Népszava, 1939. február (67. évfolyam, 12–28. sz.)
1939-02-01 / 12. szám
1939 február 1, szerda NÉPSZAVA „Ha a kormány függetlenítette volna magát a demagógiától és tekintetbe vette volna a gazdasági szempontokat, úgy nem került volna ez a javaslat a Ház elé..." A javaslat törvényerőre emelkedése súlyos zavarokat idéz majd elő a gazdasági életben. A piacra dobott ipari vagyonok, egy része idegen kezekbe kerül. A független kisgazdapárt nem hajlandó addig belemenni a vitába, amíg a kormány titkolja módosító szándékait A II. zsidó javaslat folytatólagos bizottsági vitája A képviselőház közjogi, közgazdasági, közlekedési, közoktatásügyi, igazságügyi és földművelésügyi bizottságai kedden délelőtt fili órakor együttes ülésükön folytatták a II. zsidótörvényjavaslat általános vitáját. Knobh Sándor (nemzeti függetlenségi párti) volt az első felszólaló. Megállapította, hogy a javaslat rendelkezései mélyen belenyúlnak a gazdasági élet szerkezetébe és megbontják a gazdálkodás alapvető elveit is. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, a gazdasági és társadalmi életben rendkívül súlyos zavarokat fog előidézni. A kormányt nem késztethették belső politikai okok ennek a javaslatnak az előterjesztésére. Ha a javaslat előterjesztésének indokául a „,közül anigmllat"-ra hivatkoznak, akkor ezt a mesterséges „közhangulatot" a kormánysajtó termelte ki. Ha viszont nem belső okok, hanem máshonnan jelentkező befolyások érvényesültek, úgy azokkal szemben a kormánynak ellenállást kellett volna kifejtenie. Az országban évek óta megnyilvánult szociális feszültségnek egyik oka, hogy a nemzeti jövedelem nagyon alacsony. A jövedelemeloszlásban nagy aránytalanságok mutatkoznak. A mezőgazdasági munkásság és cselédség évi keresete átlagban 4110 pengő, amivel szemben az ipari munkásság évi átlagos keresete — szerinte — megközelíti az 1300 pengőt. A szociális juttatásokból a városi lakosságra 40 pengős fejkvóta jut, a mezőgazdasági népességre csak 7—8 pengő. Háborús összeütközés esetén Magyarország nem maradhatna azoknak passzív szemlélője, ez a körülmény is az ország gazdasági erőforrásainak gyarapítását teszi szükségessé. A javaslat ennek ellenkezőjét eredményezi. Ha az ipari értelmiségi munkakörben foglalkoztatott 38-40.000 emberből a javaslat, nyomán 16—18.000 ember kiesik, ez megoldhatatlan problémát jelent, mert nem áll rendelkezésre ezek pótlásához szükséges tartalék.Az ipar teljesítőképessége gyengülni fog. A 6—700.000 főnyi zsidóság fogyasztásának lényeges csökkenésére kell számítani. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termékek elhelyezése körül nehézségek mutatkoznak majd és Magyarország az eddiginél nagyobb mértékben lesz ráutalva Németországra A Németországba irányuló kivitel a magyar összkivitel 47—48%-át teszi ki. Ezzel szemben Magyarország Németország kivitelében összesen csak 3%-ban részesedik. A jövőben a magyar gazdasági élet nemzetközi kapcsolatai egyoldalúan fejlődnek majd. Súlyos veszedelmet rejt magában a „zsidó vállalat" fogalmának bevezetése. Minden valószínűség szerint az ilyen vállalatok piacra kerülnek. Nincsenek tőkeerős kezek az országban, amelyek ezeket a vállalatokat megvásárolnák. Bekövetkezhetik az a körülmény, hogy a piacra dobott ipari vagyonok egy része idegen kezekbe kerül. Ezek a vagyonok a tetedén máris értékük egyharmadáért vásárolhatók meg. 80 900 000 embernek a nemzeti közösségből való intézményes kirekesztése súlyos nehézségekkel jár majd és számolni kell azzal, hogy ezek az egzisztenciák ,.felforgató elemekké válnak, akikhez hozzá kell számítani azokat, akiknek léte a zsidóság által teremtett munka alkalmakon alapul. Néhány százezer ember eltávolítása, kivándoroltatása az országból, reménytelen törekvés. Ennek keresztülvitele