Népszava, 1939. május (67. évfolyam, 79–101. sz.)

1939-05-03 / 79. szám

Választások előtt Még néhány nap és feloszlatják '-te. 'képviselőházat. nyomban utána '•megindul a választási harc. Ez a­­harc nagyon egyoldalú lesz: had­járat az ellenzék ellen. Nem is titkolják, hogy meglepetéseket tartogatnak az ellenzék számára. Azt sem titkolják, hogy nem na­­gyon kíváncsiak a választók véle­ményére. A választásokat tech­nikai kérdésnek tekintik. A vá­lasztásokat a közigazgatás bonyo­lítja le, a gépezet zavar nélkül végezze dolgát és a kormánynak olyan többséget adjon, amilyent­­kíván. Hogy a választóknak mi a véleményük a politikai kérdé-sekről, az közömbös. Nem fon­tos.­ Az új választójogi törvény bevezeti ugyan a titkosságot, de amit egy­­kézzel adott, azt tízzel visszavette. Titkos ugyan a sza­vazás, de ezen túl minden válasz­t.'f­i kellék és előírás nem­ más, mint csapda és akadály. Akadály­verseny lesz s az ellenzéknek való­­­ban küzdenie, kell, hogy mandá­tumhoz jusson. Érvek és igazság dolgában a kormány hátrányban van. Poli­tikájának az eredménye a vál­lasztók előtt nyilvánvaló. Való­ban nem kell a kormány politi­káját ismertetni a választók előtt, annyira ismerik a tényeket. A tények: nincs munka, nincs épít­kezés, stagnál a vállalkozás, ipar­i és kereskedelem bizonytalan vi­szonyok között folytatja tevé­kenységét. Senki sem tudja, mi lesz, nem lesz-e még rosszabb s ez mindenkit visszatart attól, hogy vállalkozzék. A kormány­nak nincs gazdasági programja, terve, amivel a dolgokon segít­hetne. A győri program szerte­foszlott, a kívánt hatás elmaradt. A gazdasági életben nyoma sincs. Milyen lesz a gazdasági helyzet? Mi lesz a munkanélküliekkel? Az állástalanokkal? A kormány politikai tevékeny­ségének számlája még ennél is rosszabb. Nagyon visszaestünk. Gyűlölködés, bizalmatlanság tölti be a légkört. A szélsőjobboldal demagógiája szabadon érvénye­sülhet. A kormány úgy látja, hogy­­ez neki használ. Az ellene való­ védekezést akadályozzák. "A baloldal, az ellenzék keze kötve. Röpiratait, plakátjait nem en­gedélyezik, olyan huzavona érvé­nyesül, amelynek célzata nyil­vánvaló: csak a kormánypárt és a szélsőjobboldal röpiratai, pla­kátjai vannak forgalomban. Eze­ket engedélyezik s nem érvelnek azzal, hogy még nem írták ki a" Választásokat.­­ A közigazgatási gépezetnek­ éppen ilyenkor, a választások alkalmával kellene bizonyítania a maga pártatlanságát. Ez így is lenne, ha a választásokon a vá­lasztók szabad akarata nyilvánul­hatna meg. Ha ezernyi akadály nem állna ennek útjában. A kormánypárt, noha azt hir­deti, hogy mindent lehengerel és legyőz, mégis nap-nap után ágyúval lövöldöz a „szétszórt és fölbomlott" ellenzékre. Legutóbb Antal István, aki egyszeriben agitátor és államtitkár, jónak árta a baloldal ellen megint föl­vonulni. Még őrmagja se ma­radjon a baloldalnak, ezt szeretné Antal István. Pedig Antal István jól tudja, hogy az ellenzéki bal­oldali fölfogásnak mindezek elle­nére vannak hívei, tömegei az országban. Ha van parlamen­tarizmus és ha lesz tiszta válasz­tás, akkor ezeknek a tömegek­nek is képviselethez kell jutniok. Lehet, hogy Antal István most szilárdabnak érzi maga alatt a talajt, annyira szilárdnak, hogy nem akarja megtűrni már a bal­oldalt sem. A politikai helyzeteek azonban gyakran változnak. Az erőviszonyok is. Antal István gyors gondolkozású, rugalm­as­eszű ember, éppen ő fejtet­.te ki a párizsi Interparlamentáris Unió ülésén a parlamentarizmusról való gondolatait. Nem, senki sem hallotta­­ tőle akkor a baloldal elle-a­v­aló vádjait, még kevésbé hagoztatta azt a felfogását, hogy a baloldalt ki kell irtani. Igaz, Antal István akkor úgy leszólt, hogy itthon is, Párizsban is­­ sikert aratott. Lehet egyébként, hogy erre a sikerre most már nem szívesen emlékezik vissza. Most a baloldal kiirtása a programja. De ehhez már másnak­ is lesz szava. A vá­lasztóknak. Ha kiírják a válasz­tásokat, véget kell vetni minden közömbösségnek, kishitűségnek