Népszava, 1938. december (66. évfolyam, 274–288. sz.)

1938-12-18 / 288. szám

4. oldal Növénytan Egyik közeli tanyán, ahol ker­tészetet űz a gazda, ezúttal, mint tiszteletben előadó tettem látoga­tást. A döngő falépcsőn fölka­paszkodtunk egy nagy padlásszo­bába, amely általában raktárul szolgál gazdasági eszközök és ez­úttal csöves és morzsolt kukorica számára. Szívélyes bemutatkozás, majd megszólal a gazda: — Tessék csak bátrait a kuko­ricahalomra lépni, a fekete táb­lát­ nem tudtam máshol elhe­lyezni. N­os, belegázoltam a kukori­cába, s az oly lágyan fogadta lép­teimet, mintha bársonyon jártam volna. Kezembe vettem a krétát !"­S megkezdtem előadásomat az általános növénytan köréből. Nem­ tudom, hogyan és mint, de oly meghatottságot éreztem. Pedig csak arról volt szó, hogy miben különbözik az állati élet a növé­nyek életétől és mily csodá­latos a természet uralkodó tör­vénye, hogy amikor kölcsönösen egymásra utalja az állat- és nö­vényvilágot, éppen az ellentétek­ből építi föl a­ mindenség nagy harmóniáját. Valami régi, boldog emlékkép suhant át rajtam, a vidéki földmívesváros, ahol gye­rekkoromat éltem és a vidám ösz­sze­jövetelek, kukoricafosztás és morzsolás címén... A ma, a való­séig nem ilyen vidám, akikhez szólok, nem­ szórakozó emberek, — lányok és ifjak, akiket kertész­pályára képeznek át. Az egész országban folyik a nagy átképzés ssákuccába került pályáiról. Kettétörött életeket •igyekeznek új utakra vezetni. Ki­­my tört, ketté, ki amúgy, egyik,­­itt, az ősi­ talajban akar gyökeret verni, a másik még káprázó szemmel keresi a távoli, ismeret­len világban azt a talajt, amelyre életéért leborulhat. Az én hallga­tóim az utóbbiak közül valók. Mi a­ sejt, mi a levélzöld, némi vegy­tani magyarázat, közben a kis tanítónő, aki soha gyerekek elé nem kerülhet, brikettel tömi a kályhát és érzem mély szomorú­ságát, hiszen ezeket ő mind ta­nulta már... — Most menjünk le a kertbe, — szóltam. Az életet a tábla rajzainál jobban magyarázza maga az élet. Arról akarok be­szélni, hogy egyetlen sejtből, indul ki minden élő s mire meg­teszi fejlődése útját, nincs oly része, amely ne a közös törvény­nek hódolva, végezné a maga, megosztott munkáját: egy min­dért és mind az életért. A kert s a táj ezüst dértől ékes.­­A kaszálón sűrű csomókban zöl­délnek füvek, ezek dacolnak a­ téllel is és még a hó alatt is át­mentik tavaszi színüket. Hihetet­len életerő. — Tisztára, munkamegosztás az, hogy a növénynek levele, szára és gyökérzete van, — folytatom a magyarázatot. Megragadom a fücsomót. Hú­zom, ellenáll, gyenge szára törik, leszakadnak levelei, recsegve enged és amint szakadoznak gyö­kerei is, mintha sikoltanának, végül kezemben tartom a meg­gyötört növényt, amelyet durván kitéptem éltető talajából... Nem­ mondtam el, hogy mit éreztem ebben a pillanatban. Oket, csak az érdekelhette most, hogy vannak fő- és mellékgyökerek. lyi Neme­sale is vásárolhat OICSÖM, de jól Fábián József divatházában Budán, I. Krisztina körút 8-10 (Széll Kálmán tér sarok) Kabátok, ruhák, pongyolák, méter- és kötöttáruk, férfi-, női és g­yerm­ek­fehérnem­űek. Hó- és sárcipők nagy választékban. Árjegyzék már szétküldve, ha nem kapott, kérje. IIIIIHIHIIIIIII IIIII IIIIIIIIIIIIIIIII'inwa—iiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiii bályozásáról szóló rendeletet az ér­dekképviseletek bevonásával tár­gyalják le és utalják az érdekkép­viseletek tagjaiból alakult bizott­ságok hatáskörébe a bér- és mun­kaviszályok eldöntését. Csak ily módon küszöbölhetők ki a zavarok A javaslat 230. szakasza olyan felhatalmazásról szól, hogy a hon­védelmi minisztérium a honvéde­lem érdekében munkatáborokban teljesítendő munkaszolgálatot rend­szeresíthessen, amelynek tartam­a évenként, há­rom hónapot nem ha­ladhat meg. Ez teljesen fölösleges, amikor a törvényjavaslat olyan széleskörű lehetőséget, nyújt a minisztérium­nak a honvédelmi munkakötelezett­ség igénybevételére. Különben is a szakasz túlságosan tág értelmű, hiányzik belőle minden konkrétum miniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii, és