Népszava, 1939. szeptember (67. évfolyam, 176–200. sz.)
1939-09-01 / 176. szám
6/7. évfolyam 176. szám Budapest, 1939 szeptember 1. péntek E A S Z 0 C 1 A L D EM O K RA T Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 •A •.'". A PÁR T V- ' -t Teljhatalmú lengyel megbízott kiküldését kérte Berlin A német kormány 1939 augusztus 29-i válaszjegyzékében - noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akar jutni -a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy ebben rámutasson arra, a jegyzékében hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-a estig fogadni a lengyel kormány megbízottját azzal a miér T KÖZPONT 1. LAPJA Németország elutasítottnak jelenti ki a kérdésben előterjesztett javaslatait Berlin közzétette Hitler kancellár és Chamberlain diplomáciai levélváltását Anglia teljessé tette haderejének mozgósítását Háborús intézkedések világszerte Moszkva és Berlin Jóváhagyta a németorosz egyezményt .A német kormány csütörtökön este közzétette Hitler kancellárnak a Chamberlain-kormánnyal folytatott jegyzékváltását. Ez a lépése nemcsak abban a tekintetben kelt figyelmet, hogy feltárja a világ figyelmétől kísért diplomáciai levélváltás tartalmát, hanem azzal is, hogy Berlin ezzel új módszerrel élt a válság diplomáciai eljárásának ismertetésében. A legutóbb még módja volt rá Chamberlainnek, hogy a parlamentben ismertesse a levélváltás első részét, a másik rész ismertetését illetően azonban megelőzte a német kormány azzal, hogy közzétette a levélváltást. A részletek, amelyek a közlésből kiderülnek, nagyjában ismeretesek. Ezúttal részletesen bontakozik ki Németország területi követelése Lengyelországgal szemben, és arra vonatkozó terve, amellyel elérhetőnek véli a háborús feszültség enyhítését. Mindezek a részletek azonban elvesztik aktualitásukat Németországnak a hivatalos jelentésben kifejezésre juttatott elhatározása után. Miután a lengyel nagykövet — állapítják meg Berlinben — tárgyalásra és megállapodásra való meghatalmazás nélkül keresett érintkezést a német külügyminisztériummal, a német kormány előterjesztett javaslatait elutasítottnak tekinti. Ez a megállapítás még sűrűbbre vonta össze azokat a sötét felhőket, amelyek Európa ege felé összetornyosultak. Azzal a helyzettel, amely ebből a megállapításból, kibontakozik, áll összefüggésben az angol kormánynak az az intézkedése, hogy fegyverbe szólítja szárazföldi, tengeri és légihaderejének valamennyi tartalékosait és póttartalékosait, akiket eddig még nem hívtak be. Egyéb katonai intézkedésekről is beszámolnak a jelentések. Ezek szerint angol bombavető és más harci repülőgépek mentek Lengyelországba és francia területre. Kiegészítik ezt a helyzetképet más hatalmak katonai intézkedéseiről és rendelkezéseiről szóló jelentések. Ezek az intézkedések kivétel nélkül háborús jellegűek. A végtelenül súlyos körülmények között a pápa ifjabb békeakciójáról szól egy vatikáni jelentés. A pápa a viszály okát adó kérdések békés elintézésére szólította föl a hatalmakat. Imádságszerűen hat ez az óhaj. Szívszorongva nézzük az események fejlődését... A német kormány jelentése az Angliával folytatott jegyzékváltásról (Berlin, augusztus 31. — Német távirati iroda.) Az angol királyi kormány a németkormányhoz intézett 1939 augusztus 28-ireszyzetében fölajánlotta közvetítését Németország és Lengyelország között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Azangol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre, feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nemcsak arra, hogy vitát folytasson, hanem tárgyalásokat is vezessen és befejezéshez juttathasson. A német kormány továbbá kilátásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezésre vonatkozó ajánlat alapjait. Anglia válasza A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezéséről kapott volna közlést, a megértésre való készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgyalások megkezdése érdekében közbenjárni. Noha a birodalmi kormány részéről várt lengyel tárgyaló elmaradásával elesett annak előfeltétele, hogy a brit kormányt még értesítsük a birodalmi kormány fölfogásáról a tárgyalási alap lehetősége tekintetében — mert hiszen a brit kormány maga Németország és Lengyelország közvetlen tárgyalása mellett foglalt állást —. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövetnek az utolsó angol jegyzék átadásakor mégis pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló megérkezése esetén tárgyalási javaslatként előterjesztett volna.