Népszava, 1939. június (67. évfolyam, 102–125. sz.)

1939-06-01 / 102. szám

67. évfolyam 102. szám Budapest, 1939 június 1. csütörtök Ara 12 fillér ' ' A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 A választások eredménye természetesen élénken foglalkoztatja a közvéleményt, érthető azonban, hogy a legjobban mégis pártunk tagjait, a szervezett munkásságot. A Népszava tegnapi számában elmondottuk, hogy ez a választási rendszer csak ilyen eredményeikkel járhatott. Van újság, amely gúnyolódik e megállapítás fölött és „népítéletet" emleget. A mosoly az arcukra fagy. A nyilas előretörés elsősorban őket fogja gondolkodásra kényszeríteni. A nyilasok e szálláscsinálói titokban egy követ fújnak velük, de nyíltan tartják a látszatot, hogy ők kormánypártiak és néhanapján a nyilasok ellen is megerőltetik a tollakat. Most fuvolahangokon nyájaskodnak a nyilasok felé. Azt hiszik, hogy ettől a hangtól a bősz oroszlánok megszelídülnek és a negyvennél több nyilas, aki tegnap még eget-földet ígért és támadta a rendszert, holnap majd szépen besétál a rendszer etetőjébe. Ezért a nagy udvarlás a nyilasok felé. A nyilasok azzal agitáltak, hogy egyet akarnak velünk, nincs közöttünk különbség, ők a szocialisták, ők a rendszer igazi ellenségei. Ha uralomra kerülnek, a mezőgazdasági terményeknek olyan ára lesz, mint amilyen Németországban. Ha uralomra kerülnek — mondották —, vége szakad a feudális uralomnak. Számlálatlanul szórták a pénzt. Könnyen szerették, könnyen adták ki. Hogy bennünket nem támadtak az egész választási küzdelem alatt, annak csak az lehet az oka, hogy azzal agitáltak: nincs különbség a szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták között. Hát nagyon tájékozatlannak, politikai analfabétának képzelték a választók egy részét, ha azt hitték, hogy ezzel a trükkel tudnak szavazatokat szerezni. Ha viszont akadtak, akiket ezzel bolondították el, akkor tapasztalhatták, hogy milyen értéke van annak, ha ránk hivatkoznak. A szociáldemokráciáról tudják, hogy az a nép pártja és a nép javát akarja. A mi nyilasainkról, ezt nem hiszik el. Ezért folyamodtak a hazugsághoz és a demagógiához. Majd meglátjuk, meddig tart a pünkösdi királyság. A kiábrándulás nagyon gyorsan indul majd meg. Gyorsabban, mint gondolják. S a becsapottak és félrevezetettek számonkérhetik majd az eltékozolt bizalmat. Akiket félrevezettek, kiábrándultan és csalódottan fordítanak hátat a nyilaskereszteseknek. A választási rendszer fortélyain, drótakadályain és farkas vermein túl másról is kell beszélnünk. Ha őszintén feltártuk, hogy vereség ért bennünket, ha becsületes a szándék bennük, hogy a tanulságokat levonjuk és még keményebben harcoljunk, akkor szét kell néznünk a magunk portáján is. Egy választási harcot nem lehet és nem szabad az utolsó hetek szervezési munkájára felépíteni. A kormánypárt majdnem két évig készült a választásokra. A mi szervezeteink talán nem vették komolyan a választások lehetőségét és ezért nem fordítottak elég gondot a választások előkészítésére. Politikai pártszervezeteinek mindig készen kell lenniök arra, hogy választásokra mozgósíthassanak. De ezt nem úgy kell érteni, hogy csak közvetlenül a választások előtt mozgósítjuk a szervezeteket. Ha a pártszervezetek nem rendelkeznek elég funkcionáriussal, ha nincs elég összekötőjük, bizalmijuk s nincs elég emberük, akik a választási gépezetet a választók mozgósítása tekintetében ellátják, akkor ez kihat a választások végső eredményére is. Ezen a téren hiányok mutatkoztak nemcsak a fővárosban és környékén, hanem a vidéken is. Nem hallgatjuk el azt sem: a hatalomnak volt gondja arra, hogy szervezeteinket a lehető legtöbb helyen megsemmisítse és a mozgalomban résztvevő embereket megfélemlítse. Ezt a módszert ezelőtt is sikerrel alkalmazták. Ahogy 1932-ben szétszórták ötszáznál több falusi szervezetünket, úgy tették lehetetlenné az utóbbi években pártszervezeteink működését a vidéki kisvárosokban is. Mindezt tudjuk, hiszen az akadályok elhárítására mindent megtettünk. Mégis, ha még az akadályok ellenére is választásokban akarunk résztvenni, a pártszervezeti apparátust és szervezkedést nem szabad parlagon hagyni és nem szabad arra