már ezért is a legélesebben elle­nezzük. A kivételes hatalomról szólottunk már pénteki cikkünkben. Most csak megismételhetjük, hogy meg­nyugtató alkotmányos garanciák nélkül a kivételes hatalom igénybe­vételének lehetősége semmiféle kormánynak nem adható meg és még ilyen garanciák mellett is pontosan körül­­kell írni a kivételes hatalom körét és azt a legszűkebb területre kell korlátozni. Természetesen még mindig nem mondottunk el mindent, amit a ja­vaslattal kapcsolatban el kellene mondanunk, de fontosnak tartottuk a szociális szempontok ki­dom­­borí­tását és még fontosabbnak tartjuk, hogy ebben az értelemben a javas­lat megfelelő módosításokon men­jen át. NÉPSZAVA 1931 decem­ber 11, vasárnap ítélet a nyilasok monstreperében A budapesti törvényszék ötös ta­nácsa Márton Albert, elnöklésével öt hétig tárgyalt egy nagy nyilas pert, amelynek összesen közel 10 vádlottja volt. A sajtónak nem ad­tak engedélyt arra, hogy közlést ad­jon a tárgyalás lefolyásáról, csak az ítélt hirdetés történt sajtónyil­vánosság előtt, szombaton délután. A törvényszék két csoportban tár­gyalta a­­vádlottak ügyét: az OIKÖ csoportba tartoztak az autóbusz­sztrájk ügyének vádlottjai, a máso­dik csoportba pedig Kassai-Schul­mayer Ferenc nyomdász és vádlott társai. A törvényszék ítéletében bűnösnek mondta ki Dalbos­falvy Illés volt Beszkárt-tiszt­viselőt a jogrend veszélyezteté­sének bűntettében és ezért 8 hó­napi börtönre ítélte, Kassai-Sch­alma­­vert pedig hasonló bűncselekmény miatt, 1 évi és 4 hónapi börtönre ítélte. Hauer Géza kárpitosmester. Kovács Károly gépkocsiszerelő 60(0 havi, Papp Sándor 15 napi, Kovács Jó­zsef pedig 8 napi fogházbüntetést kapott. A többi vádlottakat rész­ben fölmentet­ték­, részben pedig ügyüket elkülönítet­ték. A vádirat elmondja, hogy az úgy­nevezett „hungarista" mozgalom az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására törekszik és célja parancsuralom létesítése. Az annak­idején megindult bűnvádi eljárás adataiból megállapították, hogy Szálasi pártját katonai szervezetté akarta átalakítani az alkotmány erőszakos megdöntése céljából. Az ügyészség becsatolt egy szervezeti utasítást is, amely szerint a hun­garista mozgalom is katonai ezre­dek fölállítását tervezte. Az ítélet indokolása szerint azon­ban a mai túlfűtött politikai at­moszférában más pártnál is meg­történt, hogy izgató, lázító röpira­tok jelentek meg, de nincs meg­nyugtató adat arra nézve, hogy ezek az akciók a pártvezetőség tudtával és rendeletére készültek volna. A katonai szervezkedés ügyét sem vette bizonyítottnak a törvényszék, hasonló okoknál fogva. Ha volt is ilyen tevékenység, az ötös tanács szerint, az csak egyéni akciónak tekintendő, de egyébként is külön bűnvádi el­járás folyik a kérdéses szerve­zeti utasítás ügyében. A tüntető sztrájk az ismeretes mi­niszterelnöki rendelet alkalmából született meg, ez a rende­let­ eltiltja a közalkalmazottakat bizonyos po­litikai mozgalmakban való részvé­teltől. A törvényszék indokolása sze­rint a tüntetésnek nem az volt a célja, hogy a közhatóságokat ellen­kező álláspontra kényszerítse, ha­nem csupán tiltakozás. Ezért — mondja az indokolás — a sztrájk nem irányult az állami és társa­dalmi rend ellen, így tehát a vád­lottakat fel kellett menteni. Az autóbuszüzem alkalmazottai, a bün­tetőtörvénykönyv szempontjából nem közhivatalnokok, mert magánjogi természetű a főváros és a Beszkárt között kötött szerződés, amelyben a főváros az iparjogát — nem ható­sági jogkörben —, mint hasznotha­jtó jogosítványt adta át a Beszkárt igazgatóságának. Kassai-Schalmayer Ferenc moz­g­alma — mondja az ötös tanács in­dokolása — egyéni akció volt, amelyről a hungarista párt vezető­sége nem tudott. Kassai-Schalmayer a forradalmak idején jött Magyar­országra, Garbai Sándor közelébe férkőzött, majd később Weiszhausz Aladárral működött együtt és egyik erőssége volt, a kommu­nista mozgalomnak. Kassai-Schalmayer egy ideig szer­kesztette az ,,Új Szó" című folyó­iratot, amelynek ekkor munkatársa volt Weiszhausz is. Kassai után pe­dig