az írót akarjuk hallani! A kultúra minden küzdelmét, a világ minden változását, az emberiség minden támadását, védekezését és tiltakozását az író kezdte el, bőrét először az író vitte a vásárra, a többi bőr csak azután következett... TAGADNI nem lehet: van igazsága az ilyen szenvedélyes elfogultságnak, az ilyen kesernyés szemrehányásnak is. Igazsága történelmi, tehát megfellebbezhetetlen, patent igazság. Barátom nem arra céloz, hogy más kaparja ki számára a gesztenyét, ő meg szépen üljön a sáton: — lendítést akar, iránymutatásra vár, vezető után áhítoz. De mégis... mennyi kérdés Van és mennyi „mégis"! — De hogy gondolod — mondom neki —, hogyan csinálja az írói Ma! Szinte elsápadt az indulattól. — Nincs „hogy gondolod". Ma kérdezel és tépelődsz, akkor már megalkudtál. Ahol és amikor ,hogy gondolod" van", ott és akkor már nincs harc. Tudnék néhány nevet fölsorolni és tudnék melléje tenni egy-egy társadalmi földindulást, egy könyvnek vagy akár egyetlen mondatnak vakító felvillámlását, ami szíveket és elméket nyit meg és száguldó küzdelmeket. De minek? Te éppen úgy tudod, mint én. Hanem megállj csak... a tolsztoji párhuzamot nem engedem. Tolsztoj példájával demonstrálom, hogy a nagy tépelődő is harcossá válik, ha nemcsak író, hanem ugyanannyira ember is. Hiszen emlékszel még az orosz-japán háború végére, az orosz forradalmi mozgalmakra, amikor a cárizmus pogromokkal, munkásmészárlással és diákgyilkolással terelte el nagy vereségéről a birodalom figyelmét. Litvániában és Biszarábiában rabolták és gyilkolták a zsidót, a börtönökben tömegével akasztották az orosz ifjúságot, megdermedt az egész birodalom, mindenki befogta a száját — csak egyetlen ember, Tolsztoj nem hallgatott. Meg is írta: „nye mogu molcsat, i nye mogu, i nye mogu" — nem tudok hallgatni, nem tudok, nem tudok... Amit irt, viharos vádlevél volt a gyilkosok , és a felbujtók ellen s hiába húzta át az egészet a cenzúra, a vádlevél az utak, az eszközök, a hősi ügyeskedések ezernyi csatornáján terjedt szét az orosz társadalomban. Megnyugtatott. Reményt keltett. Felolvasztottál a dermedést és ellen-, állásra szervezett. Szünetet tartott és befejezte: — Ez az. pajtás. Tolsztoj a példaadás, igaz, a „zsidóbérencek" ősapja is Tolsztoj. De mindez hiába. Nincs, aki kövesse, nincs Tolsztojunk, de nincs egy Tompánk, nincs Vörösmartynk sem. Az író megadta magát, és elárulta ősatyáit. Fölhúzódott elefántcsonttornyába, jó magasra s nem óhajtja tudomásul venni, hogy olyan időket élünk, amikor az elefántcsonttorony nem kevély mennyország, hanem a radt szökevény tanya — patkánylyuk. Igen, kérlek, így van ... Várnai Dániel NÉPSZAVA 1936 december vasárnap Lengyel diplomáciai lépés Prágában az ukrán kérdésben folytatott cseh agitáció miatt (Varsó, december 17. — lengyel távirati iroda.) Hivatalosan jelentik: A prágai lengyel ügyvivő a mai napon emlékiratot nyújtott át a cseh-szlovák külügyminiszternek. A lengyel kormány az emlékiratban felhívja a ceh-szlovák kormány figyelmét cseh-szlovák területen lévő bizonyos szervezetek és központok működésével teremtett állapotokra. A jegyzék elejét kívánja venni annak hogy ezek a dolgok bizonyos visszahatással legyenek a lengyelcseh-szlovák viszonyra. (Varsó, december 17. — Stefani.) Varsói politikai körök megjegyzik, hogy a lengyel kormány szombati prágai lépése azzal a tevékenységgel van összefüggésben, amely Cseh-Szlovákiában a lengyelországi nemzeti kisebbség mozgalmának támogatására irányul, nevezetesen azzal, hogy bizonyos cseh politikai körök előmozdítják az ukrán követeléseket. Szovjetoroszország is tiltakozott (Prága, december 17.) A szovjetorosz ügyvivő a külügyminisztériumban szóbeli jegyzékben tiltakozott a cseh sajtónak az ukrán kérdésről szóló közleményei, illetőleg azok hangja miatt. A szovjetorosz követnek kijelentettették, hogy a lapok állásfoglalása nem jelenti a kormány véleményét és hogy a kormány nem gyakorolhat befolyást a sajtóközlemények hangjára. Írásbeli választ a jegyzékre nem adtak. " A vasárnapi szlovákiai „választás" (Pozsony, december 17.) Szlovákia holnap választja meg első önálló törvényhozó testületét. Az új parlament feladatai a következők: 1. Megerősíteni tisztében a kormányt. 2. Jóváhagyni az eddigi kormányintézkedéseket. .1. Megszerkeszteni az új önkormányzati szlovák alkotmány.. 4. Meghatározni Szlovákia politikai irányvonalát. 5. Előkészíteni a jövő évi választásokat. A választóknak a következő kérdésekre kell felelniök: részt óhajtanak-e venni a szabad és független Szlovákia megalkotásában? Ha. Igennel kívánnak felelni, a választóknak csak a hivatalos lajstromot kell az urnába dobniok. A százötvenezer szlovákiai csehnek és mintegy százezer főnyi zsidóságnak nem lesz képviselője. A szavazási kötelezettség azonban rájuk is vonatkozik. A nemszavazást pénzbüntetéssel, sőt a szlovák területekről való kitiltással is büntethetik. Mindazokott fi ahelységekben, ahol k kisebbségek élnek, öt urnát állítanak föl: egyet-egyet a szlovákok, a nő Masaryk fia diplomáciai szolgálatban marad (London, december 17.) A „Daily Telegraph" értesülése szerint Masaryk János, a távozó londoni csehszlovák követ, a jövő hét elején Amerikába utazik és csak visszatérése után, március végén adja át formaszerint állását utódjának. Masaryk ezután továbbra is Londonban marad, nem lép ki a cseh dipolmáciai szolgálatból, megtartja követi rangját és kormányát különleges esetekben továbbra is képviseli majd. A vérszegénység és a sápadtság kezelésében, reggel éhgyomorra kéthárom evőkanálnyi „Ferenc József keserűvíz szabályozza a belek anynyira fontos működését, a gyomoremésztést előmozdítja és az étvágyat erősen fokozza. Kérdezze meg orvosát. (X) metek, a magyarok, csehek és zsidók számára. Az új képviselőház első ülését januárban tartja. Végleges az angliai kölcsön kudarca (London, december 17.) A „Daily Telegraph" diplomáciai levelezője szerint a cseh-szlovák pénzügyi küldöttség tárgyalásai a harmincmillió fontos angol kölcsönről végleges kudarccal végződtek. A levelező lehetségesnek tartja, hogy a csehek most a francia kormány képviselőivel lépnek érintkezésbe. — Új főispánok. A „M. T. I." jelenti, hogy a kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Liechtenstein László országgyűlési képviselő, nyugalmazott főispánt Miskolc törvényhatósági jogú város és dr. Ricsey Iblarik Bélát. Békés vármegye főistálisját ez állásában meghagyása, mellett Csongrád vár-' megye főispánjává, kinevezte.