és színt kell vallani. A baloldali tömegek valljanak színt, tegye­nek hitvallást azok mellett, akik küzdöttek, becsületesen küzdöttek a demokratikus eszmék mellett s azokról nem mondtak le semmi­féle konjunktúra kedvéért.. A szociáldemokrata párt biztos abban, hogy választói hűséggel kitartanak mellette s ha kiírják a választásokat, minden munkás, minden kispolgár éjt nappallá téve kiveszi a részét a válasz­tási harcból, hogy pártunk be­csületesen és győzelmesen vív­hassa meg ezt a nagy küzdel­met is. jpWfi^N Budapest, 1939 május 3, szerda '100­67. ésfolyam 79. szám Budapest, 1939 május 3, szerda •) * mi»« U x^w^y NÉPSZAVA A S Z O C I Á L D E M O K R A T A PÁR T KÖZ P ONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti veca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Ara­mter Szerdán délután külügyi bizottság­­ csütörtökön Házfeloszlatás Közzétették a kerületi beosztást. — Pünkösdre tervezik a választásokat Tizenhat napra akarják korlátozni a választási agitációt? Kedden délelőtt 11 órakor — amint erről lapunk más helyen be­számolunk — utazott el Teleki Pál miniszterelnök é­s Csáki­ István kül­ügyminiszter Berlinből és ezt meg­előzően, reggel 0 órakor a minisz­terelnököt helyettesítő Kerenzics-Fi­scher belügyminiszter fontos te­lefonbeszélgetést folytatott az ak­kor még Berlinben tartózkodó mi­niszterelnökkel. E 15 percig­ tartó telefonbeszélgetés során történt meg­ tulajdonképpen a végleges döntés arra vonatkozóan, hogy mi­kor kerül sor a képviselőház felosz­latására. Eszerint a magyar belpolitika menet­rendje az elkövetkezendő napokban a kö­vetkezőképpen alakul: Ma, szerdán reggel 0 órakor ér­kezik haza Teleki és Csáki­ Berlin­ből. A miniszterelnököt és a kül­ügyminisztert ünnepélyesen fogad­ják. Teleki miniszterelnök megér­kezése után összeül Keresztes-Fischer belügyminiszterrel és a MÉP vezetőségével s letárgyalja velük a kormánypárt hivatalos je­löltjeinek nagyjából már kialakult névsorát. Ez alkalommal döntenek véglegesen arról, hogy kik lesznek a MÉP hivatalos jelöltjei. Délben Teleki és Csáky kihallgatáson jelenik meg­ a kormányzónál, akinek jelentést tesznek háromna­pos berlini látogatásukról és az ott folytatott megbeszélésekről. Közben, délelőtt 8 órakor összeül a képviselőház és letárgyalja a II. zsidója­vasrét­ri­ak az úgynevezett egyeztető bizottság­­ részéről elfoga­dott „áthidaló" módosításait. Az­után sor kerül a bejegyzett inter­­pellációk előterjesztésére, miután előzően megszavazzák azt a napi­rendet, hogy a képviselőház legkö­zelebbi ülését csütörtökön délben 12 órakor tartja. Délben 1 órakor összeül a rendkívüli miniszter­tanács, amelyen Teleki és Csáky jelentést tesz berlini útjáról. Ez a miniszter­tanács letárgyalja azután a képvi­selőház feloszlatásával és az új vá­lasztás kiírásával kapcsolatos kér­déseket. Szerda délután 5 órára egybehívták a képviselőház kül­ügyi bizottságát. A külügyi bizottság ülésén Csáky külügyminiszter beszámol majd a berlini útról és tájékoztatót ad az időszerű külpolitikai kérdésekről. Ugyanez megtörténik majd csütör­tök délelőtt a felsőház külügyi bizottságában. A képviselőház utolsó ülését csütörtök délben tartja. Ez már csak formális ülés­ lesz. Keresztes - Fischer belügyminiszter beterjeszti majd a választókerületek beosztásáról szóló kormányrende­letet, amelyet m más helyen ismerte­tünk, m­ajd kihirdetik a képviselő­házat föloszlató és az új parla­mentet összehívó kormányzói kéz­iratot. Csütörtökön délben 1 órakor ülést tart a felsőház is. Itt először tudo­másul veszik, hogy a képviselőház letárgyalta a II. zsidójavaslatnak a felsőházban már elfogadott módo­sításait és itt is kihirdetik a kép­viselőházat feloszlató kormányzói kéziratot. Ezzel azután országszerte teljes erővel meg­­indul a választási harc, amelynek úgynevezett első fecs­kéje az a két MÉP-plakát, amellyel kedden kora este a főváros utcáit teleragasztották. Hír szerint a vá­lasztási küzdelem mindössze 16—17

Next