Horváth János­­lett a lap szer­kesztője. Weiszhauszt és Horváthot kommunista bűncselekmények miatt később­ több évre elítélték. Schal­mayer még 1935-ben is állandóan levelezett az emigráns Róbert Osz­kárral, de 1935 óta nyilas lett. A hungarista mozgalomban Kacsai kezdeményezte az „elitgárda" léte­sítését, azzal a céllal, hogy a gárda tüntessen, röpiratokat osztogasson és a hungarista párt megbízható karhatalmi alakulata legyen. Mál­nási Ödön már tavasszal megbeszé­lést folytatott. Dal­osfalvy Illéssel, egy párt­védelmi osztály lét­esí­tésé­ről,, hogy a hungarista mozgalom­nak legyen egy mindenre elszánt gárdája. A törvényszék megállapí­tása szerint azonban a vádlottak nagy része nem tudott erről a terv­ről. Ezért kellett őket fölmenteni. Az ügyész valamennyi vádlott, terhére semmisségi panaszt jelentett Az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál, különösen renyhe bélm­űködésnél, arany­eres bántalmaknál és emészté­si zavarok­nál, reggelenként éhgyomorra egy­egy pohár „Ferenc József" keserű­vízzel gyakran igen jó eredménye­ket lehet elérni. Kérdezze meg or­vosát. (X) be és hasonló panasszal éltek az el­ítéltek és védőik is. A törvényszék valamennyi elítéltet­­ azonnal sza­ba­d, lábra helyezte, mert a törvény­szék szerint nem kell a szökésüktől tartani. Ganzkertváros Pestszentlőrinchez akar csatlakozni Pestszen­tlőrinc és Vecsés között a háború után új település keletkezett, az úgynevezett Ganzkertváros. Főleg munkások, kisfizetésű tisztviselők épí­tettek itt családi házakat, olyanok, akik a fővárosban nem tudták megfizetni a magas lakbéreket. Az utóbbi években a fővárosi lakásnyomoru­ság folytán az új település egyre nagyobb fejlődésnek indult, noha ez a fejlődés súlyos nehéz­ségekkel járt. Ganzkertváros ugyanis közigazgatásilag a Vecséshez tartozik, amiből azonban számtalan hátrány kö­­vetkezik a település lakosságára. Így például a legtöbb hivatalos ügyben flo­norra kell bemenniük a lakóknak, ami minden alkalommal egy teljes napi munkabérveszteséggel jár. Ezért mintegy három esztendővel a•/.• előtt mozgalom indult, meg, hogy a tele­pülést csatolják Pestszent­lőrinchez. Ez a mozgalom akkor nem volt eredmé­nyes, mert a szomszédos Ganzteleli la­kossága továbbra is Vecséshez kívánt tartozni, a község azonban felismerte, hogy Ganzkertvárost előbb-utóbb úgy is el fogják csatolni tőle. Ennek követ­keztében azóta semmiféle beruházást nem végeznek Ganzkertvárosban, kivéve egy szégyenteljes hullaház építé­sét, amelyet az utca közepére helyeztek, úgyhogy ezáltal az uccából zsákud­a lett. Ezzel szemben Ganzkertvárosban az adókat jelentékenyen fölemelték, úgyhogy ma az új településen egy egy­szobás ház adója magasabb, mint Vecsésen a kétszobásé. De jelentékenyen drágább a villany ára is Vecsésen, mint Pestszentlőrincen, arról nem is beszélve, hogyha a települést Pestszentlőrinchez csatolnák, akkor a legtöbb hivatalos ügyben Kispestre kellene járniuk a ganzkertvárosiaknak, ami összehason­líthatatlanul kevesebb időveszteséggel jár a mostani állapotoknál. Ezért Ganzkertvárosban most új mozgalom indult meg a Pest­szentlőrincig való csatlakozás érde­kében és ebben a mozgalomban részt vesz a legtöbb olyan ganztelepi lakos is, aki két évvel ezelőtt, még Vecséshez kívánt tartozni. Az átcsatolás előkészí­tésére bizottságot választottak és remé­lik, hogy a közeljövőben szavazást ren­delnek el a kérdés eldöntésére. Nemcsak olcsón, de­­iól is vásárolhat Fábián József divatházában, Budán, 1., Krisztina körút 8/10. Kabátok, ru­hák, pongyolák, méter- és kötöttáruk, férfi-, női- é­s gyerm­ek-f­ehérneműek. Hó- és bárcipők. Árjegyzék postán m­ár szét küldve, h­a nem kapott kérje. IX) gllifiilllllilimilNl!^ Kg ei« LEPJE MEG ! Karácsonyra ff B®* rokonát vagy barátját vagy barátját 5 NÉPSZAVA­BS» (somaggall Min OWM»»»TMTM» mffl TARTALMA: «M gea gya­ll 1 drb karácsonyi Népszava 32 / ffiM Sj® / drb Népszava-Naptár 70­­ IBM 1 drb decemb. Szocializmus 60 / fJgj Összesen ...... 162 / g 1.20 P-ért elküldjük­­ a megadott címre aBisiiiiifiiiifiiiiiiiifiiit

Next