egy számítás szerint 1.200.000.000 pengő értékű külföldi valuta beszerzését tenné szükségessé, amire még külföldi kölcsön útján sem lehet számítani. Azzal végezte Knob, hogy ha a kormány fi"r"etlenítette volna magát a demagógiától és megfontolta volna az említett gazdasági szempontokat, a javaslat mai formájában nem került volna a képviselőház elé. Haám Artúr (nyilas) azzal válaszolt Knob aggodalmaira, hogy Knob a liberális gazdasági világ exponense... A liberálisok — úgymond — minden eszközt felsorakoztatnak a javaslat ellen. Követelte hogy zsidó orvos keresztényt ne gyógyíthasson, zsidó ügyvédnek keresztény védence ne lehessen. Kérte a miniszterelnököt, ne engedjen semmit sem lealkudni a javaslatból, amelyet ő (Haám) örömest elfogadott, nemi táplálékot kereső közönségben volt a hiba. A zsidóknak a sajtóban való háttérbeszorulása még nem jelenti a sajtó magasabb szintvonalát és azt, hogy azután a sajtó tisztán és kizárólag az igazat fogja írni. Gazdasági szempontból csak az tarthatja értéktelennek a zsidóság tevékenységét, aki nem ismeri a gazdasági élet fejlődését. A zsidóságot jellemző gazdasági építőtehetség értékes volt a nemzet szempontjából. Jelentős iparágak sohasem fejlődtek volna ki a zsidóság vállalkozószelleme nélkül. Ha az ország most már nélkülözni is tudná őket, ez különös hálátlanságot jelentene. A magyarság gazdasági képzettségének hiánya miatt nem tudná helyettesíteni a gazdasági életben a zsidókat. Hogy az üzleti erkölcs ellen főként zsidók vétettek, annak az a magyarázata, hogy az üzleti élet túlnyomó része zsidók kezében van. Sem a jogegyenlőség, sem a nemzet politikai érdekei szempontjából nem lehet közjogi gettóba helyezni a zsidóságot. Ha a zsidókbólkülön népcsoportot teremtenek, más népcsoportok is hasonló elkülönítést követelnek majd. Aki a zsidó vallást otthagyta, ezzel azt mutatta, hogy nem akar zárt közösséghez tartozni, az ilyent beolvadásra képesnek kell tekinteni. A beolvadni akaróktól nem szabad megtagadni a beolvadás lehetőségét. Legfeljebb a bevándorló első vagy második nemzedékkel szemben lehetne átmeneti időire kivételes intézkedéseiket érvényesíteni. Akinek apja már 1880 előtt állampolgárságot kapott és itteni üzleti tevékenysége után adót űzetett, legyen teljes jogú állampolgár. A törvény végrehajtására sokkal hosszabb időt kellene megszabni: 30 évet. Félő, hogy a magyarságból ennyi idő alatt sem lehet kiküszöbölni az üzleti tevékenységgel szemben megnyilatkozó ellenszenvet. Ha nem szabják szűkebbre a gazdasági életből kirekesztendők számát, ha a végrehajtás ütemét nem lassítják, akkor a vállalatok nagy része összeroskad majd. Felszólította a kormányt, hogy a zsidókérdés megoldásánál vegye revízió alá álláspontját. Hajniss Ferenc, (a Nemzeti Frontból kizárt, most MÉM) magyarázgatta, hogy a túlzó antiszemiták nem állítják, hogy a zsidó szellemiség a mai politikai helyzetben veszedelmes, csak azt állítják, hogy az akkor veszedelmes, amikor „a nemzet válságba kerül". Szerintük a zsidók erkölcsisége más, mint a nemzet erkölcsisége. A zsidókérdés megoldása során ő elsősorban az antiszociális kapitalista elavult gazdasági törvények sorozatában teremtett volna rendet. A régi kapitalizmus megreformálására a parlamentarizmust nem tartja alkalmasnak. Lehet, hogy válság követi a javaslatot. Junkumot kell teremteni a gazdag és a szegény zsidók kivándorlása között Házassági tilalom esetén, ha nem teszik lehetővé a keveredést zsidó és nemzsidó között, messzemenően hajlandók megszavazni a kevertvérűek teljes egyenjogúságát és velük szemben minden ellenszenvfeladást. Ellenezte a kivételezést, amely korrupcióra vezetne. Zsidók alkalmaztatásához csak az esetben járulna hozzá, ha minisztertanács állapítaná meg, hogy a zsidó szakerő