ítélni, hogy működését csupán önmaga körül folytassa. Hanem gonddal és előrelátással alkalmassá kell tenni arra, hogy a választásokon sohase mondjon csődöt, még a legkisebb faluban sem. Nem népítélet sújtott le ránk. Vereséget szenvedtünk, amit ki tudunk heverni, ha hozzálátunk a munkához. A nyilas mámor ne befolyásoljon bennünket és ne felejtsük el, hogy mától kezdve egyik legfontosabb feladatunk a nyilasok leleplezése. Határozottan és világosan meg kell vernni a válaszfalat: a szociáldemokrácia és a nemzeti szocializmus között nincs semmi közösség. Egész világ választ el bennünket. Ők a tőkeellenességeit csak parasztfogásnak használják. Az antiszemitizmus is csak arra való náluk, hogy alantas szenvedélyeket piszkáljanak föl. De azért a zsidóval, ha kell, kötnek üzletet és arra is megkérik, mint a makói zsidókat, hogy szavazzanak a nyilas jelöltre. Az aztán a makói zsidó választók jellemére, érzésére és fölfogására üt maradandó és maró bélyeget, hogy ezt meg is tették! Föl kell világosítani a munkásságot, hogy semmi közösség nincs közeülttük és a nyilaskeresztesek között. Ezeknek a nemzeti szocializmusa csak a megtévesztésnek a köpönyege. Ők nem nemzetiek és nem szocialisták. Amit művelnek, közönséges parasztfogás. A tőke ellen sem harcolnak, ami egyébként majd be is bizonyosodik.' ' • '• » ' ' T Sok feladatunk lesz most, régiek és újak. De nem volnánk szociáldemokraták, harcosok és üldöztetéshez szokott munkásemberek, ha nem lennénk készek arra, hogy vállaljuk a ránk váró munkát, akármilyen nehézségekkel járma is. Csak mi magunk segíthetünk magunkon. De az első teendő, hogy lássunk tisztán. A második lépés, hogy fogjunk munkához és legyünk készen új harcokra. Az új harcokat, a pártszervezeti mozgalom kiépítését kell folytatnunk — a munkásosztályon belül! Június 14-én lesz az új országgyűlés ünnepélyes megnyitása Mit tárgyaltat a kormány a parlamenttel a nagy nyári szünet előtt? A Ház első formális ülése június 12-én lesz A választások lezajlása után a kormány tagjai ma, csütörtökön délelőtt tartják első minisztertanácsukat. Természetes, hogy ennek a minisztertanácsnak főtárgya a választások folytán kialakult új helyzet megvitatása és az új parlament összeülésével kapcsolatos teendők előkészítése lesz. Az kétségtelen, hogy a választások egészen új, az eddigitől lényegesen eltérő helyzetet teremtettek a parlamentben. Az ellenzék sorai erősen megritkultak, hiszen a tényleges ellenzéki mandátumok száma lényegében 24-re csökkent, amennyiben — amint ismeretes — megválasztottak 14 kisgazdapártit és 5—5 szociáldemokrata és Rassaypárti képviselőt. Kétségtelen, hogy nehéz küzdelem vár majd a parlamentben arra a 24 képviselőre, akiknek az ellenzék feladatát kell vállalniuk és ebben a harcban nemcsak a 180 főnyi kormánypárttal, hanem egy 10—50 lapú szélsőjobboldallal szemben is helyt kell állniok. Az egyébként még meglehetősen tisztázatlan, hogy a különböző nyilas pártok és frakciók milyen pozíciót foglalnak majd el a képviselőházban, mi lesz a viszonyuk a kormányhoz, hogy ellenzéki szerepet szánnak-e önmaguknak, avagy bizonyos fokú együttműködésre törekszenek-e a MÉP-pel vagy legalábbis annak esetleges jobbszárnyával. Ennek a kérdésnek a kijegecesedése természetesen nemcsak a nyilasoktól, hanem elsősorban a kormány állásfoglalásától és jövőbeni magatartásától függ. Teleki miniszterelnöknek kell eldöntenie, hogy a kormány félre nem ismerhetően és félre nem magyarázhatóan meghúzza-e a határvonalat a MÉP és a jobboldali szélsőség között. a nyilasok Kik kerülnek szembe a pótválasztásokon? A MÉP-mandátumok száma egyébként ezidőszerint pontosan nem ISO — amint a kedd este kiadott félhivatalos jelentés közölte —, hanem eggyel kevesebb, tehát 179, ezzel szemben a különböző szélsőséges jobboldali pártok és frakciók, vagyis a nyilasok mandátumainak száma 44-re emelkedett. A főváros déli választókerületeiben ugyanis csak szerda délelőttre állapították meg a választás hivatalos eredményét és ez most már így alakult 4 (tehát nem 5) mandátum jutott, a MÉP-nek, ugyancsak 4 mandátum, (tehát nem 3) a nyilasoknak, és 1—1 mandátum a Szociáldemokrata Pártnak és Rassayéknak. Ez időszerint tehát