csak külföldi szakemberrel volna helyettesíthető. A javaslatot elfogadta. A kisgazdapárt így bele sem megy a vitába! Az együttes bizottsági ülés végén Dulin Jenő fölolvasta a független kisgazdapárt álláspontját tartalmazó nyilatkozatot. Ebben a kisgazdapárt megütközéssel állapítja meg, hogy a kormány napokon keresztül tárgyaltatja a javaslatot, anélkül, hogy ismertetné tervezett módosításait. A párt szerint ez a tárgyalási módszer elfogadhatatlan és átlátszó taktikai célokat szolgál. Ezért a kisgazdapárt mindaddig nem vesz részt a javaslat megvitatásában, amíg a kormány a maga módosításait elő nem terjeszti. Az együttes bizottság a vitát szerdán délelőtt 11 órakor folytatja. „A vállalatok nagy része összeroskad majd..." Gratz Gusztáv (szabadságpárti) hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a javaslattal, amely úgy politikai, mint gazdasági szempontból súlyos következményekkel fog járni. Nem teheti magáévá azt a felfogást, hogy a zsidóságban nincs meg a képesség a beolvadásra. A zsidóság ariás nagy nemzeteken belül is bele tudott illeszkedni az illető nemzetek lelkiségébe. Százezrekre megy azoknak a zsidóknak a száma, akiket az elfogulatlanok teljesen asszimiláltaknak tekintenek. A kifogásolt zsidó szellemiségnek lehetnek jó oldalai is. Ma inkább, mint valaha, szükséges, hogy a jelszavak ködébe bevilágítsanak az észszerűség fényével. A szellemi életből nem szabad teljesen kiirtani a kétkedést, amely az igazságok felismerésének előszobája. Az úgynevezett zsidó szellemiség kiirtása több kárt, mint hasznot okozna a szellemi életben. Az igazság elferdítése, a tekintélyek kikezdése nem a zsidó újságírók vétke, hanem a „modern" újságírás egy részének hibája, amely az igazsággal szemben elsősorban az érdekességre törekedett. Alapjában az ilyen szel 3. oldal Még teljes a bizonytalanság a zsidójavaslat módosítása körül Hogy a II. zsidójavaslat egyes rendelkezésein milyen módosításokat hajtanak majd végre, akörül még mindig teljes a bizonytalanság, noha— mint megírtuk — eredetileg arról volt szó, hogy a javaslat keddi bizottsági tárgyalása során Sürédy vagy Tasnádi Nagy az elhatározott módosításokról már tájékoztatja a bizottság tagjait. Ezzel szemben sem a Nep, sem a kormány állítólag mégnem döntött arról, hogy milyen változtatásokat hajt végre a javaslatnak az úgynevezett „félvérekről", a közjogi részéről és a hadiérdemek flléltánulásáról szóló rendelkezésein. Kedden délután Imrédy miniszterelnök és Keresztes-Fischer belügyminiszter között hosszas tanácskozás folyt. Politikai körökben a tanácskozásnak az ilyen szokásos megbeszélések jelentőségén túlmenő fontosságot tulajdonítanak. A honvédelmi javaslat a felsőházi bizottságok előtt A felsőház illetékes bizottságai kedd délelőtt tárgyalták a képviselőházban már megszavazott honvédelmi törvényjavaslatot. A bizottsági tárgyalás során Szilágyi Lajos hangoztatta: ő abban a reményben fogadja el a javaslatot, hogy a kormány a javaslatban foglalt felhatalmazásokkal kizárólag csak a honvédelem érdekében él majd. Rámutatott a polgári közigazgatásnak a katonai célok előmozdítása érdekében szerzett érdemeire. Sürgette a légvédelem megszervezését és hangoztatta annak fontosságát, hogy a politika a hadseregtől távoltartassák. Papp József a honvédelmi szolgáltatásokért járó térítések és kártérítések tekintetében a bírói eljárásban látja a legmegnyugtatóbb biztosítékot. Szüllő Géza elismeréssel nyilatkozott a felvidéki katonai közigazgatással kapcsolatosan a honvédség munkájáról. — Meskó Zoltán (tábornok-orvos) hangoztatta a közegészségi kérdéseknek honvédelmi szempontból való jan- Mtrr készül a SZOCIALIZMUS bekötési tábla az 1938. évre Ara 70 fillér Megrendeléseket, kérjük a kiadóhivatalba beküldeni (VIII, Conti, u. I)